Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-19 / 192. szám

3. Merénylet Skerlecz Iván ellen (A horváth királyi biztosra a király születése napján egy fa­natikus horvát diák rálőtt. — A sebesülés könnyebb természetű. — Elfogták a merénylőt.) (Saját tudósitónktól.) Egy fanatikus zágrábi diák rálőtt Skerlecz Iván báró ki­rályi biztosra és megsebesítette. A revol­vergolyó nem csupán Horvátország telj­hatalmú urának szólott, hanem a magyar államegységnek is. A balkáni szláv sike­rektől megrészegedett illir diák csak egyet­len lövést tett és Horvátországban kinos megdöbbenést kelt ez a merénylet, termé­szetesen a horvátok közt is. Minden magyar ember szimpátiája Skerlecz báró felé fordul, aki férfias ener­giával, meg nem rettenő lélekkel vállalko­zott arra a kemény föladatra, hogy Cuvaj után alkotmányos rendet teremtsen Hor­vátországban. A rendszer, amely őt küld­te s a szellem, amelyet képviselni volt hi­vatott, igazában fedi a magyar nemzet gondolkodását és érzelmi világát. És most sebbel fekszik ágyán a királyi biztos, akinek szándékai nemesek, mert a magyar állam­eszme hevítette politikai küldetését. A merénylet a király születése napján történt, akkor, amikor Skerlecz báró el­hagyta a templomot, ahol istentisztelettel köszöntötték az uralkodót. Hogy a me­rénylet napjának és órájának ilyetén meg­választásában szintén bizonyos tendencia rejlik, kétségtelen. Skerlecz Iván bárót, a magyar álla­mi tisztviselői kar ez egyik legszimpatiku­sabb tagját alig pár hete nevezte ki a király Horvátország és Szlavónia királyi bizto­sává. Azelőtt miniszteri tanácsos volt Skerlecz a miniszterelnökségen. Kinevezé­sekor megkapta a" titkos tanácsosságot, alig negyven éves korában. Skerlecz báró­nak és mellette Pejacsevich Tivadar gróf horvát miniszternek az volt a missziója, hogy megteremtse a horvát békét s e cél­ból uj életre keltse a régi uniónista pártot. Skerlecz meg is kezdte a tárgyalásokat Zágrábban és beszámolt több izben Tisza István miniszterelnöknek. A mult hét vé­gén utazott le újra Zágrábba. Az a revol­vergolyó, amely .a merénylő politikai fele­kezetének balkáni stílusát fejezi ki, félre nem érthetően beszél az eldurvult Horvát­ország céljairól. Bizonyos, hogy a komoly horvát elemek fölocsudnak a merénylet után és belátják végre, hogy a terror ut­jai veszedelmesek, egyszerűen rombolnak s azon haladni egyszerűen bün a magyar nemzet és Horvátország ellen. A királyi biztos ellen elkövetett me­rényletről ezek a jelentések érkeztek: A SZÉKESEGYHÁZBAN. Zágráb, augusztus 18. A székesegyház­ban, a kapitoliümon ma délelőtt nagy és fé­nyes szertartás, istentisztelet volt, a király születése napja alkalmából. Az istentisztele­ten a misét Bauer Antal érseki koadjutor pontifikálta fényes segédlettel és az ünnep­ségen az összes udvari előkelőség, egyházi, ooígári és .katonai hatóságok részt vettek. Skerlecz Iván báró királyi biztos, Harli­csck dr. titkára kísér,etében automobilon reg­gel kilenc órakor érkezett a székesegyházba. A királyi biztos fényes diszmagyardan volt. A íöhajőban foglalt helyet és tiz óráig, az istentisztelet végeztéig ott maradt. Tiz órakor történt, az istentisztelet vé­gén. Skerlecz Iván báró követve az istentisz­teleten résztvett több előkelőségektől távo­zóban volt a templomból. A székesegyház padsorai mellett jobbról-balról nagy tömeg állt sorfalat a kivonulók előtt. A sorrend, a ihogy kivonulták, ez volt: legelői ment Sker­lecz Iván báró, utána Fodróczy osztályfőnök, Bosnyák dr. elnöki tanácsos és Havlicsek dr. titkár és utánuk sorban a katonai és polgári méltóságok fejei. A MERÉNYLET. A királyi biztostól két lépésnyire állt egy fiatal, jól öltözött, rendesebb munkás­kiilsejü fiatalember. Amikor a .királyi biztos iaz ő közvetlen közelébe ért, — a merénylő jobb oldaláról állt Skerlecznek — revolvert rántott és feléje lőtt. A merénylet a Székes­egyház kapujától alig néhány lépésnyire, de még benn a templomban, az úgynevezett elő­hajóban történt. — Zsivió Hrvatska! — kiáltotta a me­rénylő, miközben revolverét magasra emel­ve, célozva lőtt. A revolver eldördült és nagy izgalmat okozott. Skerlecz báró halotthalvány lett, egy pillanatra megtántorodott, de nyugalmát és hidegvérét nem veszítette el. Megőrizte lélekjelenlétét és szótlanul; tovább ment, még néhány lépést tett és a kapu előtt álló auto­mobiljába roskadt. Csak ott derült ki, hogy a királyi biztos megsebesüU. ELFOGTÁK A TÁMADÓT. A székesegyházban rendkívül sok rendőr állt. Amikor a lövés elhangzott, egy rendőr a merénylőhöz ugrott, lefogta és megakadá­lyozta, ihogy még egyszer lőhessen. Óriási izgatottság támadt, a rendőrök alig tudták a rendet főn,tartani. A merénylő neve Doisics István, lutbergi születésű munkás. Amerikában dolgozott esz­tendők óta, Csikágó mellett egy gyártelepen és Csikágóból azért jött most egyenesen visz­sza, hogy merényletet kövessen el a királyi biztos ellen. Így mondta ő rögtön, még a szé­kesegyházban, amikor a rendőrök és a de­tektivek elfogták, őrizet alá vették és meg­kötözték, hogy a rendőrigazgatóságra szál­lítsák. A fegyver, amellyel, a merénylő véres tettét elkövette, egy régi szabású, közönséges amerikai készitményü ismétlő revolver. SKERLECZ ÁLLAPOTA. Skerlecz Iván báró királyi biztost a me­rénylet után, automobilon az irgalmasok kór­házába vitték. A királyi biztos diszmagyarja .ekkor már tele volt vérrel. Jobb karjából ömlött a vér. Megállapították, hogy Skerlecz báró a jobb felső karján sebesült meg. A go­lyó keresztül fúródott a húson és nagyobb sebet ejtett. Skerlecz maga ment a kórházba, ahol rögtön1 előkészítették az operációt. Dr. Nickelhauser főorvos vette ki a golyót a ki­rályi biztos jobbkarjábó.1. A sebesülés nem veszélyes, a bán, aki az izgalomtól és vér­veszteségtől most kissé gyöngélkedik, ma nem hagyhatja el a k óbb ázat. Mielőtt meg­operálták, a királyi biztos azt a kívánságát fejezte ki, hogy értesítsék édes anyját a tör­téntekről. A kórházban ivet tettek iki, melyen az érdeklődők részvétüket és szerencsekívá­nataikat fejezik ki. A kórházban kiimosták és bekötözték a sebet és Skerleczet lefektették. A királyi biztos az orvosok tanácsára néhány napig az irgalmasok kórházában ma­rad. Egész Zágrábban óriási az izgalom és ál­talános részvét és szimpátia nyilvánul a ki­rályi biztos iránt. Az utcákon nagy csopor­tosulások voltak egész nap, niagy tömeg állt a báni palot'a, a rendőri központ és a székház épülete előtt és várták a legújabb hirekec. A merénylő kihallgatása tizenegy órakor kez­dődött. A merényletről hosszabb jelentéseket küldtek Ischlbe a királynak és Budapestre a miniszterelnöknek. AMERIKÁBÓL JÖTT A MERÉNYLŐ, A merénylő, akit Balogh dr. báni orvos tett ártalmatlanná, a rendőrségen elmondta, hogy Doicsics Istvánnak hívják, ludbergi szü­letésű, huszonhárom éves mázolósegéd. Csi­kágóból egyenesen azzal a szándékkal ér­kezett Zágrábba, hogy az ottani horvát anar­chista egyesület megbízásából megölje a ki­rályi biztost. Nem is tudta, hogy már nem Cuvaj állt Horvátország élén és meglepődött, amint közölték vele, hogy golyója báró Skerleczet találta. Alacsony, vézna, barna ember ,a merénylő, valószínűleg ihalál vár rá, mert Horvátország kivételes állapot­ban van ma is. CUVAJ UTÁN SKERLECZ. Zágráb, augusztus 18. Skerlecz báró nemcsak a királyi biztos­ságnak utódja Cuvaj-aak, hanem abban is, hogy merényletet követnék el ellenie. Tavaly, jumiíus 8-án, a király koronázásának évfor­dulóján tudvalevően síziintén merénylet tör­tént Zágrábiban: Jukics Lyiulka egyetemi hall­gató tiölbb íziben a királyi biztos íkocsiflária lőtt, de nem a királyi biztost találta, haneim a imiellet,te iilő 'báni tanácsost Mikor üldözőbe vették, a. merénylő ,még egy rendőrt fis agyon­lőtt Tizenkét ember keriült ,a merényiéit miatt tjuliiius 29-én a vádlottak .padjára,, a legidősebb kiöztüik Jakics Lyiuika volt, ,alkii 25 esztendős. A tlöfhlbfi. vádlott csupa fiatalabb diáik, aikiik be­telkein iát mniid'iig összejötteik, hogy részletesen mieigbaszélijék a merényletet. Két boti tárgyalás után, auiglusztlus 12-én hirdették kii az ítéletet, ímely Jukics Lyuka fővádllottiat kötél általi halállal, bét társát fél­évtől öt évig terjedő börtönnel sújtotta, ,a tölb­ibielket pedig fölmentette. A halálos Ítéletiét, később a király életfogytigtartó fegyházra változtatta át. A bal ,ini háború költsége. Pétervárról jelentik: A pénzügyiminisztérium háromszáz­kilencven millió rubelre teszi a Balkán-válság folyamán tett katonai intézkedések teljes költségét, beleértve a tavasszal a galíciai és a déli orosz határon történt mozgósítás költ­ségét is. Bulgária négy francia bankkal tár­gyal nyolcszáz milliós kölcsön megkötése vé­gett. Ebből az összegből Bulgária a háború költségét akarja fedezni. Bulgária uj ágyú és hadiszet rendéléseit francia cégeknél fogja eszközölni. Bntorvásárlók szives figyelmébe aján­lom augusztus hó kö­zepén megnyíló bútor- és szőnyegházam teljes lakás berendezési és kárpitos vál­lalatomat yfllattóó butor-kiállitás. ^VAMAfl 3f •• 7 Nagybecsű vevőimnek kizárólag elsőrendű, modern <3P4LCr15U£ S%fS3B SSS&'Ui m m árúkkai a legversenyképesebb árakban szolgálok. Szabad megtekintés. Vételkényszer nélkül. Szives pártfogást kérve kiváló tisztelettel Bernovics Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents