Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-17 / 191. szám

10. Gyula (korcsmáros, Magyar István sertésivágó, Bálint Kálmán gépkezelő, Berger Imre joghallgató, Bálint .Sándor gazdálkodó, Széli Pál gazdálkodó, Hevesi Kálmán törvényszéki bíró, Pottyonldy (Miklós reudörkapitán,y Bíró Imire vasúti tisztviselő, VirágiEaty Lajos sziumiüivész, Niedérmayer Antali plébános, Nóvák István városi adióttiszt, Raidványi Jáinos máv. főellenőr, Légnádd István malom hivatalnok, Gsiilkós Nagy Józsfef dtr. ügyvéd, Márki Kálmán gazdálkodó, Tótlh András gazdálkodó, Kiss János kalauz, ördög Dezső kalauz, Dávid Mihály főkántor, Kovács István lakatos, Balázs József lelkész, Károlyi Viktor gyógysizerószsegéd, Nagy gyöngy János föidmdves, Csillag János fölidtoiiivee,, Goda Ferenc földmii;ves, Kovács Károly táblabíró, Vadász István városi kliladió, Mezei Mihály vaskereskedő, Urlbán Mihály vaskereskedő, Fatragó Bora IMihály, Takács Mihály, Bodor Péter, Katheiiner Sándor. Boríbóla János, Pap István, ifja Szél János, Janika Ferenc, Széli llsiváml földlm;i|vesek, Jenőfi Sándor vasúti leszáimáitoilió ihivatlM osztályvezető, Sándor János kertész Papdii József iflöldmiives, Tápai József földmilves, Mortiics Sándor mozdonyvezető, Pálfy Dániel: vasgyáros, Csikós Antal iföldmliives, Halász Málé szertárőr, Mozotika Pál tanitó. — Halálozás. Szécsi Márton szegedi szahóiparos, törrvényhatóságd (bizottsági tag csütörtökön (hosszább betegeskedés után meghalt és szombatom délután temették el a Mátyás-tér 8. számai házból. A gyászoló család iránt maigy részvét nyilvánul meg. A temetésen testületileg megjelentek a különböző mépböirök, amelyeknek Szócsi Márton népszerű tagja volt. — Ezer anarchista gyűlésezik. Most nyúlt meg Parisban az anarchista kongreszszus, amelyre 34 párisi és 24 vidéki anarchista egyesület küldte le képviselőit és mivel franciaországi és külföldi anarchisták százával jöttek mandátum nélkül, ezernél is többen vannak jelen a kongresszuson. Az idei anarchista komgressziusnlak az a feladata, hogy az anarchista szervezetek között szorosabb kapcsolatot létesítsenek. Ez a napirend főtárgya és ezenkívül a következő tárgysorozata van a kongresszusnak: — Harc a militarizmus elleni, általános sztrájk, agitáció a par lamentárizmus ellem és döntés a legközelebbi anarchista kongresszus ideje és helye felett. Az általános; munkásszövetség, amelyet lanlairdhista törekvésekkel viádolmiak, mióta hadat üzent a hároméves katonáskodás ellen, nem képviselteti magát a kongresszuson. A legutolsó anarchista kongresszust 1900-ba.n akarták megtartani Párásban, de az akkori mijnisjk terel tnöikl, Waldeok-Rousseau feloszlatta, mert mém kizárólag (francia, harieim nemzetlközi jellege volt. — Baj van . . . Töpörödött ügyes-bajos emberke áll a. kapitány előtt. Zsíros kalapját forgatja, fellöki szúrós szemöldökét 'és jelentősem szói: — Baj van tekúntetös ur! — Mi baj, tán ellopták a ludat? — Nem a, mer hogy metm is vét! — Hát talán valamelyik öszömadta lány a csinált valamit? — Az só, mer hogy férjnél van az a csupa egyetlen. — Mi (baj hát? — Ellopták a dugóhuziós bicskámat! — Ezért kár idé jönni, ez nem is olyan nagy ibaj. — Nem a csudát,, — fortyan fel a kis öreg, — hát hogy iszi mög az ember a sört, ha nincs gyugéhuzó! — A nap gyógyító ereje. Ha a nagyközönség tájékozódva volna arról, hogy minő nagy gyógyító erejük van a napsugaraknak, bizonyára többet törődnének a természet eme áldásával és az orvosok, valamint a vállalkozók figyelríié is ráterelődnék a napDÉLMAGYARORSZÁG és légfürdők hatásának kiaknázására. Nagy j tudósok megállapították, hogy a nap a leghathatósabb eszköz mindennemű betegségek csiráinak kiirtására. — A'hová nem hatol be a napsugár, ott rendszerint az orvosnak akad sok dolga, — mondja a példaszó és ez a bölcs vélemény legfőképen a tuberkulózis elleni küzdelemben találó. (Igazolja ezt a fölfogást Malgat doktor nizzai orvosnak a legutóbbi nemzetközi tuberkulózis-kongreszszuson tartott előadása, amelyben a következőket mondotta: — Vallom és állítom, hogy a krónikus tuberkulózisban megbetegedettek rövidebbhosszabb (időn belül föltétlenül .meggyógyulnak, ha meztelen testüket ,a közvetlen napsugarak hatásának teszik ki. A javulás még akkor is bizonyosan bekövetkezik, ba a betegség terjedelme nagyobb és ha az infekció súlyosabb, amely esetekben természetesen hosszabb időn át és nagyobb mértékben kell igénybe venni a napsugarakat. A napsugár a legideálisabb eszköz a tuberkulózis ellen való küzdelemben, imivei az eg'ész szervezetre jótékonyan és üditőleg hat, a mikrobákat megtámadja és elpusztítja, anélkül, hogy a használt gyógyszereknek a gyomorra, bel leikre és a bőrre gyakorolt káros hatásait előidézné. Azoknál a tüdővészeseknél azonban, akiknél gyakorta szokott vérzés beállani, a napsugarakkal vaM kezdéssel elővigyázat! tal kell eljárni és csak rövid ideig tartó, bizonyos hélyre korlátozott napfürdővel szabad élni ... / , — Felfalta a cápa. Borzalmas esetet jelent egy triesztii szlovén napilap. Far .nappal ezelőtt öt személyiből álló bécsi társaság bárkát bérelt és kievezett a engerre. Mikor rná.r jó messzire künn, voltaik a nyi.lt vízen, siroccós hullámok jötteik, amelyeik felboritottáik a csónakot és a bennülök a tengerbe estek. Valamennyien jó úszók, inem akartaik a csónak felford itasával bajlóidlni, hanem úszva igyekeztek elérni a kikötőt. Rettenetes veszedelem következett ezután. Az úszókat észrevette egy (hat méter hoesiziuságu cápa, mely villámgyorsan utánuk vetette magát es Őrült iramban hasította a menekülők irányában a vizet. Utói iis érte őket a szörnyeteg és fogsorával megragadta Neumann Mánia buszéves bécsi kereskedelmi hivatallnöknőt, akit magéval rántott a mélységbe s ott felfalta. A társaság egy máisiilk hölgytagja a borzalmas pillanatok hatása alatt elájult és a vizbe fulladt. A másik háromnak sikerült úszva megmenekülnie. — Hogyan termelik a kínaiak a gabonát? A legprimitívebb módon, Ok nem vetik, hanem ültetik a gabonát. A magot előbb ganéjlében csiráztatják. Ezzel a netalán a mag közé keveredett rovarok és férgek is elpuszulnak. Aztán hárman .látnak neki az ültetésnek. Az egyik mintegy 10 centiméter távolságban egymástól kapával gödröcskéket váj a földbe, a másik elülteti ezekbe a csirás gabonaszemeket, a harmadik egy kanálnyi fekete hamut szór rá és letakarja a 'kiemelt földdel. Persze ez a gabonatermelésnek igen fáradságos és lassú módja, de az eredmény is mesés a miénkhez képest. Egy-egy gödröcskéből csakhamar husz gabonaszár is nő ki. De földjük nagysága miatt is rá érnek erre a, lassú munkára. Kis, kert nagyságú parcelláik vannak és nem akkora birtokaik, mint a mi parasztjainknak, — Kiugrott az ablakon. Pénteken délután Szegeden, a Zerge-utca 1. számú 'ház Cgyik első emeleti ablakából az utca kövezetére vetette magát egy fiatal cseléd,leány, Illés Erzsébet. A leány egy ideig mozdulatlanul heveirt s azt hitték, hogy halálra zúzta magái Mire azonban a meintőik kiérkeztek, föl eszmélt és slirva elmesélte, hogy nem akart öngyilkos lenni, hanem a gazdaasszonya elöl menekült, aki meg akarta verni. Rémületében elvesztette az öntudatát s igy ugrott ki az ablakon. Beszállították a közkórházba,, ahol megállapították, hogy csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A lelkiállapotok hatása az emberre. Erre vonatkozóan igen érdekes esetet közöl a párisi joürnőlbáü dr Cábaries: Izzed pasa 1913. augusztus 15. török nagyvezir Lajos Fülöp király uralkodása idején Párisba jött és itt életbiztosítást kötött. Attól a perctől kezdve, hogy az életbiztosítási kötvényt kézhez kapta, •halhatatlannak tartotta magát, (mert ő az életbiztosításnak ezt a jelentőséget tulajdonította. Mikor azonban egy alkalommal súlyos betegségbe esett, be ikel'lett látnia, hogy a kötvény nem éppen föltétlenül, megbízható ellenszere a halálnak. Ennek következtében buskomorrá lett és leszámolt a halál gondolatával. Konstantinápolyban egy csónakázása alkalmával egy hal ugrott bele a csónakjába. Ezt rossz jelnek vette, irögtön haza vitette magát, rendbe 'hozta az ügyeit, intézkedett a temetését illetőleg és visszavonult az ázsiai Szkutariba, ahol az ijedtségtől és izgalomtól okozta láz három nap alatt végzett vele.' Két spanyol város versengése a király kegyeiért. Satander és San Sebaistan között (érdekes versengés folyik XIII. Alfonz •spanyol király kegyeiért. Mindkét város fürdőhely a Bisciaya-öbölben. San iSebastian évszázadok óta a (spanyol királyi család nyári üdülőhelye, mig Santander még néhány évvel ezelőtt is jelentéktelen fürdőihely volt. Lakóiban azonban niagy a becsvágy és mindenképpen anra törekedtek, hogy városukból látogatott fürdőhely legyen. Építettek tehát a királynak egy kastélyt — ajándékba, abban a reményben, hogy igy udvarával . a nyárnak egy részét .majd Santanderban tölti. Számítottak egyúttal arra, hogy ez nagy vonzerőt fog gyakorolni az idegenforgalom szempontjából, ami föl fogja lendíteni a város üzleti forgalmát. San Sebastian lakosai azonban nem nézték tétlenül a szomszéd város törekvéseit. Tudták, hogy Alfonz király szenvedélyesen szereti a vitorlás-sportot. Vannak, akik azt állitják, hogy a király mindennél többre becsüli az ő három jachtját. Azért a Club Nantico tagjai .elhatározták, hogy minden regatta versenyen a királynak a kezére juttatják a (győzelmet. A verseny a mult héten folyt le és a három királyi jacht: a Hispania, a Giralda és a Barandil 10.000 koronányi dijakat nyert. Mikor Santander városa erről tudomást szerzett, közhírré tette, hogy szintén rendez regatta-versenyt, de tízszer nagyobb dijak mellett. Előrelátható, sőt bizonyos, hogy itt is a király lesz a győztes. Szóval XIII. Alfonz nemcsak a regatta terén, hanem a két város versengésében is az — egyedüli nyertes lesz. — Az exhumált papucs. Egy meiningeni lap irja: A meiningeni kerülethez tartozó egyik faluban meghalt egy öreg ur. Ápolónője a hozzátartozók tudta nélkül fölhúzta a halott lábára a 'halott menyének a papucsait. Néhány nappal a temetés után a fiatalasszony kereste a papucsait. Mikor az ápolónőtől megtudtj, Ihogy ezek elhunyt apósa lábain vannak, követelte a sir fölnyitását, hogy visszakaphassa a papucsait. Még pedig azért, mert..attól tartott, hogy elianesetben hamarosan követnie kell apósát a másvilágra. — „Zsurnalisztikái elgaloppozás." Szabadkáról jelentik: Vojnits Sándor báró, Szabadka országgyűlési képviselője, tegnap két huszártiszt utján magyarázatot, kért a Bácsmegyei Napló Szabadikán megjelenő napilap szer,kasatőjótól azért a tréfás liairgu cikkért, ami a lapban olyanok információjára, jelent meg, akik egy a Paliosfürdőn lefolyt „tréfában" érdekelve voltak. Ugyanis a báró családja társaságában lévő Capdebó husz átrfő'had nagy és fíunczer huszár önkéntes,, ia fürdő Vigadójának terraszán, a közeli asztalok felé fújták a szörp szívására használt szalmaszál papirhüvelyét. E miatt némelyik asztalnál komolyan fölháborodtak. Vojnits Sándor báró nem volt jelen s bár maga a tréfa is bántotta, amikor tudomást szerzett róla, az azután végleg felháborította, mikor a fenti kelyilapbuin tulerős s az ő felfogása szerint sértő tónusban az esetről kr zleméuy jelent meg. A lovagias utón való magyarázatkérés azután azt eredményezte, hogy a lap szerkesztősége ma nyilatkozatot tesz lapjálban s utal arra, hogy sam Vojnits Sándor bárót, sem pedig családjai sérteni