Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-17 / 191. szám

1913. augusztus 17. DfiLMAGYARORSZÁG 9. •nem szándékozott, magáival az eset közlésével csupán egy fiürüő-tréfát akart aposztrofálni. Hogy a cikkbe mégis könnyen célzatosnak tekinthető kitételek kerültek be — nem más „zsurnalisztikái elgaloppirozásnáV' Időköziben a két huszártiszti, alkliik a tréfát tulajdonképein intézték, tegnap sorra járták azokat a szabadkai csiatádcjkiat, akik sértve érezték magiulbalt iá komolytalan móka miatt, bocsánatot kértek érte. — Javult a koleragyanus beteg állapotaÖrdög József állapota, akit az 'ujszegedi kolerabara'kkhan ápolnak, javult. Még mindig nem lehetett kétségtelen bizonyossággal megállapítani, hogy milyen betegségben szenved a városi menhely ötvenegy éves lakója. A kolozsvári bakteriológiai intézettől még nem érkezett válasz. — Itt emiitjük meg, hogy a belügyminiszter körrendeletet bocsátott iki a kolera ellen váló 'védekezés dolgában s a rendeletet Szeged városnak is megkiildötte, a következő szövegben: Értesítem Cimet, hogy az osztrák belügyminiszter ur értesítése szerint .öaittaróban f. évi augusztus 6-án egy bacteriológiailag megállapított; ázsiai kolera-eset .fordult elő. A szarajevói tartományi kormányzóság értesitése svCiint Tuzla kerületében levő Go.ruja Tuzla községiben 6 kolera eset állapíttatott mteg, melyek köziül három halállal végződött. F. ó. 131149. sz, a. kiadott körrendeletem 'kapcsán pedig közlöm, hogy Romániában július 30-tól augusztus 8-iig iStefanesitii, Judet, Ilfov, Viilsora, Telearmian községekiben összesen 9 ikoleraeset, Bukarest városiban egy kolera eset már megállapittatott. A bolgár terri.deten .levő román hadseregiben ezenfelül számszerűiéig meg sem állapított számos kolera eset Iflardiutt elő. A román kormiáuy a Magyarországion előforduló koleraesetek miatt Magyarországból jövő utiaisdknak Romániába való (belépéséit és áraik szállítását esak Verciorován, Predelá.lón, Turn-lSzevertnen és Burdüjenlin át engedi meg, A Magyarországhói jövő utasok Romániába utazásuk végpontján öt naipo.il át meigfigyettatinek. Munkás csoportoknak, kivándorlóknak és csavargóknak a Romániáiba való belépése megvan tiltva. Friss öüsnemüek, friss zöldség és friss gyümölcs Romáiniiába vailó beviteli elítliltatott. — A vasúti munkás szerencsétlensége. Szombaton reggél negyed kilenc órakor súlyos szerencsétlenség történt a szegedi Rók'us-álilomáson. Pap István harminchárom éves vasúti munkás a mosótelepen egy szerelvény ablakait tisztogatta. A szerelvényt közben előbbre húzták. Amikor már mozgásban volt a kocsi, a munkás a két második osztályú .kocsit összekötő folyosóra állott. Onnan tisztogatta az ablakokat, a kiálló lemezek között kihajolva. A szerelvényt később megállították. Az erőselbb fékezés 'következtében az ütközők összenyomódtak és a kiálló lemezek Pap István mellkasát öszszenyomták. A szerencsétlen munkást a mentők beszállították a 'közkórházba. Állapota életveszélyes. A mozdonyvezetőt nem terheli felelősség a szerencsétlenségért, minthogy ő hátrafelé egyáltalán nem láthatta a lemezek közül kihajoló munkást. — Elmaradt verseny. Augusztus 17-én mint már jeleztük, galamb-repülő versenyt rendezett volna a .Szegedviidéki házinyúl-, baromfi- ós igailatoiib tenyésztők egyesülete, azonban a talrtetean rossz időjárás •következtében a galambok őszi vedlése korábban kezdődött és igy a galambok valódi röpképessége ennek következtében nem volnia megállapítható. A versenyre jelentkezők .többsége arra kérte a.z egyeslület elnökségét, hogy a röptető versenyt egyelőre hallaissaa aL A kívánságnak az egyesület eleget rils tett és igy a röptető versenyt valószínűleg osak a tavasszal fogják megtartani. — A telefon szerencseszámai. Nemcsak K'isnagynak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Megtörtént, hogy egy fiatalember, erősen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kössék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen telefonszám nincs!" — hangzott a válasz. A fiatalember még kezében tartotta a kagylót és íme, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipőgyárának szegedi képviselete. A telefonoskisasszony megértette, hogy a 6 gyermekcipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. - Elhagyta a felesége. Pénteken éjszaka egy óraikor Zsibnai Kovács Lajos 59 éves szegedi szabómester a Kálvária,-utca 41. számú házban levő lakásán, luglkőoldatot ivott .A mentők beszállították a közkórházba. Állapota súlyos, de tnérn életveszélyes. A rendőrség kihallgatta a kórházban s azt vallotta, hogy elhagyta a felesége és emiatt akart megválni az élettől. Bútor zAllitásokat helyben és vidékre, beraktározást száraz raktár helyiségben eszközöl Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon 34. Mágnások üzletei. — Ha pénzről van szó, demokrata a gróf is — (Saját tudósítónktól.) A magyar arisztokrácia nemrég vonult be a közgazdaságba. Arisztokrata megvetés sújtotta régebben az üzletet s mintha a magyar mágnásvilág nem tartotta volna azelőtt magához méltónak a közgazdasági tevékenységet. Lehet, hogy ezelőtt az élet volt nagy általánosságban könnyebb és nem késztette közgazdasági munkára a milliók urait. Vagy talán — mért vitassuk el arisztokratáink esetleges érdemeit? — a mágnásgon'dolkozás demokratizálódott és belátta, milyen nagy szüksége van a magyar gazdasági élet küzdelmében a legfelsőbb tizezrek értékes erőire. Akármi volt is az átalakulás oka, tény, hogy megtörtént és jó, hogy megtörtént. Ha nem is valami nagy mértékben, de kezdetnek elég biztatóan. Az ősrégi arisztokrata famíliák, a grófok és bárók patinás nevü ivadékai. Ezekről lesz szó, mert csak ezeknek a közgazdasági szerepük jellemző és érdekfeszítő igazán. Hogyan dolgoznak ,a büszke ősök barikos ivadékai? Kik azok a magyar mágnások, akiknek nagy név, ragyogó múlt áll a hátuk mögött s most mégis a city a tanyájuk és két kézzel veszik ki S részüket és persze, hogy hasznukat is, a közgazdasági munkából? iVannaik nagynevű arisztekratáiriik, alkik — .főkig .vidéken — lokális gazdasági erdekek támogatására, vesznek .csak részt .a kalmármunkában. Ezek, hogy ugy mondjuk,, csak műkedvelő üzletembernek. Passzióiból, unalomból, 'vaigy helyi érdekből. Vannak azután, hatalmas mágnás közgazdasági emberek, akik tekintélyes vagyonuk erejével, egy lipótvárosi bankár eszével, energiáival, hivatásszerűen vetnek és aratnak a közgazdasági mezőkön. Vain néhány mágnásunk gazdag és .népszerű, kijyáló és mjunfcás. Majd miniden számottevő üzletben, vállalatban tevékeny részt vesz. Közülük különösen öt arisztokrata válik ki: gróf Károlyi Imre, gríóf Korniss Károly, .gróf Teleki László, (báró Fejérváry Imre ós őrgróf Pallavicini Ede, Károlyi bankos, cufcongyáros, biztosító és miinden egyéb. Fejérváry és Palllaviieinii szinten. Benne vannak minden nagyobb fővárosi vállalatban. Korniss gróf .és Teleki László dísze és büszkesége a magyar arisztokratának. Korniss nem te dolgozik kevesebb (vállalatnál, mint husiz-biuszonötinélL Teleki László grófra pedig igazán ráillik a név: . dolgozó 'mágnás. Legnépszerűbb közgazdasá' .gi embere Erdélynek és a fővárosnak. Bankelnök, ipalnvállailaitii elnök, közlekedési-, hiz: tosiitó-, egészségügyi részvénytársaságok te igazgatósági tagja. Részt vesz miniden komoly, életrevaló alapításban. Sokoldalú gazdasági ember Teleki Sándor .gróf te, főleg óriási budapesti vállalatok élén ál. Kividé még hét Teleki gróf áll közgazdaságunk szolgálatában: Teleki Pál, Arthuír, Ádám, Sámuel és József főleg Erdélyben dolgoznak. A Ziohy-grófok te nagy üzleti szellemről tanúskodnak. Ziahy János az Első Magyarnál érdekelt, .a többiek, Géza, Lipót, Ágost, .Aladár, Rafael, Ferraris, Manó és Andor főleg a Hungária Biztositlónál, a Fonoiiérenéil, a Keleti Tengerhajózásinál. A gróf Széchenyi-családot nyolc tagja reprezentálja a közgazdasági világban. Van köztük faiparos, ba.nikos, agrár. A Csáky-grófok .leginkább a felvidéki vállalatoknál dominálnak, az Andrássyak, Andirássy Sándoron és Gézán kiviül, akik budapesti biztosító intézetek élén állanak, szintéin. Igen ismert az üzletli világban a iSzápáryak neve, László, Pál, Péter és Iván gráfoké; különösen Pálé, akinek mostanában .minden üzlete balluil ütött ki. Élénk munkásságot folytat Radvánszky Albert báró, Radvánszky Antal és 'Géza báró, valamint Harkányi Frigyes báró is, aki főleg biztositökapaioitás, azonkívül kitűnő szak-ember. Nagy pesti (biankóikban dolgozik báró Dániel Ernő, báró Ambrózi Gyula, gróf Lónyai Gábor, báró Sztojánovits Iván. A politikus mágnások közül leginkább Gerliczy Ferenc báró, Dániel Gábor báró, gróf Károlyi Mihály, gróf Dessewffy Aurél, gróf Hadik János, gróf Tisza Kálmán, báró TaUián Béla, gróf Batthyány Tivadar, báró Ghillány iimre, báró Vojnits Sándor neve van közgazdasági forgalomban.. Agilis gazdasági tevékenységet fejt ki' .még herceg Eszterházy Miklósi, Ibáró Radvánszky Géza, gróf Mailáth József, gróf Cziráky Anitái, gróif Sztáray Sándor, gróf Scherr-Toss .Béla, gróf Erdődy Sándor. Gróf Wiokenburg Márk két vállalatnak is igazgatóságii talgja., miig báró Batthyány Lajos, gróf Degenfeld József, gróf Dessewffy Emil, gróf Eszterházy Móric és Miklósi, 'báró Nyári Jenő, ibáró Kemény Ákos, gróf Semsey László, gróf Zselénszky Róbert, a tipikus agrármágnásoik. Herceg Windischgratz Lajos te, egyik leg ta len iaimosábbj a- a dóilgozó arisztokratáknak. Őrgróf Pallavicini György és .gróf Wenkheim. Dénes a cukorgyárak patrónusai, gróf Benyovszky Sándor, gróf Draskovics János, 'báró Rudnyánszky József, gróf Degenfeld Kristóf, báró Bornemissza Elemér, báró Petricherih Horváth Artúr, gróf Bethlen Pál, báró Csávossy Béla, gróf Ráday Gedeon;, báró Harkány Andor, miind a budapesti biztosító 'intézetekben otthonosak. A bankos arisztokratákhoz tartozik még báró Bánffy Ernő, gróf Keglevich Gábor, gróf Lázár Árpád, Ibáró Kemény Ákos, gróf Huggonay Kálimán, gróf Csekonics Enidtre, ibáró Uechtritz Zi.gnrionid, gróf Batthyány Istlván és Lajos, gróif Somsich iGéza imár inkább közlekedési emberek, igtróf Mikes Ármin ötpani, báró Bohus Laj.os .és László pedig a szeszipar-művelők. A vidéken van néhány dolgozó mágnás, kevésbé isimert revü, munkájuk sem nagyon jelentékeny, pozíciójuk rendesen csak a reprezentáció szempontjából fontos. De Erdélyben már tekintélyes, lelkes arisztokrata-gárda törekszik gazdasági fejlődésünkre. A Bélái, Zayk, Toldalaghi, Vay, Jósika .grófok, a Kemény, Bethlen, Bánffy sé Bornemissza báróik, mind kiváló képvteeliői Erdély közgazid'asági életének. De máshol is, á Pongrác, Nwzky, Haller, Batthyány, Forgách, Esterházy, Pálffy, Hunyadi, Bolza grófok neveit — ha szorgos kiutalással te — de meg lehet találni egy-egy vidéki nagyobb gazdasági ajkotásisal kapcsolatiban. A dolgok természete miatt képtelenség volt pontos névsorát adni Magyarország dolgozó mágnásainak. Nem is volt az célunk. Csak tényt akarunk vetni a felső tizezrek munkás csapatára és kcresztüifutni a névsoron, mely arisztokratánkban a dolgos elemet képviseli. Sajnos volna, ha csak annyian i lennének, amennyit itt hamarjában fölsoroltunk, azok, aki'knek a proletárság és középosztáíy munkájával szemben legalább is la-