Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-13 / 188. szám

1913. augusztus 13. DÉLMAQYARORSZÁQ 7. és Váci-köruton át ,a városiháza udvarára vi­szik a holttestet, hol a főváros nevében bú­csúztatják el. Onnan viszi-k*©a Kerepesi-uti zsidó temetőbe, ihol diszsirlhelyen helyezik örök nyugalomra. A sírnál a Sz-entegyieí és a pesti hitközség nevében Hevesi Samu dr. főrabbi mond gyászbeszédet. A nyolcadik,ke­rületi bizottsági tagok külön vonulnak föl a temetésre, hová küldöttséget meneszt az ok­lándi kerület és az a negyvenkét kerületbeFi hitközség, mely az elhunytat legutóbb dísz­polgárává választotta. A Magyarországi Hír­lapírók Nyugdijiintézeténék igazgatósága Heltai Ferenc dr. elhunyta alkalmából ma délután -fél öt órakor az intézet palotájában evászülést tartott, melyen .méltatták Heltai Ferenc érdemeit. — Vigyázz, ha jön a kolera! Két ér tesités érkezett ma Szegedre a belügyminisz­tertől, mindkettőben arra hivja föl a minisz­ter a várost, hogv résen legyen a kolerával szemben. Az első értesítés tudtára adja a szegedi hatóságnak, hogy a Néva nevű ha­jón, amely nagy rakománnyal TUelből Sze­gedre akart indulni, ko'l-erás megbetegedés történt. Sztancsics Szvetozár munkás bete-. gedett meg koleragyanus tünetek között, a mibe pár nappal később bele iis halt. A bakte­i 'oióglai vizsgálat megállapította, hogy halá­lát kolerabacillusok okozták. A hajót Titel­nél vesztegzár alá helyezték és fertőtlenítet­ték. A miniszter fölhívja a várost, hogy a Tiszán állomásozó hajókon a legnagyobb el­lenőrzést gyakorolja. — A másik leiratban arról értesiti a várost a belügyminiszter, hogy értesülése szerint Romániában mind a polgárság, mind a katonaság körében szá­mos kolerás megbetegedés ferdült élő. Mivel ez a körülmény a betegségnek Románia felől való behurcolására adhat alkalmat, a minisz­ter elrendeli, hogy a hatóság a mai naptól kezdve a Romániából érkező utasokkal szem­ben is szigorúan hajtsa végre azokat a ren­delkezéseket, amelyeket annak idején a Tö­rökországból, Bulgáriából és Szerbiából ér­kező utasokkal szemben tett. — Botcsinálta hadnagy. Szipadra kí­vánkozik ez a történet, a-melynek hőse: Hajdú Árpád budapesti biztosítási tisztviselő, (gyen­ge, vézna -ember, aki már évekkel ezelőtt le­számolt a -hadsereggel. Mint untauglich pon­tosan fizette a hadim-enitességi adót, ne-m izgat­ták a Iháíborius bonyodalmak, élt csendben, gondtalanul. Néhány hete meglepetés tör­tént: behívót kapott, -hogy huszonnyolc napi fegyvergyakorlatra vonuljon be. A budapesti első (honvéd -gyalogezred invitálta Ha-jd-u Ár­páid tartalékos hadnagyot. A hivatalnok nem akart Ibinni szeméinek, m-ik-or meglátta a be­hívót. Fc-gta a behiivót, felment a ikatonaügy­osztályra, ott -előadta, hogy ő nem szolgált so­lia, bizonyára tévedés -van a dologban. Utá­na néztek. A -név, az év-szám, a lakóim egye­zett. — Önnek be kell rukkolni! — hangzott a szentencia — ott .majd talán csinálnak vala­mit. •És Haj-diu Árpád ihe is rukkolt, A kaszár­nyában megismételte -panaszát, amit kétked­ve fogadtak. Hiába bizonygatta igazát, íel­bivták, hogy öltözzék feil egyenruhába, mert az írás szent. Ha kiderül a tévedés, elenge­dik, ha nem, akikor masírozni :fog, mint a töb­biek. Bele ils bujt Hajdiu egy kölcsön kért tiszti -ruhába, fogadta az alantasaik tisztelgé­sét, egészen belejött a katonáskodásba, -amikor kezdték^ megvizsgálni a-z ügyét. Három bét telt el, mig rájöttek, ihogy szegény embert csakugyan más helyett hívták be. Akkor az­tán nagy nehezen, bocsánat-kérések között -el­engedték. Hajdú ör-ült a szabadulásnak, job­ban, ml mt tiszti rang járták, a-mit. amiilyen hir­telen -k-aipott, olyan gyorsan el is vették tőle. ­— Hurkot dobtak a főszolgabíró nyaa *aba. Miskolcról jelentik: A mult éjszak merényletet követtek el Csizik Elek nyugal­mazott főszolgabíró ellen. A -merénylet mem sikerült s a merénylő megugrott. Csizik Elek rsodi főszolgabíró volt s már éveik óta nyu­galomban .van. Azóta Miskolcon lakik", abol u-gv szólván -mindenki ismeri. A h-atva-nkilenc eves, gazdag agglegény szereti a társaságot.' Jgcn joviális, -derék öreg mr, amolyan régifaj­ta, amilyen manapság -már kiveszőben van. Szeretik a barátai, .ismerősei és tiszteli, be­csüli az egész város, melynek egyik tipikus alakja lett a cigánymuzsikiát, szép asszonyt és jó bort szerető Csizik bácsi. Pár hónappal eze­lőtt valami kis baj érte, ,megsérült aiz egyik szeme; rövidesen azonban felépült és ismét látható lett a kávéházakban, vendéglők-ben, a honnan rendszerint kocsin szokott hazamenni. A mu-lit éjszaka, is i-gy történt, Horvátlh-utcai lakása előtt leszállt -a fiakerről, kifizette a ko­csist és -kinyitotta a kaput. A .kocsi már jó messze vágtatott-, amM>r Csizik becsukta ma­ga mögött a kaput és -a zárban megforgatta a kulcsot, Alii-g hogy ez .megtörtént, a sötét éj­szakában valaki közeledett feléje és hurkot vetett a nyakába, A dobás azonban nem si­kerűit, az erős ember -kezével elfogta a burkot és torkaszakadtából kiáltozni kezdett-: — Golyót röpítek beléd, ha el nem mégy! Gyilkos! Segítség! A merénylő nem .mozdult. Csak amikor észrevette, Ihogy a.z udvarban levő lakásokban világosságot gyujtan-aik, szaladt a,z udvar hát­só része felé s az -ottan-i alacsony kerítésen át megugrott. ,A merénylő a viszonyokkal telje­sen ismerős lehetett s tájékozva volt minden­ről, ami a gyors meneküléséből is kitűnik. Va­lószínű, Ihogy nem volt gyilkos szándéka, csu­pán ki akarta rabolni az öreg urat. A rend­őrség, miive-l a merénylő -hurokja egy tiszti látcső hosszú szója, Csizik Eleknél maradt, azt hiszi, hogy a merénylő egy tisztiszolga volt. — Koleraveszély az Adrién. Fiúméból jdlentik: A tengerparti kikötővárosokban méltó agogdalomra ad okot, hogy a s-ürz ha­jóforgalmai Cattaróban ázsiai kolerát kon­statáltak. Martinovich Anna cattarói magán­zóim augusztus ötödikén megbetegedett é§ augusztus hatodikán koleragyanus tünetek között meghalt. A kezelőorvos bejelentette az esetet a városi hatóságnak, amely a ha­lott belső részeit megküldte a dalmát hely­tartóság bakteriológiai intézetnek. Nyolcadi­kán este elkészültek a vizsgálattal és megál­lapították, -hogy a halált ázsiai kolera okozta. A -helytartóság az esetet táviratilag közölte a trieszti tengerészeti hatósággal és az nyom­ban uasitotta az alája tartozó osztrák rév­hivatalokat, hogy a Cattaróból jövő hajók­kal szemben azonnal foganatosítsák a kolera elleni védekezést megállapító -párisi nemzet­közi egyezmény rendelkezéseit. Az osztrák révlhiivatálo-k szigorú vizsgálatnak vetik alá a hajók személyzetét és utasait és a gyanús egyéneket öt napra elkülönítik. Fiúméban- ed­dig is k-ellett a kolera ellen védekezni, mert Tripciliszban, Bengháziban, Szalonikiban és Szmyrnában hivatalosan konstatálták a ra­gályt. Az elővigyázat! rendszabályok azon­ban mindössze arra szorítkoztak, ihogy meg­vizsgálták a hajónaplót arra nézve, nem for­dult-e elő koleragyanus megbetegedés az em­lített kikötőkből való elindulástól számított 5 nap alatt. A cattarói esettel szemben más az eljárás. Ezzel a dalmát kikötővel ugyanis : igen sürii a forgalmunk és a hajók rendesen rövidebb -idő alatt teszik meg az utat Cat­taró és Fiume között, mint .amilyen a kolera inkubációs ideje. A fiumei révhatóságra te­hát nehéz föladat hárul, ha a cattarói eset , tovább terjed. — Körorvosok réme. Miskolcról jelen­tik: Ti oldva községnek imár évek óta nincs kör orvosa. Nem mer odamenni egy orvos sem, a mióta Padányi Gulyás Lajos gyógyszerész ott , lakik. Ez -a gyógyszerész — ugy tudja az, egész község — nem-csalk orvosságot kever, lia nem gyógy ít is s igy nem szereti az orvos-ok kouknx ren-ei-áját. Egy időben Darvas József dr. megyei főorvos járt ki a faluiba s mi-kor meghallotta a patikus -dolgait, feljelentette a hatóságnál. A feljelentésnek aligha volt vala­mi nagy eredménye, ha csak a,z nem, hogy a gyógyszerasz Darvast Miskolcon., a Széchenyi utcán világos nappal megtámad-ta ós inzul­tálta. A bíróság testi sértésért el is ítélte a verekedő gyógyszer-észt, akii -azóta is vi-gan folytatja íaz orvoskodást. Nemrégen aztán si­került d ifalun-alk egy -kiörorv-ost fogni. Egy öregedő szegény orvos, akinek atyja, miskol­ci polgár volt, elvállalta a nehéz tisztséget. Lengyel Ignác dr., a sajnálatreméltó orvos, a kinek szintén meggyült a baja a hatalmasko­dó g> ógyszieréssziel. Napról-n-alpra kellemet­lenségiekben van része. Lengyel dr. tűrte egy darabig a gyógyszerész k-ötekedését, utóbb .azonban -már feljelentést is tett ellene Borsod­vármegyénél. A közigazgatásira jellemző, hogy a feljelentés, ,a,mélynek gyorsan kelle­ne lefolyni, még mai napig sincsen elintézve és a gyógyszerész most nyíltan agyonlövés­sel fenyegette meg az orvost. — Darvast csak megvertem — mondotta, — de Lengyelt agyonlövöm. Lengyel tegnap Miskolcon orvoskollég-ái­nak kétségbeesetten panaszkodott. Azt a ta­nácsot adták neki, hogy tegyen a belügymi­niszterinél jelentést, Igy is tett. Tegnap Mis­kolcról sürgönyözött a belügy-miniszternek, akitől védelmet kért. A szegény ember remé­li, hogy a sürgönyének -meglesz a. k-i.várit ered­ménye s miiindaididig, -miig értesítést nem -kap, -nem is mer kimenni a községbe. — Kiíört a nagy sztrájk Olaszországban Milánóból jelentik: Amennyire megállapítha­tó, az ál-taI2nos sztrájkot nem mindenütt hajtották végre. A genovai munkáskamara kimondotta, hogy nem csatlakozik a sztrájk­hoz, de ennek ellenére is a külvárosi nagy ipartelepek beszüntették 'tegnap este a mun­kát. Pisában is szünetel minden munka, még az üzletek is zárva vannak s l^Pfört a sztrájk Brindisiben-, Borgóban, Caetrában, Parma­ban és Rómában is. A fővárosban a hírlap­szedők is sztrájkolnak s a lapok sem jelen­hetnek meg. — Hogyan mulatnak a Bácskában ? A -Bácskában jókedvű emberek laknak. Vagy hét falura szóló idáridiót csapnak, vagy ugrat­ják egymást. -A jókedv utóbbi területéről való az alábbi eset, melynek egyik bácskai helység a hazája. Egy -reggel arra -ébredt a pa,tik-u-s, hogy nagy gyerimekse-reg álldogál a háza előtt. Ahogy a boltot kinyitotta, csapatostul ömlöttek befelé a gyerekek. Valamennyi lep­két hozott. Tél-e ivolt a kezük, meg a kalap­juk lepkével. N-agy faggatásra kiderült a va­lóság: valaki ,azt híresztelte a -gyerekek közt előző nap, hogy a patii-klus miniden lepkéért egy krajcárt fizet. A patikus eleinte türelme­sen küldözgette el a gyerkeket, ide aztán, ami­kor a szomszéd f-al-vak gyerekei is- tolongva jártak bucsut -a patikába, kezdte unni a dol­got. Azt rögtön gondolta, hogy ez-t a tréfát csak a főbíró csinálhatta vele. Gondolt tehát egyet és így szólt -a -gyerekekhez: — Igaz, csakugyan krajcárjával veszem a lepkét, de jól tudjátok, hogy apátok is csak passzussal adja el a loivat. Menjetek a főbíró­hoz ós kérjetek tőle lepke-passzust. Most -aztán .a főbírón volt a mérgelődés sora. (Százával jöttek hozzá -a gyerekek lepke­passzust kérni. -De nem azért ibácskai emlber, hogy a tréfát magán ha-gy-ja száradni. Mivel a határban a mezei egerek mód nélkül elsza­porodtak, ,a következő ravasz mondókát intéz­te a gyerekekhez: — Adnék lepke-passziust fiaim, de nem engedi -az alispán. Nem is lepke kell már a patikusnak, ih-anem mezei egér. Abból akar ő hideglelés ellen port csinálni. Fogjatok mezei egeret, a patikus tíz íkrajzárt fizet darabjáért Egérre in-ár én is tudok passzust adni. — Nem fizet ám -a patiklus, — vélte egy kis parasztfiú. — Ha -nem fizet, bocsássátok el a patiká­ban az egeret. De egyszerre menjetek, mert ugy a patikus is könnyebben végez veletek. Másnap -reggel egy rajiban tizenöt paraszt gyerek áUit-ott Ibe a patikába, összesen száz­húsz eleven mezei egér volt -niáliuk, sőt még passzus is, a-mit -a főbíró .a tréfa (kedivéért min den egérre pontosan kiállított. A patikus ék­telen dühre gerjedt. Nem is sokat beszélt, ha­nem elővette a sarokból a poroló pálcát. A gyerekek látván, hagy baj van, nyomban el­eresztették az egereket és ugy, -elszaladtak, mint a nyuí. iAz egerek azóta a patikában ta­nyáznak és -a jobbfajta cukrot minid meget­ték. De a patikusné néhány nap óta nem al­szik otthon. — Val! a fegyenc. A brooklyni rendőr­ségre í-^gutóbb levél -érkezett, amely egy régi bűntényt tár föl teljes világában. John Gil­bride sinsingi fegyenc irta a levelet s abban

Next

/
Thumbnails
Contents