Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-13 / 188. szám

1913. augusztus 10. DBLMAQYARORSZAQ 231, készülődésére lehet következtetni abból, hogy a Goehcn nevü német gyorscirkáló hadihajó drótnélküli táviratban közölte a pólai hadikikötő tengernagyi hivatalával, hogy a közeli napokban oda érkezik. A Goeben az elmúlt hetek viharaiban a földközi tengeren több sérölést szenvedett és ezeket a sérüléseket az osztrák-magyar haditengerészet pólai dockjában fogják kijavítani. Hasonló következtetésre ad okot az is, hogy osztrákmagyar haditengerészet által nemrég megrendelt negyvenezer tonnás uszódokkot Németországban csinálják. Ezt a dokkot azért kell Németországban csináltatni, mert Pólában nemcsak az osztrák-magyar haditengerészet akarja majd használni, hanem a német is. Ezért a németek kikötötték, hogy az építést az ö hadi mérnökeik ellenőrizzék. Ennek az értesülésnek a valószínűsége mellett szól egyébként az is, hogy a mi épülő Dreadnoughtjaink csak ihusz és huszonötezer tonnásak és csak évek múlva kerül majd a sor a harmincezer tonnás óriás hajók beszerzésére. Nekünk magunknak tehát nincsen szükségünk a negyvenezer tonnás dokkra, hanem a németeknek, akiknek a Dreadnoughtjai már közel járnak éhez a tonnatartalomlhoz. 333b8xi«siib3aaasia£s iiase«ssaeh«»»bba»bfie.»oasa«««»bb«nj] jcbnnae3biibe«nn«3eeiinsa..Bulgária nem nyugszik meg a béke-föltételekben. revízió kérdése. — Németország ellenzi, Oroszország lemondott róla. — Német hang a monarchia ellen. — Bulgária és Románia leszerel.) (Saját tudósítónktól.) A békekötéssel kapcsolatban a bolgár kormány vasárnap két jegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz. Az első értesiti a kormányokat arról, hogy Bulgáriát kényszeritették a béke megkötésére, a bolgárok azonban meg vannak győződve arról, hogy a nagyhatalmak a bukaresti bókét nem fogják ratifikálni, hanem alapos revízió alá veszik. A második jegyzékben értesitik a nagyhatalmakat arról, hogy megkezdték a leszerelést, azonban a leszerelés elé nagy akadályókat gördit Törökországnak Tráciába való benyomulása. E jegyzékben a kormány kifejezi azt a reményét, hogy Európa a legenergikusabban követelni fogja a londoni szerződés megtartását. i Az orosz kormány azonban föladta a bukaresti béke revíziójának tervét, mert attól fél, hogy egy ilyen értekezleten újra felszínre kerülne valamennyi balkáni kérdés. Vilmos császár és Károly király között táviratváltás folyt le egész napon át a revízió ügyében. Román politikái körökben a táviratváltást bizonyítéknak veszik arra, hogy Németország élénken elősegíti a román érdekeket. A császár táviratát sokan tüntetésnek fogják föl a mellett, hogy Németország szintén a békeszerződés revízióját visszautasítja. Mindennek hatása alatt a bolgár minisztertanács elfogadta a főhadiszállás leszerelési tervezetét. Tegnap délben már meg is kezdődött a leszerelés. Legelőszq| az önkénteseket és azokat az adófizető polgárokat bocsátják el, akik a háború előtt sohasem szolgáltak a hadseregben, azután a harminc évesnél idősebb tartalékosokat. A hadügyminiszter parancsot intézett a hadosztályparancsnokságokhoz s elrendelte. hogy az 1907—1911. évben sorozott tartalékosokat bocsássák el. A leszerelés busz nap alatt teljesen befejeződik. Augusztus 25-éig a román csapatokat is viszszavonják Bulgária területéről. A revizió kérdésével kapcsolatban ismét fölsziinre került az albán kérdés. Mint Londonból jelentik, az albán kérdést teljesen a monarchia kívánsága szerint fogják elintézni, mert ebez Olaszország is ragaszkodik. • A mai napon ínég ezek a jelentések érkeztek. A MONARCHIA SZEREPE. Berlin, augusztus 12. A Zeit levelezője tegnap egy kitűnően értesült diplomatával beszélt a békekötés által teremtett helyzetről. A diplomata ezt jelentette ki: — Károly király és Vilmos császár táviratváltása világítja meg a helyzetet. A német császárnak nagy érdeme van a békekötés körül. Németország megmutatta ebben az esetben, hogy nem mult el még Bismarck ideje, hogy Németország az európai helyzet urává legyen. Németország valóban Közvetített. Vilmos császár fölhasználta Konstantin királyhoz való jó viszonyát, hogy a Karazutól északra lévő területről való lemondást tanácsolta neki. Igy a bolgárok megkapták még Karazu-Jenidzsie várost és környékiét. A tárgyalásokat Athén, Bukarest és Berlin között a többi nagyhatalom tudta nélkül folytatták. Németországnak, tehát .vezető.szerepe volt a béke megkötésében és igy csak annál inkább lehet panaszkodni Ausztria és Magyarország magatartása miatt. A monarchiának a békeszerződés revíziójára irányuló követelése céltalan, mert Németország, Franciaország és Anglia a békét véglegesnek ismeri el. A berlini külügyminisztériu.mban nincs további izgalom Berchtold gróf szerencsétlen politikája miatt, hanem remélik, hogy Ausztria és Magyarország lassankint vissza fog térni a jó útra. iHa azonban ez nem történnék meg, nagyon rossz néven vennék Berlinben. A legnagyobb kára természetesen Ausztriának és Magyarországnak volna belőle, mert most alkalma volna jó viszonyba lépni Romániával és Szerbiával. vilmos császár föllépése! Berlin, augusztus 12. .Arra. a -szerepre voj natkozóa n, amelyet Vilmos császár a béke létrehozatalában játszott, a iberiim lapok ha-nl goztatj-ák, hogy a tá/vi-ró egyrészről a Hőkenzollern Ihaijó és a berlini külügyminisztérium között, másrészről jpeclíig -a szófiai, a belgrádi és aiz athéni német követségeik között állandóan működésben volt. M-i-dlön a bukaresti tárgyalás holtpontra j-utott -ós a tárgyalás megszakításának veszedelme fenyegetett, Károly király iVíiitmtas esiáfeizaÜh-oz iforcíult ós Telefon 515. Kizárólag helybeli, hírneves asztalosmesterek által készített, elismert jóminőségű és bámulatos olcsó kérte, hogy érvényesítse befolyását a bolgárok és a görögök megegyezésénél. A bolgár király külföldre megy. Szófia, augusztus 12. Udvari körökben hire jár, hogy Ferdinánd király a legközelebbi időben több heti tartózkodásra külföldi kastélyai egyikébe megy. A király egészségi állapota sok kívánni valót hagy hátra. Útjára a királyné is elkíséri. REND VAN SZÓFIÁBAN. Bécs, augusztus 12. A Neues Wiener Tagblatt azzal a kérdéssel fordult Radoszlavov miniszterelnökhöz, mennyiben igaz az a hir, mely szerint a csapatok visszaérkezése Szófiában forradalmát fog előidézni. Radoszlavov azt felelte, hogy ezt a hirt bizonyos részről terjesztik, azonban a hir nem igaz. Szófiában minden rendben van és teljes a nyugalom. béke-rankfitt) Bukarest, aiugusztus 12. Tegnap este Kantekuzene herceg polgármester a békedelegátu.sok tiszteletére -bankettet adott Polgármester jobb oldalán Pasics, haliján Vukotics, vele szemben Majoreszku, jobbján Venizelosz foglalt helyet, miig iMaljoreszkiu baloldalán Toncsev ült. A pohárköszöntők sorát Kamtakuzene herceg nyitotta meg. Poharát Románia és balkáni áll-amok ura-llk-adóira ürítve, akik, mint kíiIflejtotte, a pillanatnyi dicsőséggel és hódítással szemben a jövőre gyümölcsöző boTcseséggél és megfontolással ellensúlyt tudtak teremteni. Ezután Venizelosz beszélt. Pohárköszöntőbe bizonyos értelemben /válasz volt Károly király tegnapi pch-árkösz-önitlőjére. A miniszter elnök a következőket mondta: — Románia kezdésére idejöttünk, hogy megkössük a bélkét, amely, mintán sem nem igazságtalan, sem nem aránytalan; t-artósmak jósolható. A szabadságba® és jólétben élmi akaró népek nagy jógáiból -kifolyóan az egyen' snly törvénye a Keletire ás lűurópára vonatkozóan megfelelő formában érvényesült. De Ro-mánii-a ausipieiumiai -alatt -keresztül/vitt nagy m® más eredménnyel is jár, amely talán népeink jövőjére nézive sokkail nagyobb jelentőséggel bir. Az ifj,u államok nagygyá -lettek, ivédelmező-ilk tanácstiit iha-szinnkra fordították és az ilfljnsáíg tévedései nélkül és -a fejlődés krízisei nélkül elérték a nagykorúságot és mostantól kezdi ve képesnek érzik magukat arra,'ihogy a nemzetek életéiben önmagukat vezessék. Világos, hogy első kötelességünk praktikus módon meg valósítani a barátságot, amelynek eliveit most. proklamáltuk üunepd-es módon. Láttuk, bogy iközös érdekeink /vannak és a legjobb mód ezek megvalósítására, ha ez érdékék tárgyaira 'vonatkozóan pártatlanul és en,geszteteken y s-zel leniben megegyezünk -és az egyetértés és testvériség kötelékeit egymás közt szarosabbra fűzzük, őszinte fáradozás is kölcsönös jóakarat képessé fognak -bennünket tenn/i arra, hogy hasznot Ibuzzunk a haladás, -a gazdasági terjeszkedés és a testvéries egyetértés uj érájából. Vaj h-a -Bukarest városa a minidig benső egyetértés bölcsője lenne államaink és népeink között, -A bolgár delegátusok nevében Toncs°r delegátus szólalt /föl és lényegében -a következőket mondta: — Ugy látom, hqgy oly jövőnek nézünk -élébe-, amely a mii -két népünk közeledésén és a első kézből csakis az Egyesült Műasztaiosok Buforrakfárában (Szeged, Tisza Lajos-körűt 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizetésre tr