Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-12 / 187. szám

1913., augusztus 10. DÉLMAGYARORSZÁG T. összes ailsótanyai gazdakörök és gazdasági egyesületi alosztályok testületileg vettek részt. Délután két órakor kezdődött az alsótanyai lóverseny, melyre a gazdák 22, Alsótanyán nevelt lovat neveztek <be. A három évesek versenyében dlső lett Wolford József Werner nevű, második Wolford István Vidra nevű, harmadik Magyar Péter Kapós, negyedik Szekeres Antal Kesely nevü lova. Második szám a két éves csikók futama volt. Első lett Wolford István Vernil, második Wolford József Kicsi, harmadik Ördög Illés Nyalka és negyedik Szűcs István Cigány nevü csi'kaja. A győztes lovak tulajdonosainak az egyesület értékes tiszteletdíjakat adott, a melyeket Papp István és Gerle Imre dr. bírálóbizottsági elnökök osztottak ki. A nagysikerű lóversenyt Magyar Péter igazgató és Weszelovszky József jegyző rendezték. A lóverseny után népies versenyeket és népjátékokat rendeztek, melyet több ezer főre rugó közönség nézett végig. A népies versenyeik után kezdődött a gazdabál, melynek vigassága a késő éjjeli órákba nyúlt bele. A gazdaürmepen a városból is nagyon sokan vettek részt s megjelent azon Czettler János dr., a magvar gazdaszövetség titkára és Boróczi Kálmán dr., a bajai Széchenyi szövetség ügyvezetője. — A gyorsírók kongresszusa. A gyorsírók most folyó nemzetközi kongresszusa .az idieigenfoirgalinretn és a tanácskozások szakszerű hasznán feliül egy szobrot is jövedelmezett: tegnap óta Markovics Ivómnak, a magyar gyorsírás ineves .úttörőjének szobra düszltii Budapesten a Szabadság-térnek a Nádor hu te a. felől eső sarkát. A kongresszistálk 11 órakor gyülekeztek a szobor körül. Jelen, volt a közönség soraiban Markovics özvegye is, testvéréveli, Galinovszky Idával. Az iigaizsiágügymüniszteriiumot maga Balogh Jenő igazságügymiimiiszter, a kultuszminisztériumot Gopcsa László tanácsos, a fővárost Wildner Ödön tanácsos képviselte. Az ünnepi beszédet Vikár .Béla dr. mondta. Kegyeletes szavakkal méltatta Markovics életét és működését. Intésére lehullott a lepel. A mellszobrot Horváth Géiza készitette. Bronzból készült, igen Mi lés tehetséges alkotás. .Mikor az éljenzés és taps elhangzott, Tompa Antal ügyvéd .a főváros gondozásába adta át a szobrot, amelyet néhány meleg szó kíséretéiben Wilmer ödün tanácsos vett átt, letéve a szolborra a székesfőváros koszorúját. Koszorút helyezték még a szolborra a székesfőváros koszorúját. Koszorút helyeztek még a, szoborra a képviselőház elnöksége, az országos gyorsiróitainács;' azonikiviül szánaos szakegyesület .és magános is. A leleplezés után diszeibéd volt a Eitz-szállóban A,z első felköszöntőt Fahro Henrik dr. mondotta francia nyelven .a királyra. A kormány nevében Gopcsa László miniszteri tanácsos mondott ibeszédet a külföldiekhez, utána Buissan párisi kiküldött a francia Gaíbélsíberger-egyesület három aranyérmét adta át Fabro Henriknek, Téglás Gézának és Bloch Tivadarnak. Altenéder bajor kormánytanácsos lelkes és lendületes beszédiben Magyarországot éltette. Délután a kongresszus külföldi vendégei a főváros különböző nevezetességeit tekintették meg. — Magyar munkások Szerbiában. Budapesten, a főkapitányság útlevél-osztályán ma délelőtt egész sereg munkás jelentkezett útlevélért. Mind színmagyar ember, akiket Popper Zsigmond épitővállalkozó szerződtetett Szerbiába. Poppernek Milanovác és Magdanpek között drótkötélpályát kell építeni. Százihuszonhat embert fogadott föl Budapesten, nyolcvan napszámost, negyven ácsot és hat munkavezetőt. A magyar munkásokra azért van szükség, mert a háború folyamán a szerb iparosok jóformán mind elestek. — Tudósítónk beszélt a cég egyik vezetőjével, aki elmondotta, hogy Szerbiában olyan nagy az emberhiány, hogy a százihuszonhat budapesti munkás ötven százalékkal nagyobb bért kap a budapesti munkabéreknél. Igy egv ács, aki Budapesten ötven fillért kap, Szerbiában nyolcvan fillér órabérei szegődött, egy n'apszamos, aiki Budapesten harminc fillért kap, elszerződött negyvenöt fillérrel óránkint. Az épitovallalkozó köteles azonkívül oda és viszsza ingyen szállítani a munkásokat. A munkások kiszállítása állami felügyelettel megy végbe és most a főkapitányságon pontosan megállapítják minden egyes ember személyi adatait, útlevéllel látják el őket és minthogy Szerbiában esetleg személyük nem volna kellő biztosságban, az államrendőrség intézkedett, hogy az embereket utjükon és ott tartókodásuk közben megfelelő fedezettel lássák el. A főkapitányság épülete előtt nagy embertömeg verődött össze. A kíváncsiskodókon kívül ott vannak az elszerződött munkások családja is és nagy sírás-rívás közben folyik a búcsúzkodás. — Seffer László temetése. Budapestről jelentik: Nagy részvéttel temették tegnap délelőtt fél tizenkét órakor Seffer László hírlapírót a kerepesi-uti temető halottasházából. A ravatalt igen sok koszorú díszítette. Az elhunyt kiváló hírlapíró feleségén, gyermekein kiviil ott volt számos tagja az újságírói gárdának. A végtisztességen testületileg jelentek meg: az Alkotmány, a Világ, a Magyar Hirlap, a Magyarország, az Egyetértés és az Uj Lap szerkesztőségei. Ott voltak továbbá az elhunytnak .számos tisztelője. A ravatalnál Rafíay János evangélikus lelkész mondott megható gyászbeszédet. Azután Farkas Ernőd búcsúztatta a halottat az Újságírók Egyesülete és a Hírlapírók Nyugdíjintézete nevében. Végül Komái István mondott búcsúztatót az egyesült asztaltársaságok nevében. Megható ima után Seffer Lászlót örök nyugalomra helyezték. — Újra felhőszakadás. Zivatar, dühös felhőszakadás egyre vógigpaskoilja most is az ország több vidékét. Ma éjjel a Hegyalján volt. m,agy felhőszakadás. Mád községben egy paták kiöntött s ,a parti házakat elsodorta az ár. A község, amelyben eddig is rengeteg volt a pótadó, mérhetetlen nyomorúságba kerül. Erdőhorváti községben az Egres és Kis teles v a pataik kétszer is kiöntött s a község nagyrészét. elborította a v:iz. Több helyen a szőlőheigyieken hatalmas földcsuszamlások történtek. — A szikszói árvízkatasztrófa íután ma tartotta első közgyűlését Szikszó nagy/község, a melyen megjelent Puky Endre .alispán is. A igyűlós elhatározta, Ihogy a község pénztárából ötejtáte (koronát íutalj ki íaz árivfskárosultak pillanatnyi segélyezésére, a vármegyéből a károsultak segélyezésére pótadó kivetését, a pénzügyminisztériumtól pedig legalább egy évi adóelengedést kér. Puky alispán is1 felszólalt, a nnegye részéről a legmesszebb menő támogatást helyezte kilátásba ós a törvényhatóság nevében ötszáz koroniát adott segélyezési célokra. — Affér az egri árvízkatasztrófánál, Az a hatalmas árvízkatasztrófa, mely a mult héten .a felvidéket pusztította, a békés Eger városában nemcsak a lakosságnak okozott kidzátmiit|haltatla,n károkat, ide termett egy kinos [incidenset is, amelynek még folytatása is lesz. Pénteken délelőtt, a mentési munkálatoknál történt az affér, .melynek szereplői Bárány Géza városi főmérnök és Luzsinszky hatvanadik igyaJlogiezredlbelii hadnagy voltak. Leverer Henriik ezredes -ugyanis néhány százaid katonát .rendelt ki, hogy segítségére legyenek a polgárságnak a mentési .munkáknál. Egy csapat katona Luzsinszky hadnagy vezetésével .a Fürdő-utcában lévő hiidihoz került. Délelőtt a városi főmérnöknek azt jelentették, hogy a .hiíd egyik vége sülyeid. Bárány Géza kiment a helyszínére, megvizsgálta a hidat ós megállapította, hogy a hid nem forog veszélyben, nyugodtan lehet rajta közlekedni. Még a hiiidon állt a mérnök, amikor odaugrott hozzá Luzsinszkyjhadnagy és rárivallt, hogy távozzon a hídról. A mérnök visszafelelt, miire a hadnagy dühösen ráordított Bárányra: .!. — Ne feleseljen velem, mert azonnal letartóztatom. — Nekem beszélhet! — válaszolt ,a mérnök — én itt a kötelességem teljesítem, nem azért vagyok itt, hogy komédiázzak. IA hadnagy még tovább pattogott. Bárány azonban otthagyta s tovább ment. Állítólag egy főhadnagy, ki hallotta az incidenst, a mérnök távozása után odaszólt társának, hogy miért nem rúgta hasiba az okoskodó civilt, Egeriben most városszerte beszélnek a kínos a ff énről, amelynek folytatása is lesz, mert Tur csányi Gyula dr. megyei főorvos a városi közgyűlésen interpellál ebben az ügyiben. ,í — A makói aviatika epilógusa. Makón .is volt egyszer aviatikai esemény. Tóth József, a .vakmerőségéről hires magyar aviatikus rendezett fölszállást a „Mi zászlónk" nevű repülőgépével, d© ez a íölszállás szerencsétlenül végződött, mert alig emelkedett Tóth repülőgépével valamelyes magasságba, lezuhant s a gépe teljesen lösszetörött, ő maga pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Makó város társadalmának jótékonyságából volt csak képes a vakmerő pilóta elutazni s gépét ugy, .ahogy lendbehozni. Mindez azonban csak tragikus előzménye annak a humoros históriának, amelyet itt elmondandók vagyunk. Tóth József a fölszállást a makói tehénjáráson rendezte .Nem ingyen, mert .a makói tehénjárási gazdaság csak bizonyos kialkudott összeg és több potya belépőjegy ellenében volt hajlandó a tehénjáráson való felszállást engedélyezni. Ezt az Öszszeget csak fölszállás után kívánta volna a fölszálló aviatikus, avagy maikéi ,impresszáriójuk fizetni. Minthogy azonban Tóth lezuhant és szerencsétlenül járt, nem volt abban a „kellemes helyzetben", hogy ezt a tartozását megfizethesse s mi sem tenmészteseibb, minthogy annak kiegyenlitése nélkül „repült" el Makóról. Ez a követelés azonban a makói tehén járási gazdaság könyveiben azóta állandóan szerepel. ,A t éhén járási gazdaság igazgatósága az elnököt: C's. Kiss Istvánt tette felelőssé a vesz tesógért s annak megtérítését követelte tőle, mert — úgymond — az ő vétkes mulasztása, hogy nem előre követelte a (bért, igy annaií kiegyenlitese nélkül lépett meg a fölszálló ember. Végül aztán mégis csak emberséges határozatot hoztak, mert az igazgatóság elengedte a Cs. Kiss Istvánnak a fizetséget, — De nem oda Buda! Nem ugy van a, — mondotta a tehén járási .gazdaság volt jegyzője: Vörös Sándor és e határozat ellen fölebbezett a .közigazgatási bizottságihoz, kérve, hogy Cs. Kiss Imrét kötelezzék a „szenvedett kár" megfizetésére. Ilyen az az aviatika Makón. — Tanfelügyelő és óvónő. Tegnap délelőtt az egyik pozsonyi szálladában közös halálra készült két boldogtalan szerelmes: H. J. dr. segédtanfelügyelő és T. M. óvónő, mindketten egy dunántuli város -lakosai. Az előkészített dráma befejezetlen, maradt, az öngyilkosokat megmentették, de a dráma előzményei érdekesek. A tanifelügyelő halálosan megszerette az óvónőt, de már volt felesége és két .gyermeke. Nem mondott le azonban szerelméről. Az asszonyt rá akarta bírni, hogy váljon el tőle. A feleség kezdetben hallani sem akart a válásról, de később, egy pár hónappal ezelőtt látszólag már-már belenyugodott abba, hogy el kell válnia férjétől. Utóbb azonban ismét elállt a válás gondolatától, aimire a szerelmesek Budapesten találkoztak és; ott elhatározták, hogy ha egymáséi nem lőhetnek, közösen megválnak az élettől. Tervüket akkor nem hajthatták végre, mivel a tanfelügyelő felesége, aki hirtelen megjelent a budapesti szállóban, megakadályozta őket tettük végrehajtásában. Azóta .folyton öngyilkos gondolatokkal foglalkozott a két boldogtalan szerelmes s pusztán az alkalmat kereste arra, hogy közösen meghaljanak. És tegnap isimét nem tudtak meghalni. Morfiumot vették be, de még idejekorán. szállították őket az állami kórházba. — Eltűnt az anyakönyvvezető. Kalandos körülményeik között lefolyt esküvő volt szombaton este Aradon. Este fél hatkor .kellett volna az anyakönyvi hivatalban [megesküdni Gitta Ágoston dr. törvényszéki jegyzőnek és Haszlmger Ferenc elhunyt gi-mnáziuimi tanár leányának, Erzsikének. Az edkiüvőt azonban csak kinosi várakozások után lehetett valahogy megtartani, mert — nem találták sehol az anyakönyvvezetőt. Még délután öt órakor működött az .anyakönyvvezető. Ekkor Eckhardt Tibor csanádmegyei főispáni titkárnak volt az esküvője Vásárhelyi Li-