Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-09 / 158. szám

1913. julius 9. DÉLM AGYA RORSZÁO 3. többször intézett hozzá erélyes hangú levelet, hogy miért nem szállítja már a szobrot az ígért határidőre. Zala csak kétszeri-háromszori fölszólitás után. válaszolt, amikor a város a megbízás visszavonásával kezdte fenyegetni. Végre aztán megígérte, hogy a szobor nyárára készen lesz, illetőleg készen is van már, csak az öntés van hátra. Mostanában pedig mitse hallani róla, hogy is áll hát Zab* a munkájával? Csak aztán zavarok ne támadjanak az ő késedelmessége ,miatt az országos ünnepség körül. A program előkészítésével foglalkozó tanácsi ügyosztály különös gondot fog helyezni erre is. Szállítják már a román csapatokat. Berchtold a helyzetről. (Saját tudósitónktól.) Amilyen zseniális stratégiái vannak a bolgároknak, ép olyan kevéssé előrelátó a diplomáciájuk. Valami érthetetlen konokság jellemzi a bolgár követeket és államférfiakat, olyannyira, hogy ma már veszélyeztetik azokat az előnyöket, amiket a katonák a harctéren kivivtak. Elsősorban hiba volt, hogy Romániával nem egyeztek meg, még áldozatok árán is és ennek a súlyos következményei már útban vannak a román katonákkal, akiknek a szállitása ma megkezdődött. A második jelentkező hiba a törökökkel való végleges békekötés elmulasztása. Ennek következtében a porta máris fölszólította a bolgár kormányt, hogy a Márvány-tenger partjáról vonuljon vissza, különben föntartja magának akciószabadságát. A török főhadsereg ugyan nem lehet nagyon akcióképes e pillanatban, de tekintve .a bolgárok nagy lekötöttségét, arra mindenesetre jó lesz, hogy valamit visszazsaroljon a bolgároktól. Uja'bb és súlyos nemzetközi helyzet előtt állunk, mert Bulgária most már a négy oldalról jövő szorongattatás! nem birja el, másrészt a bolgárok összeroppanása Ausztria-Magyarország érdekei ellen való és Bukarestben máris tiltakoznak ellene, hogy a monarchia esetleg csapatokat vonjon össze a román határon. Közben a bolgárok egész generációkat vesztettek el a csatatéren és minden vitézségük dacára nem birják ki sokáig. Bulgáriának és Ausztria-Magyarországnak nagy érdekei függnek attól, hogy ez a háború mielőbb véget érjen. Berchtold Lipót gróf külügyminiszter különben fontos és békés nyilatkozatot tett ma a külpolitikai helyzetről. Mi nem kívánunk beleavatkozni a háborúba, — mondotta. — A monarchia mindenképen meg akarja óvni Európa békéjét és lokalizálni szeretné látni a Balkán-háborut. A nagyhatalmaik dolga könnyű, — mondja még Berchtold, kinek e nyilatkozata megnyugtatólag fog bizonyára hatni a nagyhatalmak előtt. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: ROMÁNIA FÉLMILLIÓ EMBERT MOZGÓSÍTOTT! Bukarest, julius 8. Románia eddig félmillió embert mozgósított s már csak rövid idő kérdése, hogy a mozgósítással teljesen elkészüljön. A diplomáciai tárgyalások Bulgária s Románia között azonban megakadtak. Bulgária dolga volna, hogy ajánlatokat tegyen, ez azonban mindeddig nem történt meg. Szóíia hallgat, holott észrevehette volna, hogy Romániában a mozgósítás óriási léptekkel halad előre. Illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy Bulgáriának jó lesz sietnie, mert ha Románia a mozgósítással elkészült és addig diplomáciai megegyezés nem történt, nyomban meg fognak szólalni az ágyuk. Bukarest, julius 8. A mozgósított hadcsapatok elszállítása a határ felé megkezdődön. A vasutakon a személyforgalom teljesen megakadt s csak katonákat szállítanak. A ROMÁNOK ELINDULTAK! Bukarest, julius 8. A mozgósított csapatok szállitása megkezdődött. Ferdinánd trónörökös a következő napiparancsot adta ki: — Őfelsége Károly király kegyes volt engem bízni meg a hadműveleti sereg főparancsnokságával. Büszkeségtől és mély hálától eltelve a magas -kitüntetésért, ma átveszem a hadsereg pa.rancsnoklását, áthatva a meggyőződéstől, hogy a hadsereg megingathatl'an hűséggel az ország és az uralkodó iránt és izzó hazafisággal mindig dicső muítu útját fogja folytatni a jövőben is. Ferdinánd, román király herceg. OROSZ MESTERKEDÉS. Konstantinápoly, julius 8. Diplomáciai körökből jelentik, hogy Giers orosz nagykövet, aikit a szultán hosszú magánkihallgatáson fogadott, előterjesztést tett a balkáni helyzetről és Törökországnak ezzel szemben elfoglalandó álláspontjáról. A francia és az orosz nagykövet ezekben a napokban rendkívül lázas tevékenységet fejtenek ki, hogy a portát aktív szereplésre rábírják és hogy Konstantinápolyból is nyomást gyakoroljanak Bulgáriára a háború befejezése végett. NINCS UTASÍTÁS. Athén, julius1 8. Bárha .a bolgár ik-övet -elutazása^ előtt a követség levéltárát átadta az orosz követelek, Pétervárról még nem érkezett. meg az utasítás, hagy .a bolgár érdekek védelmét az orosz követség vállalja. Konstantinápoly, julius 8. Kiszivárgott liirek szerint a porta: és -a bukaresti .követség közt fontos iratvláltás folyik. A konstantinápolyi román követ a nagyvezérrel tárgyalást folytatott, melyen leszögezték a román álláspontot. Athén, julius 8. Az orosz követ Venizelosz miniszterelnöknek tízezer koronát -a-dott át a háború áldozatainak segítségéire. Pireusba kétezer bolgár hadifogoly érkezett, köztük több tiszt. A BOLGÁR-SZERB HARCTÉRRŐL'. Bécs, julius 8. A balkáni harctérről érkező hírek mind azt mutatják, hogy az uj háborúban a bolgárok és szerbeik mérkőzése már befejezéséhez közeledik. A harctér legfontosabb részén, a macedóniai területen, az a veszedelem fenyegeti a szerheket, hogy a bolgárok bekeritik őket. A bolgár jobbszárny már szerb területen •operál. Vragjánál, két bolgár hadosztály Küstendil felől nyomul Egripalánka felé, két bolgár hadosztály, amelyek közül kettő a görög harctérre sietett északra, Krivolác és Isztip között áll a Vardar folyónál. A szerb hadsereg tehát északról, keletről és délről teljesen körül van véve. Ha most sikerül a bolgároknak a Kocsanától keletre álló divizióVal megverni a szerbeket, akkor a macedóniai területen eldőlt a háború sorsa. A GÖRÖG-BOLGÁR HARCTÉR. Bécs, julius 8. Azok a hírek, melyek tegnap Szófiából a bolgároknak a görögökön aratott döntő diadaláról számoltak be, — a melyeket különben hivatalosan még Szófiából sem erősítettek meg, — ugy látszik, koraiak voltak, mert Szaloniki fölött északra elterülő harctéren még nem történt meg a döntő mérkőzés a bolgár és görög seregek között. Ma imár Szófiából is azt jelentik, hogy Ivanoff tábornok a görögök jelentékeny túlereje miatt .kénytelen lassan észak felé vonulni. Lehetséges, hogv ez a visszavonulás is taktikai szempontból történt, hogy igy a görögöket Szalonikitól minél messzebb északra csalják. A Doiran .melletti tó és a Strurna völgye között meglehetősen hosszú vonalban, áll két bolgár hadosztály, ez azonban csak a védelemre szoritkozhatik, mert a 30,000 bolgárral szemben itt körülbelül 90—100,000 görög áll és napról-napra kisebbnagyobb támadásokat intéz a bolgárok ellen, . KÖVETELŐZIK A PORTA. Konstantinápoly, julius 8. A porta a hadviselő felek egyikével sem kötött végleges békét. Tegnap 'még egyetlen hadviselő féltől sem kapott végleges jellegű ajánlatokat. A helyzet rövidesen tisztázódik. A portának teljes akciószabadsága van. A porta elhatározta, hogy határidőt és pedig valószínűleg huszonnégy órai lidtáridöt fog adni a bolgár kormánynak, hogy azon belül a Marmaratenger partjáról vonuljon ki. Ilyen módon akarja az ellenséget 'kényszeríteni, hogy végleges békét kössön. Az erre vonatkozó iratváltás nem fog diplomáciai utón történni, amely sokáig tartani, hanem katonai utón. A katonai körök kijelentették, hogy a török hadsereg képes föladatát egy héten belül teljesíteni, mert minden előkészületet megtett. A hadsereg azonnal is fölvonulhat. Páris, julius 8. Konstantinápolyból érkező hirek szerint a portának az a szándéka, hogy a Londonban aláirt, de a szövetségesek részéről még tudomásul nem vett, békét megtámadja. A porta azt követeli, hogy a békeszerződés Törökország javára megváltoztassák és rekompenzációkat nyújtsanak a fényes kapunak, amiért az uj balkáni háborúban semleges marad. A porta szándékai egyelőre még ismeretlenek ugyan, azonban, hír szerint arra akarja fölszólítani Bulgáriát, hogy mondjon le a hadikárpótlásról. Ma délelőtt a nagyvezér jelent .meg kihallgatáson a szultánnál, aki azután Giers báró orosz és Wangenheim báró német követet fogadta. Konstantinápoly, julius 8. Az utóbbi napokban katonai körökben élénk mozgolódás tapasztalható. BERCHTOLD A MONARCHIA KÜLPOLITIKÁJÁRÓL. Bécsből jelentik: Tegnap megjelent Berchtold Lipót külügyminiszternél a francia követ és hivatalosan közölte vele a francia és az angol kormányoknak azt a javaslatát, hogy a nagyhatalmak tegyenek ünnepélyes nyilatkozatot a be nem avatkozásról. Berchtold gróf a következőképen válaszolt Dumaine francia nagykövetnek: — Ausztria-Magyarország szives örömmel fogadja a francia köztársasági kormány közlését, amelyben megnyugtatást lát a jövőre nézve. Annál inkább örül ennek a lépésnek, mert az osztrák-magyar monarchia mindenképen meg akarja óvni Európa békáját és lokalizálva szeretné látni a Balkánháborut. A mostani lépés összhangban van azzal a bölcs politikával, amelyet Franciaország és Anglia, de a többi nagyhatalom is követett eddig. Ezek a nagyhatalmak joggal várhatják és nem is csalódnak abban, hogy mi nem kívánunk beleavatkozni az uj hábo-