Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-09 / 158. szám

96. DÉLMAGYARORSZÁO 1913. julius lí. ruha, ezt többször kinyilvánítottuk és min­den cselekedetünk ezt bizonyította. Ausztria­Magyarország függetleneknek akarja látni a Balkán-államokat, függetleneknek még a mo- j narchiától is, azonban mi szomszédok va- j gyünk és joggal elvárhatjuk, hogy velünk j szemben ők is jó szomszédok akarjanak ma- j radni. A nagyhatalmak dolga könnyű, mikor kijelentik, hogy nem látnak érdekeltséget, de a monarchia minden hullámzást megérez, a ; mi a Balkánon történik. i — Tapasztalatok bizonyítják, hogy az 1 elvi kijelentések, amelyeket hamar megcáfol , a tények ereje, nem érnek semmit, sőt káro­sak, mert aláássák a hitet a nagyhatalmak elvi kijelentéseiben. Nem látunk semmi ak­tuális vagy valószínű okot, amely arra kény- j szerithetné Ausztria-Magyarországot, hogy • eddigi politikájától eltérjen, azonban szám­ba kell venni bizonyos eshetőségeket, hiszen legutóbb is előfordult az az eset, hogy az osztrák-magyar monarchia erősen el volt tö­kélve a be nem avatkozásra s mégis kény­telenek voltunk érdekeink megvédelmezésére föllépni. Sem Franciaország, sem Anglia, de a német birodalom sem volt hasonló helyzet­ben és ki garantálhatja most, hogy újból nem fog előfordulni ilyen szituáció, tehát Ausz­tria-Magyarországnak fenn kell taétania a szabadkezet. Uj olasz vereség. Rómából jelentik: Néhány héttel ezelőtt hir jött arról a nagy ütközetről, amely a tripoliszi tengperparttól alig harminc kilométernyire Ettanghi mellett játszódott le az olasz haderő és az arab fegy­veresek között. Egyetlen ütközetben sok száz halottja, nagyon sok sebesültje volt az olasz seregnek és számos katona a mohamedánok fogságába került. Azóta sem szűnt a harc és most kisebb-nagyobb csatározás Után is­mét véres ütközet volt az olaszok és a leigá­zottaknak hirdetett tripoliszi benszülöttek kö­zött. A Stefáni-ügynökség hivatalos jelenté­se is beszámol száznál több közkatona, va­ilamint kilenc tiszai .haláláról és jelentősen na­gyobb számú sebesültről. Ez a hir, amely ma érkezett az olasz fővárosba, szörnyű el­kedivetlenedést okozott. A hi'vaitalos leirás szerint a következő történt: Briccola generá­lis, akinek Bengáziban van a főhadiszállása, szikratávíró utján kapta a hirit Tassoni tá­bornoktól, hogy a Girene és Zauia Fáid a kö­zött lévő karaván-uton nagy ütközet volt az olasz csapatok és a benszülöttek között. Az említett uton tartózkodott Ubaldo Billi mű­szaki ezredes vezetésével egy útépítő csapat, amely három század műszaki, két század gyalogos katonából és egy mezei ágyuüteg­ből állott. Ez a csapat útépítéssel foglalko­zott, amikor julius elsején délután egy óra­kor hirtelen fölbukkant az ellenség, amely megtámadta a dolgozó olasz katonákat. Az •araboknak ágyúik is voltak és néhány perc alatt olyan vérontást végeztek a gyanútlan olaszok között, hogy Billi ezredes nem is kísérelte meg ,u komoly harcot, hanem rög­tön takarodót fúvatott és az egész csapat si­etve hátrálni kezdett. Az arabok legnagyobb része lovas lévén, nagy erővel vette űzőbe a hátráló olaszságot és elgondolhatóan nagy puszíitást végzett a megfutamodott katonák között. A félhivatalos szinü újságok azzal vigasztalódnak, hogy Cirene környékén lak­nak a ilegvérszomjasabb arabok, akik egyál­talában nem tűrik az idegen jármot és in­kább elhagyják lakóhelyüket, földjeiket és megszokott vidéküket, csakhogy tovább küzdhessenek a hódító ellen, amelyet mint a kopók, nyomon követnek az ország belseje félé vivő útjában. A szomorú az olaszokra nézve az. hogy ebben a gerilla-harcban több már a veszteségük, mint volt a hóditó harcok kezdetén, amikor rendes török és arab had­erővel állottak szemben. ÜBjaBeHf^BBBHBBBBBBBISBBBBBHB Hirdetések közlésére legcél­szerűbb a Délmagyarorzság. KALEIDOSZKÓP (Ki akar titkár lenni?) Ez most a legak­tuálisabb kérdés, miután mindenkinek tetszé­sére van bízva, 'hogy akarjon-e, vagy ne akarjon? Szegény Perjéssy László egy héttel ezelőtt nem ás sejtette, hogy öröksége eny­nyir.e kapós lesz a jóbarátok között. Csiaiknem naponta uj neveket hallunk s a könnyű szár­nyú híreszteléseik közepette, ugy látszik, mintha valami nagyon emberi, nagyon gyar­ló lelki kényszer hajtaná fel a .legfrissebb je­lölteket. Magyarország a szinekuráik hazája. Mi­ikor hozzáférhetővé válik egy pozíció, mely az átlagosnál nagyobb jövedelmi forrásnak va,n elismerve, minden épkézláb ember ön­magának szánja a megüresedett helyet. De nem a velejáró munka lehetőséget, csak a szinekurát. Még .netm volt rá eset, hogy tár­sadalmi díszt és anyagi függetlenséget nyúj­tó, állások körül ne lett volna a legviharosabb tülekedés. És még ha azok tülekednének, a kiknek az érdekei megóvásáról lenne szó! De .a jelöltek tülekednek és a kereskedők és iparosok összetett kezekkel kénytelenek néz­ni, hogy milyen érdekes versenyfutás ren­deztetik az ő mulattatásukra. És épen ez az, ami ebben a személyi harc­ban visszataszító. A türelmetlen jelölteknek meg kellene várniok, mig az érdekeltek tár­sadalma megnyilatkozik. Nem kell épen spártai erényekre hivatkozni, begy azt ál­li.tlia.ssuk, amit az adott körülmények között egyetlen elfogadható véleményként állapit­hatunk meg a társadalmi morál szempontjá­ból: ily jelentős, komoly, n,agy hatáskörű ál­lások betöltésénél csak annak .az egyetlen sze­mélyiségnek van igazi súlya, aki nem maga ajánlkozik, hanem akit a közvélemény huz elő rejtekhelyéről. Tisztelt felebarátom, nem volna-e kedve kamarai titkárnak lenni? Dolgozni nem kell semmit, csak elfogadni a fizetést, amit rá­kényszeritenek az emberre. Tessék? Hogy er­ről már lehet beszélni? Hát csak gondoljuk meg a dolgot alaposan. Együtt fogunk majd annak idején pályázni . . . * (A haragos Tisza.) Erős szél fujt egész nap. A Tisza néhány nappal ezelőtt kilépett medréből és végesvégig elöntötte .a hullám­teret a Marcstorkolattól a vasúti Ilidig. A Stefánia sétányról egész tengernek látszik a víztömeg. Nagy, széles, piszkos, hullámok fut­nak lefelé egymásután. A szél ,felkorbácsolta a viz felszínét és babosfeihér, zugé, mélyen­szántó hullámokat paskolt bele vad játékos kedvvel. Ritka látvány ez a Tiszán. Ritka külö­nösen igy julius közepén,' miikor más eszten­dőben még halnak sem volt érdemes lenni a hid alatt elifolydogáló kis .pocsolyavizben. Bo­lond világot élünk. Felfordul a természet rendje és már csak épen az hiányzik, hogy visszafelé induljanak a folyamok, mint a bibliában. Lehetetlen megindulás .nélkül néz­ni a part fürdőre. A kecses és színes kis há­zikók, melyek kacéran .integettek át az in­nenső partra, bent úsznak a szőke vizben. Némelyiknek csak a fedele látszik ki. A kis vendéglő, mint hosszúlábú gólya, áll a négy sarokpóznán, a hinta meggörnyedt szúnyog­hoz hasonlít. És napról napra emelkedik a viz. Akik kedvüket lelik a szeszélyes idő kedvének ta­lálgatásában, azt mondják, hogy a Medárd­napi példabeszéd vált be és .azért sik az eső negyven napig, mert Medárd napján is esett. Hát legyen igy, habár szent igaz, hogy a sze­gedi Medárd-nap az idén véletlenül reggeltől estig napsütéses, derült tavaszi nap volt. Ba­bonás emberekkel azonban nem lehet szót ér­teni. Ha beválik a babona, akkor ao ipso igazuk van, ha pedig nem válik be, akkor meg pláne igazuk van. Ezért v.an esős idő és ezért olyan haragos a Tisza folyó. * (Jön már a földgáz.) Kissármáson zug, bugyborékol, füstöl, türelmetlenkedik a föld­gáz és keresi az útját a gyárak felé, ahol igába foghatná már magát és hajthatna ten­gersok gépeket, könnyenjáró, fényes kis réz­kerekeket. Hire jár, hogy Szegedet is bevette utiprogramjába és terve van valameddig itt mulatni magát, dolgozó alkalmakat és for­gásra kész .gyári gépeket keresendő. Hej, de elkelne itt az az olcsó és jó mun­kaerő! 'Egy csapásra megteremtené a hiány­zó gyáripart. Hacsak ugy nem járunk véle, mint mindennel a világon, amire az állam ráteszi a kezét. A gyufa, a só, a spiritusz, a petróleum, — szegény emberek osztályos tár­sai — mind több pénzt csikarnak ki a háztar­tásokból, mint amennyi értéket képviselnek. Könnyen megesik tehát, hogy itt lesz a föld­gáz és nem lesz benne köszönet. Kitör belőle a kényeskedő hajlam és szegény ember szol­gája helyett lesz belőle gazdag ember mu­latsága és fényűzése. (d) ^QlMBRIlCRBflBIIIIIIIBIRIRRIIIRBIIIRIIIIIIIIIBIglIIR Három határozat. A hivatalos lap mai sziám.a három általános érdekű, elvi jelen­tőségű határozatot közöl. Az első a Kúria jog­egységi tanácsának 2. számú polgári .döntvé­nye; a másik két határozatot a közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya mondta ki. íme a határozatok: I. A munkaadó érvényesen kikötheti azt, hogy az alkalmazottja aibbain az esetben, ba a szolgálathói önként kilép, a nyugdíjalapba nyugdíj járulék cimén befizetett összegeket vissza nem követelheti és nyugdíjhoz váló igényét elveszti. II. Közös ingatlanukat együttesen és vi&sfctebierael átruházó (személyeiket egymás között az átruházási, illeték nem egyetemle­gesen, hainem mindegyiket esaik a maga át­ruházott jutalékra eső illeték terheli III. A ház tulajdonosa által gyári célok­ra használt helyiségeiket az 1909. évi VI. tör­vénycikk 27. szakaszának 9. pontjában biztosí­tott állandó \házadómentesség aikkor is meg­illeti, ha .azok olyan épületbeu vannak, mely­nek egyéb részeit .a háztulajdonos másként értékesiti. J^L üfe szájpadlás Ueiktu. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javitást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus. Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. BBBBBBBBBBBBBBBBB

Next

/
Thumbnails
Contents