Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-09 / 158. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉS! AR SZEGEDEN egész évre . K 24-- félévre . . K 12-negyedévre K 6 — egy hónapra K 2!•Egyes szám ára 10 fiUér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN egész évre . K 28 - félévre . . K14negyedévre K T— egy hónapra K 240 Egyes szám ára 10 fillér. Kiadóhivatal Kárász-utca 8. Telefon-szám: 305. Szeged, 1913, li. évfolyam 158. szám. Szerda, julius 9. Európai fórum előtt. Tessék nevetni, — most, amikor -a. külpolitikai helyzet lebiliincsdi az egész világot, ugyanakkor az európai fórum előtt megjelenik a magyar ellenzék az ;ő ügyeivel. A Kölnische Volkszeitung hasábjain Huszár Károly védi meg a politikáját. Bizonyos, hogy ezt a 'fogadatlan prókátoroskodást az ellenzék semmi esetre sem fogja megköszönni. Mert a kisebbségnek ez az európai fórumra kiállított legújabb publicisztikai erőssége annyi sületlenséget hord össze, hogy szinte müvészetszámba megy, rnindazt másfél nyomtatott hasábba beleszorítanunk. És ha ,még legalább az ellenzék mellett szólana, amit előad. Ellenkezőleg. A Huszár Károly Írásának elolvasása után még az is meginog, aki eddig rendületlenül hitt az ellenzéki pölitika iga-, zaiban. Sőt maga a Kölnische Volkszeitung is kénytelen nyomban rámutatni a cikk Írójának számos tévedésére. Megállunk egy pillanatra az ellenzék európai publieisztájának fejtegetéseinél. Hadd lássák azok is, akiknek a külföldi újság kezébe nem kerül, hogy miféle együgyüségekkél véli megtámogatni Huszár az ellenzék politikáját. Ha ő azt mondja, hogy a több évtizedes szabadelvű rezsim a modern gazdasági és fállamélet kiépítését teljesen elhanyagolta, hogy a közoktatás, a közegészNapfény és szürkület. Irta : Nemeskéri Kiss József. Nagyon egyszerű a mi történetünk. A barátnőiénél láttam először. Attól kezdve udvaroltam neki, ott, ahol éppen összejöttünk, amidőn időm volt, a színi iskola folyosóján, a kulisszák mögött ha statisztált, az utcán, ha szin'ház után olykor hazakísértem. Bájos volt és nagyon kedves. Az ilyen leányok láttára az öreg emberek vissza kívánják a letűnt tavaszt. Egyszer, talán egy évvel azután, hogy megismerkedtünk, azt mondtam neki: van egy szabad délutánom, töltsük együtt. — Készséggel egyezett bele, szinte könnyelműen, ugy, hogy alig .mertem hinni neki. De a mikor komolyan erősítgette, szavára mondotta, hogy találkozunk, akkor én ugy hittem neki, mintha még sohasem csalódtam volna. Az órát nem határozta meg, hogy mikor jön el. — Csak azt mondta, üljek be a körúton a kávéházba az ablakhoz, ő majd elsétál arra. Mindezt annyi idő alatt 'határoztuk el, mig a kapuban a házmesterre vártunk és én egv perccel az ígéret után már egyedül állottam a sötét néptelen kis utcában. Nem tudtam mindjárt hazamenni és elindultam kóborolni a csillagos éjszakában. Folyton a holnapi randevúra gondoltam. Mi lesz holnap? ségügy, a közigazgatás és az iparfejlesztés dolgaival nem törődött, evvel a valótlansággal szemben ,ám szálljon szembe Andrássy Gyula, Darányi Ignác, Széli Kálmán, Apponyi és mindazok, akiknek politikai múltja hosszabb vagy rövidebb ideig össze volt fűzve,avval a rezsimmel s akik abban a rendszerben kivétel nélkül vezető szerepet játszottak és . időközönikint — mint a kormány tagjai — egyenesen döntő befolyást gyakoroltak a politikára. Hogy jut ahhoz Andrássy, Széli Kálmán, Darányi és Apponyi, hogy Huszár Károly a nagy német közvélemény előtt lesújtó bírálatot mondjon a politikai muitjukról? Egyenesen megbotránkoztató azonban, hogy a kitűnő cikkíró, hogyan védelmezi meg az istenben boldogult koalíció politikáját. Mindenekelőtt is kijelenti, hogy, .amikor ők kormányra jutottak, a király nem engedte meg, hogy a programjukat megvalósítsák, ők szegényék tartották a hátukat a királyért és ezért váltak az országban -népszerűtlenekké. Ilyen vaskos tapintatlanságokat talán még sem volna szabad összefirkálni. Azonfelül az egész meséből egy szó sem igaz. A koalíció a maga jószántából vállalta a kormányzást; programot is adott s az akkori kormány tagjai bizonyára legelsőknek fognak az ellen tiltakozni, hogy ,a (király az ő programjuk megvalósitásának vétót mondott, mert hiszen önérzetes férfiakról nem tételezheSohasem volt szó közöttünk szerelemről, de szivesen töltöttük együtt az időt. Azt az időt, amit épen tölthettünk, szinte véletlenül, félig akarva, félig a körülmények öszszetalálkozása következtében. Ha én voltam rosszkedvű, Jolán kacagott, tréfált, elfeledtem mindent. Ha pedig a kislány volt hallgatag, szomorú, megtudtam nevettetni, meg tudtam nyugtatni. Valahányszor találkoztunk, mindig volt valami mondani valónk. Szinte kellett találkozni. Barátság volt-e ez, vagy szerelem? Most a randevú előtt szerettem volna ezt 1 tudni bizonyosan. A szivébe szerettem volna látni ennek a bájos leánynak. Ugyan mire gondolt, mikor randevút adott nékem ... Jolán nem volt közönséges leány. Érdek nem csatolhatta hozzám, hiszen van annyija, amiből megélhet. Tudom azt is, nem tőle, mástól, hogy minden teketória nélkül utasította vissza az öreg Komorányi gróf ajánlatát. Ez a dúsgazdag habitué nagyon udvarolt neki. Jolán elfogadta tőle a cukorkát, meg virágot, ép ugy, mint a többi növendék, sőt meghagy: ta csipni az állát is, de amikor a gróif feszegetni kezdte a dolgot, a faképnél hagyta. Akkor kezdett udvarolni Lanty Szevér, a színház hősszerelmese. Nagyon szép fiu volt. Jolán eltűrt tőle mindent, amit kollégáktól elszoktak tiirn'i, de amikor Lanty ur egy izben a kulisszák mögött megcsókolta, poflevest kapott. Jolán pedig sírva futott >az öltözőbe. tő föl, hogy négy évig vitték volna a kormányzást, ha a korona őket a programjuk alapján dolgozni nem engedi. Eldicsekszik még azzal Huszár ur, hogy ,a koalíció konzervatív politikát folytatott, ezért fordult ellene ,a börze, a gyáripar, a bérlők és az egész zsidóság. No lám, Huszár Károlytól kell megtudnia Justh Gyulának, Návay Lajosnak, Kossuth Ferencnek, Andrássy Gyulának, hogy ők konzervatív politikát folytattak! Konzervatív politikát ők, akik jelenleg a szociáldemokratákkal versenyeznek a radikálizmusban. A Huszár Károly védelme után gyönyörű véleményt alkothat magának a német olvasó közönség az •éllenzéki politikusokról, akik, mikor kormányon vannak, konzervatívok, mikor pedig ellenzékre kerülnek, vörös színben ég a radi'kálizmusuk. , A magyar képviselőház politikai pártjait fölsorolván, Huszár ur Andrássyéikat röviden „mágnás-csoportnak" kereszteli. Itt már határozottan meg kell védenünk Andrássy Gyula grófot. Mi szemben állunk vele, helytelenítjük a politikáját, de avval sohasem vádoltuk, hogy mágnáscsoportot toborzott s hogy mágnás-politikát csinált. .Szerencsétlenségnek tartanok, ha ebben az annyiféle ellentét által gyöngített országban valakinek eszébe jutna mágnás-csoportot szervezni partikuláris érdekpolitik'a képviseletére. Akkor még legelején volt az ismeretségünk. Meglepett hát, mikor Jolán este duzzogva kezdett panaszkodni. — Képzelje, az a szemtelen Lanty megcsókolt. — Ugyan? Csak ennyit szóltam rá és mosolyogva engeszteltem. Most jut eszembe, hogy nekem arcul kellett volna ütnöm azt az embert. És ha most megtenné? Érzem, hogy most dühbe jövök még arra a gondolatra is, hogy Jolánt valaki megcsókolja. Nejm vagyok szerelmes Jdlánba, nem. Csak megszerettem. A 'holnapi nap azonban sok mindent hozhat. Tavasz lesz újra tán, magános órákban annyiszor visszavárt tavasz, amikor a virágillat és csók még megvigasztal. Tavasz lesz újra a Murger fönséges mélabúval eltemetett tavasza. Az ember olykor csodásan elgyöngül, elérzékenyedik. Meglepi valami hangulat, a melyről csak akkor tudja meg, hogy csalfa ábránd, amikor hütlenül elhagyta a szivét. Az éjszaka, melynek sötétségébe máskor bújva mélyedtem bele, most csillagával, holdfényével, misztikus csöndjével boldog ábrándozásba ringatott. Nincs itt még az az idő, amikor kétségbeesett küzdelemmel kell előre haladni, hátra nem tekintve. Nem, még nem vágta arcomba az élet vigalmatlan valósággal, hogy senki, semmi sem vagyok. Még jogosult a kecsegtető remény, amellyel szivében Marcela Murger szegény festője.