Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-06 / 156. szám

1913. julius 6. DELMAGYARORSZÁG 6. neki ufravalókat. Virágos beszéded elejtett fonalát most én vettem föl és én fűzöm körülötted és igy adjuk egymásután egymásnak a szót, mig szivünkbe nem nyilallik, mint neked most, a nagy hallgatás. Ugy haltál meg, ahogy egy hőshöz illik, harcközben .a csatatéren, munkatermedben a munkaasztalod mellett, amint vezéri gondolataidat épen mozgósítottad az ellenségek ellen, melyek e küzdelmes, viharos, földrengéses idők gondjai, bajai képében körülözönlöttek. Te, aki mindig oly készségesen vetted mindenki gondját, baját a szivedre és a falak között, ahová az élet kiizködö százainak sok-sok gondja bemenekül és védelmet keresve ugy összefut, a magadéról szinte meg is feledkezve küzködtél azokért, melyeket a szivedre vettél, csoda-e, ha abba a helyzetbe kerültél, hogy nagy terhektől nemes szived végre is megszakadt, hogy a körülözönlő ellenség egy orozva .kilőtt nyila eltalálta s megállította szívverését. Elődöd is a munka halottja volt, Te is a kötelességek lebirkózott hőse vagy, tisztelet emlékednek. Szávay Gyula után Tóth József, a felsőkereskedelmi iskola igazgatója az intézet nevében búcsúztatta el a halottat. „Kétszer búcsúztatlak, — mondotta, — először akkor bucsuztattunk, amikor elhagytad az iskola falait, hogy tudásodat, ambíciódat és munkaerődet, hozzád megfelelőbb téren érvényesítsed és most másodszor, sajnos utoljára." Tóth József beszéde után a koporsót föltették a gyászkocsira és megindult a menet a Széchenyi-téren, Kárász- és Kálvária-utcán át a református temetőbe. Hosszú kocsisor kisérte a menetet, amely a Nagy-körutig gyalog haladt a koporsó után. A Nagy-körutnál aztán közönség egyrésze visszafordult, a többség azonban egész a sirig kisérte Perjéssy László tetemét. Kint a temetőben Szabó Gyula, a kamara másod titkára mondott a koporsónál Isten hozádot: — Kedves Laci bátyánk, utolsó utadnak utolsó stációján mi állítunk még meg: a legközelebbi munkatársaid, akik családtagjaidon kivül tán legközelebb érezhettük magunkat a szivedhez. Együtt róttuk a kötelességteljesítés útját, együtt ábrándoztunk a gondjaidra bízott törekvések sikeréről, együtt szőttük álmainkat iparfejlesztésről, közgazdasági haladásról, népjólét, kultura, városi élet s más közérdekű dolgok korszerű fejlődéséről. Te voltál a hatalmas irányitó erő, aki szeretetteljes biztatással élesztetted bennünk a munkakedvet, nemes példával járva elől a kötelességteljesítés mezején. Mélyen megrendülve, hogy megszakadt köztünk a kapcsolat, mélyen lesújtva, hogy megfosztott a s_ors tőled: hozzádtartozóid zokogásával együttartva, a gyötrő fájdalom együttérzésével, hálát akarunk rebegni néked néma porhüvelyed előtt állva inkább a magunk tartozására gondolva azért a sok jóért, azért a nagy szeretetért, melyben részeltettél bennünket. Elakad a >szó ajkunkon, összeszorul a szivünk e pillanatban, mert a veszteségünk nagv és pótolhatatlan. Ezután a család hangos zokogása között behantólták a sirt és Perjéssy László temetése véget ért. A temetésen jelen voltak névsora itt következik: Lázár György dr. polgármester, Jászai Géza püspök, Vén .András táblai elnök, Nagy Aladár idr. törvényszéki elnök, Hósa Izsó dr., az ügyvédi kamara elnöke, iSzarvady Lajos és Weiner Miksa vezetésével a kereskedelmi és iparkamara választmánya, Rainer Károly és Pálfy Dávid vezetésével az ipartestület elöljárósága valamennyi szakosztály vezetőségével, Gallovics Jenő főtitkárral a DEMKE igazgatósága, Lövész Antal vezetésével a kis és középkereskedők egyesülete, JIofTer Jenő Vezetésével a magántisztviselők vezetősége, Wimmer Fülöp vezetésével a kereskedelmi alkalmazottak választmánya, Thomay József ág, ev. lelkész, Lőw Lipót dr. főrabbi, Pálfy József árvaszéik elnök, Haube zombori polgármester, több város kereskedelmi és iparkamarának küldötte, a hódmezővásárhelyi, és szentesi ipartestületek küldöttei, Somogyi j Szilveszter dr. .főkapitány, Bokor Pál 'helyettes polgármester, Balogh Károly és Tóth Mihály .dr. tanácsosok, Koos Elemér, Ohlátli Lipót, a Lloyd-válaszmányának élén Turóczy Mihály városi főügyész, Kovács József és Polgár Péter a ref ormátus egyház presbiteriu mával és még igen sokan. A Kertész-féle zárgyár és a Gazdasági és Iparbank. (Saját tudósítónktól.) A zárgyár részvénytársaság ellen épen egy héttel ezelőtt elrendelték a csődöt. Ez a birói határozat még nem végleges, mert könnyen lehet, hogy a tábla, ahová felebbezés folytán kerül az ügy, megváltoztatja az első fokú bíróság határozatát, vagyis a csődöt megszünteti. A zárgyár részvénytársaság ugyanis a legtöbb hitelezőjével kiegyezett és aránytalanul kis összeggel van érdekelve az jp Kern Róbert, akinek a kérelmére a mult héten a csődöt megnyitották. Már pedig a bírósági gyakorlat ép a legutóbbi időkben nagyon helyesen, abba az irányba terelődött törvényes intézkedések hiányában, hogy a hitelezők nagyobb részének érdekeire kell tekintettel lenni akkor, amikor arról van szó, hogy egy vállalkozás ellen megnyissák-e a csődöt, vagy se. A zárgyár részvénytársaság tudvalevőleg összes ingó és ingatlan vagyonát részint birói, részint közjegyzői árverésen 250,000 koronáért adta el a Ferrarie részvénytársaságnak. A vételárból a Ferraria 75,000 koronát lefizetett és 175,000 korona akkor lesz esedékes, ha a kilátásba helyezett kormányhatósági segély utalványozva lesz. A segély ügye ma felette jól áll. Az elmúlt héten ugyanis Szegeden járt a kereskedelmi miniszter megbízásából egy iparfelügyelő és egy jogügyi tanácsos, akik olyan nyilatkozatot tettek, hogy a 200,000 korona államsegélynek minél előbb való utalványozását fogják javaslatba hozni a miniszternek. A zárgyár ellen elrendelt csőd nagyon elkeserítette a Ferraria részvénytársaság agilis vezetőségét, ami odáig vezethet, hogy az egész üzemet beszüntetik és igy a városnak ez, a nagy áldozatokkal és agilitással megmentett vállalkozása teljesen elpusztul. Szegényes ipari viszonyaink mellett felette kivánatos, hogy ez meg ne történjék, ép azért, helyénvalónak látnók, ha végre a hatóság is beleavatkoznék ebbe a dologba és teljes energiával azon lenne, hogy ezt a 100 munkást foglalkoztató üzemet megmentse, sőt megszilárdítsa. Ipari kérdéseikben eddig se tapasztaltunk valami túlságos lelkesedést, de az igazán olyan kötelesség, amely elől minden programtalanság mellett se lehet kitérni. A Szegedi Gazdasági és Iparbank közgyűlése tudvalevőleg junius 7-én kimondotta a fölszámolást. Fölszámolókul a közgyűlés Pálfy József dr. árvaszéki elnököt, Kelemen Dez'ső dr. ügyvédet, Kompolthy Ábrahám dr. ügyvédet és Boros Ignác igazgatót választotta meg. A fölszámolás kimondását a részvénytárság igazgatósága azért tartatta szükségesnek, mert a folytonosan roszszabbodó gazdasági viszonyok a bank feritartását lehetetlenné tették. A fölszámolás kimondása után a fölszámoló bizottság tagjai körlevelet intézték a betétesekhez és a hitelezőkhöz, amelyben felszólítják őket, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy a bank csöndesen fölszámolhasson, mert csakis igy juthatnak rövid időn belül a hitelezők és betétesek pénzükhöz, vagy annak legalább is nagy részéhez, mig a fölszámolás megakadályozása esetén, kénytelen lenne a részvénytársaság csődöt kérni maga ellen, ami olyan tetemes költségeket vonna maga után, amelyek a hitelezők követelésének nagy részben váló elvesztését eredményezhetnék. A fölszámoló bizottság egy nyilatkozatot is csatolt a körlevélhez, amelynek tartalma szerint aki aláírja a nyilatkozatot, az kötelezőleg kijelenti, hogy a bank fölszámolásához hozzájárul és a fölszámolás tartama alatt semmiféle eljárást nem indit a bank ellen. A nyilatkozatot a betétesek és a hitelezők nagy része alá is irta, akadt azonban egy-két olyan kisebb, például hélven korona betéttel biró betétes, aki a nyilatkozatot nem irta alá, hanem a pénzét követelte, sőt követelésére csődöt akar nyittatni a bank ellen. A fölszámoló bizottság természetesen nem teljesítheti az ilyen kérést, mert ebben az esetben a többi hitelezőt megkárosítaná. Érdekes azonban, hogy mig a nagyobb hitelezők várni tudnak és várnak is a saját jól fölfogott érdekükben, addig a kis betétesek akarják megkérni a csődöt. A bíróság aligha fog az ilyen kicsinyes álláspontnak helyt adni és bizunk benne — a közös érdekek kielégülését nézi. Ebben az esetben természetesen nem lesz csőd, ami a szegedi piacnak — tudhatná a Gazdasági bank minden betétese — eminens érdeke. Hirdetések közlésére legcélszerűbb a Délmagyarország. ídison Feketesas és Gsekonics-u. s. Vasárnap 6. Egy kiálhafatlan ember. Humoros. Dráma. Egy falusi Den-Juan, Humoros. VILÁG-SLÁGER! Hazáért. Dráma 3 felvonásban. A „Paté-iiet" eseményei. Újdonságok mindenfelöl. Előadások szombaton délután 5, vasárnap délután 3 órától éjjel 11-ig folytatólag tartatnak. Helyárak, mint rendesen I!