Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-06 / 156. szám

68. DELMAGYARORSZÁG 1913. julius 6. HÍREK. Az idén nem nyaralunk (Saját tudósítónktól.) Egy szegedi ur mondta tegnap, a.k>i nagyon jó ismerőse a pöfékelő mozdonyok és végtelenibeifiitó sinek világának, ihogy a Péter és Pált követő napon az idén sokkalta sőt sokszorta is kevesebben utaztak el Szegedről, mint bármely más ezelőtti évnek hasonló napjain. Azt mondta, hogy mig más évben vasúti személyforgalom tekintetében a Péter és Pál után való napok közvetlenül a Szent István napja mellett következnek, ez évben gyérebb forgalmúak voltak még bármely más előbbi évi egészséges szombat esténél is. Nem hisszük, hogy az iskolásifiuk mostan aktuális hazautazásának statisztkája mutatna visszaesést e szomorú esztendőben. Az iskolásifiuk örülnek, hogy vége a tanévnek és ujjonganak, hogy elhagyhatják a várost, a hol apagyilkosság számiba megy, ha sétapálcával :a kezükben mennek végig egy utcán, vagy szülő kiséret nélkül mernek megjelenni a kerfecskékben, .ahol forróvérű pikkoló-kapncinerek 'mesélnek naiv meséket boldogabb tájakról fehér, fázékony fagylaltoknak. Azt sem liisszükl, hogy a hivatásból' utazgatok számát apasztaná meg ez esztendő szomorúsága. Sőt ellenkezőleg, minél szomorúbb az esztendő, annál több utazásra van szüksége az utazónak, hogy akoikra mennyiségű árut, amennyinek a százalékaiból meg tud élni, eladhasson. A vasúti tolvajok és zsebmetszők száma az idén bizonyára megcsappant, hiszen az idén nincsen kitől micsodát átemelni. Ez azonban, akármennyire is közkedvelt pálya a vasúti utazótolvajság, semmi szin alatt nem jelenthet akkora forgalomváltozást, hogy a vasút egyidejű aratási és szüreti ünnepei a saját legszürkébb hétközi napjaivá értéktelened jenek. Szóval ha sem a diákok, sem az utazók, sein ezek, sem amazok, akkor talán a nyaralók? A nyaralni indulók? Azok ;a mellbetegek, akik máskor ilyenkor mennek Mentoneba, szívbajosok ,akik ilyenkor keresik fel Nauheimot, gyormorbajosok, akik ilyenkor szokták meglátogatni 'Robitscíhot és egészséges emberek, akik ilyenkor szállítják fölösleges pénzüket Karlsbadba, Ostendébe, St.iMoritzba, a Tátrába, vendéglősök zsebébe, Siófokra derüre-borura, a fjordokihoz ós más száz disztingvált 'és drága helyre. Valószínűleg a nyaralók, vagyis :a nem-nyaralók azok, akik az okaii, hogy tegnap és tegnapelőtt nem volt semmitféle tolongás a Máv. első- és másodosztályú személypénztárainál. Valóban nem érdemes sokáig elfilozofálni ezen a jelenségen. A hatásaiban amúgy sem lesz valami olyan mélyreható következménye. Legföljebb, hogy az majd az ősszel X-nótől az Y-ék zsurján Z ur megkérdezi: Nagysádkám, hol voltak idén a nyáron, az X-né így fog felelni: Itthon voltunk, tudja idén olyan remek volt a kertünk, olyan gyönyörű virágzás volt, hogy sajnáltunk elmenni és itthagyui. S az oka sem olyan az idei nyaralástalanságnak és ifürdetlenségnek, ami téma volna az elmélkedéshez. Úgyis mindenki tudja, liogy amikor minden befagy: befagynak a pénzforrások, befagynák a helyzet javulásába vetett legutolsó remények, hűvösek a békekilátások, a bankok hidegek és kegyetlenek a feleikkel szemben, — ilyen általános téli időjárásiból — úgyis tudja mindenki — mórt nincs szükség nyaralásra. — Sikkasztás az MLSz-ben. A péntek esti nevezetes tanácsülés szenzációs bejelentéssel kezdődött. A szövetség elnöke, Kárpáti Béla ugyanis sajnálattal volt kénytelen bejelenteni, hogy Vörös Kálmán, a szövetség ellenőre, hetekkel ezelőtt az egyes pályákon jogtalanul szedte föl a szövetséget illető százalékokat és egyéb utón is a szövetség részére pénzeket pumpolt ki. Egyik igen előkelő egyesületünkhöz például elment azzal, hogy adjanak 200 koronát, mert a Magyar Labdarugók Szövetségének nincsen pénze és majd a százalékkifizetéseknél később beszámítják ezt a pénzt. A legérdekesebb a dologban az, hogy az illető egyesület felült Vörös meséjének és elhitte, hogy a 100.000 koronás költségvetéssel dolgozó MLSz-nek tényleg nincs pénze. Kiderült azután, hogy Vörös ilyen eszközökkel 1134 koronát harácsolt össze. Minder Frigyes, a szövetség pénztárosa, persze azonnal rájött a hiányra és először kíméletesen, majd a legerélyesebben. felszólította Vöröst az elszámolásra. Azonban Vörös még csak nem is válaszolt, mire Minder jelentést tett az elnökségnek. Az elnökség 01gyay dr. szövetségi ügyész utján szólította fel Vöröst a huszonnégy óra alatti elszámolásra, mind amellett méltányosságból több huszonnégy órát várt és a legnagyobb titokban tartotta a dolgot. Tovább azonban várni nem lőhetett és igy a szövetség megtette Vörös ellen a bűnvádi följelentés?. Gondoskodás történt közben az összeg biztosításáról is. A megtévedt tisztviselő igen érdekes alakja volt a tanácsnak. A mult évben nagy feltűnést keltett azzal, bogy alaptalanul könnyelműséggel vádolta a szövetség pénztári kezelesét. Ezt a kiruccanását annak idején megbocsátották neki é saz idei közgyűlésen meghagyták 'ellenőrnek. Most azután saját magát vádolhatja meg, még pedig nem is alaptalanul. — Uj ügyvéd. Biró Sándor dr. szegcdi •ügyvédjelölt az ügyvédi vizsgát (Marosvásárhelyen letette és ügyvédi irodáját Szegeden nyitja meg. — Házasság. Vágh Sándor dr. vasárnap délelőtt 11 órakor tartja esküvőjét a zsidó teplomban Bach Irmával. — Áldd meg Isten a magyart! Még az első balkáni Iháboru elején történt, hogy egy török zászlóaljat a szerbek átszorítottak Boszniába, ahol lefegyverezték őket és mint hadifoglyokat különböző helyeken szállásolták él. Most véget érvén a törökök ellen viselt háború, a hadifoglyokat visszaadják hazájuknak és a szegény emberek, a kik féléven át meleg menedékhelyet találtak Magyarországon, fájó szívvel búcsúztak a magyaroktól, akik különösen Kaposvárott és Lőcsén nagy szeretettel igyekeztek elviselhetővé tenni a hontalanok szomorú életét. Megirtuk, hogy milyen bensőséges és érzékeny volt a törökök meghatott lőcsei bucsuzása és elutazása. Annak a ragaszkodó szeretetnek, mellyel a törökök irántunk viseltetnek, megkapó bizonysága az ,a levél, a melyet a lőcsei török tisztek elutazásuk alkalmából Kelemen Alberthez intéztek. Szerencsétlen sorsú emberek meghatottságtól áradó irása ez a török-magyar testvériség és együttérzés dokumentuma: Kedves jó Barátunk! Kérünk, Közöld a magyar sajtó utján Lőcse város közönségével szenvedő szivünknek legőszintébb érzéseiből; fakadó hálás -köszönetünket azért a szerető bánásmódért, megható vendégszeretetért, amivel bennünket szerencsétlen sorsunkban részesített. Elvisszük lelkünkben kitörölhetetlen emlékeiteket. Elmondjuk hazánkban megtört honfitársainknak a magyarok végtelen jóságát. Terjesztjük a Ti szivetek ragyogó nemességének müvét, a Ti vigasztaló rokoni érzelmeiteket, hogy a török anya ez imára tanítsa meg 'gyermekét: Áldd meg Isten a magyart! És a lőcsei hölgyeknek, azoknak az angyali lényeknek, add át mindnyájának különikülön hódoló kózcsókunkat. Isten veled és felejthetetlen földieiddel! Lőcsén, 1913. évi julius hó 2-án. Hasszán Basszei tüzérfőhadnagy, Musztafa, Reschik, Haudi, Kasszin, Oszmán, Hfam, Abdurhaman, Ismail Hoki, az ottornán hadsereg volt plevjei helyőrségének hadnagyai. Lőcsén azzal a szeretettel és melegséggel gondolnak a távozókra, mint amilyen érzelmeket ők maguk visznek. Egy szerencsétlen nemzet szomorú fiait ezer jókívánság kiséri utjukon, hogy legyen erejük és lelkesedésük dolgozni az elbukott ozmán birodalom szebb és jobb jövendőjén. — A vasárnapi munkaszünetről szóló törvény reformja. A vasárnapi munkaszünetről szóló törvény egyes rendelkezésének megváltoztatására már többször indítottak mozgalmat. Nemcsak az alkalmazottak, de a főnökök is országszerte kívánják, hogy a Sztcrényi József által előkészített munkaszünet-törvényt megreformálják. Értesülév siink szerint a kereskedelemügyi minisztérium törvény-előkészifő bizottsága Matlekoviis Sándor dr. elnöklésével Diószeghy József miniszteri osztálytanácsos és Papp Árpád miniszteri tanácsos részvételével moSi dolgozza ki a vasárnapi munkaszünetről szóló' uj törvény tervezetét. A törvényjavasla; a kereskedők többféle óhajtását fogja kielégíteni. Mint értesülünk, az uj törvény a vidéken is csak a legszükségesebb néhány cikk árusítását engedi meg. Az alkalmazottak szociális igényének is megfelel a törvény, a mennyiben ha nem is mondják ki angol mintára a harminchatórás vasárnapi munkaszünetet, de néhány kivételes esetet leszámitva, a főnökök és az alkalmazottak megkapják a háborítatlan vasárnapi munkaszünetet. A törvényjavaslat az alkalmazottak jogviszonyáról szóló javaslattal egyidőben, ősszel fog a Ház elé kerülni. — Megszűnt a köztársasági párt. Hódmezővásárhelyről jelentik: dr. Nagy György, a köztársasági párt elnöke ma délutánra gyűlésre -hívta össze a párt tagjait. A gyűlésen bejélentette, hogy a köztársasági párt megszűnik. Egyúttal kijelenti, hogy megalakul egy uj párt, Országos Kossuth Lajos-párt cimmel. A megszűnt köztársasági párt a nemzethez intézett kiáltványában mondja el, miért kellett a mozgalomtól elállani. — A csókái fehér. E cimmel mult vasárnapi számunkban a legtöbb fővárosi és vidéki lap azon híréhez, hogy a Léderer-pincébol kikerült borok hamisítottak, egy rövid elmélkedést fűztünk. Lédererék környezetéből a borhamisítást most cáfolják. Ezen cáfolat alapján múltkori kis elmélkedésünk tárgytalan. — A kis gyilkos. Az ujszegedi ÁrpádOtthonban történt gyilkosság tettesét, a 14 éves Varga Istvánt a rendőrségen őrzik. Vallomásában beismerte, hogy dikicsével agyonszúrta társát, Komaresetvits Istvánt. Elmondta azután, — hogyan történt az "eset. Komaresevíts a műhelyben játékból Varga fejéhez vágott egy spárga-gombolyagot, aki erre dühében társához vágta a dikicsét. A kés pengéje a hóna alatt érte .a fiiut és átvágta az ütőierét. A megsebesült fiút a mentők beszállították a közkórházba, azonban már nem lelhetett megmenteni az életnek, szál litás közben meghalt a kórház kapujában. Varga Istvánt letartóztatta a rendőrség. Föltűnően vézna, csenevész, hJac&oiny termetű