Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-27 / 174. szám

12 DELMAGYARORSZÁQ 1913. julius 2T. ban olyan szembetűnő módon jelentkezett en­nek fonáksága, tljogy a cselekvést tovább ha­logatni nem lehet. December 15-én több mint háromszáz játékos kérte uj egyesületekbe való átigazolását és junius 15-én ezeknek kilencvenöt százaléka visszavonta kérelmét és megmaradt régi egyesületében. Fényes bizonyítéka ez annak, Ihogy a játékosok ko­médiának tekintik az egész igazolási rend­szert. Hogy régi egyesületüktől kedvezmé­nyeket csaljanak Iki, hát kilépnék. Ez nem ve­szélyes .rájuk nézve, mert hat hónapig vagy a régi, vagy az ,uj egyesülettől kapják meg azt, amit 'óhajtanak. A Ginsery-eset fényes bizo­nyítéka volt ennek és éppen ez eset kapcsán a legutóbbi tanácsülésen most már .komolyan elhatározták, hogy az eddigi átigazolási sza­bályokét megváltoztatják. Az uj szabály alapelve lenne, hogy „aki uj egyesületibe akar lépni, az /december 15-éig köteles bejelenteni szándékát és uj egyesüle­tének nevét. Másnap, december 16-án, már az uj egyesület .részére igazoltatik és hat hó­napig sehol sem játszhat. Föltétlenül helye­seljük a szabálynak ilyen módosítását és an­nak mielőbbi végrehajtását kérjük. íMert az­után az őszi szezon egymást követő nagy eseményei megint elfelejtetik az igazolási mi­zériákat. o Észrevételek. A napokban zajlott le 72 ezer lalktiv tornász részvételével Lipcsében a német ibiiradálmi totrnaüiiínepély, a német cgy/ség, összetartoziandóság magasztos ünne­pe, melynek báré impozáns méreteinél, .a sze­replők óriási számánál fogva bejárta az .etgésiz világot, Az lidőlközlönlkiimt megismétlődő torna­ünnepély, amelyre a német nép egyre na­gyobb tömege mozdul meg, fényes bizonyí­téka annak .a komoilyságnák, amellyel a né­metek nemzeti testnevelésükkel foglalkoznak s .annak a szeretetnék, amellyel hozzá ragasz­kodnak. A svéd, dán nép 'apraja-nagyja lel­kesedik i orr alrendszerükért, amelyhez nemze­ti tradíció tűzi őket s a megkülönböztetett 'be­criilés ós tisztelet hangján beszél /róla; mert órai s .bebizonyosodva Játja annak nöigy hord­erejű nevelési, közegészségügyi, ikÖzgazdaság­iigyi és szociális fontosságát. E jelenségeket látva, önkéntelenül is ránk boru.1 az a .gon­dolat, hogy miért nliruos ez .nálunk is igy? A régi .nemzeti játékokban a métában, ikótyában stib.-beni kipirult gyermeikarc már csak itt-ott ragyog föl, de hát az idegen invázió mért nem kap lábra? Hiszen: .azt mondják, hogy a ma­gyar „sportra termett", hát .mért nem vonni föl egy-egy atlétikai versenyre, vagy torna­ünnepélyre nálbnk is már egyszer, ih.a .nem is 72 ezer,, de .legalább 10—15 ezer, vagy csak ezer résztvevő is? Miért eredménytelenek a propaganda versenyék és ünnepélyük? Ezék méri nem a testnevelésnek, -mért sokkal in­ikáhb a tribünöknek hódítják a közönséget? Mért van ez :i.gy? Mii lelhet az okk? Az okokat sorra föltárni nagyon1 messze vezetnie, ez al­Mlommal csalk egyetlen — testi toulturánfera eléggé jellemző — kis hétköznapi esemény­nye.l óhajtok foglalkozni. Egy helyű sportlap az Orsz. Testnevelési Tanácsba kinevezett tor­rorszag előfizetési ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra kor. 24 12.- „ 6.- „ 2.- . ZVidéken: egy évre . . , félévre . . . negyedévre . egy hónapra . kor. 28. 14- „ 7.- „ 2.40 „ natamárokíkal kapcsolatosan: (akiket követke­zetesem tornatonitókinak nevez, mintha a köz­oktatásügyi minisztériumnak napvilágot .lá­tott hivatalos címzésétől eltérő, de cseppet sem lekicsinylő titulus osztogatásával törőd­nék valaki) a testnevelésünkre tér ki s ex abirupto odavetett kijelentései erősen .rávilági­tanak arra a lekicsinylő, téves fölfogásra, a mely ily elfogult sportlap révén a nagytár­sad alomban ás felbukkan. Az illető lap pél­dáiul megkockáztatja ezt a merész kijelentést: „Mi a trénerekről .nem tudíiuk, hogy azok ido­miitó'k"; pedig, ha nem is tudományos szakmü­vekben, de legalább val.anie.lyik lexikonban utána nézhettek volna. „Cak azt látjuk, — ír­ja — hogy a mai középiskolai tornataniitás idomát a kötélen, rtiidon1., nyújtón, korláton s<ttb." Nemcsak a nevelők, hanem ma mór a nevelésről a legelemibb ismeretekkel hirók is tudják, hogy .amint a természet különbséget tesz a fejlődésiben levő és a felinőtt ember szer­vezete közt, ép ugy föltétlen különbség teen­dő a 'gyermek s a felnőtt testgyakonlatiai kö­zött is. A tréner (akinek munkáját lekicsi­nyelni nem szándékozom) felnőttek, erős szer­vezetű felnőttek közé való, mert célja rendkí­vül kifejleszteni egy megválasztott izomcso­portot, ami a meghatározott és soha sem vál­tozó gyakorlat érdekében az erő végső meg­feszítésére elengedhetetlen; bizony ez már •rég elintéztetett, hogy idomítás. Ezzel szem­ben az illető sportlap nagyon helyesen a kö­zépiskolai torna tanításinál nem egy, hanem több szert vett észre, amelyen a .gyakorlatok változatosságánál! fogva céltudatosain külön­böző .izomcsoportok hozatnak működésbe, ami a nevelés célja, mert eredménye az egész szer­vezet. fejlődése. A testnevelés nem annyira az erősékért van, mint inkább a gyengékért. Az erősek áltálában mindig erősek lesznék; nekik jó a lábuk, .a szemük, szívük, tüdejük, hanem amazokat, a -gyengéket, fáradtakat szabad-e magukra hagyni? lA testnevelésnek semmi köze ahoz, iha a kisebbség egyik-másik nem­zetközi, vaigy országos versenyben kápráztat­ja a szemet a többé-kevésbé iliétékes sokaság sziue ©lőtt, hogyha a többség, amelynek ezt utánozni íkelllene ,a' túlzsúfolt kórházakban kínlódik. A testnevelés eredményét mi nem .t rekord táblázatokról, hanem a közegészségügy­ről, a kórházi ápolási- .napokról összeállított statisztikákról olvassuk Jie. A nemzetek ezért „áhítoznak a svédek tornában elért sikerűire" mert ia közegészségügy, a népjólét előmozdí­tásával fölJenldült kultúrájúknak -egyik sarka­latos előmozdítóját 'látják a tudományos ala­pon épült tornarendisiaeriüíkben. Ami a stock­holmi olimpiád ©redlmónybáblázatát illeti, hát az tény, ihogy „amerika atlótáimak juttatta .a győzelmi babérokat," De épen a testi s a lelki tulajdonságoknak egymásra való kölcsö­nös hatását ismerve, mondhatjuk, hogy a győ­zelem — anélkül, hogy az illetékeseik babéraít éniutenénk — nem imponál sem <a svéd, sem ami becsületes és lelkiismeretes kenyérkere­ső .munkában, .a könyvek s az íróasztalok műl­lett fáradozó atlétáink eredményeivel szem­ben sem,, mert pusztán a testgyakorlásnak élő, ©xotikns hercegekkel, sportegyesületi szol­gákkal, címzetes, de fizetéses rendőrökkel szemben az erőik többirányú szétosztása miatt nem érhettek, -de inem űs érlietneik el túlszár­nyaló .eredményeket. De menjünk tovább. „Csalk azt láttuk — írj,a ,a sportláp — hogy két rövidke éráiból egy perc sem jut egy-egy tanulóval való foglalkozásra." és nehogy az ellentmondást valahogy elkerülje, rögtön utána teszi: „láttunk csapatvezetőik útmuta­tása alatt gyakorlatozó tanuló ifjúságot" Ha már a tanuló ifjúság csapatokra van osztva, ugy azt a laikus .is1 belátja, hogy a tornaórák intenzivebb kihasználása végett történt s így tailán mégis jiut mindén tanulónak „egy kis idő a gyakorlasbozásra." Hogy a sportlap „nem ismer a svédtonnánial speciálisabb fa­ját a „szabad-tornának", hát .az már nem sok vizet zavar. Ha másból nem, legalább az Olimpiai versenyek lebonyolításából, követ­keztethetne, amely szerint a vívókkal szem­bűn :a svédek talán' (mégis « szabadban végez­ték a tornagyakorlataikat. A közönség, a sport, a sport-lap érdek© az elfogulatlan tá­jékoztatást, a,z igazsághoz váló ragaszkodást követeli. Hogy némelyik sportlap mennyire tesz ennek ©leget, azt az olvasóra hízom. — Dáxi. Révész János. VASÚTI MENETREND Érvényét 1913. május 1-tól. A Szeged állomáson Indulás: Budapest felé: K. exp. 356. Sz. ». 1«. Qy. v. 606. Sz. v. 430. Oy. v. 95». Sz. v. 8«. Sz."v. 507. Qy. v 32'. Sz. V. 123. Sz. V. 235. Temesvár felé: Sz. v. 926. Oy. v. 1156. Sz. v. 2" T. v. sz. sz. U9 (Nagykikindáig). Sz. v. 5«. Gy. v. 6jö Sz. v. 206. Sz. v. 4». K. exp. 301. Nagy-Becskerek—Károlyháza felé: Sz. *. 1» Sz. v. 4U. Sz. v. 9«. Sz. v. 11«. Sz. v. 2». Sr. v. 61" Arad felé: Sz. v. 3<» Motor 6'0. M. v. 1040. Oy. m. 1234. Sz. v. 156. Sz. v. 322. Motor 506 Mezőhegyesig). Gy. m. M. v. 725 (Makóig). Szeged-Rókus felé: Sz. v. 2™. Sz. v. 7<T. Sz. v. 10'5. Sz. V. 207. Sz. V. 338. Sz. V. 615. Érkezét: Budapest felől : Sz. v. 1203 Qy. v. 11«. Sz. v. 121. Sz. V. 709. Qy. V. 600. Sz. V. 1020. Sz. V. Iji- Qy. v. 135 Qy. v. 737. Sr. v. 537. k. expr. 2». Temesvár felől: K. expr. 2J9. Sz. v. 1257. Qy. v. 909. Gy. v. 6<i. Gy. v. 239. Sz. v. 133. Qy. v. 635. Sz. V. 748. Nagy-Becskerek—Károlyháza felől: Sz. v. 7's Sz. V. 941. Sz. v. 1145. Sz. v. 118 (Csókáról), Sz. v. 254. Sz. v. 555. Sz. v. 1234. Arad felől: QyTm. 9". Sz. v. 1135. Motor 12" Motor 340. Gy. m. 242. M. v. 626. Sz. v. 92. M. v. 5>J Makóról). M. v. 753 (Mezőhegyesről). Szeged-Rókus felől: Sz. v. 1239. Sz. v. 55®. Sz. v. 837. Sz. T. 1125. Sz. V. 3'6. Sz. V. 502. A Szeged-Rókus állomáson, Indulás: Nagyvárad felé: Gy. v. 1135. Sz. 320. Sz.v. 8'2. Sz. v. 1059. Sz. v. 244. M. v. 350 (Gyuláig). Sz. v. 715 H.-M'.-Vásárhelylg). V. v. 822- (Békéscsabáig). Szabadka—Ujdombovár felé: Sz. v. 258. Qy.; *. 545. Sz. v. 619. Sz. v. 814. Sz. v. 1130; Sz. v. 3'2. Sz. v 440. Sz. V. 653. Sz. V. 1020. Horgos és Zenta felé: Sz. v. 4<». V. v. 12«. Szeged felé: Sz. v. 12«. Sz. v. 5h Sz. v. 820. Sz. v. 1108. Sz. v. 300. Sz v. 445. Érkezés: Nagyvárad felől: Gy. v. 5*>. V. v. 740 (Békéscsa­báról.) Sz. v. 9«. M. v. 52 (Hódmezővásárhelyről). Sz. v. 1045. Sz. v. 243. Sz. v. 422. M. v. 758. Sz. v. 110} Ujdombovár—Szabadka felől: Sz. v. 355. Sz. v 726. Sz. V. 1048. Sz. v. 12«3 Sz. v. 239. Sz. v. 512. Sz. V 753. Gy. v. 112 Sz. v. 12>7. ZenU—Horgos felől: V. v. 852. Sz. v. 605. Szeged fe.ől: Sz. v. 242. Sz. v. 802. Sz. v. 10» Sz. v. 239. Sz. 344. Sz. v. 629. Közvetlen kocsik közlekednek: Budapest nyugati p. u.—Orsova kőzött. I—II osztály. Budapestről indul 10<5. Budapest nyugati p. u.—Pancsova kőzött. (Sze­ged—Karlova—Nagybecskereken át). 1—11. osztály. Buda­pestről indul 10}5. Pancsováról indul 301. Szeged—Békéscsaba között: I—III. osztály. Sze­gedről indul 6]3. Békéscsabáról indul 434. Rövidítések magyarázata: A nagyobb sz m órát, a kisebb a perceket jeienti. Esteli 6 órától ie t geli 6 óráig éjjei van; ezen időszakba eső érkezéseke. vagy indulásokat a percszámok aláhúzásával jelöltük Sz. v. orz személyvonat, Gy. v. = gyorsvonat, M. r.^mo­„nronat V. v. = vegyesvonat, K. expr. = ket.tiexpres vőn személysz llitással. iiNitnin Nagy használt olcsó áron eladó Kárász-utca 9.

Next

/
Thumbnails
Contents