Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-03 / 153. szám

t. DÉLMAGYARORSZÁG _____ 1913. julius 4 körében mindent meg fog tenni arra néz­ve, hogy Horvát-Szlavonországok gazda­sági fejlődését, általában jólétét előmoz­ditsa. 5. Az egész akció céltudatos keresz­tülvitele érdekében a kormány mielőbb ja­vaslatot fog tenni a horvát-szlavon mi­niszteri állás betöltésére. Hisszük és reméljük, hogy a normális alkotmányos állapotok helyreállítását cél­zó jelentőisi akció sikerrel lesz befejez­hető. Ez azonban nem egyedül és kizáró­lag a magyar kormánytól függ. Függ ez attól is, hogy a képviselő urak túlzott óha­jok teljesítéséhez a helyzet megoldását hozzá ne kössék s hogy azután azok, akik mint guvernementális párt óhajtják majd az ügyeket intézni, az unionista eszmék­hez őszintén és fentartás nélkül ragasz­kodjanak. A vasúti pragmatika reviziója és a helységnevekről szóló törvény vég­rehajtása tudomásunk szerint a súlypontja a haladópárt kívánságainak. Ezekre néz­ve konkrét Ígéretet nyerték. Nem jönnek hát üres kézzel. És nem csekély erkölcsi és anyagi hasznot hoznak polgártársaik­nak, ha az alkotmányos állapotok helyre­állítását Horvátországban biztosítják. Magyarországban mindenesetre ben­ső rokonszenvvel fogadnák, ha Horvát-' Szlavonországban az alkotmányos élet normális menete mérnél előbb helyreál­lana. Politikai gyilkosság Braziliában.' Rio de Janeiróból érkezett jelentés szerint a mo­• narehisstikus liga elnökét, Frente Adolifot és feleségét meggyilkoltaik. Azt hiszik, hogy a gyilkosság politikai boszu müv-e. Brazíliáiban az utóbbi hónapokban sok olyan jel akad, me­lyek együttvéve politikai forrongás látszatát adják. Statisztika a tüzérkaszárnya építéséről és jelentőségéről. (Saját tudósitónktól.) A közel jövőben egyik legnagyobtoszabáisu épitkezés Szege*­den kétségtelenül a tüzérlaktanya lesz. Kö­rülbelül két millióba fog kerülni ez a tizen­nyolc hold területen, épülő óriási épülettömb, amelynek a vázlatos terveit most készitette el Stahl József városi építőmester. Huszon­hat, részint emeletes, részint földszintes épü­let fog állani a szeszgyár hatalmas telkén. Az épitkezés nagysága csak akkor bontako­zik ki előttünk teljes arányában, ha belepil­lantunk a tüzérkaszárnya vázlattervébe, a melynek az elkészítése hosszas tanulmányt igénylő, fáradságos munka volt. A közönség eddig, mondhatni, semmit sem tudott arról, hogy milyen is lesz hát, vagy hogy mondani szokták, hogy is fog „kinézni" a tüzérkaszár­nya? Mostanában aligha lesz Szegeden olyan nagyarányú épitkezés, ameiy nem egyes cso­portokat, de az egész város közönségét any­nyira érdekelhetné, mint ez, hiszen az eddigi számitások szerint évenként egy millió két­százezer korona közvetlen jövedelmet jelent a város lakosságának a tüzérkaszárnya. Eny­nyit, ha állandó az eredeti létszám. De éven­ként kétszer vonulnak be a tartalékos és pót­tartalékos tüzérek, akik szerte az ország minden részéből jönnek majd Szegedre és növelni fogják a város forgalmát. Már azt is megállapították, hogy a tartalékosokat hol helyezik el, a város melyik részében, mert a tüzérkaszárnya éppen csak az idehelyezett három üteg tüzérség befogadására alkalmas. A felsővárosiaknak fog kijutni abból az örömből, hogy az ő házaikba szállásolják be a tartalékos tüzéreket. Hogy a közönség fogalmat alkothasson a tüzérkaszárnya építkezésének arányairól, a honvédelmi miniszterhez fölterjesztett váz­latterv alapján adatokban leközöljük a lak­tanya fotográfiáját. Eszerint a tüzérkaszár­nya a következő épületekből fog állani. 1. Törzsépületből, mely részben emele­tes, részben földszintes lesz, össztérfogata 3430 köbméter, épitési költsége 70,000 koro­na; 2. földszintes őr- és börtönépületből 241 négyzetméter beépitett területen, épitési költ­sége 20,000 korona; 3. két egyemeletes le­génységi épületből 300 ember befogadására (őrmesterek, számvevők, szakaszvezetők, ti­zedesek, őrvezetők, rendfokozatnélküliek és tiszti szolgák részére. Épül 1700 kvadrátmé­ter területen, költsége 290,000 korona; 4. egyemeletes gazdasági hivatal és raktár, be­épitett terület 580 méter, költsége 100,000 korona; 5. markotányos épület, mely rész­ben emeletes, részben földszintes, beépitett terület 244 kvadrátméter, költsége 45,000 korona; 6. földszintes gyöngélkedő és fürdő­épület 464 négyzetméter beépitett területen, 40,000 koronába kerül; 7. lószerelvények rak­tára, részben földszintes, részben emeletes, beépitett terület 490 kvadrátméter, épitési költsége 80,000 korona; 8. hadfölszerelési jármliszin pótüteg részére, 498 kvadrátméter beépitett területen, költsége 30,000 korona; 9. ugyanaz 355 kvadrátmáter beépitett terü­leten 22,000 korona kötlséggel; 10. földszin­tes és emeletes ágyuszin 498 kvadrát terüle­ten, 39,000 korona költséggel; 11. földszintes ágyuszin és jármüfészer 591 kvadrátmétercn beépítve, 36,000 korona költséggel; 12. hat külön ütegistálló, összbeépités 3750 'kvadrát­méter terület, 45,000 korona költséggel; 13­földszintes törzsistálló tisztek lovainak, be­épitett terület 277 kvadrátméter, költség 250,000 korona; 14. pót-lóistálló 165 kvadrát­nehéz-beteg lovak istállója, beépités 204 méter területen, költsége 13,000 korona;' 15. kvadrátméter, költség 190,000 korona; 16. gyanús beteg lóistálló 146 kvadrátméter te­rületen, 14,000 korona költséggel; 17. lő­szerraktár, 317 kvadrátméter területen, épi­tési költsége 22,000 korona; 18. földszintes hadfelszerelési jármüraktár, beépitett terület, 965 kvadrátméter, épitési költség 60,000 ko­rona; 19. patkoló kovácsműhely és állator­vosi hivatal, beépitett terület 307 kvadrát­méter, épitési költség 25,000 korona; 20. fú­détt lovarda 1750 kvadrátméter területen, épitési költsége 150,000 korona; 21., 22., 23. három nyitott lovarda, épitési összköltség 80,000 korona; 24. tiz trágyagödör, össz­me'kről, amelyékkel a maga cipői az enyé­mek iránt viseltettek. És azután maga levelet irt nekem. Me­részelt nekem levelet irni és könyörgött, -hogy feleljek magának poste restante! Na­gyon kedvesek voltak a levelei. Eltettem őket és gyakran át szoktam olvasgatni. Kár, hogy a jogi pályára készül. Azt hiszem, nagy tehetség van magában laz irodalmi műkö­désre. Mennyi érzés, mennyi poézis van a leveleiben! Oh! nem mintha dicsérni akarnám ma­gamat, de azt hiszem, hogy kevés asszony tudott volna ugy ellentállni, mint én! Elő­ször is maga — hiszen ezt ügyis tudja, — nagyon csinos fiu. Jó alakja van, az arca szép és még erösebbnek és egészségesebbnek látszik, mint a megboldogult édesatyja, aki­nek nevezetes sikerei voltak a nők körül. Hizelgő az, ha egy asszony tetszik egy ilyen kedves fiatalembernek! És én mégis ellent­álltam, nem beleltem a Heveiére, nem biz­tattam egy szóval sem, — pedig nem mer­ném állítani, hogy a maga viselkedése egé­szen közömbös lett volna rám nézve .... Hazudnék, ha ezt mondanám. De tartózkodó voltam részben a maga kedves mamájára való tekintettel, részben pedig azért, mert én tisztességes asszony voltam egész éle­temben . . . Bántott volna a lelkiismeret, ha maga elhanyagolta volna a tanulmányait. Lássa, kedves Charles, mindez együtt, arra vezetett, hogy maga egy évi udvarlás után nem ért el nálam semmit-. . . De tegnap délután (ez az az eset, ame­lyet levelem elején_ emiitettem) én bevásár­lásokat végeztem. Ép egyik üzletben voltam közel a nyitott ajtóhoz, amikor maga arra ment. A könyvei a hóna alatt voltak, — nyilván előadásra ment. Pár lépéssel odább egy nő jött szembe magával és én megle­petten láttam (időközben az ajtóhoz men­tem/hogy jobban lássam a választandó se­lyem szinét), hogy maga megállt vele és barátságosan beszélgettek. Azzal a nővel! Nem, komolyan Charles, jobbizlésünek tar­tottam magát! Egy egészen közönséges, íes­tettarcu leány! Alig hittem a szemeimnek. Pár percig beszélgettek, azután maga kezet nyújtott neki, — világos nappal az utcán! — és hangosan mondta: „A viszontlátásra hol­nap este!" Viszontlátásra holnap este! . . . — Tehát maga ilyen leányokhoz jár? Kokottokhoz?! Maga, akit a mamája szent­nek tart, ilyen helyeken fecsérli el az ide­jét, a pénzét, meg az egészségét? De, sze­gény gyermekem, hát maga nem tudja, hogy •milyenek ezek a leányok? Nem sajnálja tő­lük a fiatalságát, az első, mohó, tudatlan csókjait? És én, aki kötelességemnek tar­tottam, hogy elutasítsam magát azért, hogy ne érhessen az a vád, hogy én megrontot­tam! De hiszen, maga meg van rontva, Char­les, de mennyire! Oh, ha tudtam volna! Ha •csak sejtettem volna! Talán meg tudtam volna ettől óvni! .... De azt hiszem, még nincs minden el­veszve. Talán még ki lehet magát menteni azoknak a rossz nőknek a karmai közül. Azon gondolkoztam, hogy elmondok mindent a kedves mamájának, de nem akarok sze­génynek fájdalmat okozni! Hiszen ő nem is sejti! ... És azután rászántam magam ar­ra, hogy megirjam ezt a levelet. Jöjjön el hozzám ma este nyolc óra után. Beszélgetni akarok magával, jó tanácsokkal fogom el­látni és ha lehet még, meg fogom menteni Jegalább a jövőjét. Jöjjön el. Tudom jól, hogy kompromit­tálom magam és hogy sokan félremagyaráz­zák eme lépésemet. De ha a lelkiismeretemre hallgatok, ugy érzem, hogy a kötelességem az, amit teljesitek. Tartozom ezzel a maga kedves mamájának." Telefon 515. Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jóminő­ségü és bámulatos olcsó első kézből csakis az Egyesült Műasztalosok Buforraktárában (Szeged, Tisza Lajos-kőrút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre is. _ *

Next

/
Thumbnails
Contents