Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-03 / 153. szám

1913. Julius 3. DÉLMAOYARORSZÁQ 3. költség 10,000 korona; 25. falazott utcai ke­rítés 1245 méter 'hosszú, építési összköltsége 100 000 korona; 2-6. téglajárda, kocsiutak, aszfaltos közlekedő utak, telepfeltöltés és csatornázás összköltsége 310,000 korona. Ezek volnának tehát a jóváhagyás vé­gett fölterjesztett vázlatos terv szerint a leg­főbb építkezések a tüzérkaszárnya keretén belül. A huszonhatféle éipitkezés összköltsége körülbelül egy millió kilencszázezer korona, de az összeg még több kisebb épületrész költségével emelkedni fog, ugy, hogy a tü­zérkaszárnya kiépítése két milliónál is több pénzébe fog kerülni a városnak. A fedezetet erre a fölveendő hétmilliós kölcsönből terem­6 EZER HALOTT! (A bolgár hadak Isztipnél egy napig tartó harcok­ban megverték a szerb sereget s összesen hatezer halott borítja a csatateret.) (Saját tudósítónktól) Hadüzenet nél­kül is megtörtént a balkáni háború egyik legvéresebb, történeti jelentőségű esemé­nye. A bolgár hadsereg ezúttal — ugy le­het — Szerbiára sújtott végzetesem Had­üzenet tlélküil támadt rá hűtlen szövetsé­gesére, amiért az Oroszország bujtogatá­sára kétszinü politikára adta magát és egyenesen megakarta bénítani Bulgária fejlődését, szóval azt, amiért a bolgárok annyi áldozatot hoztak a ftiult évben, Isztipnél dőlt el, hogy a törökverő Bulgária még mindig nagyon erős. A túl­ságosan megtizedelt és kimerült sereg ez­úttal a pihent szerb haddal került össze s azt leverte, megfutamította, — ugy, hogy Szerbia máris érzi, mi lesz a sorsa, ha a háborút folytatja. Az isztipi ütközetföl most jöttek rész­letek. A jelentések elmondják, hogy a bol­gárok hétfőn hajnalban három óra negy­ven perckor megtámadták a koncentrált és kitűnő pozícióban slevő szerb hadsereget. Közel nyolcvan kilométer hosszú vonalon léptek föl a bolgárok, ugy, hogy döntő je­lentőségű ütközetet provokáltak. Száz bolgár zászlóalj negyven szerb zászlóalj ellen küzdött s az ágyukkal is túlsúlyban voltak, amennyiben száznyolcvan bolgár és nyolcvan szerb ágyú szólalt meg és döntötte el a csata sorsát. Késő estig tartott a harc. A szerbek elkeseredetten védekeztek, ugy, hogy a bolgárok a délelőtt folyamán többször visszavonultak. Meglehet azonban állapí­tani, hogy a visszavonulás csel vdlt: a szerbeket ki akarták csalni fedett állásuk­ból. De mert a tervük nem sikerült, újra meg újra dőre nyomultak és rettenetes pusztításokat végeztek ágyúikkal, annyira, hogy Isztip és környéke egészen romhal­maz. A szerb hadak vezetői látták, hogy ha állásukban megmaradnak, az esetben tik elő. A tüzérkaszárnyáért lakbér fejében a kincstár évenkint 90,000 koronát fog fizet­ni a városnak, ami körülbelül négy és fél százalék kamatnak felel. A mai pénzviszo­nyok között, amikor hét, sőt nyolc százalék­ra lehet csak pénzt kapni, ez a befektetés üz­letileg nem éppen kedvező, de — mondják a városházán — tekintetbe kell venni, hogy a laktanyákra minden város ráfizet. Viszont nem megvetendő összeg az az egy millió és r.éhány százezer közvetlen pénzforgalom sem, amit a tüzérség élelmezése, a lovak el­látása, a városban lakó tisztek és altisztek, akik fizetésüket itt költik el, hoznak a vá­rosnak. isssasaas.vcjiaeaaaa.Baaac mind a negyven zászlóalj elvész. Ekkor már halottak ezrei feküdtek és tisztben s altisztben száznál több szintén odaveszett. Egyik erős ágyútűz és bolgár roham után kiadták a parancsot: visszavonulni! S a szerbek megkezdték a visszavonulást. Ek­kor derült ki igazán, hogy a bolgárok a szerbek ellen ugyanolyan ádáz gyűlölettel viseltetnek, mint a törökök ellen. A vissza­vonuló szerbeket üldözőbe vették és foly­tatták a vérengzést, ugy, hogy a szerb hadsereget megtizedelték és széjjel szór­ták. Szófiából még nem adtak ki jelentést az isztipi harcok részleteiről, csupán azt, hogy megverték a szerbeiket és elfoglalták azok hadállásait, ellénben Belgrádban hi­' vatalos jelentést adtak ki s abban beisme­rik a szerb vereséget, sőt beszámolnak ar­ról, hogy halottakban ezernégyszáz em­bert veszítettek. Elesett négy magasrangu tiszt, negyven tiszt és nyolcvan altiszt. Ennyit veszített halottakban Szerbia. (A sebesültekről nincs szó.) A szerb hivata­los jelentés még azt is tudtul adja, hogy a bolgárok vesztesége ötezer halott és tö­méntelen sebestilt. Belgrádban leírhatatlan a rémület. Az égesz lakosság gyászos hangulatban van. Egész délelőtt minisztertanács volt s hir szerint a hadi proklamáció kérdéséről Románia az események súlya alatt szintén megmozdult. Bukaresti jelentések beszámolnak arról, hogy Románia nem hisz abban, hogy az ujabb háború ne tartson tovább egyik vagy másik ellenfél leverésóig. Ilyen körülmények között a ro­mán kormány belátta, hogy Románia szá­mára is itt a cselekvés ideje és a mai na­pon elrendelte az általános mozgósítást. Hogy Románia a mozgósítás után mit szándékozik cselekedni, arról természete­sen ma csak kombinációk kínálkoznak, de megbízható jelentés nincs, nem is lehet. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A HIVATALOS HADÜZENET. Belgrád, julius 2. A Zasztava értesülése szerint a Szerbia és Bulgária között való diplomáciai viszony megszakítása és a há­ború formaszerü megüzenése legközelebb várható. A Bulgáriában lakó szerbeket az orosz konzulátusok fogják megoltalmazni. — A kormány utasítása következtében a had­vezénylet megtette a háború esetére szüksé­ges intézkedésekét. A szerb centrum már elő­re nyomult. Részleteket sztratégiai okokból nem hoznak nyilvánosságra. AZ ISZTIPI CSATA — SZERB FORRÁSBÓL. Belgrád, julius 2. A Politika, a Piemont ós a Tribuna részletes jelentéseket közölnek arról a nagy harcról, amely Isztip és Kru­pistye mellett folyt. E Jelentéseik szerint ez a harc valósággal nagy csalta volt, amely óriá­si áldozatok mellett u szerbek javára dőlt el. E lapok táviratai szlerint, amelyekét az este folyamán ujabb részletes hirek egészítettek ki, a csata következőképen folyt le: Hétfőn a kora .reggeli órákban az Isztip mellett álló ellenséges ihiaderők érintkezésbe léptek egymással. A Timok-lovasslágnak egy földerítő csapata harciba elegyedett bollgár lovassággal s a harc csakhamar az egész vo­nalon kitört. A szerb tüzérség gyilkos ágyu­tüzelést kezdett a bolgárok ellen. A szeribek tüzérsége jobbnak bizonyult a bolgárokénál, akik ihárom sikertelem szuronytámadást in­téztek a szerb gyalogság elen, amiely tüzér­ségének oltalma alatt egyelőre védekező ál­lásban maradt. A szörnyű bombázás után fel­óra mnliva egész Isztip lángban állott. Leg­először a főtemplom gyuládt ki s a tűz roha­mosan terjedt. A tüzérség déltájban ifolytatta bombá­zását és csakhamar Isztip romokban hevert. A bolgár csapatok, amelyek eddig a gyilkos tüzeléssel szemben helytálLottak s oly vak­merő bátorsággal támadtak, amelyet a szer­bek is megbámultak, a szerb ütegek miatt nem tudtak eredményt elérni. Déltájiban kénytelenek voltak Isztip körűi elfoglalt had­állásaikat kiüriteni. A szebbek most szurony­nyal nyomultak előre s a bolgárokat Isztiptől kelet felé visszaszorították. A bolgárok ez­után sem tudtak megállni, mert Pavlovics őrnagy, a szerb tüzérség parancsnoka, ágyúit uj pozicióba helyezte s a hátráló bolgárokat oldalit vette tűzbe. A bolgárok már most rendetlenül és teljes feloszlásban hátráltak. A szerb tüzérség a visszavonuló bolgároknak rettenetes veszteségeket okozott. A Piemont-nak egy későbbi távirata azt jelenti, hogy a szerb lovasság a bolgárokat Isztiptől keletre bét kilométernél tovább ül­dözte. A bolgárok veresége teljes volt. A Maili Journal üszkübi értesülése sze­rint a szerbek rend kiviül súlyos áldozatokkal megostromolták Krupistyét. A veszteség mindkét részeit rendkívül nagy. Üszkübből egymásután indulnak -el a vonatuk, sebesül­tekkel. VISSZAVERTÉK A SZERBEKET! Belgrád, julius 2. Tegnap késő este a következő távirati jelentés érkezett ide: A bolgár csapatok hétfőn délután támadást in­téztek az Isztip mellett álló szerb csapatok ellen. A bolgárok meglepő manővere a szer­beket visszavonulásra kényszeritette és a bolgárok visszafoglalták régebbi hadállásai­kat Isztip melléit. Hir szerint a hadügymi­nisztérium hasonló tartalmú táviratot ka­pott. HARC SZALONIKIBEN IS. London, julius 2. \A Daily Telegraphmak jelentik Szalonikiból: A bolgárok leszerelése közben minduntalan elkeseredett harc volt. A Grand Hotelben egy óra hosszáig tartott a harc, amig az ott lakó ötven bolgár katona és komitádzsi megadlta magát. Este hetedfél órakor kezdődött a bolgár lakta házak bom­bázása. Három órai tüzelés után megadta ma­gát az első ház, amelyben százhúsz bolgár lakott; ezek közrül nyolcvanan elestek és meg­sebesültek, negy venen pedig megadták ma­gukalt. A görögök nem győzt/k bámulni a bol-

Next

/
Thumbnails
Contents