Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-03 / 153. szám

1913. Julius 3. DÉLMAOYARORSZÁQ 3. költség 10,000 korona; 25. falazott utcai kerítés 1245 méter 'hosszú, építési összköltsége 100 000 korona; 2-6. téglajárda, kocsiutak, aszfaltos közlekedő utak, telepfeltöltés és csatornázás összköltsége 310,000 korona. Ezek volnának tehát a jóváhagyás végett fölterjesztett vázlatos terv szerint a legfőbb építkezések a tüzérkaszárnya keretén belül. A huszonhatféle éipitkezés összköltsége körülbelül egy millió kilencszázezer korona, de az összeg még több kisebb épületrész költségével emelkedni fog, ugy, hogy a tüzérkaszárnya kiépítése két milliónál is több pénzébe fog kerülni a városnak. A fedezetet erre a fölveendő hétmilliós kölcsönből terem6 EZER HALOTT! (A bolgár hadak Isztipnél egy napig tartó harcokban megverték a szerb sereget s összesen hatezer halott borítja a csatateret.) (Saját tudósítónktól) Hadüzenet nélkül is megtörtént a balkáni háború egyik legvéresebb, történeti jelentőségű eseménye. A bolgár hadsereg ezúttal — ugy lehet — Szerbiára sújtott végzetesem Hadüzenet tlélküil támadt rá hűtlen szövetségesére, amiért az Oroszország bujtogatására kétszinü politikára adta magát és egyenesen megakarta bénítani Bulgária fejlődését, szóval azt, amiért a bolgárok annyi áldozatot hoztak a ftiult évben, Isztipnél dőlt el, hogy a törökverő Bulgária még mindig nagyon erős. A túlságosan megtizedelt és kimerült sereg ezúttal a pihent szerb haddal került össze s azt leverte, megfutamította, — ugy, hogy Szerbia máris érzi, mi lesz a sorsa, ha a háborút folytatja. Az isztipi ütközetföl most jöttek részletek. A jelentések elmondják, hogy a bolgárok hétfőn hajnalban három óra negyven perckor megtámadták a koncentrált és kitűnő pozícióban slevő szerb hadsereget. Közel nyolcvan kilométer hosszú vonalon léptek föl a bolgárok, ugy, hogy döntő jelentőségű ütközetet provokáltak. Száz bolgár zászlóalj negyven szerb zászlóalj ellen küzdött s az ágyukkal is túlsúlyban voltak, amennyiben száznyolcvan bolgár és nyolcvan szerb ágyú szólalt meg és döntötte el a csata sorsát. Késő estig tartott a harc. A szerbek elkeseredetten védekeztek, ugy, hogy a bolgárok a délelőtt folyamán többször visszavonultak. Meglehet azonban állapítani, hogy a visszavonulás csel vdlt: a szerbeket ki akarták csalni fedett állásukból. De mert a tervük nem sikerült, újra meg újra dőre nyomultak és rettenetes pusztításokat végeztek ágyúikkal, annyira, hogy Isztip és környéke egészen romhalmaz. A szerb hadak vezetői látták, hogy ha állásukban megmaradnak, az esetben tik elő. A tüzérkaszárnyáért lakbér fejében a kincstár évenkint 90,000 koronát fog fizetni a városnak, ami körülbelül négy és fél százalék kamatnak felel. A mai pénzviszonyok között, amikor hét, sőt nyolc százalékra lehet csak pénzt kapni, ez a befektetés üzletileg nem éppen kedvező, de — mondják a városházán — tekintetbe kell venni, hogy a laktanyákra minden város ráfizet. Viszont nem megvetendő összeg az az egy millió és r.éhány százezer közvetlen pénzforgalom sem, amit a tüzérség élelmezése, a lovak ellátása, a városban lakó tisztek és altisztek, akik fizetésüket itt költik el, hoznak a városnak. isssasaas.vcjiaeaaaa.Baaac mind a negyven zászlóalj elvész. Ekkor már halottak ezrei feküdtek és tisztben s altisztben száznál több szintén odaveszett. Egyik erős ágyútűz és bolgár roham után kiadták a parancsot: visszavonulni! S a szerbek megkezdték a visszavonulást. Ekkor derült ki igazán, hogy a bolgárok a szerbek ellen ugyanolyan ádáz gyűlölettel viseltetnek, mint a törökök ellen. A visszavonuló szerbeket üldözőbe vették és folytatták a vérengzést, ugy, hogy a szerb hadsereget megtizedelték és széjjel szórták. Szófiából még nem adtak ki jelentést az isztipi harcok részleteiről, csupán azt, hogy megverték a szerbeiket és elfoglalták azok hadállásait, ellénben Belgrádban hi' vatalos jelentést adtak ki s abban beismerik a szerb vereséget, sőt beszámolnak arról, hogy halottakban ezernégyszáz embert veszítettek. Elesett négy magasrangu tiszt, negyven tiszt és nyolcvan altiszt. Ennyit veszített halottakban Szerbia. (A sebesültekről nincs szó.) A szerb hivatalos jelentés még azt is tudtul adja, hogy a bolgárok vesztesége ötezer halott és töméntelen sebestilt. Belgrádban leírhatatlan a rémület. Az égesz lakosság gyászos hangulatban van. Egész délelőtt minisztertanács volt s hir szerint a hadi proklamáció kérdéséről Románia az események súlya alatt szintén megmozdult. Bukaresti jelentések beszámolnak arról, hogy Románia nem hisz abban, hogy az ujabb háború ne tartson tovább egyik vagy másik ellenfél leverésóig. Ilyen körülmények között a román kormány belátta, hogy Románia számára is itt a cselekvés ideje és a mai napon elrendelte az általános mozgósítást. Hogy Románia a mozgósítás után mit szándékozik cselekedni, arról természetesen ma csak kombinációk kínálkoznak, de megbízható jelentés nincs, nem is lehet. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: A HIVATALOS HADÜZENET. Belgrád, julius 2. A Zasztava értesülése szerint a Szerbia és Bulgária között való diplomáciai viszony megszakítása és a háború formaszerü megüzenése legközelebb várható. A Bulgáriában lakó szerbeket az orosz konzulátusok fogják megoltalmazni. — A kormány utasítása következtében a hadvezénylet megtette a háború esetére szükséges intézkedésekét. A szerb centrum már előre nyomult. Részleteket sztratégiai okokból nem hoznak nyilvánosságra. AZ ISZTIPI CSATA — SZERB FORRÁSBÓL. Belgrád, julius 2. A Politika, a Piemont ós a Tribuna részletes jelentéseket közölnek arról a nagy harcról, amely Isztip és Krupistye mellett folyt. E Jelentéseik szerint ez a harc valósággal nagy csalta volt, amely óriási áldozatok mellett u szerbek javára dőlt el. E lapok táviratai szlerint, amelyekét az este folyamán ujabb részletes hirek egészítettek ki, a csata következőképen folyt le: Hétfőn a kora .reggeli órákban az Isztip mellett álló ellenséges ihiaderők érintkezésbe léptek egymással. A Timok-lovasslágnak egy földerítő csapata harciba elegyedett bollgár lovassággal s a harc csakhamar az egész vonalon kitört. A szerb tüzérség gyilkos ágyutüzelést kezdett a bolgárok ellen. A szeribek tüzérsége jobbnak bizonyult a bolgárokénál, akik ihárom sikertelem szuronytámadást intéztek a szerb gyalogság elen, amiely tüzérségének oltalma alatt egyelőre védekező állásban maradt. A szörnyű bombázás után felóra mnliva egész Isztip lángban állott. Legelőször a főtemplom gyuládt ki s a tűz rohamosan terjedt. A tüzérség déltájban ifolytatta bombázását és csakhamar Isztip romokban hevert. A bolgár csapatok, amelyek eddig a gyilkos tüzeléssel szemben helytálLottak s oly vakmerő bátorsággal támadtak, amelyet a szerbek is megbámultak, a szerb ütegek miatt nem tudtak eredményt elérni. Déltájiban kénytelenek voltak Isztip körűi elfoglalt hadállásaikat kiüriteni. A szebbek most szuronynyal nyomultak előre s a bolgárokat Isztiptől kelet felé visszaszorították. A bolgárok ezután sem tudtak megállni, mert Pavlovics őrnagy, a szerb tüzérség parancsnoka, ágyúit uj pozicióba helyezte s a hátráló bolgárokat oldalit vette tűzbe. A bolgárok már most rendetlenül és teljes feloszlásban hátráltak. A szerb tüzérség a visszavonuló bolgároknak rettenetes veszteségeket okozott. A Piemont-nak egy későbbi távirata azt jelenti, hogy a szerb lovasság a bolgárokat Isztiptől keletre bét kilométernél tovább üldözte. A bolgárok veresége teljes volt. A Maili Journal üszkübi értesülése szerint a szerbek rend kiviül súlyos áldozatokkal megostromolták Krupistyét. A veszteség mindkét részeit rendkívül nagy. Üszkübből egymásután indulnak -el a vonatuk, sebesültekkel. VISSZAVERTÉK A SZERBEKET! Belgrád, julius 2. Tegnap késő este a következő távirati jelentés érkezett ide: A bolgár csapatok hétfőn délután támadást intéztek az Isztip mellett álló szerb csapatok ellen. A bolgárok meglepő manővere a szerbeket visszavonulásra kényszeritette és a bolgárok visszafoglalták régebbi hadállásaikat Isztip melléit. Hir szerint a hadügyminisztérium hasonló tartalmú táviratot kapott. HARC SZALONIKIBEN IS. London, julius 2. \A Daily Telegraphmak jelentik Szalonikiból: A bolgárok leszerelése közben minduntalan elkeseredett harc volt. A Grand Hotelben egy óra hosszáig tartott a harc, amig az ott lakó ötven bolgár katona és komitádzsi megadlta magát. Este hetedfél órakor kezdődött a bolgár lakta házak bombázása. Három órai tüzelés után megadta magát az első ház, amelyben százhúsz bolgár lakott; ezek közrül nyolcvanan elestek és megsebesültek, negy venen pedig megadták magukalt. A görögök nem győzt/k bámulni a bol-