Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-16 / 164. szám

1913. julius 16. Szeged veszedelme. — A polgármester nyilatkozata. — (Saját tudósitónktól.) A Pesti Hírlap mai számában „Szeged veszedelme" cimen feltűnést keltő cikket közöl, amelyben azt igyekszik bizonyítani, hogy Szeged a kör­töltéseivel és a védőgátjaival még nem biz­tosította magát teljesen egy második árviz katasztrófája ellen. A cikk szerint Szeged árvizveszedelmét csak ugy lehetne teljesen elhárítani, ha a Maros torkolata nem Szeged fölött, hanem Szeged alatt volna, Eredeti­leg igy is akarták elejét venni egy második árvízkatasztrófa eshetőségének, de a terv a felsővárosi fakereskedők magánérdekein annak idején hajótörést szenvedett. A Pesti Hirlap cikke — többek között — a követ­kezőket mondja: ' — Az árvizveszei lelem Szegedet ez idő szerint nem fenyegeti. Mindazáltal önkénte­lenül felvetődik az a kérdés, vájjon eddig meglévő árvízvédelmi intézkedéseink mellett akkor, amidőn tudjuk, ,hogy a Sezgedet vé­delmező hatalmas védőtöltés, a több mint 2 millióba került körtöltés párkány-magassága 10 méter magasságot tesz ki, vajon az eddig tapasztalt legmagasabb vizái lássál, a.z 1895. évi 8.84-en felül jelentkező, mindössze 1 mé­ter 16 cm. töltés-magasság,i különbözet ele­gendő biztosíték-e a fokozódó magasságú ta­vaszi ,és nyári árvizekkel szemben. A mult század hetvenes éveiben Boross Frigyes fő­mérnök, aki a kormány megbízásából már az 1876—7. évi rendkívüli árvizek ellen Sze­ged városát ,is sikeresen védelmezte s aki nagytekintélyű vizimérnök, s e téren elsőren­dű tekintély volt, megmondotta, hogy a fo­kozódó árvizekkel szemben Szegedet kizáró­lag csak töltésekkel megvédelmezni nem elég­séges, mert megtörténhet rendkívüli viszo­nyok közt, hogy a lassú folyású Tisza folyó vizével a mellékfolyók s főként a gyorsabb folyású Maros árvize összetalálkozik, ez ve­szedelmet zúdíthat Szegedre a magas védtöl­tések mellett is. Boross Frigyes volt az első szakemberünk, ,aki sürgette, hogy a gyors folyású iMaros folyónak Szeged felett a Tiszá ba való betorkolását Tápé alól át kell tenni Szeged alá s a mai kendergyár alatti részen kell bevezetni a Marost a Tiszába, Ezáltal el­kerülhető lesz, hogy a Maros vize a lassú fo­lyású Tiszát már a váras felett ifelduzzasz­sza s a közös medret a bővebb hordaléka Maros bezátonyozza. Sajnos, (hogy a közér­deket ebben az esetben is elnyomta a sok ma­gánérdek, A Maros áradása ma is a szó szo­rosabb értelmében rázuditja, rányomja, fel­duzzasztja a Tisza vizét is Szeged városára csak azért, mert néhány fakereskedőnek a privát érdeke akkor ezt igy kívánta. Majd a következő pesszimisztikus mon­datokat olvassuk a ci'kkebn: Vajon megnyugtató-e az a tudat, hogy az eddigi legmagasabb árvizmagasságon 'fe­lől már csak 1 méter 16 cm. vádtöltés kü­lönbségén kivül még a minisztériumban szak­emberek tudománya s a jóságos Isten különös szeretetet védelmezi a szegedieket. Az 1879-aki szegedi árvizet is a. hagyományos nembánom ság, tudatlanság s az előrelátás teljes hiá­nya okozta. A cikk állításaival szemben Lázár György dt\ polgármester a következő nyi­latkozatot teszi közzé: — Az árvizveszedelmi állapotok mai ál­lása egészen más, mint ahogy azt a Pesti Hirlap cikke föltünteti. Azok az adatok, ame­lyeket a nevezett lap 'közöl, egy régi könyv­ből vannak kijegyezve, mert a cikk minden adatával az árviz előtti állapotokat irja le. Szeged árvízvédelme kifogástalan és telje­sen megbízható. Az, hogy a Maros Szeged fölött torkollik be a Tiszába, Szegedre egy­általán nem veszélyes. A szegedi árviz után hozott törvényhozási intézkedés a tiszamenti töltések s különösen a Szeged körüli tölté­sek formidábilis méretekben építtettek ki, ugy, hogy azokkal szemben a Maros betor­kollása veszedelmet nem jelenthet, legtölebb Pár centiméternyi duzzadást idézhet elő. DELMAGYARORSZÁG Aminek különben élő bizonysága az, hogy a Tisza árja Szentesnél, tehát a Maros be­torkolása előtt gyakran magasabb, mint Sze­gednél a Maros betorkolása alatt. Eltekintve a tiszamenti töltések formidábilis méreteitől, Szeged a hatalmas körtöltésen kivül Szeged­től egész Martonosig két védvonallal és pe­dig a Szeged-Martonosival és a régi sövény­házi vonallal bir, melyen a rösz'kei ut van kiépítve. Ezenfelül Algyőtől kezdve a cson­grádi magaslatokig szintén kettős védvonal­lal, tudniillik a Hármas-Algyői vei és a sö­vényházi keresztgáttal rendelkezik. A Sze­ged-Algyő közötti védvonal pedig olyan szi­lárd, hogy mint arra az idősebbek emlékez­nek, az 1879-i'ki árvízkor az utászok csak napokig tartó munkával tudták egy részét szétrobbantani. Szerintem tehát Szegednek árvizmentesitettsége emberi számítás szerint teljes biztonságot nyújt és a Maros Szeged alá vezetése e tekintetben csak alig számba­vehető könnyebbséget okozna. — Nem áll az, hogy az eddigi legna­5. gyobb vízmagasságon felül mindössze más­félméter magasságban áll ki a töltés a viz felett. A viz jelenlegi magassága majdnem 4 és fél méterrel alacsonyabb a gátak magas­ságánál. A gátak teljesen ép állapotban van­nak, az ár a legkisebb mérvű aláásással sem fenyeget. Eddig földbeomlásokról nem tett jelentést az ármentesitő társulat. Hogy a gá­tak teljesen megbízhatóik, arról hétfőn, ami­kor az alsó Védővonalakat tekintettem meg, személyesen is meggyőződtem. Holnap reg­gel pedig a felsővédvonalakat fogom megte­kinteni az ármentesitő társulattal. Az, hogy a megáradt folyó elöntötte a hullámtereket, a városra nézve egyáltalában nem jelent sem­mi veszedelmet, mert hiszen ezek a hullám­terek ép azért vannak kihagyva a normális szélességben, hogy azok között az árviz le­folyjon. Akik tehát ott béreltek földet, tuda­tában voltak ennek a körülménynek s , a mennyiben ott építettek, a vizáradás eshető­ségét tekintetbe vették. Ami különben az árverésen elért árakban meg is nyilvánult. FORDUL HADISZERENCSE (Újra a bolgárok győznek. — Szerb veszteség. — Tovább harcolnak. — A román hó­dítás. — Bevonulunk-e a Szandzsákba? — Berchtold a király előtt. — Bulgária meg­egyezett Törökországgal.) (Saját tudósítónktól.) A bolgárok ér­zik, hogy most már a lét vagy nem lét kérdése számára a háború. Kétségbeesett ellentállást fejtenek ki s amikor a világ azt hitte, hogy már leverték őket, akkor jön a jelentés, hogy Bulgária nagyfontosságú harcokat nyert meg a szerb sereggel szem­ben. Már Belgrádban is tudnak a bolgár sikerről, nemcsak Szófiában. A belgrádi Politika szerint a szerbek és bolgárok kö­zött a harc tovább tart. Kiisztendilnél négy nap óta szakadatlanul nagy harcok foly­nak. A bolgárok makacsul védelmezték állásaikat és a támadó szerb hadoszlopok­nak eddig még nem sikerült döntő előnyre szert tenni. A Mail Journal szerint ujabb behívások történtek, amiből a háború foly­tatására lehet következtetni. A lap azt hi­szi, hogy a bolgárok halogató magatartása csak azt célozza, hogy lehetségessé váljék a bolgár főhaderők összevonása. Bulgária döntő csatába bocsátkozott Szerbiával, te­kintet nélkül a románok bevonulására. Belgrádból jelentik még: Ma rossz hirek érkeztek a harctérről. A bolgárok négy nap óta tartó, döntő csatába bocsát­koztak a szerb sereggel s a szerbek hát­térbe szorultak. Másik itteni jelentés azt is tudja, hogy a bolgárok a szerbekkel szem­ben nagy tért hódítottak. Szófiából jelentik: A bolgár hadsereg­nek végre sikerült a szerb hadakkal szem­ben döntő harcokba bocsátkozni s a négy nap óta tartó küzdelemnek meg van a po­zitív eredménye, mert a bolgárok olyan stratégiai pontokat foglaltak el, amelyek a további küzdelemre nézve döntő fontos­ságúak. Szófiából jelentik: A szerb kormány tudtára adta Bulgáriának, hogy hajlandó a békéről tárgyalni, de csak ugy, ha a szó­fiai kormány közvetlenül Szerbiához fordul a tárgyalás kezdésére. Görögország szintén tudtára adta Bulgáriának, hogy hajlandó a békéről tár­gyalni s elő is adta föltételeit, amelyek szerint Bulgária a tárgyalás idején lesze­rel, hadikárpótlást fizet, területeket áten­ged. Bulgária sem Szerbiával, sem Görög­országgal nem hajlandó a békéről tár­gyalni. Bukarestből jelentik hivatalosan: A román lovasság e hónap tizenharmadikán ellenállás nélkül megszállta Dobrics és Balcsik városokat. Ugyanaznap reggel erős gyalogsági, lovassági és tüzérségi csapatok, melyek Vejreniben töltötték az éjszakát, megszállták Turtukáját. A régi határ és a Turtukája—Dobrics—Balcsik terület tehát teljesen a románok kezében van, akiknek semmi veszteségük nem volt. Szófiából jelentik, hogy ott ismét el­terjedt az a hir, hogy Ausztria-Magyar or­szág bevonul a Szandzsákba, amelyet sem­legességének ellenértékein okkupálni fog. Ez a hir nemcsak Bulgáriában, hanem Eu­rópaszerte feltünsét keltett. Erre vonatko­zólag Bécsben hivatalosan nem adtak ki semmiféle jelentést, viszont nagy fontos­ságot kell tulajdonítani annak a hirnek, a mely szerint Berchtold Lipót külügymi­niszter a holnapi napon audiencián jelenik meg Ischlben a király előtt s a külpolitikai helyzetről számol be. A helyzet illusztrá­lásához tartozik még az a hir is, amit a „Berliner Morgenpost" kapott Bécsből s amely szerint Hötzendorfi Conrad vezér­kari főnök lemondott állásáról. Conrad — irja a lap — a Bécsben elterjedt hirek szerint azt követelte, hogy a monarchia vonuljon be a Szandzsákba, mert csak igy állitható helyre a balkáni egyensúly. Ja­vaslatát nem fogadták el és erre követke­zett Conrad lemondása. A vezérkari főnök lemondásáról szóló berlini hir nagy föltű­nést kelt bécsi körökben. Katonai helyeken minden felvilágosítást megtagadnak és azt mondják, hogy a dolog politikai természe­ténél fogva a külügyminisztériumhoz tar­tozik, viszont a Ballplatzon sem akarnak tudni a hírről. Szófiából jelentik: A bolgár és a török kormány között létrejött megállapodás ér­telmében tegnap a bolgárok megkezdték az enosz-midiai határvonalon tul eső terület kiürítését. A török csapatok megszállják a bolgárok által elhagyott helyeket, a többi

Next

/
Thumbnails
Contents