Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-16 / 164. szám

1913. julius 16. Szeged veszedelme. — A polgármester nyilatkozata. — (Saját tudósitónktól.) A Pesti Hírlap mai számában „Szeged veszedelme" cimen feltűnést keltő cikket közöl, amelyben azt igyekszik bizonyítani, hogy Szeged a körtöltéseivel és a védőgátjaival még nem biztosította magát teljesen egy második árviz katasztrófája ellen. A cikk szerint Szeged árvizveszedelmét csak ugy lehetne teljesen elhárítani, ha a Maros torkolata nem Szeged fölött, hanem Szeged alatt volna, Eredetileg igy is akarták elejét venni egy második árvízkatasztrófa eshetőségének, de a terv a felsővárosi fakereskedők magánérdekein annak idején hajótörést szenvedett. A Pesti Hirlap cikke — többek között — a következőket mondja: ' — Az árvizveszei lelem Szegedet ez idő szerint nem fenyegeti. Mindazáltal önkéntelenül felvetődik az a kérdés, vájjon eddig meglévő árvízvédelmi intézkedéseink mellett akkor, amidőn tudjuk, ,hogy a Sezgedet védelmező hatalmas védőtöltés, a több mint 2 millióba került körtöltés párkány-magassága 10 méter magasságot tesz ki, vajon az eddig tapasztalt legmagasabb vizái lássál, a.z 1895. évi 8.84-en felül jelentkező, mindössze 1 méter 16 cm. töltés-magasság,i különbözet elegendő biztosíték-e a fokozódó magasságú tavaszi ,és nyári árvizekkel szemben. A mult század hetvenes éveiben Boross Frigyes főmérnök, aki a kormány megbízásából már az 1876—7. évi rendkívüli árvizek ellen Szeged városát ,is sikeresen védelmezte s aki nagytekintélyű vizimérnök, s e téren elsőrendű tekintély volt, megmondotta, hogy a fokozódó árvizekkel szemben Szegedet kizárólag csak töltésekkel megvédelmezni nem elégséges, mert megtörténhet rendkívüli viszonyok közt, hogy a lassú folyású Tisza folyó vizével a mellékfolyók s főként a gyorsabb folyású Maros árvize összetalálkozik, ez veszedelmet zúdíthat Szegedre a magas védtöltések mellett is. Boross Frigyes volt az első szakemberünk, ,aki sürgette, hogy a gyors folyású iMaros folyónak Szeged felett a Tiszá ba való betorkolását Tápé alól át kell tenni Szeged alá s a mai kendergyár alatti részen kell bevezetni a Marost a Tiszába, Ezáltal elkerülhető lesz, hogy a Maros vize a lassú folyású Tiszát már a váras felett ifelduzzaszsza s a közös medret a bővebb hordaléka Maros bezátonyozza. Sajnos, (hogy a közérdeket ebben az esetben is elnyomta a sok magánérdek, A Maros áradása ma is a szó szorosabb értelmében rázuditja, rányomja, felduzzasztja a Tisza vizét is Szeged városára csak azért, mert néhány fakereskedőnek a privát érdeke akkor ezt igy kívánta. Majd a következő pesszimisztikus mondatokat olvassuk a ci'kkebn: Vajon megnyugtató-e az a tudat, hogy az eddigi legmagasabb árvizmagasságon 'felől már csak 1 méter 16 cm. vádtöltés különbségén kivül még a minisztériumban szakemberek tudománya s a jóságos Isten különös szeretetet védelmezi a szegedieket. Az 1879-aki szegedi árvizet is a. hagyományos nembánom ság, tudatlanság s az előrelátás teljes hiánya okozta. A cikk állításaival szemben Lázár György dt\ polgármester a következő nyilatkozatot teszi közzé: — Az árvizveszedelmi állapotok mai állása egészen más, mint ahogy azt a Pesti Hirlap cikke föltünteti. Azok az adatok, amelyeket a nevezett lap 'közöl, egy régi könyvből vannak kijegyezve, mert a cikk minden adatával az árviz előtti állapotokat irja le. Szeged árvízvédelme kifogástalan és teljesen megbízható. Az, hogy a Maros Szeged fölött torkollik be a Tiszába, Szegedre egyáltalán nem veszélyes. A szegedi árviz után hozott törvényhozási intézkedés a tiszamenti töltések s különösen a Szeged körüli töltések formidábilis méretekben építtettek ki, ugy, hogy azokkal szemben a Maros betorkollása veszedelmet nem jelenthet, legtölebb Pár centiméternyi duzzadást idézhet elő. DELMAGYARORSZÁG Aminek különben élő bizonysága az, hogy a Tisza árja Szentesnél, tehát a Maros betorkolása előtt gyakran magasabb, mint Szegednél a Maros betorkolása alatt. Eltekintve a tiszamenti töltések formidábilis méreteitől, Szeged a hatalmas körtöltésen kivül Szegedtől egész Martonosig két védvonallal és pedig a Szeged-Martonosival és a régi sövényházi vonallal bir, melyen a rösz'kei ut van kiépítve. Ezenfelül Algyőtől kezdve a csongrádi magaslatokig szintén kettős védvonallal, tudniillik a Hármas-Algyői vei és a sövényházi keresztgáttal rendelkezik. A Szeged-Algyő közötti védvonal pedig olyan szilárd, hogy mint arra az idősebbek emlékeznek, az 1879-i'ki árvízkor az utászok csak napokig tartó munkával tudták egy részét szétrobbantani. Szerintem tehát Szegednek árvizmentesitettsége emberi számítás szerint teljes biztonságot nyújt és a Maros Szeged alá vezetése e tekintetben csak alig számbavehető könnyebbséget okozna. — Nem áll az, hogy az eddigi legna5. gyobb vízmagasságon felül mindössze másfélméter magasságban áll ki a töltés a viz felett. A viz jelenlegi magassága majdnem 4 és fél méterrel alacsonyabb a gátak magasságánál. A gátak teljesen ép állapotban vannak, az ár a legkisebb mérvű aláásással sem fenyeget. Eddig földbeomlásokról nem tett jelentést az ármentesitő társulat. Hogy a gátak teljesen megbízhatóik, arról hétfőn, amikor az alsó Védővonalakat tekintettem meg, személyesen is meggyőződtem. Holnap reggel pedig a felsővédvonalakat fogom megtekinteni az ármentesitő társulattal. Az, hogy a megáradt folyó elöntötte a hullámtereket, a városra nézve egyáltalában nem jelent semmi veszedelmet, mert hiszen ezek a hullámterek ép azért vannak kihagyva a normális szélességben, hogy azok között az árviz lefolyjon. Akik tehát ott béreltek földet, tudatában voltak ennek a körülménynek s , a mennyiben ott építettek, a vizáradás eshetőségét tekintetbe vették. Ami különben az árverésen elért árakban meg is nyilvánult. FORDUL HADISZERENCSE (Újra a bolgárok győznek. — Szerb veszteség. — Tovább harcolnak. — A román hódítás. — Bevonulunk-e a Szandzsákba? — Berchtold a király előtt. — Bulgária megegyezett Törökországgal.) (Saját tudósítónktól.) A bolgárok érzik, hogy most már a lét vagy nem lét kérdése számára a háború. Kétségbeesett ellentállást fejtenek ki s amikor a világ azt hitte, hogy már leverték őket, akkor jön a jelentés, hogy Bulgária nagyfontosságú harcokat nyert meg a szerb sereggel szemben. Már Belgrádban is tudnak a bolgár sikerről, nemcsak Szófiában. A belgrádi Politika szerint a szerbek és bolgárok között a harc tovább tart. Kiisztendilnél négy nap óta szakadatlanul nagy harcok folynak. A bolgárok makacsul védelmezték állásaikat és a támadó szerb hadoszlopoknak eddig még nem sikerült döntő előnyre szert tenni. A Mail Journal szerint ujabb behívások történtek, amiből a háború folytatására lehet következtetni. A lap azt hiszi, hogy a bolgárok halogató magatartása csak azt célozza, hogy lehetségessé váljék a bolgár főhaderők összevonása. Bulgária döntő csatába bocsátkozott Szerbiával, tekintet nélkül a románok bevonulására. Belgrádból jelentik még: Ma rossz hirek érkeztek a harctérről. A bolgárok négy nap óta tartó, döntő csatába bocsátkoztak a szerb sereggel s a szerbek háttérbe szorultak. Másik itteni jelentés azt is tudja, hogy a bolgárok a szerbekkel szemben nagy tért hódítottak. Szófiából jelentik: A bolgár hadseregnek végre sikerült a szerb hadakkal szemben döntő harcokba bocsátkozni s a négy nap óta tartó küzdelemnek meg van a pozitív eredménye, mert a bolgárok olyan stratégiai pontokat foglaltak el, amelyek a további küzdelemre nézve döntő fontosságúak. Szófiából jelentik: A szerb kormány tudtára adta Bulgáriának, hogy hajlandó a békéről tárgyalni, de csak ugy, ha a szófiai kormány közvetlenül Szerbiához fordul a tárgyalás kezdésére. Görögország szintén tudtára adta Bulgáriának, hogy hajlandó a békéről tárgyalni s elő is adta föltételeit, amelyek szerint Bulgária a tárgyalás idején leszerel, hadikárpótlást fizet, területeket átenged. Bulgária sem Szerbiával, sem Görögországgal nem hajlandó a békéről tárgyalni. Bukarestből jelentik hivatalosan: A román lovasság e hónap tizenharmadikán ellenállás nélkül megszállta Dobrics és Balcsik városokat. Ugyanaznap reggel erős gyalogsági, lovassági és tüzérségi csapatok, melyek Vejreniben töltötték az éjszakát, megszállták Turtukáját. A régi határ és a Turtukája—Dobrics—Balcsik terület tehát teljesen a románok kezében van, akiknek semmi veszteségük nem volt. Szófiából jelentik, hogy ott ismét elterjedt az a hir, hogy Ausztria-Magyar ország bevonul a Szandzsákba, amelyet semlegességének ellenértékein okkupálni fog. Ez a hir nemcsak Bulgáriában, hanem Európaszerte feltünsét keltett. Erre vonatkozólag Bécsben hivatalosan nem adtak ki semmiféle jelentést, viszont nagy fontosságot kell tulajdonítani annak a hirnek, a mely szerint Berchtold Lipót külügyminiszter a holnapi napon audiencián jelenik meg Ischlben a király előtt s a külpolitikai helyzetről számol be. A helyzet illusztrálásához tartozik még az a hir is, amit a „Berliner Morgenpost" kapott Bécsből s amely szerint Hötzendorfi Conrad vezérkari főnök lemondott állásáról. Conrad — irja a lap — a Bécsben elterjedt hirek szerint azt követelte, hogy a monarchia vonuljon be a Szandzsákba, mert csak igy állitható helyre a balkáni egyensúly. Javaslatát nem fogadták el és erre következett Conrad lemondása. A vezérkari főnök lemondásáról szóló berlini hir nagy föltűnést kelt bécsi körökben. Katonai helyeken minden felvilágosítást megtagadnak és azt mondják, hogy a dolog politikai természeténél fogva a külügyminisztériumhoz tartozik, viszont a Ballplatzon sem akarnak tudni a hírről. Szófiából jelentik: A bolgár és a török kormány között létrejött megállapodás értelmében tegnap a bolgárok megkezdték az enosz-midiai határvonalon tul eső terület kiürítését. A török csapatok megszállják a bolgárok által elhagyott helyeket, a többi