Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-12 / 161. szám

1913 julius 12. délmagyarorszAq 7 hírek. Aktuális sváb adomák Nagy deputáoió járt a mimap az egyik toron tál megyei községből Budapesten. Csak természetes, hogy ez alkalommal megnézték a főváros nevezekességiéit is. iA .királyi vár­ból jövet elhaladtak egy paitikia mellett. A patika ajtajában ott állott a segéd, akitől az egyik sváib tréfálkozva megkérdezte: — Miit árulnak a magúik boltjában? A segéd rossz hangulatban lévén, miért, azt ő tudja, haragudott az ingerkedő kérdés miatt és dühösen i.gy válaszolt: — Majmokat! — Na, felelte a sváb, akkor ugy in csak jól mehet ez a bolt, mert ugy látom, már csak egy eladó példány van belőle. « Ugyanők elhaladtak egy épülőfélben lévő épület előtt. Iménti svábunk kíváncsiskodott és megkérdezte .az ép ott időző építésztől: — Mifélének készül ez az épület? — Bolondok háza lesz belőle, mondta az építész, az ilyen buta parasztok számára, mint maga. — A,z meglehet, replikázott a mi svá­bunk, mert ha urak számára, készülne, ak­kor legalább tízszer akkorát kellett, volna építeni. * Tudnivaló, hogy svábok egyik legünne­piibb étele ,a marhahús tejfölös tormával. Va­sárnapi, lakodalmi ós kirved-ebédeken fősze­nepet játszó fogás. Az emiitett deputációt a kerület képviselője látta vendégül egyik elő­kelőbb pesti étteremben ebédre. Első fogás: húsleves, rnedy pompásan ízlett a derék svá­boknak. Nagy volt azoniban a csalódás, mi­kor második fogásnak tök került az asztalra tartar-mártással. Ki is tört a mi fönti svá­bunkból a méltatlankodás: — Mondhatom képviselő ur, küiömb ebéd­re voltunk elkészülve. Mi csak szegény pa­rasztok vagyunk, de ha mi látunk valakit vendégül, husievesre marhahús következik nálunk tejfölös tormával:, nem ilyen vacak hideg hal! * Itt az udvar a szó őseredefi értelmében értendő. Az a bizonyos deputáció persze meg­nézte a királyi palotát is. Nagyon tetszett nekik ott minden. Csak eggyel inem volt meg­békülve az egyik sváb. Meg is mondta a jegyzőjüknek a dolgot: — Fene rossz, sovány gebéi lehetnek a mi felséges kiráilyunknak. Azt igazán nem hittem volna. — Hogyhogy? — kérdezte csodálkozva a nótárius. — Hát nem látja a jegyző ur, hogy nincs itt az udvaron még egy boglya széna sem. — Kovácsy fia megsebesítette P á Alfrédot. Kovácsy Kálmán evangélikus pap és országgyűlési képviselő tudvalevőleg afférba került Pál Alfréd képviselővel. Az apa helyett a fia: Kovácsy Márton jogihallgató állott ki. A segédek kardpárhajban állapodtak meg, a roely ma délután háromnegyed öt órakor tör­tént meg Budapesten, a Rákosi-féle vívóte­remben. A felék .kétszer csaptak össze, rend­kívül hevesen. A második összecsapásnál Kovácsy Márton súlyosan megsebesítette Pál Alfrédot, amennyiben a homlokától az álláig ero, 25 centiméter hosszú vágást ejtett rajta. Pál sebét bekötözték s a képviselő este el­utazott a fővárosiból. Megemlítésre méltó, hogy az ellenfelek nem békültek ki. — Gyenge rekruták. Már a mult évben életbe lépett a,z az intézkedés, hogy a monar­chia egyes csapattestjeinél elkülönítették a gyengébb testalkatú, vagy egyébként kímé­letesebb bánásmódra szoruló rekrutákat és külön, képeztették ki őket. Ez az eljárás a leg­kitűnőbb eredménnyel járt, mert a kivételes bánásmódban részesített újoncok szemmellát­batóan és gyorsan megerősödték. Tudvale­vően évente nagyszámmal vonulnak be olyan újoncok, akik ugyan egészségesek, de főké­pen a hiányos táplálkozás következtében oly gyengék, hogy kezdetben nem birják a kikép­zéssel járó fáradalmakat. Ezeiknél a legjobb hatással mutatkozik testi erő racionális, foko­zatos fejlesztésének. A hússal való rendszeres táplálás, a fáradalmakhoz való fokozatos szoktatás és a szabad leivegőn való tartózko­dás a legjobb hatással van a legyengült testre. Ez a tapasztalás arra indított több nadtestparaircsnoksáigot, hogy az ősztől kezd­ve minden ezredben rendszeresítik az ilyen külön csapatokat a gyengébb testalkatú újon­cok számára, Arról is gondoskodtak, hogy •ezeknek a csapatoknak az oktatóit a leggon­dosabban válogassák meg. — Hrabovszky képviselő halála. A Házon gyászlobogó leng: a nyírbátori ke­rület országgyűlési képviselője, Hrabovszky Guidó .tegnap este hirtelen meghalt. Hra­bovszky régi függetlenségi érzíésü politikus volt. 1905-ben i,s képviselő volt. 1910-iben ki­maradt a parlamentből, a küzdőtérről ekkor visszavonult, most ,a Vadász Lipót állam­titkárrá történt kinevezésével újra fölvette a harcot a nyírbátori kerületben, ahol nagyon népszerű volt. Hrabovszky Guidó az aradi választási küzdelemben lett beteg. Napokig Edison L/X osi-Ssinliás Feketesas és Csekonics-u. s. Szombaton és vasárnap Pali mint rezervista, Humoros. Dráma. Drága sport. A cow-boy lova _ i • • I VILÁG-SLÁGER! Nyomok a hóban. Dráma 3 felvonásban. A „PatW eseményei. Újdonságok mindenfelöl. Előadások szombaton délután 5, vasárnap délután 3 órától éjjel 11-ig folytatólag tartatnak. Helyárak, mint rendesen!! Aradon volt, éjjel-nappal fáradhatatlanul dol­gozott az ellenzéki jelölt érdekében. Itt meg­betegedett. Az orvosok vérhast konstatál­tak és a súlyos betegségből már nem volt gyógyulás számára. Állapota egyre rosszab­bodott, tegnap délben agyszélhiidés érte és Hrabovszky meghalt. Az ellenzék elnöki ta­nácsa, melynek a függetlenségi pártok egye­sülése óta ma volt az első jelentős ülése, nagy részvéttel vette tudomásul Hrabovszky ha­lálhírét. — Deák Ferenc könyvtára az antikvá­riumban. A napokban érdekes könyvtár kerül eladásra: .Deák Ferenc kehidal könyvtára. amely most a Mai Henriik és fia könyviker,es­kodő cég tulajdona. Maiék aiz érdekes könyv­tárt Deák egy közeli rokonától vették meg, aki .azt Paks melletti házában tartotta edidig. iA bibliotéka kétszázhetvennégy kötetből áll, amelynek javarésze német és csak két-három maigyar ikönyv van közötte. Deák Ferenc tudvalevőleg tudományos .munkássággal töl­tötte napjait, amikor ,a kehidai .kúriában idő­zött. Igy természetes, bogy a könyvtár csu­pa történelmi, filozófiai, j og- és államtudomá­nyi szakmunkából áll. Az eladóval kötött megállapodás szerint a könyveket egyenkint értékesíteni nem szabad, csakis nyilvános könyvtár, vagy bibliofil magánember veheti meg, de okvetlenül egy tömegben. Eddig a Nemzeti Muzeium Széchenyi könyvtára, a fő­városi és képviselőházi könyvtár tárgyaltak a Mai céggel'. Érdekes, hogy a magyar köny­vek között egy Károly (biblia is van é,9 ez egyúttal az egyetlen nem tudományos mun­ka a gyűjteményben. A filozófiai munkáik kö­zül a legújabbak a Kant-féle könyvek. A reflektánsok valamelyike körülbelül két hét múlva köti meg végleg az üzletet. — Botrányos állapotok a tébolydádan. A sajtót méltán foglalkoztatja az az eset, a mely a lipótmezei tébolydában történt. Mai közleményünk — a tébolydai gyilkosság után — arra a kérdésre ad feleletet: kik ápolják az elmebetegeket. Magyarországon az illetékes körök a tébolydai ápolószemély­zet fizetése körül túlságos takarékosságot fejtenek ki. Hogy milyen elemekből kerül ki az elmegyógyintézetek folyton változó ápo­lószemélyzete, arról a nagyiközönségnek hal­vány sejtelme sincs. Székely suhancok, kör­nyékbeli paraszt legények, facér iparosok, legjobb esetben állástalan masszőrök kénye­kedvére van beteg emberek élete bizva. Az ápolók fizetése oly cse'iély, hogy rendesen csak addig maradnak meg ebben az állásban, mig mást nem kapnak. Huszonnégy, huszon­nyolc és harmincnégy korona az ápolók havi fizetése, az intézetek közismert, élvezhetet­len kosztja és napi tizenhat óra kimerítő szol­gálat. Szabadnapot minden nyolc nap után kapnak, még pedig délelőtt tizenegy órától este kilencig. A rendes napi tizenhat órai szolgálaton kivül minden harmadik nap az éj felét is permanenciában kell tölteniük, ar­ról nem is beszélve, hogy a napi szo'gálát után — kipi'henési idejük alatt is — együtt vannak a betegekkel, hiszen velük egy szo­bában kötelesek lenni, ha az intézet falain belül tartózkodnak. A rosszul fizetett és agyondolgoztatott ápolók aztán szegény el­mebetegeken töltik ki iboszujokat. Érdekes összehasonlítást tehetünk az emberápolók és lóápolók között. Az állami lóápolók havi öt­ven korona fizetést, rendes ellátást és teljes ruházatot kapnak és egy-egynek csak két ló van. Vigyáznak a lovakra, mert egy vala­mire való tenyészmén harmincezer koroná­ba kerül, mig a bolondhoz ingyen juthat az állam. Ugyan ,mit csinálnának azzal a ló­ápolóval, ki egy drága állatot bántalmazni merne?! Azon ' sem lelhet csodálkozni, ha ápolóhiány áll be az elmegyógyintézetekben, hiszen a minden jobb érzésű ember menekül onnan, maga előtt látva kollégái brutális bá­násmódját. Legfőbb ideje, hogy a közegész­ségügyi osztály mielőbb segítsen az elme­gyógyintézetekben uralkodó botrányos álla­potokon. — A bűnös Páris. A ragyogó és világ­' városi fényben tündöklő Páiús napróLnapra megtermi a maga négy-öt megdöbbentően

Next

/
Thumbnails
Contents