Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-08 / 132. szám

1913. junius 8 DÉLMAGYARORSZÁG Husz millió sürgős kölcsönt keres a város. (Saját tudósítónktól.) A mult év végén Balogh Károly pénzügyi tanácsos pontos ki­mutatást készített azokról a közintézmények­ről, amelyeknek a megvalósítása befejezett dolog, csak pénz kellene még hozzá a vá­rosnak. Egyben közölte a kimutatásban a pénzügyi tanácsos - azokat az intézménye­ket is, amik Jervezés és előkészítés alatt van­nak ugyan, de fontos érdeke a városnak, hogy azok is mielőbb .megvalósuljanak. A végieg elhatározott, valamint az előkészítés alatt álló beruházások teljes összegét annak idején ötvenhét millióra kalkulálta a pénz­ügyi tanácsos és hozzátette, hogy ebből hu­szonhét millió az az összeg, ami az elmé­letileg befejezett közintézmények fokozatos kiépítéséhez kellene. Már akkor hangoztatta Balogh Károly, hogy az összeállított adatok alapján mihamarabb hozzá kell fogni a nagy kölcsön megszerzésének előkészítéséhez. Az előkészítés munkája most sürgősen aktuális­sá vált s valószínűleg már a hétfői tanács­ülésen teszik .alapos -megfontolás tárgyává azt, hogy a legsürgősebben milyen intézmé­nyekre mennyi kell. Munkatársunk ma -délelőtt beszélgetést folytatott erről Balogh Károllyal, aki a kö­vetkezőkben ismertette a tanács elé terjesz­tendő álláspontját: 1 — Megállapítottam^ — mondotta, — hogy husz millió az összeg, ami már most, de legkésőbb egy év múlva kell a készen álló 'tervek megvalósítására. Nem részletezem most pontosan, hogy mik azok a közintéz­mények, amelyeknek a fölépítéséhez a köz­gyűlés már hozzájárult, de 'körülbelül husz millió koronára tehető a végső összegük. — Mégis miket tart tanácso-s ur a leg­fontosabbaknak? — kérdeztük. — Fontos mind, csak az a kérdés, hogy melyiknek a megvalósításával késhetünk most már legkevesebb ideig. A csatornázás például, ami, noha a mérnökség hat milliói, vett föl erre a célra a tervezetbe, hét millió­ba is bele fog kerülni, annyira elsőrangú fon­tosságú, hogy harminc esztendővel ezelőtt kellett volna megcsinálni s akkor ma olyan simán és akadály nélkül tudnók keresztül­vinni a többi terveket, mint a karikacsapás. A csatornázás az alapja a város további mo­dern kiépülésének. Az utcákat általában nem lehet rendesen nemhogy aszfaltozni, de még kikövezni sem addig, amíg a csatornák lefek­tetve nincsenek. A csatornahálózat teljes ki­építése után lehet megoldani a vizkérdést, még pedig ugy, hogy minden városrész la­kosságának egyforma mennyiségű viz álljon a rendelkezésére és a vízhálózat beszőjje az egész város területét. Tehát a csatornázás föltétlenül kéli, hogy a sürgősen fölveendő hasz millióból nyerjen megvalósulást. Azt ugy-e bár fölösleges hangsúlyoznom, hogy négy és fél milliós Uj kórházat se hagyhat­juk ki a husz millióból. Ott van azután a vásárcsarnok, a köztisztasági telep, a máso­dik városháza és a többi kisebb-nagyobb be­ruházás. Az utolsó krajcárig fölemésztődik tehát a husz millió, ha csak azokat a ter­veket akarjuk megvalósítani, amelyek immár teljesen készen állanak. Minthogy pedig a kölcsön megszerzésének a lebonyolításával legalább egy esztendő telik el, szükséges, hogy most fogjunk már hozzá az előkészítés­hez és indit-suk meg a tárgyalásokat az egyes pénzforrásokkal. Ugy hiszem, hogy a hétfői tanácsülésen megtehetem majd előter­jesztésemet, amely odakonkludá|, hogy a közgyűlés adjon fölhatalmazást a tanácsnak a kölcsön fölvételének előkészítésére. Budapestre, ahova egyesek szerint Bárczy István polgármester hivta. Hozzáteszik még, hogy öt és fél száza­lékra kínálnak pénzt a városnak, ami a mai viszonyok között nem volna ugyan kedve­zőtlen ajánlat, de a város alighanem próbál­kozni fog — a közgyűlés fölhatalmazása ese­tén — több pénzcsoporttal is. íi*:S23ttfiBíi» Ezeket mondotta Balogh Károly a nagy kölcsön ügyéről. Állítólag Lázár György dr. polgármester is ebben az ügyben utazott Köztársaságiak és monarchisták. Mad­ridból jelentik: Rommumesz miniszterelnök Asttkarate fejtegetésére .adott válaszában ki­jelentette, lioigy a kormány a baloldal jogait -n,em támadja meg. Nincs módja, hogy olyan gyorsan előreba! adhasson, mint -akarná, A köztá-r-Siaaá-gáafc közeledié-se a. monarchiához megérdemli a legmelegebb pártolást. A libe­rálisok távol va-nmak attól, hogy a repüld i­k'ánuack .ellen ebben a tekintetben .bármily •ellenállást tanmi-tsa-niaik. A miniszterelnök a reform mellett -állást -foglaló köztársaságink­hcz ebben, az irányban fölszólitá-..t intézett és ezt mondta: — Tárt .karokkal fogadunk, a kormá-ny­pad vár benneteket! Püiucaré politikája. Parisból jelentik : A parlamentben nagy az elégedetlenség a miatt, hogy Poincaré tulajdonképen saját mi­nisztériumát .tartotta meg, először Briand, azután pedig Barthou miniszterelnökségével. Poitiearé elnököt, aki Clemenceauval elnökké választása óta nagyon hideg viszonyban van, az utóbbi napokban ez .a legbefolyásosabb parlamenti vezér meglátogatta. , Mivel Cle­menceau a három éves szolgálati időnek meggyőződéses -hive, azt hiszik, hogy Poin­caré Clemenceauval ki akar békülni és őt esetleg a miniszterelnökség elvállalására akarja birni. — Griffon elvenné Terkát, — gondolta és nagyon meleg lett a feje, — .Bolondság! kiáltotta hangosan és az öreg gazdasszony belépett. Csak délig aludt. Az augusztusi meleg fölébresztette. A sötét szobában valahol egy légy zúgott. A légy bolondos, helytelen gon­dolatokat dongott a fülébe, amilyen gondola­tok máskor eszébe sem jutottak volna. Pél­dául azt gondolta, hogy az öreg gazdasz­szonyt elküldi és Terkát veszi helyébe gazd­asszonynak. Ter-ka akkor mindig a közelé­ben lesz. Hogy a gondolatait elűzze, könyvet vett le a polcról és a félig -felnyitott zsalugáter mellett olvasni kezdett. A véletlen ugy akar­ta, hogy épen Bebel Ferdinánd Frigyes mü­vét, .amely a nő viszonyát a szoeiálizmusban tárgyalja, vegye a kezébe. Bebel Frigyes igazabb tisztelője a nőknek a földkerekség eddig élt valamennyi gavallérjánál. Nem csuda tehát, ha a lelkes ifjú Deutsch elszé­gye'lte magát iménti gondolataiért. „Szere­tőmmé akartam tenni szegény ártatlan leányt, gyalázat. Feleségemmé teszem; ez illik multamhoz és jellememhez. Legalább megtudják az itteniek, hogy ki vagyok én, az öreg Deutsch Mór fia." Ezt gondolta és erre nagyon büszke lett. Az inasával elhivatta Terka apját, amint alkonyodni kezdett. Terka apja talpig fehérben dicsérte az urat. Aíéle ágrólszakadt zsellér-ember volt. Se öreg, se fiatal, se jó-, -se rosszlelkü, — amilyen a szegény zsellér-ember: egyszer imádkozik, máskor káromkodik. Szorongott benne a kérdés, ugyan mit akar vele az ura­ság? A doktor leültette a Terka apját. — Van kendnek egy leánya? — Van. — Feleségül szeretném venni. A zsellér elvörösödött. — Ejnye, nagyságos ur, de megszéj­gyenit. Deutsch doktor felugrott és az ember vállára tette a kezét. — Értse meg, Kapor Mihály, törvényes feleségnek akarom a leányát! — Nem értem ... — A jegyző előtt, pap előtt megeskü­szöm vele. — Nem értem... — Menjen haza kend, küldje el a fele­ségét. Az asszony jött lóhalálban. Amint meg­látta Deutsch doktort, letérdepelt előtte és a kezét .csókolgatta. — Egyetlen gyermekünk, nagyságos ur, hagyja meg nekünk Terkát. A doktor ideges lett és szerette volna, ha már tul -van az egész dolgon.' Annyit mon­dott tehát: — Holnap öltöztesse fel a leányát a leg­szebbik ruhájába és aztán vigye a nótárius­hoz. Ott leszek én is. Megesküszünk, aztán majd megértik a dolgot. Most pedig menjen haza, jó asszony. Az asszony sirva -futott haza. Deutsch doktor pedig befogatott és a lovaskapitány­hoz kocsizott. Roppant könnyűnek, szinte boldognak érezte magát. Hosszan és mélyen lélekzett a mezők levegőjéből. Griffon is igy tett volna, — mormogta magában és végtelen megelégedést érzett. Szentgá'lyné, egy életvidor, barna kis doktor előadta neki a történteket és tanu­zásrü kérte esküvőjéhez. Szentgályné, egy életvidor, barna ks asszony, oly édesen kacagott, mintha a vilá­gon mulatságosabb dolgot még nem hallott volna. — Pompás tréfái vannak, doktorlében, — mondta Szentgályné. Deutsdh, a fiatal, elvörösödött: • — Asszonyom, nem tréfálok ilyen ko­moly dolgokban. Szentgályné (az apja kamarás volt, a familiája hatszázesztendős, mindig lenézte szive mélyén Deutsch doktort) kegyetlenül nevetett. — Hisz épen az a mulatságos, hogy a vármegye minden kisasszonya halálra lesz sebezve. A lovaskapitány vacsora után félrehívta a doktort a kertbe sétálni, ott megkérdezte tőle: — Tulajdonképen milyen doktor vagy te? — Doktor juris és doktor medicinae. — Én nem vagyok semmiféle doktor, felelt rejtelmesen a lovaskapitány, de azért ott leszek holnap. (Két markos inasommal, = legszebb és legmodernebb kivitelben, raúnViktorná Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési íeSf-Helek!

Next

/
Thumbnails
Contents