Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1913-06-08 / 132. szám
1913. junius 8 DÉLMAGYARORSZÁG Husz millió sürgős kölcsönt keres a város. (Saját tudósítónktól.) A mult év végén Balogh Károly pénzügyi tanácsos pontos kimutatást készített azokról a közintézményekről, amelyeknek a megvalósítása befejezett dolog, csak pénz kellene még hozzá a városnak. Egyben közölte a kimutatásban a pénzügyi tanácsos - azokat az intézményeket is, amik Jervezés és előkészítés alatt vannak ugyan, de fontos érdeke a városnak, hogy azok is mielőbb .megvalósuljanak. A végieg elhatározott, valamint az előkészítés alatt álló beruházások teljes összegét annak idején ötvenhét millióra kalkulálta a pénzügyi tanácsos és hozzátette, hogy ebből huszonhét millió az az összeg, ami az elméletileg befejezett közintézmények fokozatos kiépítéséhez kellene. Már akkor hangoztatta Balogh Károly, hogy az összeállított adatok alapján mihamarabb hozzá kell fogni a nagy kölcsön megszerzésének előkészítéséhez. Az előkészítés munkája most sürgősen aktuálissá vált s valószínűleg már a hétfői tanácsülésen teszik .alapos -megfontolás tárgyává azt, hogy a legsürgősebben milyen intézményekre mennyi kell. Munkatársunk ma -délelőtt beszélgetést folytatott erről Balogh Károllyal, aki a következőkben ismertette a tanács elé terjesztendő álláspontját: 1 — Megállapítottam^ — mondotta, — hogy husz millió az összeg, ami már most, de legkésőbb egy év múlva kell a készen álló 'tervek megvalósítására. Nem részletezem most pontosan, hogy mik azok a közintézmények, amelyeknek a fölépítéséhez a közgyűlés már hozzájárult, de 'körülbelül husz millió koronára tehető a végső összegük. — Mégis miket tart tanácso-s ur a legfontosabbaknak? — kérdeztük. — Fontos mind, csak az a kérdés, hogy melyiknek a megvalósításával késhetünk most már legkevesebb ideig. A csatornázás például, ami, noha a mérnökség hat milliói, vett föl erre a célra a tervezetbe, hét millióba is bele fog kerülni, annyira elsőrangú fontosságú, hogy harminc esztendővel ezelőtt kellett volna megcsinálni s akkor ma olyan simán és akadály nélkül tudnók keresztülvinni a többi terveket, mint a karikacsapás. A csatornázás az alapja a város további modern kiépülésének. Az utcákat általában nem lehet rendesen nemhogy aszfaltozni, de még kikövezni sem addig, amíg a csatornák lefektetve nincsenek. A csatornahálózat teljes kiépítése után lehet megoldani a vizkérdést, még pedig ugy, hogy minden városrész lakosságának egyforma mennyiségű viz álljon a rendelkezésére és a vízhálózat beszőjje az egész város területét. Tehát a csatornázás föltétlenül kéli, hogy a sürgősen fölveendő hasz millióból nyerjen megvalósulást. Azt ugy-e bár fölösleges hangsúlyoznom, hogy négy és fél milliós Uj kórházat se hagyhatjuk ki a husz millióból. Ott van azután a vásárcsarnok, a köztisztasági telep, a második városháza és a többi kisebb-nagyobb beruházás. Az utolsó krajcárig fölemésztődik tehát a husz millió, ha csak azokat a terveket akarjuk megvalósítani, amelyek immár teljesen készen állanak. Minthogy pedig a kölcsön megszerzésének a lebonyolításával legalább egy esztendő telik el, szükséges, hogy most fogjunk már hozzá az előkészítéshez és indit-suk meg a tárgyalásokat az egyes pénzforrásokkal. Ugy hiszem, hogy a hétfői tanácsülésen megtehetem majd előterjesztésemet, amely odakonkludá|, hogy a közgyűlés adjon fölhatalmazást a tanácsnak a kölcsön fölvételének előkészítésére. Budapestre, ahova egyesek szerint Bárczy István polgármester hivta. Hozzáteszik még, hogy öt és fél százalékra kínálnak pénzt a városnak, ami a mai viszonyok között nem volna ugyan kedvezőtlen ajánlat, de a város alighanem próbálkozni fog — a közgyűlés fölhatalmazása esetén — több pénzcsoporttal is. íi*:S23ttfiBíi» Ezeket mondotta Balogh Károly a nagy kölcsön ügyéről. Állítólag Lázár György dr. polgármester is ebben az ügyben utazott Köztársaságiak és monarchisták. Madridból jelentik: Rommumesz miniszterelnök Asttkarate fejtegetésére .adott válaszában kijelentette, lioigy a kormány a baloldal jogait -n,em támadja meg. Nincs módja, hogy olyan gyorsan előreba! adhasson, mint -akarná, A köztá-r-Siaaá-gáafc közeledié-se a. monarchiához megérdemli a legmelegebb pártolást. A liberálisok távol va-nmak attól, hogy a repüld ik'ánuack .ellen ebben a tekintetben .bármily •ellenállást tanmi-tsa-niaik. A miniszterelnök a reform mellett -állást -foglaló köztársaságinkhcz ebben, az irányban fölszólitá-..t intézett és ezt mondta: — Tárt .karokkal fogadunk, a kormá-nypad vár benneteket! Püiucaré politikája. Parisból jelentik : A parlamentben nagy az elégedetlenség a miatt, hogy Poincaré tulajdonképen saját minisztériumát .tartotta meg, először Briand, azután pedig Barthou miniszterelnökségével. Poitiearé elnököt, aki Clemenceauval elnökké választása óta nagyon hideg viszonyban van, az utóbbi napokban ez .a legbefolyásosabb parlamenti vezér meglátogatta. , Mivel Clemenceau a három éves szolgálati időnek meggyőződéses -hive, azt hiszik, hogy Poincaré Clemenceauval ki akar békülni és őt esetleg a miniszterelnökség elvállalására akarja birni. — Griffon elvenné Terkát, — gondolta és nagyon meleg lett a feje, — .Bolondság! kiáltotta hangosan és az öreg gazdasszony belépett. Csak délig aludt. Az augusztusi meleg fölébresztette. A sötét szobában valahol egy légy zúgott. A légy bolondos, helytelen gondolatokat dongott a fülébe, amilyen gondolatok máskor eszébe sem jutottak volna. Például azt gondolta, hogy az öreg gazdaszszonyt elküldi és Terkát veszi helyébe gazdasszonynak. Ter-ka akkor mindig a közelében lesz. Hogy a gondolatait elűzze, könyvet vett le a polcról és a félig -felnyitott zsalugáter mellett olvasni kezdett. A véletlen ugy akarta, hogy épen Bebel Ferdinánd Frigyes müvét, .amely a nő viszonyát a szoeiálizmusban tárgyalja, vegye a kezébe. Bebel Frigyes igazabb tisztelője a nőknek a földkerekség eddig élt valamennyi gavallérjánál. Nem csuda tehát, ha a lelkes ifjú Deutsch elszégye'lte magát iménti gondolataiért. „Szeretőmmé akartam tenni szegény ártatlan leányt, gyalázat. Feleségemmé teszem; ez illik multamhoz és jellememhez. Legalább megtudják az itteniek, hogy ki vagyok én, az öreg Deutsch Mór fia." Ezt gondolta és erre nagyon büszke lett. Az inasával elhivatta Terka apját, amint alkonyodni kezdett. Terka apja talpig fehérben dicsérte az urat. Aíéle ágrólszakadt zsellér-ember volt. Se öreg, se fiatal, se jó-, -se rosszlelkü, — amilyen a szegény zsellér-ember: egyszer imádkozik, máskor káromkodik. Szorongott benne a kérdés, ugyan mit akar vele az uraság? A doktor leültette a Terka apját. — Van kendnek egy leánya? — Van. — Feleségül szeretném venni. A zsellér elvörösödött. — Ejnye, nagyságos ur, de megszéjgyenit. Deutsch doktor felugrott és az ember vállára tette a kezét. — Értse meg, Kapor Mihály, törvényes feleségnek akarom a leányát! — Nem értem ... — A jegyző előtt, pap előtt megesküszöm vele. — Nem értem... — Menjen haza kend, küldje el a feleségét. Az asszony jött lóhalálban. Amint meglátta Deutsch doktort, letérdepelt előtte és a kezét .csókolgatta. — Egyetlen gyermekünk, nagyságos ur, hagyja meg nekünk Terkát. A doktor ideges lett és szerette volna, ha már tul -van az egész dolgon.' Annyit mondott tehát: — Holnap öltöztesse fel a leányát a legszebbik ruhájába és aztán vigye a nótáriushoz. Ott leszek én is. Megesküszünk, aztán majd megértik a dolgot. Most pedig menjen haza, jó asszony. Az asszony sirva -futott haza. Deutsch doktor pedig befogatott és a lovaskapitányhoz kocsizott. Roppant könnyűnek, szinte boldognak érezte magát. Hosszan és mélyen lélekzett a mezők levegőjéből. Griffon is igy tett volna, — mormogta magában és végtelen megelégedést érzett. Szentgá'lyné, egy életvidor, barna kis doktor előadta neki a történteket és tanuzásrü kérte esküvőjéhez. Szentgályné, egy életvidor, barna ks asszony, oly édesen kacagott, mintha a világon mulatságosabb dolgot még nem hallott volna. — Pompás tréfái vannak, doktorlében, — mondta Szentgályné. Deutsdh, a fiatal, elvörösödött: • — Asszonyom, nem tréfálok ilyen komoly dolgokban. Szentgályné (az apja kamarás volt, a familiája hatszázesztendős, mindig lenézte szive mélyén Deutsch doktort) kegyetlenül nevetett. — Hisz épen az a mulatságos, hogy a vármegye minden kisasszonya halálra lesz sebezve. A lovaskapitány vacsora után félrehívta a doktort a kertbe sétálni, ott megkérdezte tőle: — Tulajdonképen milyen doktor vagy te? — Doktor juris és doktor medicinae. — Én nem vagyok semmiféle doktor, felelt rejtelmesen a lovaskapitány, de azért ott leszek holnap. (Két markos inasommal, = legszebb és legmodernebb kivitelben, raúnViktorná Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési íeSf-Helek!