Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-08 / 132. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1913. junius 244. Egy szegedi háztulajdonos élete és öngyilkossága. (Fölmetszette az ütőereit. — Háromszáz­hatvan korona egy paradicsom madárért. — Ja, ilyen a házas élet.) (Saját tudósítónktól.) Felsővé,roson, a Bárka-utca és a Nagykörút sarkán egy ma­gas földszintes ház van, amely arról neveze­tes. hogy mindég 'kiabálás, sikoltozás' ós civa­kodás hallatszik ki szobáiból az utcára, a ház ablakai még a legkellemesebb esti iéa­ben is csukva és befüggönyözve állnak; a ház kapuja zárva van és mégis a lakóinak min­den intim dolga kijut az utcára. Aliig van a napnak olyan időszaka, hogy két-három em­ber ne őgyelegjen a ház előtt, gyönyörködve abban a pokoli koncertben, amely belülről hallatszák. Pedig hát a szép, olaj-zöld háznak igen kevés lakója van. A ház tulajdonosa S. K. lakik csak benne a családjával. A családja meg mindössze két személy: a felesége, meg az eladó, gyönyörű szép Ilózsi leánya. Hogy a házban még sincs egyetértés, annaik az oka egy nagyon szomorú esetre vezethető vissza, mely regény témának is beillenék. Két évvel ezelőtt fia is volt a háztulaj­donosnak, a.ki fiatalabb éveiben hajóvonta­tással és gabona szállítással foglalkozott. Mikor aztán megszedte magát, visszavonult a felsővárosi házba. A fiátt urnák akarta ne­velni. .Gimnáziumot járatott vele és amikor a gyerek letette az érettségit fölküldte Bu­dapestre az egyetemre. Odahaza a legszebb családi életet élte a nyugalmazott hajós. Csak egy dolog miatt volt inéba napján össze&zólalkozás. S. K. na­gyon fösvény ember volt egész életében és meg egy csomó szijjal, tette közzé gondo­latban.) Ezzel is váltak el. Deutsch doktort haza­vitte a kis .kocsi, Szentgályné pedig egész éjszaka még álmában is kacagott és integette az urát. — Te, Gyuri, ha elrontod ez't a tréfát, elválok tőled és férjhez megyek Deutsch doktorhoz. A lovaskapitány nem szólt, ám komo­lyabb volt, mint valaíha. Mikor másnap magais americainjén át­ment a kastélyba, megnyugvással tapasztal­ta, hogy az esküvői előkészületeknek semmi nyoma. Deutsc'h doktor ,a tornyában volt és mér­gesen járt fel-alá. Mikor a lovast meglátta, előbb kacagott, aztán káromkodott. — Elszökött a menyasszony. Éjjel, haj­nalban eltűnt az anyja mellől, aki ugy vigyá­zott rá, mint a szemére. Búcsúlevelet is irt.) Olvasd, itt van. A lovaskapitány egy papirosfoszlányrói a következő otromba, verébfej nagyságú be­tűkkel irott szavakat olvasta le: . — Kedves Szü'lejim csufá tettek, tehát a faluban nem maradhatok világ gúnyára, a városba megyek szógálatot kexesni. Csókol­ja és tiszteli Kapor Terka. A kapitány felsóhajtott: — Szegény kis leány. Egész életében száműzve lesz a szülőfalujából magának a szeszélyéből. Deutsch doktor káromkodtott: — Becsületszavamra mondom, hogy el akartam venni a libát. Most már megyek én is innen. Valahol csak lelek a világban egy szegény leányt, aki nem szökik meg a gaz­dag fiatal ember elől. A lovaskapitány, sok év mult el azóta, ( még mindig azon csodálkozk, hogy Deutsch j doktor ma sem kapott feleséget. jj soha nem adott elég pénzt a háztartásra. Minden krajcárra vigyázott és szinte beteg volt, ha pénzt lkértek tőle. Féleségének min­den áldott nap be .kellett számolni a kiadá­sokról és ha a piacon többet költött, minit a mennyit erre a célra az ura előirányzott, ak­kor nem volt maradása a háznak, az öreg fösvénytől. Ruhára meg egyáltalán nem akart költeni és leányának csak ugy jutott néha-néha egy uj ruhára való, ha a konyha pénzből ,az asszony keservesen össze tudott hónapok leforgása alatt kuporgatni néhány forintot. Fia ezalatt, akit S. Andornak hivtak a jogot hallgatta az egyetemen. Apjától min­den elsőn száz koronát kapott és ebből kel­lett megélnie. A fiu eleinte csak kijött vala­ho.gy a csekély összegből, később azután va­lami rossz társaságba került ts egymásután küldözgette haza szüleinek a péuzt-kéró le­veleket. Eleinte csak yA*'J'ii i'x1 veteket, majd jöttek az ajánlott levelek, későib az expresz levelek és végre a táviratok. Az öreg gazda pedig mit se hederített fiának a kérel­mére. Minden elsőn elküldte a száz koronát, a pénzkérő levelekre pedig nem ;s válaszolt A fiu mikor lát;a, liogy apjánál, süket fii­lekre talál, édeé anyjához fordult segélyért. Szivettépő leveleket küldözgetett é.» bevallot­ta anyjának, hogy becsületéről von szó; azt .kell megmenteni a pénzzel, máskülönben ön gyilkos lesz. A boldogtalan anya, a leányá­val együtt kérlelte a .gazdát, hogy adjon pénzt a fiának, de S. K. hajthatatlan .ma­radt. Nyugodtan mondotta, mikor fia életéért könyörögtek neki: — Tanuljatok meg előbb pénzt szerezni, aztán költsetek! A szép Rózsika zokogva, kérlelte apját, az asszony sirva könyörgött, de minden hiá­ba való volt. Az érzékeny szívű nők végre is mindenüket elzálogosították, hogy a szüksé­ges pénzt megszerezzék. S. K. azonban meg­tudta ezt ós a pénzt erőszakkal elvette tőlük és nem engedte meg, hogy elküldjék fiának, S. Andor aztán he váltotta szavát. Két évvel ezelőtt, épen egy juniusi napon távira­tot kaptak S.-ék, amelyben csak annyi volt, hogy „Jöjjenek azonnal, fiuk agyonlőtte ma­gát." V ... , -.1 . . Ennyi az előzménye annaik a családi tra­gédiának, amely tegnap .délután történt a Bárka-uteában. Ez óta fel volt dúlva S. K. osa ládi élete. Felesége 'és leánya egészen elhi­degült tőle. Az asszony teljesen megválto­zott fiának halála óta és ott boszulta meg magát a ielketleu apán, ahol ez annak leg jobban fájt. Leányával együtt költekezni kezdett Mind a ketten drága ruhákat csi­náltatlak hitelbe és a számlákat: S.-nek ki kellett fizetni. S.-né kalapba kezdett járni, a leányát bálba vitte és urával szóba se állt. Vendégeket hivott a házhoz folyton és azo­kat bőkezűen traktálta. Férje valósággal őr­jöngött emiatt. Pénzt egyáltalán nem adott az asszonynak és az utóbbi .időben már az lett a mániája, liogy meglopják. Feleségét nem engedte be egyedül a szobába. Ha a szekrényhez ment az asszony akkor ott lesel­kedett mellette, még .csak be nem zárult a szekrény. Ilyen körülmények között, természetesen nap-nap után a legzajosabb jelenetek ját­szódtak le, a sarki házban. Az ember foly­ton szidta a feleségét és a leányát. Lemond­ta őket mindennek. Persze az asszony sem maradt adós a felelettel és folyton azzal .rep­likázott, hogy: „ te mersz beszélni, aki saját fiát meggyilkolta." Igy vergődött aztán hamarosan hirhedt­ségre a Bárka-utcai sarok ház. Az emberek ha elkalandoztak .a ház előtt, mindég civó­dást hallottak. Péntek délután is .nagy vesze­kedés volt a házastársak között, amely az­tán végzetes fordulóhoz juttatta az elmérge­sedett helyzetet. S.-né liogy urának ujabb keserű pilla­natokat szerezzen, vett magának ©gy uj .ka­lapot, az egyik szegedi divatárusnőnél. Az uj kalap sárgás-szin ii szalmáján, egy para­dicsom madár ékeskedett, teljes életnagy­ságban. A kalap .a madárral együtt csekély 360 koronába került. S.-.né az .uj kalapban büszkén ment haza .és mikor meglátta a fér­jét a folyosón, .aki épen újságot olvasott, kérkedve ment oda hozzá és kedveskedőket mondotta: — Vetítem egy uj kalapot, ha nem harag­szol. A számlát majd elsőn küldik. — Aztán jelentőségteljesen tette hozzá: 360 korona volt, S. K. erre rettenetes haragba jött. Fel­kapott az asztalról egy poharat és feleségé­hez vágta, akii az üvegszilánkok a kezén meg véreztek. Az asszony erre kiabálni kezdett: — Gyilkos, gyilkos, fösvény gazember, engem is meg ,a,kar ülni néhány garasért! S.-t ez a jelenet annyira felizgatta, hogy többet egy szót sem tudott szólni. Berohant a hálószobájába, előkapta a borotvái ját és a lábain az ütőereket fölmetszette. Az asszony egyszerre csak retenetes si­koltást hallott. Eleinte le sem akart menni az ura szobájába, de a sikoltást .egyszerre tompa zuhanás követte. S.-né ekkor .berohant fi hálószobába ós az urát a földönfekve, vére­sen találta. Azonnal elküldtek a mentőkért, akik az eszméletlen embert beszállították a közkórházba, (lábát azonban (előzőleg elkö­tötték. A közkórházban aztán megvizsgálták az orvosok S.it .és megállapitották, hogy sok vérveszteség nem érte, hanem az izgatott­ságtól vesztette el az eszméletét. Sebeit be­kötözték és visszaszállitottáík a lakására. Most a családja ápolja . . . Tisztek ne politizáljanak. A Berliner Tagblatt jelenti Parisból: A Humanité Eti­enne hadügyminiszter ,május 28-ról keltezett titkos körrendeletét közli, amelyben , rámu­tat arra, hogy több tiszt kedvezőtlenül nyi­latkozott a hároméves szolgálati idő vissza­állítására irányuló törvényjavaslatról. A körrendelet ezért a tiszteket óvatosságra inti és arra, hogy tartózkodjanak mindennemű politikai nyilatkozattól. . • Arab—török harcok. A Reuter-ügynök­ség (jelenti: A John iScoét gőzös hint hozott az arabok fölkeléséről ,a 'perzsa öbölben. E sze­rint a gőzösön levő .török katonák gőzesóna­koíkon elhagyták a hajót és május 29-én Ojairmál partra szállottak. Itt elfoglalták a hét evőd közül az egyiket, anélkül, .hogy el­lenállásra találtak volna. Azonban Ben Esz­szaud arab sejk és egy nagyobb csapat be­duin meglepte őket, .Ezek a török katonákat visszavetették Bathmin szigetére, miután le­fegyverezték őket. Körülbelül hatvan török katona és negyven arab meghalt. A török katonák ezután ismét visszamentek a John Scobt gőzösre. . ... » . . " A Z . : - J

Next

/
Thumbnails
Contents