Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-08 / 132. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1913. junius 244. Egy szegedi háztulajdonos élete és öngyilkossága. (Fölmetszette az ütőereit. — Háromszázhatvan korona egy paradicsom madárért. — Ja, ilyen a házas élet.) (Saját tudósítónktól.) Felsővé,roson, a Bárka-utca és a Nagykörút sarkán egy magas földszintes ház van, amely arról nevezetes. hogy mindég 'kiabálás, sikoltozás' ós civakodás hallatszik ki szobáiból az utcára, a ház ablakai még a legkellemesebb esti iéaben is csukva és befüggönyözve állnak; a ház kapuja zárva van és mégis a lakóinak minden intim dolga kijut az utcára. Aliig van a napnak olyan időszaka, hogy két-három ember ne őgyelegjen a ház előtt, gyönyörködve abban a pokoli koncertben, amely belülről hallatszák. Pedig hát a szép, olaj-zöld háznak igen kevés lakója van. A ház tulajdonosa S. K. lakik csak benne a családjával. A családja meg mindössze két személy: a felesége, meg az eladó, gyönyörű szép Ilózsi leánya. Hogy a házban még sincs egyetértés, annaik az oka egy nagyon szomorú esetre vezethető vissza, mely regény témának is beillenék. Két évvel ezelőtt fia is volt a háztulajdonosnak, a.ki fiatalabb éveiben hajóvontatással és gabona szállítással foglalkozott. Mikor aztán megszedte magát, visszavonult a felsővárosi házba. A fiátt urnák akarta nevelni. .Gimnáziumot járatott vele és amikor a gyerek letette az érettségit fölküldte Budapestre az egyetemre. Odahaza a legszebb családi életet élte a nyugalmazott hajós. Csak egy dolog miatt volt inéba napján össze&zólalkozás. S. K. nagyon fösvény ember volt egész életében és meg egy csomó szijjal, tette közzé gondolatban.) Ezzel is váltak el. Deutsch doktort hazavitte a kis .kocsi, Szentgályné pedig egész éjszaka még álmában is kacagott és integette az urát. — Te, Gyuri, ha elrontod ez't a tréfát, elválok tőled és férjhez megyek Deutsch doktorhoz. A lovaskapitány nem szólt, ám komolyabb volt, mint valaíha. Mikor másnap magais americainjén átment a kastélyba, megnyugvással tapasztalta, hogy az esküvői előkészületeknek semmi nyoma. Deutsc'h doktor ,a tornyában volt és mérgesen járt fel-alá. Mikor a lovast meglátta, előbb kacagott, aztán káromkodott. — Elszökött a menyasszony. Éjjel, hajnalban eltűnt az anyja mellől, aki ugy vigyázott rá, mint a szemére. Búcsúlevelet is irt.) Olvasd, itt van. A lovaskapitány egy papirosfoszlányrói a következő otromba, verébfej nagyságú betűkkel irott szavakat olvasta le: . — Kedves Szü'lejim csufá tettek, tehát a faluban nem maradhatok világ gúnyára, a városba megyek szógálatot kexesni. Csókolja és tiszteli Kapor Terka. A kapitány felsóhajtott: — Szegény kis leány. Egész életében száműzve lesz a szülőfalujából magának a szeszélyéből. Deutsch doktor káromkodtott: — Becsületszavamra mondom, hogy el akartam venni a libát. Most már megyek én is innen. Valahol csak lelek a világban egy szegény leányt, aki nem szökik meg a gazdag fiatal ember elől. A lovaskapitány, sok év mult el azóta, ( még mindig azon csodálkozk, hogy Deutsch j doktor ma sem kapott feleséget. jj soha nem adott elég pénzt a háztartásra. Minden krajcárra vigyázott és szinte beteg volt, ha pénzt lkértek tőle. Féleségének minden áldott nap be .kellett számolni a kiadásokról és ha a piacon többet költött, minit a mennyit erre a célra az ura előirányzott, akkor nem volt maradása a háznak, az öreg fösvénytől. Ruhára meg egyáltalán nem akart költeni és leányának csak ugy jutott néha-néha egy uj ruhára való, ha a konyha pénzből ,az asszony keservesen össze tudott hónapok leforgása alatt kuporgatni néhány forintot. Fia ezalatt, akit S. Andornak hivtak a jogot hallgatta az egyetemen. Apjától minden elsőn száz koronát kapott és ebből kellett megélnie. A fiu eleinte csak kijött valaho.gy a csekély összegből, később azután valami rossz társaságba került ts egymásután küldözgette haza szüleinek a péuzt-kéró leveleket. Eleinte csak yA*'J'ii i'x1 veteket, majd jöttek az ajánlott levelek, későib az expresz levelek és végre a táviratok. Az öreg gazda pedig mit se hederített fiának a kérelmére. Minden elsőn elküldte a száz koronát, a pénzkérő levelekre pedig nem ;s válaszolt A fiu mikor lát;a, liogy apjánál, süket fiilekre talál, édeé anyjához fordult segélyért. Szivettépő leveleket küldözgetett é.» bevallotta anyjának, hogy becsületéről von szó; azt .kell megmenteni a pénzzel, máskülönben ön gyilkos lesz. A boldogtalan anya, a leányával együtt kérlelte a .gazdát, hogy adjon pénzt a fiának, de S. K. hajthatatlan .maradt. Nyugodtan mondotta, mikor fia életéért könyörögtek neki: — Tanuljatok meg előbb pénzt szerezni, aztán költsetek! A szép Rózsika zokogva, kérlelte apját, az asszony sirva könyörgött, de minden hiába való volt. Az érzékeny szívű nők végre is mindenüket elzálogosították, hogy a szükséges pénzt megszerezzék. S. K. azonban megtudta ezt ós a pénzt erőszakkal elvette tőlük és nem engedte meg, hogy elküldjék fiának, S. Andor aztán he váltotta szavát. Két évvel ezelőtt, épen egy juniusi napon táviratot kaptak S.-ék, amelyben csak annyi volt, hogy „Jöjjenek azonnal, fiuk agyonlőtte magát." V ... , -.1 . . Ennyi az előzménye annaik a családi tragédiának, amely tegnap .délután történt a Bárka-uteában. Ez óta fel volt dúlva S. K. osa ládi élete. Felesége 'és leánya egészen elhidegült tőle. Az asszony teljesen megváltozott fiának halála óta és ott boszulta meg magát a ielketleu apán, ahol ez annak leg jobban fájt. Leányával együtt költekezni kezdett Mind a ketten drága ruhákat csináltatlak hitelbe és a számlákat: S.-nek ki kellett fizetni. S.-né kalapba kezdett járni, a leányát bálba vitte és urával szóba se állt. Vendégeket hivott a házhoz folyton és azokat bőkezűen traktálta. Férje valósággal őrjöngött emiatt. Pénzt egyáltalán nem adott az asszonynak és az utóbbi .időben már az lett a mániája, liogy meglopják. Feleségét nem engedte be egyedül a szobába. Ha a szekrényhez ment az asszony akkor ott leselkedett mellette, még .csak be nem zárult a szekrény. Ilyen körülmények között, természetesen nap-nap után a legzajosabb jelenetek játszódtak le, a sarki házban. Az ember folyton szidta a feleségét és a leányát. Lemondta őket mindennek. Persze az asszony sem maradt adós a felelettel és folyton azzal .replikázott, hogy: „ te mersz beszélni, aki saját fiát meggyilkolta." Igy vergődött aztán hamarosan hirhedtségre a Bárka-utcai sarok ház. Az emberek ha elkalandoztak .a ház előtt, mindég civódást hallottak. Péntek délután is .nagy veszekedés volt a házastársak között, amely aztán végzetes fordulóhoz juttatta az elmérgesedett helyzetet. S.-né liogy urának ujabb keserű pillanatokat szerezzen, vett magának ©gy uj .kalapot, az egyik szegedi divatárusnőnél. Az uj kalap sárgás-szin ii szalmáján, egy paradicsom madár ékeskedett, teljes életnagyságban. A kalap .a madárral együtt csekély 360 koronába került. S.-.né az .uj kalapban büszkén ment haza .és mikor meglátta a férjét a folyosón, .aki épen újságot olvasott, kérkedve ment oda hozzá és kedveskedőket mondotta: — Vetítem egy uj kalapot, ha nem haragszol. A számlát majd elsőn küldik. — Aztán jelentőségteljesen tette hozzá: 360 korona volt, S. K. erre rettenetes haragba jött. Felkapott az asztalról egy poharat és feleségéhez vágta, akii az üvegszilánkok a kezén meg véreztek. Az asszony erre kiabálni kezdett: — Gyilkos, gyilkos, fösvény gazember, engem is meg ,a,kar ülni néhány garasért! S.-t ez a jelenet annyira felizgatta, hogy többet egy szót sem tudott szólni. Berohant a hálószobájába, előkapta a borotvái ját és a lábain az ütőereket fölmetszette. Az asszony egyszerre csak retenetes sikoltást hallott. Eleinte le sem akart menni az ura szobájába, de a sikoltást .egyszerre tompa zuhanás követte. S.-né ekkor .berohant fi hálószobába ós az urát a földönfekve, véresen találta. Azonnal elküldtek a mentőkért, akik az eszméletlen embert beszállították a közkórházba, (lábát azonban (előzőleg elkötötték. A közkórházban aztán megvizsgálták az orvosok S.it .és megállapitották, hogy sok vérveszteség nem érte, hanem az izgatottságtól vesztette el az eszméletét. Sebeit bekötözték és visszaszállitottáík a lakására. Most a családja ápolja . . . Tisztek ne politizáljanak. A Berliner Tagblatt jelenti Parisból: A Humanité Etienne hadügyminiszter ,május 28-ról keltezett titkos körrendeletét közli, amelyben , rámutat arra, hogy több tiszt kedvezőtlenül nyilatkozott a hároméves szolgálati idő visszaállítására irányuló törvényjavaslatról. A körrendelet ezért a tiszteket óvatosságra inti és arra, hogy tartózkodjanak mindennemű politikai nyilatkozattól. . • Arab—török harcok. A Reuter-ügynökség (jelenti: A John iScoét gőzös hint hozott az arabok fölkeléséről ,a 'perzsa öbölben. E szerint a gőzösön levő .török katonák gőzesónakoíkon elhagyták a hajót és május 29-én Ojairmál partra szállottak. Itt elfoglalták a hét evőd közül az egyiket, anélkül, .hogy ellenállásra találtak volna. Azonban Ben Eszszaud arab sejk és egy nagyobb csapat beduin meglepte őket, .Ezek a török katonákat visszavetették Bathmin szigetére, miután lefegyverezték őket. Körülbelül hatvan török katona és negyven arab meghalt. A török katonák ezután ismét visszamentek a John Scobt gőzösre. . ... » . . " A Z . : - J