Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1913-06-27 / 148. szám
191'3. junius 27je&i'tését is egyben; m eghatói marást Iklár, hogy az éleim isKörsaálilitásh oz uj pályázatot hirdethessen. Turosányi Imre dir. azt indiiltvényozza, ihogy a tanács, illet őlog a kórházi bizottság tegye megfontolás tárgyává, hogy a kórházi élelmezés házi kezelésben történjék. Aminál inkább ajámlja ezt, mórt a kórházak élelmezése ma már a világ mindén modern kórházában házilag történik. Igy amellett, hogy a kórház jobb élelmezésit Ikap, a város is megtakarítást ér el. A közgyűlés az inditványt kiadja a taináicsnalk, de kimondja, hogy addig, amíg ebben aiz ügyben javaslat lkészül, pályázatot hirdet- a kórház lélelmezésére. Megüresedett egy iskolmzéki bizottsági A4 koaíició pöre Herczeg Ferenc ellen. (Saját tudósít ónktól.) Herczeg Ferenc iró és képvisélő Aradon a koalicíós kormány tagjait tolvajoknak, orgazdáknak és fölbujtóknak nevezte. Herczeg ezzel visszafordította .a koalíció ellen azokat megbélyegző építhetonokat, amelyekkel Széchenyi Aladár gróf pártja szokása Szerint érv gyanánt használt. Lukács Lászlót, Khuen-Héderváry Károly grófot és Tisza István grófot illette. Herczeg szószerint igy nyilatkozott: — És azok az urak, akik a koalició idején kormányon ültek, Széchenyi Aladár gróf legjobb barátai. Ott, a barátai között keresse a jelölt ur a tolvajt, az orgazdái és a felbujtót. Azt hiszem, hogy még szabadlábon járnak. , j , ) A koalíciós kormány vasárnap konferenciát tart Budapesten és itt határozza el állítólag, hogy Herczeg Ferenc ellen megteszi a büntető följelentést nyilvános rágalmazás és becsületsértés miatt. Egyedül Kossuth Ferenc és Apponyi Albert van jelenleg Budapesten a koalíciós kormány tagjai közül. De már értesítve vannak az exmitiiszterek és államtitkárok az aradi vádról. Wekerle Sándor Dánosról, Andrássy Gyula Tiszadobról, Zichy Aladár is a birtokáról jön fel a fővárosba. A vasárnapi konferencián a következők vennének részt: Wekerle Sándor, Andrássy Qyula gróf, Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Darányi Ignác, Zichy Aladár gróf, Polónyi Géza, Günther Antal, Josipovich Imre, volt miniszterek, Hadik János gróf, Szterényi József, Désy Zoltán, Mezőssy Béla, Tóth Jários, Meskó László, Bolgár Ferenc volt politikai államtitkárok. A büntető följelentést állítólag nyomban megteszik. Sokan már Herczeg Ferenc védőjéről is ,tudnak, aki előreláthatólag Kenedi Géza dr. képviselő lesz. Herczeg Ferenc tehát a vádlottak padjára kerül. A védelem a teljesen bizonyítási szabadságot kérheti — a következő tényekre nézve: Megállapította a zárszámadási bizottság, högy amikor a koalíciós kormány uralomra került, tizenkilenc szerződés igén előnyös áron biztosította a magyar államvasutak szénszükségletét több esztendőre. Fölmentek azonban a szénárak és a bányák, bár erre semmiféle szerződéses joguk vagy ürügyük nem volt, megtagadták szállítási kötelezettségük teljesítését. A koalíciós kormány ekkor kénytelen volt a vasút szénszükséglétét máshonnan fedezni, ami abban az egv esztendőben az államkincstárnak több mint hét millió kárt okozott. A koalíciós kormány minisztertanácsi határozót alapján fölmentette a vállalatokat a kártérítés kötelezettsége diót, visszautalta az óvadékaikat, utasította a magyar államvasút igazgatóságot, hogy a fennálló előnyös szerződéseket bontsa fol és utaDELMAQYARORSZÁG tagság. Névszerinti1 (szavazással választják meg az uj tagot. A közgyűlés 33 szavazattal Tóth Imre idir.-t választotta meig. Vas Feitemc szivattyutélepi (fűtőt 563 korona évi nyugdíjjal végleg ínyuigdlijiazzálk. Az 1912. évi zárszámadást a tanács átvizsgálta és azt Ikifo'gásta'lanaiak találta. A közgyűlés -elfogadj a. A Kossuth Laj'CS-euigáriuti járványkórház kezelő ortvioisáinaik évi 600 korona tiszteletdíjat szavazott meg, Fajka János főszáiiivevőneik. pedig 3 havi szabadságot engedélyezett a közgyűlés. Ezután -több szabadságenigedélyiezés iránt való kérvény lebángyaüásával a közgyűlés véget ért. laaaBaaaaBaaBaaaagassBaaaaBaaisaasaaaacBBBaasaBaaaa sitotía a magyar államvasút igazgatóságát, hogy ugyanarra a szénmennyiségre, ugyanazokkal a vállalatokkal kössön ujabb szerződéseket 30—40 százalékkal magasabb egységárak mellett, i A zárszámadási bizottság jelentése megállapította, hogy ez a kormányintézkedés a készen talált szerződések egész időtartama alatt az államkincstárt körülbelül negyven millió koronával károsította meg. Ugyancsak'a zárszámadási bizottság jelentése mondja el a tátralomnici bérlet történetét. A koalíciós kormány szerződésre lépett egy gazdag nemzetközi vállalattal, a melynek béfbeadta Tátra-Lomnicot. A vállalat bizonyos előnyöket élvezett s ezzel szemben bizonyos terhes beruházásokra vállalkozott. A gazdag nemzetközi vállalatnak azonban nem vágott be az üzlet és szabadulni szeretett volna tőle. Alapított tehát egy tőkeszegény fiók vállalatot és a kormánnyal erre átruháztatta a szerződést. Mikor aztán ez a vállalat nem tudta a kötelezettségeket 'teljesíteni; a kormány hivatkozván a vállalat szegénységére, fölbontotta a szerződést. A kincstár igy {több milliónyi beruházástól esett el, mellyel a gazdag nemzetközi vállatot neki szerződés szerint tartozott. A zárszámadási bizottság jelentésében vannak a talpfamegrendelés részletei is. A tényállás szerint az Eisler-cég pályázat kiírása előtt ajánlott a kincstárnak tiz évre tálpfákat. A minisztérium erre igen rövid időre és folyó évre irta ki a pályázatot. Ezen a pályázaton az Eisler-cég volt a legdrágább ajánlattevő. És ő kapta meg a tiz évre szóló szerződést. Heltai Ferenc, mint bizottsági előadó, a képviselőházban elmondotta, hogy a koalíciós kormány a dalmát vasút ügyében először opcjót biztosított egy cégnek a vasút megépítésére, lekötvén magát, hogy azt bizonyos időn belül mással nem építtetheti meg. Azután a kiegyezésben kötelezettséget vállalt Ausztriával szemben, hogy a vasutat bizonyos időn belül meg kell épittetnie. Ez a kettős időbeli kötelezettség ugy volt kombinálva, hogy ez a .Szóban forgó cég számára minden konkürrencia kizárásával monopóliumot biztosított a Vasút megépitésére. Az illető cég ezt a monopóliumot .kihasználva, az építkezésére körülbelül 215 millió koronának megfelelő ellenértéket követelt és a koalíciós kormánv ezen az alapon meg is kötötte vele a szerződést. A Khuen-Hcaerváry-kormány alatt a cég elállt a kész megállapodástól és a kincstár most majdnem száz millió koronával olcsóbban fogja megkapni ugyanezt a vasutat. A nagy pör — ha megindul — nem esküdtszék elé kerül, mert Herczeg Ferenc gyűlésen mondotta el a vádat. Szakbiróság vonná tehát feleletre Herczeget, akár csak Désy Zoltánt. Ha a vizsgálóbíró elrendeli a vizsgálatot, akkor elsőnek a terheltet, Herczeg Ferencet idézi meg, kihallgatja és kihirdeti előtte a vizsgálatot elrendelő végzést, a mely ellen Herczegnek fölfolyamodó joga van a vádtanácshoz. Ha a vádtanács is jóváhagyja a végzést, ez esetben a bűnvádi eljárás perrendszerüen lefolytatódik. Nem sikerül a választójogi blokk. — Szabadka Is bizalmat szavazott a Tisza-kormánynak. — (Saját tudósítónktól.) Szeged és Hódmezővásárhely után ma Szabadka szólalt meg és szavazott bizalmat Tisza István grófnak s kabinetjének. Mindez az aradi választás előtt történik s akkor, amikor az ellenzék fogadkozik, hogy megkezdi az igazi harcot a kormány ellen, — ellenben még a választójogi blokkot se tudják összeforrasztani. Érthető tehát, ha az egész ország már mint ellenzéket is, hogyan veszi azt a néhány csoportot, amely bizony mindent müvei, csak nem az ország érdekeiért munkálkodik. Szabadka város ma imponáló eredménynyel végzett a bizalmi indítvánnyal. Prugly Sándor főispán, mint elnök kihirdette az eredményt, amely szerint 149 szavazat jutott a kormányra, ellene pedig csupán 29. És Szabadka nemcsak bizalmat szavazott Tisza Istvánnak, hanem egyben egy határozati javaslatot fogadott el s abban élesen elitéli a parlamenti botrányokat, főként az obstrukciót, mondván, hogy az ellenzék harci modora aláaknázza a parlament mivóját és állami életünknek is árt. A mai napon még egy városban szavaztak bizalmat T.isza kabinetjének, Segesvárott, Nagyküküllőmegye székhelyén, hol a közgyűlésen szintén imponáló többsége akadt a kormánynak. Az ellenzék pedig kétségbeesetten gondol még egy cselekedetre: a választójogi blokk létrehozására. Valahogy megérezte, hogy az ellenzéki egyesülésnek főpontja csak az lehet, ha programjuk is lesz és ha — részben legalább — valami közösségre jutnak egymással. Károlyi Mihály gróf három irányban indított akciót a blokk ügyében. Tárgyalt Andrássy Gyula gróffal és híveivel, azután a munkapártból kilépett képviselőkkel, végül a demokratákkal. Ez a három frakció ugyanis nem tartozik a szövetkezett ellenzék kötelékébe. Vázsonyi Vilmos völt az első, aki föltételek nélkül tette magáévá a választójogi blokk gondolatát. A program három pontból áll: , 1. Az alkotmánysérelmek reparálása. 2. A korrupció kiirtása. 3. A választójogi törvény demokratikus irányú revíziója. A disszidensekkel és az Andrássy-csoporttál való tárgyalások során már nehézségek mutatkoztak. A program első pontja ellen a disszidenseknek voltak kifogásaik. Azt mondják: saját magukat ítélnék el, ha pálcát törnének a junius negyediki törvénytelenség fölött. Sándor Pál ennél is tovább ment. Kijelentette, hogy a junius 4-hez fűződő többségi tényeket szükség esetén meg kellene ismételni. A volt igazságügyminiszter, Székely Ferenc, valamivel enyhébb formában kezelte a kérdést, de társai hozzájárulását ő sem garantálta. Végre hosszas kapacitálás után abban állapodtak meg, hogy előkészítő bizottságot küldenek ki, amely megkisérli az ellentétek áthidalását. E bizottság kiküldését Andrássy Gyula gróf eddig tanúsított magatartása, helyesebben: ingadozása is szükségessé teszi. A most vajúdó „uj hatvanehetes pártja" részére ugyanis nem enged abból az álláspontjából,