Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-27 / 148. szám

' I •fa t 8. DBLMAQYARORSZÁG 1913. junius 196. hogy a szövetkezett ellenzék választójogi ter vezete túlmegy a határokon. Andrássynak az a szándéka, hogy külön választójogi tervezetet készít. Ebben bizonyos koncesszióka tesz ugyan a gróf, különösen a titkosság terén, de még mindig messze esik a másik ellenzéki irányzattól. Károlyi Mihály gróf a jövő héten fölkeresi Andrássyt és megkéri, hogy a bizottság munkájában vegyen részt. Ha Andrássy belemegy, az ő választójogi tervezete is tár gyalás alá kerül. Viszont ma már tisztán lehet látni, hogy az a választójogi blokk, ame lyet1terveztek, dugába dőlt. kaleid05zkdp (Irodalmi arisztokrácia.) Innen-onn an isziáz esztendeje lesz, amikor egy magyar iró (Dö'hremtei Gábor) 'kritikusa (Bajza József) .ellen egy arisztokrata (DesSewffy József gróf) íháta mögé bujt. A bátor magyar kritikusnak azonban egy csöppet, sem imponált, hogy az általa megtámadott Iró helyett az artsztckraIta szállt lk:i ellene saikra, hanem — s akikor ebhez még bátorság kellett — igy laposztrojfálMa az írót: „Azt hitte-e, hogy én a polgári (világ mágnását a tudományok .világában is mágnásnak fogom ismerni s ... mihelyt ő hallatja, szavát, én végkép etihalilgatok? ... ott, hol az írói respuhlica kezdődik ... inem érdem, inem születés, nem hivatal többé, egyedül okok, egyedül ész adnak elsőséget.' .Mennyi viz folyt le azóta a Tiszán, de még a Rajnán is és iine még mindig ott tartunk, hogy, magunkról nem is szólva, a nagy kul túráit német birodalomban cézári szóval és tekintéllyel avatkoznak bele tisztián irodalmi kérdésekbe. Maga a német császár és a német trónörökös intette le a németek jelenleg (legnagyobb d.rámaiköltőjének: Gerhart Hauptmainnak azt a darabját, melyet B oroszló városa megbízásából irt az 1813-Íki porosz .szabadságharc dicsőítésére. Magának a darabnak a tartalmát nem ismerjük, de ismerjük Gerhart Hauptmamnt. A cézári leintés ,követkozmónyeitöl nem kell a költőt féltenünk, mert neki ez a leintés bizonyára kevesebbet áirt, mint magoknak a leintőknek, mert a nemet irói republicánák nem egy, de száz Bajzája is van, ak.i érthetően tudtára .fogja adni ugy a császárnak, mint a fiának, bogy 'Ott, ahol .az irói republioa kezdődik, ,ott megszűnik a trónon székelő fejedelmek Szuverenitása, csak az a sajnálatos, hogy a ,mai modern korban -erre az intelemre még egyáltalán szükség van. Gerhart Hauptmanuak bizonyára más a felfogása a szabadsággól, melyet darabjában dicsőített, mint Vilmos császárnak és Vilmos Ágost trónörökösnek, bizony os azonban, hogy a dolgozó népek milliói a szabadságról való felfogásukat dlllleitőan a költőhöz és nem az uralkodóihoz állanak közelebb. Ez egymaga is lelég ok lehetett volna a hallgatásra. A kormányzati iböleseséglieiz tartozik ritkán megnyilatkozni és soikszor — hallgatni. * (A csókái fehér.) A nagyhangú reklami,roaáscik korszakában maga ihatja meg a borát, aki .még mindig azt tartja, amit nagyapáink: „jó bornak inem kell cégér." A szőke Tisza 1200 hektoliter csókái fehérrel megnövdkedett tartalmával a tanúbizonyság, hogy a jó borkereskedőnél nem is a ibor, hanem a cégér, a reklám a fő. Hány szomjúhozó embernek volt kedvenc szómj.csillapitója a jó márkájú cfeákai fehér! Ámde most ugy járt ez a mi kedves italunk, mint a máról-iholnapra leleplezett szép asszony, egyszerre vége a jó hírnévnek. A szép aJsszony Sem akikor veszíti el jó hírét, mikor a csalafinta életre adja magát, hanem, mikor — rajtacsípik. Istenem, mekkora vagyon egy hétezer holdas uradalom, pláne ha aíbból több, mint ezer (hold .a szőlő. Száz hold szőlőből már igazán urasam lehet megélni, -ezer hold szőlő jövedelméből meg épenséggel fejedelmi módon. Sajnos azonban, az emberi telhetetlenségnek nitncs határa. A pénz ördöge inemdsak a koldust, az éhezőt, -a nélkülözőt vezeti a bün útjára, íme az ezerhold asolkat is hálójába keríti. Még csak a rossz szőlőtermés sem lehet a mentségük, mert akiknek a va.gycmát beavatottak olyan sok-sók millióra .becsülik, mint a csókái földesurakét, azok még cSak elbírnak 1—2 rossz szőlőtermést. A csókái fehér márkájával ugy .összeforrt az ő nevűk, hogy — erre legalább is kellett volna gondolniók — nem ronthatják él a csókái fehér hírét a maguk nevének a sérelme nélkül. ; fidSzeged és Hódmezővásárhely példája. A Magyar Nemzet irja: Hódmezővásárhely és Szeged! A színmagyar érzés, a nemzeti gondolat mintha ennek a két virágzó alföldi empóriumnak falai között támadt és izmosodott volna éltető, föntartó erővé! A magyar faji kiválóság minden jellegzetessége ott nyilatkozik meg. Egyik város sem nyitott soha kaput olyan törekvéseknek, amelyről nem tudta biztosan, becsületes, nemzeti célt szolgál-e. Soha térdet, fejet nem hajtott egyik, törvényhatóság sem a hatalomnak, ha ártó szándékot tételezett föl röTk,- Tisza István gróf miniszterelnök az ellenzék híresztelésében „veszedelme az országnak, fanatikusa az összbirodalmi eszmének, bérenc, aki ha-1 zája önállósága ellen tör, panamista, fölbujtó, a parlamentárizmus gyilkosa, a népjogok elkobzója". A gyűlölet kifejezésére nincs olyan szava a magvar szókincsnek, amelylyel ellenzéki részről nem illették volna a miniszterelnököt. S ime, Hódmezővásárhely városa óriási szavazattöbbséggel tántoríthatatlan bizalma jeléül díszpolgárává választotta, tehát abban a legnagyobb kitüntetésben részesítette Tisza István grófot, amelylyel a polgári társadalom közéleti kiválóságot földíszíthet, Szeged pedig bizalmat szavazott neki és fölajánlotta készséges támogatását nagyszerű kormányzati céljai megvalósítására. Ez a két bizalmi nyilatkozat jelentőségében kiválik a hasonló állásfoglalások hosszú sorozatából. Mindegyik törvényhatóság bizalmi megnyilatkozásának értékét kétségbevonták eddig ellenzéki részről valótlan, de valószinünek feltüntetett kifogással. Hódmezővásárhely lés Szeged bizalmának őszinteségében és önzetlenségében kételkedjenek! Bizonyíték a két nagy magyar város állásfoglalása annak, amit az aradi választóihoz intézett nyilt levelében Tisza István gróf is elégtétellel hangsúlyoz, hogy az ellenzék gyalázkodása nem fertőzte meg a közvéleményt s hogy mindenütt hitelét vesztette az a két programos, két elves, maszlagos politika, amely kótyagos fejjel járja a tojástáncot a népszerüséghajhászás és a guvernementalizmus között. Arad városa, ahol három nap multán járul a szavazópolgárság az urnák elé, nem maradhat el Hódmezővásárhely és Szeged mögött. Az ország ^ egyik 'legintelligensebb polgárságának meg kell éreznie, meg kell győződnie a miniszerelnök nyilt levelének véres igazságáról s gy az ellenzék minden terrorizmusa ellenére is bizonyos, hogv Tisza István gróf miniszerelnök hatalmas győzelmet fog aratni törpe ellenfelén. i Káplán és tanítónő. — Revolveres pap-katasztrófa. — (Saját tudósítónktól.) Remetevasgyár után egy héttel Varannónak is revolveres papkatasztrófája van: a varannói káplán szerelmes volt egy szép tanitónőbe és mert egymásé nem lehettek, elment utána Eperjesre és kétszer rálőtt. Ez a szerelmi dráma nem végződött halállal és nem kevert vérbe oltárt és reverendáf, hanem tébolydával végződik s egy szép papi karriér tört derékon. Fatal, erős, szép emberek, akik kifelé békét, vigasztalást hirdetnek s az arcukon derűs mosoly: a reverenda alatt pedig a tulajdon szivükkel, duzzadó, kitörő- életükkel vivnak rettenetes harcot. Urbán István, a varannói-eperjesi dráma hőse, ezek közül a reverendába tévedt emberek közül való volt s a belső harcok megbontották idegrendszerét, ekza'ltált, rajongó beteggé tették s a téboly szerencsétlen áldozatai közé sodorták. A dráma végén jött a mentőkocsi és a kegyetlen belső csaták elesett, revolveres hősét elvitték az élőhalottak közé ... Ki következik még utána azok közül, akik most még a harcnál tartanak? (Két esztendővel e^dőtt fiatal káplán (került Varamnóra. Urhúm. Istvánnak Hivták a huszpmlnégyesiztenidős. élénk tekintetű ifjút, aki egyáltalán .nem vollt papots külsejű. .Valahogy kikívánkozott. a fekete íreveueuidá-Fél. Strasser Antalinál, a fóbiérlhaiu. azét,a megboldogult varamnál plébánosnál kvártélyozták él, a paródhla egyik kertre néző szobájában. A fiatalember Hamar megbarátkozott a. varannói emberiekkel. A társaságban igen kedvelték. Élénk modorú, mosolygó arcú, derült kedélvü embernék látszott. A szószéken azonban kiütközött belőle, hogy nem termett papnak. A prédikáció nem valami uagy erőssége. Hebegett, dadogott, m-em íhiirta el a nyilvánosság tüzes ostromát. A paróeihián meleg otthonra talált a fiatal káplán. Strasser Antal plébános magáinál tartotta ia nővérét, egy eparjés'i özvegyasszonyt, akinek Három felnőtt leánya volt. A (legidősebb leány: Strasser Ilonka tanítónő, szintén az öreg plébános (házában lakott. A leány Hamar összebarátkozott a. fiatál káplánnal. Sokszor löketett együtt látni őket, .a 'viruló, szép fiatal leányit és az llfju lelkipásztort. A kisvárosi élet csöndes egyformasálgát nem fodrozzák zajos, nyugtalan emóciók. A varannói plébánia, nem sdk .dolgot, adott a fia tal káplánnak, akinek -a srivébe 1 assiainikünt belopta magát 'a fiatal leány arca... Hogy a fiatalok közeit ml törtónt, senkii sem tudja. Egy fedél alatt laktak, naponkint többször találkoztak egymással. Egy esztendővel ezélőtt meghalt Ktmsser Antal, a varannói öreg plébános. Uj parócbiáis jött Varannóra. és özvegy iStrasserné leányaival együtt 'elköltözött Eperjesre. Ettől az időtől kezdiVe a fiutál káplán búskomorságba .esett. Az arca. inu.gy megrázkódtatások. éles lelki viharok nyomait tükrözte. iKerü'le az embereiket és ailiig érintkezett valakivel. A varannói emberek tudták a. mély lehangoltság okát, — a leány távozása volt az okia. :a káplán meghasonlásának. Az utóbbi Időben már egyáltalán inem tette normális ember lenyomását. Vawannóról gyakran utazott át Eperjesre és sürti utazgatásásának mindig egy-egy levél vagy távirat volt az oka, (amint ismerőseinek -előadta. Tegnapélőtt még bucsun vdlt a plébánia egyik fináléján, egy kis zempléni községben. Tegnap este Hirtelenül' elutazott Va.rannóról, szokása szerint isimét Eperjesre, meglátogatni Strasserélket. Eperjesen szép házuk és pompás kertjük van. Strasseréknek, a városon kívüli. Mióta Varannóróí elköltöztek. Itt ólt .a család .nyugodtan, csendesen. ösaik Urbán látogatásai zaklatták f-el olykor őket. Strasfeerné a kánián sürii látogatásait inem nézte jó szemmel. Féltette leánya kirét a fiatal lelkész vizitjeitől.