Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-27 / 148. szám

194 " DELMAGYARORSZÁO 1913. junius 29. geit dúlták föl politikájuk s őrszemi érvényesülésük céljából. Ennek az ellenkezőjét merte állítani éppen Aradon, a'hol ugyanazon közönség előtt nyilvánosan egyszer már megbocsátott neki — Kun fi. Rendkívüli közgyűlésen döntenek a vásárcsarnokról. — Befejezték a junius! közgyűlést. — (Saját1tudósítónktól.) A törvényhatósági bizottság ma délután befejezte junius havi rendes közgyűlését. Amilyen viharos volt a tegnapi nap, annyira csöndes volt a mai. A tárgysorozat hátralevő ügyei gyorsan perdültek keresztül a közgyűlés retortáján. Alig egy-két fölszólalás zavarta csak a referátumok monoton menetét. A közgyűlés azért meglehetősen hosszú ideig, majdnem félhétig tartott, aminek az volt az oka, hogy a programon még negyvenhét többé-kevésbé jelentéktelen ügy várt elintézésre. Választások is voltk, de korántsem keltettek olyan izgalmakat, mint tegnap az'alügyészi állás betöltése. Részletes tudósításunk itt következik: A közgyűlésen Lázár 'György idir. ipolgármestiar dlniöikölit. Jegyzőik: Taschler Endre főjegyző és Rock Lipót losatáilyjagyző. A tegnapi ülés jegyzőkön yvét észrevétel móltól hiteiletsítettók, majd ajz /űiresedésten levő kerületi orvosi állásra iegy)hamguila.g Pártos Bióla dir.-t választották meg. Ezután áiz iskolaszéki irattáros;i állást töltik be. A kandidáló bizottság <eiliső helyein Jó járt Jánost, másod ilk helyien Gyólay Ferencet jelölte. A (közgyűlés egyihanigiuöag Gyólay Ferencet választotta mag. Az írnoki álilást a Iközgyülós Török Sámdar helyiettesiteflt áamdkikal töltötte be. A tanácsi ©lőteirtjesztósdk során Bokor Pál helyettes polgármester Dobay Gyula dr. indítványával feapcao Latban javasolja .a felső ipariskola ikönnyélkóniek rernkdealését. Ezután a vásárcsarnok pályatervei ügyé,ben (tette meg Bokor Pál helyettes, polgármester a tanács ismeretes javaslatát. A (tanács iá beérkezett pályaterveik (közül .hatot ajánl megvételre darabomként 600 koiromáért. Javasolja továbbá a 'tanács, hogy a közgyűlés a zsűri tagjainak fáradságos mumkájmlkért fejenként 500 (korona tiszteletdíjat szavazzon meg. Dobay Gyula dr. azt (kérdezi, hogy m!i ,a .szándéka a tamácsnaik a vásárcsarnok végleges tiervémeík ©llk-észitése dolgában.. Mórt ha .a tanács uj pályázatot Iriván hirdetni, -akikor fölösleges a ineim díjazott pályatervek megvétele. Ha pedig kombinatív uton alkarja .elkészíttetni a végleges pályatervet, akikor tegyen mindjárt javaslatot .abban az irányban is, liogy valamelyik építő cég megbízásával vagy uj pályázat hirdétésével olldjálk-e meg a vásárcsarnok végleges tervének kérdését. Bokor Pál azt válaszolja, hogy erre vonatkozólag a tanács a julius elején tartandó rendkívüli közgyűlésen fog előterjesztést tenni. Kéri :a közgyűlést, mondja Uri .az ajánlott pályatervek megvásárlását. Dobay Gyula dir.: Akkor vagyok bátor inidit.ványoznii, Ihogy ;a iközgyülós most ne határozzon a pályatervek megvásárlása dolgában. Bokor Pál ismételt felszólalásában kéri a tanács javaslatának elfogadását. A közgyűlés igy határoz. Bokor Pál bejelenti, hogy Pick Jenőnek a májusi közgyűlés elé terjesztett s a vágóhidra vonatkozó interpellációja következtében a tanács a vágóhíd vezetését egy kézbe kívánja letenni. Miután .ezzel a tervvel a tanács eigyíik tagja már régebben foglallkoziiik, részletes javaslatot majd a szeptemberi közgyűlésnek fog bemutatni a tanács.. 'Bejelenti még Bokor Pál, hogy a vizszolgáltatási zavarok megszüntetése érdekében ;a .tanács rendkívüli intézkedést, tett. Á közgyűlés tudomásul veszi .és jó váhagy ja, a. tanács Intézkedését. .A Dáni-utea (lakói gázvilágítás bevezetését kérték az utcájukba. A tanács a mérnökség tervei alapján, javasolja a közgyűlésinek, bogy öt gázlámpa felállításához járuljon, hozzá. Ezek (közül 3 féléjszaka, kettő pedig egész éjjel világítana. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadja. A Szilkra-utoa. rendezését fölvették az idei kövezés! programba. A rendezéssel egyidejűleg a tanács engedélyt, kér az utca lógszesizvilágitá&sall való ellátására iis. A közgyűlés az engedélyt megadja. Négy uj tanyai iskola építési költségeire 104.000 koronát irányzott elŐ a tanács. A négy iskola ikiépitését azon- | bam .a legelőnyösebb ajánlattevő tis 108.000 koronáért hajlandó elvállalni. A tanács ezért póthitel megszavazását kárt a közgyűléstől. A pótíhitielt megadják. Gaál Endre dr. kulturtanácsos a zenepalota ügyében referált. A palota fölépítése tudvalevőleg 625.000 koronába kerüil, de a vároisindk csak 800.000 koronára van fedezete. A hiányzó összeget kölcsönből fedezi majd a város, amelynek a fölvételéire nézve a tanács1 a jövő hónap elején tartandó rendkívüli közgyűlésinek fog javaslatot tenni. A közgyűlés a tanács bejelentését ituldomásiül veszi. Ezután Vigh Ferenc szegedi szobrászművész kérelmével foglalkozik a közgyűlés-. Gaál Endre dr. jelenti, Ihogy Viglh az Aranlkautoában ingyenesen vagy minimális árért telket kért a várostól műterem céljaira, A tanács azt javasólja, ho-gy a teCIket, 8800 koronáért engedj© iát a város óly módon, hogy ez az -összeg lnuSz évem át kamatmentesén egyenlő évi részletekben fizetendő s .ezzel szemben a tanács Viglhnek a felékre -elsőbbségi jogot kíván biztosítana. Kiss Gyula, nem fogadja él a tanács javaslatát. Elínök .névszerinti szavazást rendel .el, amélymék eredménye az lett, hogy Kiss Gyula kivételével a jelenlévő városatyák mind elfogadták a .tanács javaslatát. Pavkovics Riezsőné megvétel céljából fölajánlotta a városnak Bajza-utcai házát, a melyre a Bajza-utoa rendezése miatt van szükség. A tietek egy része ugyanis beleesik az uj zeneiskola telkébe, a másaik részét padiig u'tcany.iitásra használj.ák föl. Pavlkovicsiné 12,000 koronát kért az ingatlanért, amelyből hosszas alkudozás után 3000 koronát -engedett. A tanácsinak -az a javaslata, hogy a házvétellbez járuljon hozzá a közgyűlés. A közgyűlés névszerinti szavazás utján dönt és elfogadja a tanács javaslatát. A gyengeelniéjü gyermekek oktatására három 'osztályt -akar Szegeden fölállítani a Gyermektanulmányi társaság, amely © célra a Szemtgyörgy-iskola három termének átengedését -kéri a várostól. A tanerőket az állam fizetné. A tanács javasolja, hogy -a kórt helyiségeiket- engedje át a (közgyűlés. Igy határoznak. László Antal kórházi éMimíiszarszádíiitó a várossal kötött szerződésének rögtöni fölbontását kérte. A tanács javasolja -a kérelem (beiRémülten -eszmélt rá, hogy hangosan beszél, magában beszél, éjjeli órában beszél. Medaillonokat faggat. Mi ez? Hiszen ő Istenben sem hisz, a tagadó francia természettudósokat olvasta és mégis medaillon képekkel beszélget, pedig hideg láza sincsen talán? Meg fog bolondulni netán? — De miért nem szeretett soha — kérdezte most önmagától — Mária Krisztinának megírta egyszer. N-ein szeret, mert férfi vagyok, 'kemény, kíméletlen. Istentől nem félek és sokat gondolkodom . . . Azt mondta, nem tudok érezni . . . Oh, ha tudta voina . . . és mennyire kellett tudnia . . . Hiszen mást sem tettem, csak éreztem. Megszédültem, amikor először láttam őt Firenzében, hebegtem, amikor megkértem, hogy asszonyom legyen, a szavam elakadt, amikor először érkeztem vele S-chönbrunnba és fájdalmamban a márványoszlopot haraptam, amikor először tudtam meg, hogy nem szeret..,. Azután naponta tudtam meg ezt és még most sem tudom, hogy szeret, még most sem szeret, pedig már tiz éve halott . . . Csa'k a halált szeretem mondta egykor panaszlóan — és meghalt, huszonkét éves korában halt meg, bizonyára csak azért, hogy „ne lásson többé ... A trónörökös fejjel lebukott a secrétaire-re és olyan erővel', hogy a parókájáról alácsiiggő vastagfonatu konty a hátát csapdosta. József nem tudta: mi ez, megdöbbent, ijedten nézett hátra. — A parókámtól rettentem meg — mondotta most hangosan. — Magamtól félék . . . Meg fogok bolondulni. Kinyújtotta kezét, hogy megrázza az ezüst csengetyüt, amelynek harangos burkára kis amorettek voltak vésve. — Behivom a testőrt. Költsék föl Kaunitzot, szeretnék vele beszélni ... De nem, éjfélkor csak nem hivathatom a kancellárt, még megtudja, hogy félek . . . Talán inkább az orvost . . . Fölállt, bement legbelsőbb szobájába. Ott volt Pármai Izabella. A fehér hercegnő mindenütt, ott volt József legbelsőbb szobájában. A térdeplő fölött Isten anyjának képe helyett az övé lógott. Egyik arcképe az ágy mennyezetére volt szőve, egy olajfestmény a nagy tükör fölött diszlett, a falakon pedig sok-sok alakban medaillonokon, porcellánokon, vásznon, szénrajzokon, égetett fára festve kicsiny és életnagyságú alakokban mind az ő arcképe. Az álló óra iivegburka alatt az óralapjára festve, a pohár üvegre kis kék ibolyakoszoru közé pingálva, a kis tabourette-asztalkán bársonypárnára égetve, — mindenütt Pármai. Izabella. A fehér hercegasszony több mint száz képben lakott — oh, bizonyára halott szivének kedve ellenére — a boldogtalan József szobájában. Még a hármas velencei tükör mindegyik lapjának mindegyik sarkában is Pármai Izabella szomorkodott. özvegy Józsefnek a szívverése elállt, a mikor a szobába lépett és látta, hogy halott boldogtalansága száz helyen is amiatt bánkódik, mert holta után is vele kell együtt élnie. Még a halála után is. — Izabella — kiáltotta most József és a térdeplő felé rohant, amely fölött szintén Pármai Izabella sopánkodott bus madárként — Izabella nem szeretsz? A kép nem felelt. — Izabella — ordította most József. — A férjed szól hozzád, özvegy vőlegényed. Könyörgöm, mondd, hogy szeretsz! A kép nem felelt. — Izabella — fudoklott József térdelve — nem szeretsz! Sohasem is szerettél? A kép nem felelt. És hogy József negyedik izben is megkérdezte Pármai Izabellát, vájjon szereti-e őt, a szoba félhomályos éjszakai csöndjében a bútorok megremegtek. Az üvegek apró ezüstharangok halk fájdalmas hangján zengtek, az ablaktáblák az éjféli szél szavával sóhajtottak, az óra aranyingája sebesült katona módjára nyögött és a butoro-k fekete fája a halott keleti istennőknek évszázadok óta keblükbe zárt fájdalmával nyöszörgött. A kép pedig megmozdult. Pármai (Izabellának a térdeplő fölött levő képe, amikor József negyedik izben is megkérdezte, hogy szereti, a szemével intett, hogy: — nem. Fs ebben a pillanatban mind a száz Pármai Izabella intett. Az ágy mennyezetén, a fali képeken, az óra lapján, a tabouretten, a pohárüvegen, a velencei tükrön is és mindenütt. És mind a száz Pármai Izabella egy időben, egyazon mozdulattal intette, hogy: — nem. És József mind a száz intést meglátta, megértette, fölfogta. A szivéhez kapott és habzó ajakkal újra kérdezte: — Pármai Izabella miért nem szeretsz? De a képek 'közül most nem intett egyetlenegy sem. Merev, mozdulatlan maradt a legnagyobbiktól kezdve a legkisebbikig mind. Künn a folyosó kőlapján a testőr ütemesen lépkedett. A visszhangzó zajra József a fejéhez kapott. — De hisz nem felelhetett . . . Nem lehet igaz ... A halottak mem élnek ... És ájultan — meleg holttestként — bukott végig a szoba padlóján.