Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-24 / 145. szám

i. DELMAQYARORSZÁO 1913. junius 21. Az államvasutak igazgatóságának alább ismertetett tervei között csupán csak egyet­len részletet kifogásolhatunk alaposan és ez a központi pályaudvar elhelyezésének meg­oldása. A tervezet szerint a központi pálya­udvar a mostani Szeged-állomás megfelelő kibővítésével létesíttetnék s ebbe futnának be a várost érintő összes vasutak. Hogy milyen késedelmet jelent ez a kitérés a nagyvárad­fiumei gyorsvonatnak és az összes alföld-fiu­mei tranzitó-forgalomnak, azt nem kell bő­vebben magyarázni. A központi pályaudvart tehát ott kellene létesíteni, ahol a két fővo­nal találkozik, vagy legalább is olyan helyen, melyet mindkét vonal könnyen megközelít­het és amelyet például az alföld-fiumei re­lációban járó vonatok anélkül hagyhatnának el, hogy az úgynevezett fej-pályaudvarban (amilyen a budapest-nyugati) kénytelenek lennének befutni és ott irányt változtatni. A tervezett megoldást tehát ezért az egyért nem találjuk szerencsésnek. Igaz, hogy a Petőfi Sándor-sugárut végére egy időben tervezett központi pályaudvar ellen is föl le­hetett hozni azt a jelentős kifogást, hogy messze esik a város forgalmától, de hiszen volnának még más tervek és más megoldá­sok is. A modern nagyvárosok központi pá­lyaudvarai a város szivében fekszenek és a vonatok odáig viadokton közlekednek. Eszünkbe jut, hogy mikor az ötvenes évek­ben a régi osztrák államvasút vonalát kijelöl­ték, az első terv az volt, hogy a /Budapestről jövő vasútvonal a mostani Kossuth Lajos­sugáruton, az akkori Budai-országuton ha­ladt volna be a városba és a vár déli olda­lánál derékszögben metszette volna a Ti­szát. Milyen kár, hogy akkor ez a terv fél­retétetett és pedig abból az egyszerű okból, hogy az. utcán járó kocsik lovai a gőzmoz­donytól meg ne .bokrosodjanak. Egy tizenhat milliós építkezésnél azonban, ugy véljük, ko­molyabban fontolóra lehetett volna venni ezt a kérdést. Nem látnánk ugyanis semmi ne­hézséget abban, ha a fővonalak egyesítése helyéül a Nagy-körut valamely pontját, pél­dául az árvaház helyét jelölnék ki s a kül­városokon át addig a pontig viaduktot épí­tenének. Hiszen a központi személyíelvevö pályaudvarnak nem kell nagy terület, példa rá a világ egyik legnagyobb forgalmú pálya­udvara, a berlini Friedrichstrasse állo­mása. . < Ugy látszik azonban, hogy ez már meg­haladott álláspont. Bármiként lesz, a nagy vasúti építkezések uj korszakot jelentenek nemcsak Szeged forgalmában, hanem továb­bi fejlődésében is. Már Lázár György dr. polgármester pénteki budapesti utja is a tizenhatmilliós állairnvasuti beruházással volt összefüggés­ben. A polgármester Marx János elnök-igaz­gató táviratára utazott Budapestre és hosz­szas tárgyalásokat folytatott vele a nagy­szabású építkezés dolgában. Ezeknek a tár­gyalásoknak a végső eredménye lett az a le­irat, amelyet ma kapott a város Marx el­nök-igazgatótól. A leiratot egész terjedelmé­ben itt közöljük: , Szeged sz. hir. város lek. Tanácsának Szeged. A saetgedi pályaudvarok /konstrukciója tárgyában if. évi május 17-én Szegeden meg­tartott értekezlet eredménye/kép mellllékel­jten tisztelettel küldjük a pályaudvarok, vonlatótelep és műhely tervezett elrendelé­siét feltüntető helysiaimirajízo/t, A terv szerint a szeméigpályaudvar mostaPi helyén maradna és így .a végléges városrendezési terven, mély a 'pályaudva­rok mostani elhelyezésére való tekintettel készült, módosítás nem válik szükségessé. A rendező pályaudvart a mostaninak tetemes mérvű kibővítésével szándékozunk a szükségletnek megfelelően fejleszteni. A rendező pályaudvar mögé egy köz­ponti vontató telep létesítése van tervbe vé­ve, mely méreteinél és modern berendezésé­nél fogva a vaisutintézet egyik legnagyobb telepe lesz. E teleppel kapcsolat ham épül a kocsi javító forgalmi műhely. Mint különálló telepet tervezünk nagy mozdony javító műhelyt, melynek épületeit már ugy rendeztük el, Ihogy idővel ía mű­hely tükörképét is meg lehessen építem, és igy teljesítményét megkétszerezni. A mühely-üzem mintegy 600 munkással fotgr megkezdődni, mely idővel 900—1000-re fog emelkedni. A műhelytelepihez kapcsolódik .a 250 la­kással tervezett mjunfcáslakótelep, a tervig zett tanyai vasút létesítésével a telep ts szoros összeköttetésbe jut a várossal. Hogy e nagyméretű tervet megvalósiit­hássuk, a tarvek részletes kidolgozásához hozzáfoghassunk és .a kereskedelemügyi Miniszter úrhoz, aki az ügy iránt a legna­gyobb jóindulattal viseltetik, ily értelmű "javaslatot tehessünk, kívánatos volna, hogy a szükséges terület rendelkezésünkre áll­jon. Minthogy ia tekintetes Tanács a. hoz­zánk 1911. évben intézett 2408. sz. átiratá­ban hajlam/dónak nyilatkozott arra, hogy a szükséges területek díjtalan átengedése ügyében ia közgyűléshez előterjesztést tes-s, kérjük a tekintetes Tanácsot, hogy a mellé­kelt rajzon pirossal jelzett •ÖS' 'Hí rendező pályaudvar, vontatóitelep, műhely és mü­műhélytelep céljaira szükséges terület díj­talan átengedése ügyében határozatot ho­zatni, erre vonatkozólag /Belügyminiszter ur jóváhagyásiát kieszközölni és errőll min­ket értesíteni szíveskedjék. Marx s. k, el­nök. A leirat csupán főbb vonásokban ismer­teti az államvasutak óriási beruházását, a részletekre azonban nem terjed ki. Hogy a központi pályaudvar keretén belül micsoda nagyszabású építkezések lesznek, arról Lá­zár György dr. nyilatkozata beszél, aki a következőket volt szives mondani a részle­tekre vonatkozóan: — .Legelőször is — kezdte a polgármes­ter — a Rendező-pályaudvart fogják kibővi­tenfi oly módon, hogy ott egy elsőrangú, amerikai sfilu vontató telepet épitenek, ami­lyen a máv. .igazgatóság nyilatkozata sze­rint nemcsak az egész országban, de messze külföldön sincsen. Továbbá az alsóvárosi körtöltésen kivül kapunk egy óriási vasiki műhelyt, amelyben ezer munkás fog dolgoz­ni. Ezen létesítmények cirrtén negyven hiva­talnok fög Szegedre költözni. 'Ugyancsak a központi pályaudvarral kapcsolatban két­százötven munkáslakást épittét a máv. Hogy nérríi fogalmat alkothassunk erről a nagy befektetésről, azt jegyzem meg, hogy húszon négy óriási épület épül majd a központi pá­lyaudvar keretén belül. A vasútüzemhez tar­tozó épületek a kezeim közt levő terv szerint a következők: mozdonyszerelő- és kovács­műhely, kazánkovács szerkocsi-műhely, ka­zán- és gépház, szállítási és szerszámraktár, villanyjavitó mü'hely, 'irodaépület, tononc­miihely, oltási és tűzoltósági épület, munkás­étterem, fütőtorony, kémény, viztorony, moz­donyfütő'ház, , levezető fészer, ócskavas anyagraktár, szertár, faraktár, olajraktár, raktár, forgalmi javítóműhely, fedett javító­fészer, emelődaruház, 14 méteres sülyeszíett tolópad. — Ezekhez az építkezésekhez ötven hold terület kell. Ki fogják sajátítani az egész Bá­nom-kertet és a még szükséges területeket. Az összes beruházás végső összege tizen­hatmillió korona. A máv. igazgatóság még a jövő tavasszal meg akarja kezdeni az épít­kezéseket, sőt ha az ügy elvi része gyors el­intézést nyer, még hamarabb hozzá fognak a hatalmas vontató pályaudvar kiépítéséhez. Ezzel a sokmilliós építkezéssel, meg aztán a többi városi építkezésekkel: tüzérkaszárnya, csendőrkülönítmény, zenepalota, 'köztiszta­sági telep, külterületi utak és utkaparó há­zak, azt hiszem, sikerül megszüntetni a mun­kahiányt és sikerül lokalizálni azokat a ba­jokat, amelyek Szeged iparában és kereske­delmében a súlyos gazdasági viszonyok miatt előállottak. Ezeket mondotta a polgármester köze­lebbi fölvilágositásül. Munkatársunk kérdést intézett Balogh Károly pénzügyi tanácsos­hoz is, hogy mi a véleménye városrendezési és gazdasági szempontból az államvasutak­nak erről az óriási beruházásáról. A pénz­ügyi tanácsos a következő érdekes fölvilá­gosítást adta: , — Nem annyira városrendezési szem­pontból, mert hiszen a 16 milliós építkezés a városon kivül történik, mint inkább gazdasá­gi fejlődésünk szempontjából tartom a ma­gyar államvasutak beruházását óriási jelen­tőségűnek. Ezek az építkezések évek során át nem az egyes, de az összes kereseti ága­kat foglalkoztatni fogják, ami Szeged köz­gazdaságának jelentékeny mértékben valö föllendülését fogja maga után vonni. Rend­kivül kedvező lesz a 16 milliós építkezés a város forgalmának és népesedésének szem­pontjából is, mert annak nyomán beözönlé­sek lesznek. Emelkedni .fog a fogyasztók és a termelők száma, ujabb egzisztenciák ala­kulnak s ez mind ujabb vagyonok termelé­sét idézi elő. Mondom: gazdasági oldaláról tekintve a kérdést, meglehetősen nagy fej­lődésnek nézünk elébe. Behatóbban azonban most nem nyilatkozhatok, csak akkor, 'ha a kérdés összes vonatkozásait láttam és meg­ismertem. Akkor aztán módjában lesz a saj­tónak is önálló bírálatot gyakorolni erről a nagyszabású befektetésről teendő részletes és jól átgondolt nyilatkozatom felett. PEBfiaBSaBBHnBauaOBHBBiQOÜCHBffiHHBHnHSBEHSasIflSLIBSiaHKaH' Szuronyok hegyén a balkáni béke. Belgrádból jelentik: A ,szkupstina legköze­lebbi ülésének napirendje dolgában keletkezett nézeteltérések miatt Pasics miniszterelnök beadta a kormány lemondását. Politikai 'és diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett Pasics lemondása. Bizonyosra veszik, hogy a demisszió tulajdonképeni oka nem a napi­rendi kérdés, hanem mélyebben fekvő okok kényszeritették a kormányt a távozásra. Ezek az oko a kormánynak Bulgáriával való megegyezés kérdésében tanusitott magatar­tásával vannak összefüggésben. Ugyanazok az okok, melyek Acsov bolgár miniszterel­nököt néhány héttel ezelőtt lemondásra kényszeritették, távolítják el ma Pasicsot is. Mindkettőjüknek távozniok kellett, mert a határok rendezése dolgában nem tudtak meg egyezni s mert a szövetség, melyet ők kö­töttek s aláírásaikkal megpecsételtek fölbom­lott. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy a szerb-bolgár válság súlyos aggodalmakat kett a londoni diplomáciai körökben. Erős nyomást gyakorolnak Szerbiára, hogy fo­gadja el feltétlenül a döntőbírósági Ítélkezést. Az erre vonatkozó elhatározást három-négy napon belül remélik. Ausztria-Magyaror­szág magatartása világos és senki sem te­kinti Tisza gróf miniszterelnök beszédét fe­nyegetésnek. A számos oroszországi önkén­tesnek Szerbiába való utazásában nem lát­nak komolyabb dolgot abban a meggyőző­désben, hogy Oroszország rokonszenve az összes szláv népekre kiterjed és hogy a köz­vélemény nem foglal nagyobb mértékben ál­lást Szerbia, mint Bulgária mellett. Még min­dig remélik, hogy a balkáni államok főváro­saiban érvényesített befolyások kedvező ha­tásnak lesznek. — Valonából érkezett jelen­tések szomorú képét adják a Délalbániában uralkodó állapotoknak. A görögök fölszólí­tottak hatvannégy ciamenai lakost, hogy menjenek haladéktalanul Janinába. Wközben mindnyájukat meggyilkolták s a holttesteket megcsonkították. A muzulmánok bektási-i kolostorát kifosztották, lakóit megölték. Ke­medez amerikai misszionáriust elfogták és bebörtönözték. Progonati falu föllázadt a gö­rög uralom ellen, mire az egész lakosságot lemészárolták. Karyales kerület lakosságát

Next

/
Thumbnails
Contents