Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-24 / 145. szám

1913. junius 24. DÉLMAGYARORSZÁG t. romban fogták el s visszahozták Budapest­re, ahol töredelmes vallomást tett. A budapesti esküdtbíróság ma ült fölötte törvényt. Az itélőtanácsban Mikovics biró el­nökölt. A gyilkos ,azt vallotta, hogy abban nem bűnös, bogy előre megfontolta a dolgot, ha­nem abban igen, hogy a nyakát elvágta. Ar­ra a kérdésre, hogy a kést minek vitte ma­gával? — azt felelte: Hogy a Lónyay-utcai 46. szám alatt kirabolja ma fűszerest s ha ellentáll, leszúrjam. Délután félnégy órakor vonultak visz­sza az esküdtek és három percig tartó ta­nácskozás után meghozták a verdiktet, mely szerint gyilkosság és rablás bűntettében bű­nösnek találták. A biróság életfogytig tartó fegyházra itélte Vicze Ferencet. A nő-mozgalom vezetői Szegeden. Kedden este érkeznek. — görög bandák kifosztották. — A Lokalan­zeiger jelenti Belgrádból: Az itteni politikai körökben holnap reggelre várják a bolgár kormány utltimátumát. A külügyminiszté­rium épületében Péter király elnöklésével mi­niszteri tanácskozás vo-lt. A politikai körök azon a véleményen vannak, hogy Bulgária legutóbbi elutasító válasza miatt a péter­vári konferencia teljesen fölöslegssé vált. Belgrádban egészen bizonyosra veszik, hogy abban az esetben, ha Bulgária nem enged, már a következő heten meg fog kezdődni az ellenségeskedés. Politikai körökben egész határozottsággal híresztelik, 'hogy Szerbia Romániával és Görögországgal szövetséget kötött Bulgária ellen. aonbbacihasbhaiaaabitnaaiaaiiisiiaibsaabeasiiaasisahiiaababsias Fegyház: életfogytig. — ítélet Richter Annuska gyilkosa felett. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti Czu­czor-utcai rablógyilkos Vicze Ferenc, aki a télen bestiális kegyetlenséggel megölte a kis Richter Anpjiskát, ma került az esküdtek elé. A királyi ügyészség a büntetőtörvénykönyv 278. szakaszába ütköző gyilkosság és a 344. szakaszba ütköző rablással vádolta az elve­temedett fiatal suhancot, aki nyomban elfo­gatása után töredelmesen bevallotta bű­nét. , > I . A mai tárgyaláson újra kiderült, hogy a gonosztevők legelvetemültebb fajtájából való Vicze Ferenc. A vézna, csenevész kül­sejű legény napokon át foglalkozott azzal a tervvel, hogy gyilkosság árán pénzt fog sze­rezni. Érre az elhatározásra a múltja bősé­gesen szolgáltat magyarázatot. Már zsenge korában bontakozott ugyanis ki benne a go­nosz hajlam, mely később a főbenjáró bűn­tettre is kvalifikálta. Dologkerülő, veszekedő, csavargó, hazug természetű volt gyermek­korában s ezért a szülei házban sem tűrték meg. Tizenkét esztendős korában követte gl az első lopást s a kassai javítóintézetbe ke­rült, — mint ma mondta. Négy esztendő múl­va kiszabadult s ekkor jóformán egyebet se tett, mint lopott. Összesen hdtszor volt bün­tetve. Budapestre tavaly december havában került s bolti szolgának szegődött el. De csak néhány napig birta ki a becsületes ke­resetet, inkább kéregetett, .semhogy dolog­gal kereste volna a kenyerét. Február elején, mint mondja, gondolt először arra, hogy va- , , . . ., lami nagyobb és merészebb dolgot fog elkÖ-t :°Sadtatasaro1 a kővetkezőkben vetni. Az első terve az volt, hogy Lőw Far­kas fűszerest, akinél szolgálatban volt, meg­gyilkolja és kirabolja. Vett is magának egy jókora bicskát erre a célra, de a gaztettet nem hajthatta végre, mert ketten voltak az üzletben. Más áldozat után nézett tehát. La­káskeresés ürügye alatt került Richter Re­zsőné házába, aki a Czuczor-utcai házban' lakik s akinél egy ágy volt kiadó. Az asz­szony azonban nem fogadta be a rosszképü legényt, aki erre odébb állott. A mikor a rablógyilkosság tervén törte a .fejét, eszébe jutott az özvegy asszony. Ugy gondolta, hogy akad majd ott is valamelyes zsák­mány, ha egyéb nem, (hát fehérnemű. Feb­ruár 17-én reggel hét órakor beállított tehát az özvegy lakására. A kis Anna egyedül volt otthon. Ep öltözködött, mert nevezetes nap­ja volt ma: hittani vizsgára készült. Vicze néhány szót váltott a leánnyal, aztán hirte­len kirántotta a kését s elvágta vele az ár­tatlan teremtés torkát. A szegény kis leány egyszeriben kiszenvedett, a gyilkos pedig baltával kifesztitette a szekrényt, összecso­magolta a fehérneműt s odébb állott a zsák­mánnyal. Egyenesen a zálogházba vitte s még aznap elutazott Budapestről. Néhány napi bujdosás után hurokra került. Komá­az (Saját tudósítónktól.) A haladásért élet nagy értékeiért, a minden embert, asz­szonyt, férfit egyaránt megillető jogért, sza­badságért vívott küzdelemnek színhelye iesz szerdán Szeged. A nőmozgalom vezérei és öntudatra ébredt lelkes harcosai a világ min­den részéből Budapestre özönlöttek és meg­tudták hódítani a világosságot, kulturát su­gárzó munkájukkal egy hét alatt a nők jogo­sult szabadságharcának azokat is, aki'k ed­dig a régi előítéletek ködfátyolán át nézték a feminizmus életrekelését. Szegednek a modern élet uj igazságait mindenkor meglátó és megértő közönsége bizonyosan ugyanazzal a lelkesedéssel fog­ja fogadni és ünnepelni a nőmozgalom hol­nap ideérkező apostolnőit, mint közönsége. A rendezőség táborába sorakozik Szeged minden intellektusa, hogy valóban azzal a tapasztalattal menjenek el innen az európai .kultura harcosnői, hogy ezt a várost méltán megilleti a kulturvárosi epitheton. A Szegedre érkező illusztris vendégek számolunk be Amint már vasárnapi számunkban meg­írtuk, a vendégek kedden esté 10 órakor ér-' keznek meg a Szeged-állomáson. Méltó fo­gadtatásuk érdekében a szegedi feministák rendező bizottsága, a szegedi nőegyesületek vezetősége és az állami gyermekmenhely igazgatósága buzgólkodik. De támogatja a rendezőséget munkájában Szeged intelligens társadalmának minden idegen nyelven be­szélni tudó tagja. A vendégek sorában lesznek: Maria Verone, a párisi tábla egyi'k \ ügyésze, szociális iró. Mrs. Cobden Sann-\ ; derson, a nagy szociális iró leánya, aki a gyermekvédelem terén működik. Mrs. Des­pard, az angol nőmozgalom kiváló vezetője, Mrs. Harvey, Mrs. Despard barátnője. Mlle. Emily Gruzd, Mlle. Alice Segond, Mme. Lehr-Gredig, Schweizból kivájó pedagógusok és szociális munkával foglalkoznak. Frau Adele Schreiber-Krieger, a nagynevű irónő. Frau Anny Leer-Vaal, ügyvéd, a gyermek­biróságok alkalmazottja. Frau Eline Hauson, a kopenhágai .háztartási iskola szakfelügye­lője. Frl. Wilh. Mohr, berlini szaklapok mun­katársa. Miss Vida Sutton, .Misis Levra Moore hírlapírók. Mrs. Hilda Sachs, Stockholmból; szocialista irónő. Miss Rita Leiningen-Bar­well, Eugénia Stein, írónők. Miss Thekla Hultin, Finnországból képviselő. Miss Dan­gaardes, irónő, norvég és dán lap szaktudó­sitója. Miss Gertrúd of Rlitenberg, szegény­gyám Stockholmból. Dr. jur. Jenny A. For­selles, Helsingsfors. Mrs. Eleanor Shaw Smith, a nagy amerikai papnő unokahuga* Frau Emmy Meyer Ludolph, a munkásnők egyesületének elnöke. Eugénia de Reus Jal nevülesca, Bukarest, a Droit des Femmes el­nöke. Mrs. Minne Butherford, ifjúsági bíró­ságok felügyelője. Frau Regina Deutsch, a Landesverein für Frauenstimmrecht elnöke. Frau Frida Perlen, Stuttgart, Frau Izabella Sommer, Eisenach, kiváló szociális munká­sok. Frau Olsen, pedagógus Dániából. Frau Helén Cley Peterson, községi előljáró. Frau Gondsmith Amsterdamból. Dr. jur. Lizzy Gondsmith. Frl. Goldberger de Buda aus Wien, a Mutterchutz Egylet vezetője. A kedden este Szegedre érkező vendégeik élé Griin Béla dr. ügyvád és Hohwheiser Ist­ván dr, orvos Csabáira utaznak. A kongresiz­szíus tagjait Gaál Emidre .dr. tanácsos és Tur­csányi Imre dr. főorvos vezetésével a Kúkus­áliloixnáson fogadja előkelő Ihölligyfcözönsóg. Az érkezőket, akik a Tisza-szállóban száll­nak meg, a város látja vendégül. Szerdáin reggel nyolc óraikor gyülekezés lesz a Tisza nagytermében és .ismerkedés iratán pontban félkilenc órakor indulás Újszegedre a. fogadó-bizottság tagjainak kalauzolása mellett. A vendégeik elsősorban az állami gyer­mekmenhelyet tekintik meg, látogatást tesz­nek az Árpád-Otthonban s tiz óraikor a Nap­közi Otthont inózilk meg. A.Z raíjszegedi Népligetben végzett félórás séta után át jönnek a vendégek ismét .Szeged­re s megtekintik a városi muzeumot és a Somogyi-könyvtárat. Innen a belvárosi .isko­láiba mennek .a kongresszus tagjai, hol az is­kola igazgatósága a kézimunka-ikiállitásr a főváros \ milta,tj,a be­Ezután ©g*y jó órás gyalogiséta és a vá­ros .egyéb nevezetességeinek megtekintése kö­vetkezik. Tizenikét óra után automobilba és magán fogaitokra ülnek a vendégek és félórás kocsi­sétát tesznek. Délután egy órakor a város díszebédet ad a feministáik tisztelteiére a Kass-bam. .Há­rom óraikor Kamarásra, onnan .pedig Szabad­kára, dltetőteg Palicsra utaznák a kongresz­szus tagjai. Kamaráson özvegy dr. Krausz Edéné ilátja uzsonnára vendégül a távozókat. A Szegedre érkező vendégeknek egyik legkimagaslóbb egyénisége a francia Marta Verone, aki otthon Parisban, az Ítélőtáblának 1907. óta kinevezett ügyésze. Előzőleg hat éven keresztül vofll a „Fronde" nev.ü szociá­lista lap szerkesztője. Ügyvédi minőségében a polgári, kereskedelmi- s büntető törvény­székek .előtt szerepelt és résztvett ia hadita­nácsban. 1912-ben a gyermekvédelmi törvény reformálására kinevezett ankét parlamenten kívüli tagja tett. Húsz esztendőn keresztül .dolgozott a nő munkások szakszervezésérj, most tiz éve, hogy megválasztották a „Liguo Erancaise pour le Brciiit des Eemmes" első tit­kárává, Serdülő korától kezdve beutazta Eraineiaországot, Belgiumot és Luxemburgot s a feminista törekvéseknek csinált széleskö­rű propagandát. Férje és .gyermekei vannak, Ik.ilkről magánbeszélgetéseiben minduntalan megemlékezik. Fővárosi munkatársunk beszélgetést foly­tatott .vele s megkérdezte, vájjon a francia társadalom érdeklődik-e a nők választójogi mozgalma iránt. Azt felelte madame Verone, Telefon 515. Kizárólag helybeli, hírne­ves asztalosmesterek által készített, elismert jóminő­—L_ ségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült /Vtűasztafosok Butorrakfárában (Szeged, Tisza Lajos-kőrút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kap­hatók; esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Thumbnails
Contents