Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-17 / 139. szám

_«. K DELMAGYARORSZÁG 1913. junius 17. Midőn a tárca vezetésétől megválók, őszinte köszönetemet fejezem ki a t. törvényhatóságnak azon mindenkor tapasztalt készséges támogatásáért,, mellyel a vezetésemre bizott tárca érdekeit előmozdítani szíves volt. Tisztelettel kérem, hogy engem jó emlékezetükben megtartani méltóztassanak. Serényi Béla gróf, s. k. Egy szabadkai ügyvéd büntette. - Vád alá helyezte a szegedi Ítélőtábla. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi Ítélőtábla vádtanácsa szenzációs bűnügyben hozott határozatot a mult héten. Törzs József dr. szabadkai ügyvéd ellen, az ottani ügyészség ügyvédi bűntettért vádat emelt, mert egyi'k ügyfelét, Molczer Károlynét rávette arra, hogy tőle különválva élő milliomos férjével szemben fennálló igényeiről, körülbelül félmillió koronáról, 3000 korona évi járadékért lemondjon. A szabadkai törvényszék vádtanácsa az ügyész vádiratának elutasításával beszüntette az ,eljárást Törzs ellen, de fölebbezés folytán a szegedi tábla elé került az ügy, amely vád alá helyezte az ügyvédet. A bünügy megdöbbentő részleteit az ügyészi vádirat a következőkben ismerteti. Molczer Károly szabadkai lakos 1887. május 2-án nőül vette Smigura Máriát. Molczer Károly teljesen vagyontalan volt akkor, még kitanult mestersége sem volt, de felesége atyjának anyagi segitségével csakhamar vállalkozásokba kezdett, amelyékből megvagyonosodott. Később, az após halála után a vállalkozó bánásmódját megváltoztatta az asszonnyal szemben. Durva lett hozzá, gyakran bántalmazta. Amellett kikapós életet élt s midőn ezért az asszony, akinek egyébként nyolc gyermeke született tőle, szemrehányást tett. elhatározta, hogy elteszi az útból. Ezért háziorvosa : Schnier György dr., egyúttal kórházi főorvos segitségével nejét, mint elmebajost tébolydába záratta. Az asszonyt, aki időközben megszökött a tébolydából, 1905. február 9-én a férje óira elfogatta és beszállittatta a Mária Valériaközkórházba, mint ön- és közveszélyes őrültet. Itt ápolták 1909. évi október hó 5-ikéig, a mikor is rokonának: Kovács István ái'lamvasuti főkalauznak és Törzs József dr. ügyvédnek sikerült ujabb orvos-szakértői szemle és az igazságügyi orvosi tanács felülvéleménye utján Molczer Károlyné épelméjüségét megállapítani s neki szabadságát visszaadni. Ennek az eljárásnak során elhangzott szakértői vélemények szerint az asszony szellemileg teljesen ép és egészséges, ön- és közveszélyes őrült sohasem volt. . Molczer Károly az 1902. év második felében magához vett egy kávéházi fölirónőt akivel azóta közös háztartásban él és tőle már több gyermeke van. Természetes, hogy az emberi, hitvesi és anyai mivoltában annyira megcsúfolt és oly sokat szenvedett nő .kiszabadulása után élete megmentőjét látta abban az ügyvédben, akinek sikerült őt az élőhalottak közül kiszabadítani és .az életnek visszaadni. Vak bizalommal ragaszkodott ennek folytán Törzs Józsefhez is megbizta őt a gondnokság megszüntetése végett folyamatba tett pörnek házassági bontóperének és ideiglenes nőtartási pőrének vitelével. A gondnokság megszüntetése végett folyamatba tett pör során Molczer Károlynét a gondnokság alól fölmentette a biróság. A nőtartási pör azzal végződött, hogy Molczer Károlyt havi 200 korona fizetésére kötelezte a biróság, mig a válópör folyamatban van. A tartásdíj azonban megközelítőleg sem vonatkozhatott Molezerné összes igényeinek a kielégítésére, mivel válás .esetén Molezerné jogot tarthatott féljének fele vagyonára, ami 1,200.000 korona volt. Az ügyvéd 1912. év március havában magához hivatta Molczermét és aláiratott vele egy kötvényt, amelyben az 30,000 korona ügyvédi tiszteletdij fizetésére kötelezi magát. A dijkötvény a közszerzeményi vagyon felerészének megítélése végett foganatba tett pör, vagy egyezségi eljárás eldőltekor llett volna esedékes. Törzs József dr. ekkor szorult anyagi körülmények közt élt s ezért törekvése odairányult, hogy ügyfelének ellenfelével: Molczer Károllyá! egyezséget kössön s ezáltal a 30,000 korona esedékessé váljék. Ezért először ís ellenfelének ügyvédjével: Brenner József dr.-ral lépett érintkezésbe, majd midőn ezt az utat nem látta célirányosnak, egy Barna Sándor nevü ügynökhöz fordult, akiinek közvetítésével Molczer Károllyal érintkezésbe lépett. Az ügynök lakásán adtak ezután találkozót egymásnak Molczer és Törzs, aminek következményeképen megállapodtak a kötendő egyezség föltételeiben és abban, hogy Molczer Törzsnek 16.000 korona dijat fog az egyezség aláírása után fizetni. Nem sokkal ezután Molczer és neje ügyvédjeik kíséretében megjelentek Hódi Mózes dr. közjegyzői irodájában, ahol az egyezséget közjegyzői okiratba foglalták. Ennek pontozatai szerint Molezerné férjével szemben minden vagyonjogi igényéről lemond, a miinek ellenében Molczer arra kötelezi magát, hogy nejének egész élettartamán át tartásdíj cimén évi háromezer koronát fizet, ezenkívül holtáig két szobából és konyhából álló lakást biztosit számára. Legvégül egy homályos pontozatban Molczer kötelezettséget vállalt arra, hogy feleségének „vele közölt" adósságait kifizeti. Az egyezség i aláirása azonban, nem ment simán, mert Molezerné, akit ügyvédje az egyezség elé meglepetésszerűen állított, a nélkül, hogy tőle az egyezség megkötésére külön meghatalmazást kért volna, ösztönszerűen gyanút fogott, bár laikus észjárása és korlátolt műveltsége folytán aligha volt tudatában annak, hogy mily nagyfontosságú jogok elfecsérléséről van szó. Vonakodott is aláírni a közjegyzői okiratot, s még az eljárás befejezte előtt el akart távozni. Törzs dr. azonban mégis rávette az okirat aláírására. Igy tehát Molezerné a vagyon felerésze: 600,000 korona helyett elfogadott évi 3000 koronát és két szobás lakást. Tekintettel pedig arra, hogy Molczer Károly házassága megkötésekor teljesen vagyontalan volt és neje hozományával szerezte meg inagy vagyonát, magánjogilag nem is lehetett kétséges, hogy Mólczernét megilleti férje vagyonának fele része. i Azt is megemlíti a vádirat, hogy Törzs József dr. az ellenféllel való érintkezést közvetítő ügynöknek, Barna Sándornak 800 korona províziót fizetett akkor, .amikor ügyfelének ellenfelétől fölvette a 16.000 koronát. A szegedi Ítélőtábla mindennek alapján Törzs Józsefet vád alá helyezte és a tábla döntésének következtében, Törzs Józsefet törölték a szabadkai kamara ügyvédeinek a névsorából. Délmagyar ország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 24.— kor. 12. „ 6.— », M Vidéken: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 28.14.— 7.2.40 kor. » A legsötétebb Európa. — Montenegró. (I.) A „Fekete iHe.gy.ek Országa" a kő roppanni birodalmai, melynleik tezilklás szurdokaiban nem csergedez patak, zegzugos völgyeiben alig in© fűszál s .az égibemeredő sivár ormokat nem ővtezi lombihoszoru. Montenegró Európa azon magas felföldje, Ihol a leglkeivasebib eső esilk s bár ez ország az örökitavaszu iN.áipicilylya.1 fekszik majdnem .egy szélességi fokom, éghajlata mégis, zord s még Budapesténél ás szélsőségesebb. A roppant hideg télre szerfölött Iforró ínyiár következik s május ©.leijén, délben a nap oly forrón •tüz alá, mint augusztusban a Duma-Tisza közén. Ugyan.il'y inagy ingadozás van .a- napközi'hőmérséklet között: a fülledt tforróságu .nappalt szinte fagyos éjszaka váltja föl s az utazó dideregve húzza magám összébb kabátját. iCatíiuj© vegetációja emiatt nincs is előbbre Budapesténél s .a: babért és az illat os j apáni la,urát ott a kukorica nyurga szára, meg a szerény iburgonyavirág helyettesíti, nőig az .a ikieilemas Olaszországban a .datolya és legyezőpálma zöldek A malranicsot, citromot is onnan .importálják,. Bort .csak a keskeny tan!gerparton és 'Podgiorilca környékén myermék. A végtelen szikláik, mélyeket a Cattaroból Oettiinijébe vezető pompás uton felkapaszkodó idegen Golo Budánál oly határtalan (kiterjedésben lát elterülni, a tűző nap hevét gyorsan magukba, szívják, de napnyugta, után óp oly sebesen visszasugározzák s ,a tiszta, csillagos égbolt alatt nyári éjszakán is (hamarosan szinte dermesztő hideg lesz. Mondják, hogy e szikláik va.láha tmein voltak ily szörnyű .kopárok, vigasztalanul sivárok s a rajtuk tenyésző szálerdők a kapzsi rómaiak és velenceiek telhetetlemségénetk .esték volna .áldozatul. Sovány vigasz, de még ez sem látszik valószínűnek, merít alilg hihető, hogy évezredekkel ezelőtt kezdétleges jármüveikkel .a tengerig tudták volna cipelni a fatörzseket zaon járhatatlan (hegyóriások j árhatatlan szakadékain át oly óriási kiterjedésű (területről, mint Montenegro, 'Hercegovina, Bosznia, Dalmácia és Albánia együttvéve. Valószínűbb, hogy nem volt sek erdő Montenegróban soiha: nem szólnak .ilyenről .a régi népregék s nincs televény a völgyek mélyén, mak kő, kő és újra kő. S © kövek fölött .nem csicsereg a vörös mellényes fecske, nem károg varjú, még egy csipogó verébhad sem űzi egymást. A kő nem táplálja a .lég lakosait. Kőből van itt épitve minden-: ház, istálló, akol; szalma helyett kő (fedi .a tetőszéket; kő az ajtófél, kő .az ablakráma. A falat alkotó köivek közei nincsenek, vagy alig vannak meilival egy kissé kitömve, s .az egyetlen szobából álló háznak .nincs mestergerendája, .padlása, hanem e csőrszerű építmény minidén részén szabadon jár a szél. De legalább kiviszi a szobából azt a inéhéz füstszaigort, mely .a belépőnek mellére ül. Asztal nincs benn, mint ahogy azt az egész albán vidéken inem ismerik, csak ágy, egy láda, bonyhaszerek, .primitív háziholmi, meg egy-két sízék, mert, Cma-lGora {Montenegrói) fiai nem ülínek törökösen, mint a özíkűtarán túli albán fajrokonailk. Bór a nép nagyon szegény s. a koplalást nem csak hitből .ismeri, nem .ellenszenves s kis országa ,nem kelt rossz benyomást, sőt. a viszonyokat, tekintve, elismerésre, meglepe-