Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-15 / 138. szám

1913. junius?!5. DÉLMAGYARORSZÁG 5. A függetlenségiek fúziója. — A többi ellenzéki csoport. — (Saját tudósítónktól.) Á függetlenségi pártok (fúziója voltaképen nem más, minShogy az ellenzékiek, illetve a Kossuth-pártiak belátták, hogy Kossuth Ferenc nem lehet tovább vezér, mivel állandó betegeskedése miatt nem vesz részt a párt életében. Tehát annyi történt, hogy a Kossuth-párti függetlenségiek hajlandók uj vezér alatt „működni" ezután. A függetlenségi pártok egyesülése ma este formaszer int is megtörtént. Ismeretes, hogy hetek óta tart Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Justh Gyula és Károlyi Mihály gróf között az a tanácskozás, melyen az uj párt számára részletes függetlenségi programot dolgoztak ki. A hosszan elhúzódó egyezkedéseknek az volt az oka, hogy Justh Gyula szívósan ragaszkodott egyrészt a gazdasági önállóság érdekében a dátum megjelöléséhez, másrészt a hitbizomány okkal szemben is olyan követeléseket állított föl, amelyeket Kossuthék veszedelmeseknek és ,tulradikálisoknak találtak. Többször ugy állott már a dolog, hogy az egyezkedés végleg meghiusul, ép ezért a tárgyalás közben legutóbb fölmerült az a terv is, hogy Kossuth Andrássyval és a diszszidens hatvanhetes képviselőkkel alapítson egy kormányképes pártot, amelyet Justhék bizonyos kérdésekben, igy a választójog dolgában továbbra is támogattak volna. Kossuthék azonban magának Kossuth Ferencnek ellenzése folytán elejtették ezt a szándékot. Kossuth ugyanis arra hivatkozott, hogy ha Justhék kimaradnak az uj alakulásból és tovább is megtartják függetlenségi programjukat és jelszavaikat, a Kossuth-párt könnyen oIvM tűnhetnék föl majd a közvélemény előtt, mintha cserben hagyta volna a függetlenéig! elveket. 1 Legutóbb aztán Kemény Árpád báró és Batthyány Tivadar vetették közbe magukat a függetlenségi pántok egyesülése érdekében. Kemény báró az erdélyi fügetlenségi közvélemény kívánságára hivatkozott, Batthyány gróf pedig azzal fenyegetőzött, hogy kilép , a Justh-pártból, ha a fúziót meg nem csinálják és Tisza ellen egyesült erővel föl nem veszik a harcot. / Az uj párt programjában a vezérek tegnap délelőtt végre véglegesen megegyeztek. Justhék diadalmasan hirdetik, hogy kevés változatossággal azt a programot fogadták el, amelyet Justh Gyula dolgozott ki. A megegyezés után nyomban táviratokkal közölték az eredményt a vidéken időző képviselőkkel. Ma este hat órákor mindkét párt különkülön értekezleten hozzájárult az uj programhoz, utána pedig együttes értekezleten ünnepiesen proklamálták az egyesülést. Az uj párt cime: Országos Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt. A fúzió programjának hiteles tartalma a következő: Az egységes függetlenségi párt programja két részre oszlik. Az egyik a párt függetlenségi politikájának elvi kijelentését tartalmazza, a másik kormányzati programot foglal magában. Elvileg az uj párt a régi, ősfüggetlenségi alapra helyezkedik. A kormányzati program kétágú; alkotmányjogi és szociálipolitikai. Hogy a parlamentbe bevonul-e a függetlenségi párt, ezt a kérdést később fogják eldönteni. Ugy látszik, nem találják sürgősnek a rendet. A néppárt, a demokraták, a kisgazdák és az Andrássy-csoportbeliek kívülről fogják támogatni a függetlenségi pártot. A fúziós párt élére négytagú direktóriumot állítottak, amelynek tagjai: Justh Gyula, Apponyi Albert, Károly Mihály és Kossuth Ferenc. A negyvennyolcas ellenzék egyesülésének hirét munkapártom legőszintébb megelégedéssel fogadták. E percben az uj politikai alakulás programja szó szerinti szövegében még nem ismeretes, de hiteles értesülések szerint ez a program komoly kormányzati célokat tűz a Károlyi Mihály gróf vezetése alatt létesülő uj párt elé és mellőz mindent, ami a gfavamináló politika fogalom alá tartozik és ami az utolsó évtizedek parlamenti harcainak és botrányainak kútforrása volt. Főképen mellőzve van az önálló vámterületnek és az önnáló banknak terminushoz való kötése, ugy, hogy a függetlenségi elvek csak akademice jutnak programban kifejezésre. Munkapárti körökben uralkodó fölfogás szerint ezzel az ellenzék az első lépést megtette a politikai viszonyaink egészséges alapon való kialakulásához és a második lépés sem késhetik soká, ha az ellenzék nem akar lemondani arról, hogy ez az uj program is irásba foglalt utópia maradjon. A munkapártban taktikai okokból és főképen azért tetszik az uj pártalakulás, mert Andrássy Gyula gróf sietett kijelenteni, hogy azzal egyáltalában nem rokonszenvez, mert az nem az, amit ő tanácsolt. A képviselőház ülése. Alig negyvenötven képviselő jelenlétében tárgyalta ma a Ház az ülés napirendjére (kitűzött tövrónyjavaslatokat. A tegnap elfogadott törvényjavaslatoknak harmadik olvasásában való meg szavazása után az állami és a nem állami kisdedóvónők fizetésének rendezéséről szóló két törvényjavaslat került napirendre. Beöthy Pál elnök indítványozta, hogy a két törvényjavaslatot csak egy általános vitáiban tárgyalják. Éhez a Ház hozzá is járult. Sicpescu József előadó nagy elismeréssel szólott J-ankovich Béla közoktatásügyi miniszterről, aki, bár eddig a felső oktatás terén működött, a kisdedóvék ügyét is fölkarolja. Melczer Vilmos a javaslatoknak a felügyeletre és fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezését nem helyesli. Pop Csicsó István szeriint a nemzetiségek szempontjából a kisdadóvój avaslatok is igazságtalanok. Jankovich Béla vallás- ós közoktatásügyi 'miniszter Mel ezer beszédére azt válaszolja, hogy ezeik a javaslatok az egyházi autonómiát egyáltalán nem érintik. A javaslatot elfogadásra ajánlja. A Ház igy határozott. A DMKE és a belügyminiszter - Rehabilitálták a főtitkárt. — (Saját tudósítónktól.) Egy hónapig tartót vizsgálat után a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület központjának igazgatósága mai ülésén elégtételt szolgáltatott Gallovich Jenő főtitkárnak, aki a budapesti osztály föloszlatásának .ismeretes körülményeivel kapcsolatban súlyos ügykezelési szabálytalanságok központjába került. A kultúregyesület ugyanis tudomásul vette a belügyminiszternek a budapesti osztály feloszlatására vonatkozó rendelkezését, de egyben határozatilag kimondta azt is, hogy Gallovich Jenő főtitkár tevékenységében semmiféle mulasztást, vagy visszaélést fölfedezni nem tud, hogy tehát a miniszter kiküldöttjének megállapításai egytől-egyig hamisak, vagy legalább is tévesek. t Délután 5 órakor nyitotta meg az igazgatósági ülést Perjéssy László, az egyesület alelnöke. Ismertette röviden az előzményeket és ezután fölkérte Rósa Izsó dr.-t, hogy terjessze elő az előadói javaslatot, amelyet a vizsgálat teljesítésére kiküldött bizottság az .igazgatóságnak elfogadásra ajánl. Rósa Izsó dr. elmondotta, hogy amikor a belügyminiszter a DMKE. budapesti osztályát föloszlatta, akkor az egyesület közgyűlése a Gallovich Jenő ellen emelt vádak megvizsgálására bizottságot küldött ki, melynek elnöke Árkay Kálmán, az Országos Közművelődési Tanács ügyvezető alelnöke volt. Ez a vizsgálóbizottság azután vizsgálatának eredményéről jelentést tett annak a három tagu bizottságnak, akit avégből küldött ki a közgyűlés, hogy határozati javaslatot tegyen az igazgatóságnak, hogy a belügyminiszter rendeletére vonatkozólag, milyen fölterjesztést tegyen a közgyűlés. Ez a szükebbkörü bizottság most már elkészült a javaslattal és mint ennek elnöke, terjeszti most elő a javaslatot, elfogadásra ajánlva. Ez a javaslat a következő; Belügyminiszter ur 46617—913. V/a. rendeletével a DMKE. (budapesti osztályának működését beszüntetni rendelvén, ezt a rendeletet, mint a belügyminiszter íőfelügyeleti jogából folyót a DMKE. igazgatósága köteles tiszteletből tudomásul veszi. Ebben még azért is megnyugszik, mert a DMKE. központjának a budapesti osztályhoz való viszonya az intézkedésre hivatott közegek hatáskörét illetőleg, már eddig is olyan összeütközésekre vezetett, a melyek .az összhangzó együttműködésre zavarólag hatottak. Ebből folyólag és a fent hrzatkozott miniszteri rendelet utaísitásához képest a DMKE. központi igazgatósága a budapesti osztály összes iratait, a nyomtatványokat és pénztári könyveit átvévén, ezt a központi igazgatóságnak ezennel bejelenti. Ami a miniszteri rendéletnek azt a részét illeti, mellyel a belügyminiszter ur, a budapesti osztályhoz jelentkezett egyesületi tagok kötelezettségeit 1913. április 16-ával megszűntnek nyilvánitotta és erről a községek és a városokat értesítette, erre a vonatkozólag a DMKE. központi igazgatósága fölirattal járul a belügyminiszter úrhoz azzal a kérelemmel, hogy Telefon 515. Kizárólag helybeli,^hírneves asztalosmesterek~által készített, elismert jóminőségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesült /YVűasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizetésre is.