Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-15 / 138. szám

_«. K DELMAGYARORSZÁG 1913. junius 17. és Rácz Sándor borászati főfelügyelőt; fel­ügyelő bizottsági tagokul Gaál Ferencet, Horváth Lajost, Simkó ,Elemért dr.-t, Endré­nyi Lajost 'és Gunde Lajos miniszteri szám­vizsgálót közfelkiáltással megválasztotta. Ezenkívül alakított a közgyűlés tizenkét ta­gú választmányit) a következő itagokíból: Brauswetter Ottó, Balázs János, Horváth János, Damczimger Jánosj, Kárász, József, Ketter Károly, Kárpátliy Károly dr., Kopasz István, Magyar Péter, Pataki János és Szó­in ora József. A részvénytársaság működését lehetőlep méy ez évben megkezdi. A miniszteri kikül­dött tiszteletére déliben társasebéd volt • a Tisza-szállóban. (A homoki szőlősgazdák.) Szombat délután tartotta meg a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgató­sága a közgyűlést előkészítő igazgatósági ülését Szegeden ,az egyesület helyiségében. Gerliczy Ferenc báró elnökölt. Az ügyek elő­adója Gerle Imre dr. volt s az ülésen meg­jelentek: Szapáry István gróf, , Bokor Pál. Kecskemé thy Géza, Landesberg Mór, Kl'au­ber Mór, Várcssy Gyula, Lichtenegger Gyu­la és Juránovits Ferenc. Az évi jelentés, záró­számadás, költségvetés, munkaprogram el­fogadása után .az igazgatóság elhatározta, hogy ez évben is rendez kapástanfo'lyamot. Szegeden és Kecskeméten országos bor- és gyümölcs,kiállítást, fölír a kormányhoz, hogy tegye kötelességévé a molyirást s tiltsa meg a reklámos, ismeretien permezetőszerek el­árusitását. Állást foglalt az igazgatóság az ausztriai borhamisítások ügyében is. (A vasárnapi gazdanap.) A szegedi gazdák és az ország homck­viidéki gazdái által most vasárnap rendezen­dő gazdanap sorrendje a következő: Reggel 8 órakor tartja a Szegedi Gazda­sági Egyesület évi közgyűlését a várodház közgyűlési termében. A közgyűlésen Bokor P,á! elnököl. Ugyanott lesz délelőtt 9 óraikor a Homo­ki Szőlősgazdák Országos Egyesületének közgyűlése báró (Gerliczy 'Ferenc elnöklete alatt. Mindkét közgyűlés előadója Gerle Im­re dr. Délelőtt 10 órakor igazdakongresszns lesz a közgyűlési t'eremiben. E kongresszusom mim,de,n érdeklődőit szívesen látnak s a 'H. Sz. O. E. e kongresszusra, a következő meghívót bocsátotta ki: A homoki szőlősgazdák országos egyesü­lete 1913. junius 15-én délelőtt 10 óraikor Szegeden, a városháza közgyűlési teremben szőlészeti előadást rendez a következő sor­renddel : 1. Kecskeméty Géza m. kir. borászati fel­ügyelő és vincellér iskolai igazgató. A moly elleni védekezés legújabb tapasztalatát. A szőlőmoly és szőlőbetegségak elleni védekező szerekről. 2. Vadász Emil gazdasági felügyelő: Újí­tások a szőlőművelés terén. 3. Gerle Imre dr. a H. (Sz. 0. E. igazgató­ja: A magyar borértékesítésről. Van szerencsénk ezen előadásira az összes érdeklődőiket megihiivni. H. Sz. 0. E. A kongresszusi (előadások után gazdaebéd lesz a Tisza-szálló nagytermében, melyen minden gazda részt vethet Egy teríték ára 3 korona. KALEIDOSZKÓP (Szögedi virtus.) A főkertész és főkapi­tány között felmerült nézeteltérésben biz ár­nyára meg fogják találni az igazságot azok, akiknek érdekükben áll, hogy azt keressék. Ahhoz a kérdéshez azonban, hogy rongál ják-e Szegeden a nyilvános parkokat, min­den amatőr világszemlélő hozzászólhat S ezen a jogi alapon tisztelettel bátorkodunk megjegyezni, hogy utcáink népének erkölcse e tekintetben pont a Fidsi-szigetek kultúrájá­val van egy fokon, se feljebb, se lejjebb nem áll annál. A szögedi virtus diktálja, hogy az éjszaka leple alatt hazavonuló ittas legények kiitépjék a nagy gonddal rendezett virág­ágyak diszeit, leverjék az orvosok és fiskáli­sok porcellántábláit, hogy kereskedők cim­tábláit a harmadik utcáig hordozzák. Hogyne Jtudna minderről a főkapitány, mikor min­denki tud róluk, akinek ép ;szeme van? A szegedi utcai erkölcsök tükörképében semmi pompa nincsen. Ez ,a kép kuszált, za­varos, ijesztő, visszataszító. Sokszor azt hisszük, hogy tévedünk: nép nem lehet ilyen 'nyers és rosszindulatú, Viszonyok nem lehet­nek ennyire nyomasztóalk és változhatatla­nok. Pedig a tükör igazat mond. A baj na­gyon mélyen gyökerezik; szinte bele van oltva a homokos, kemény, szívtelen' főidbe, amely itt megdöbbentően sivár és anyagias. Akinek dolga van napszámossal, iparos­sal, két,kézi munkással, ,iaz itudja, hogy tiz •esetben kilencszer ki van téve annak, hogy megcsalják. A szegedi paraszt nyers és ön­ző. Azzá fejlesztette a városi élet, mely ki­emelte az osztályok között levő különbséget és nem osztotta szét a városi lélek erkölcsi kultúráját. Ha jársz az utcán, meglöknek, megtaszítanak, rád kiabálnak. Idegen iránt udvariasságot tanúsítani nem szokás. Ha kérsz valamit, vállat vonnak és kiinevetnek. Ha nem vagy elég szemes, rászednek. A ko­fák kiöl tik a nyelvüket, az inasgyerekék meg­dobálnak. Mintha egyetlenegy ember sem érezné, hogy az udvariasság valami jó dolog volna. Hogy idegent megbecsülni, szomszé­dot szeretni, figyelmesinek és tapintatosnak lenni nemcsak emberi kötelesség, hanem a legerősebben kamatozó foglalkozás is. Más városban is vannak gonosztevők és csirkefogók. De annyi udvariatlan ember — Szabadkát kivéve — talán inincs sehol. Az udvariatlanságot pedig a törvény nem bün­teti s a rendőr nem irja föl. Sőt, ha alkalom nyílik rá, maga is megtoldja. És ezt már nem lehet hasonlítani más városok erkölcseihez. Ahol kitörik az utc-a szépítésére szolgáló fá­1 kat, ahol beszennyezik a gyalogjárót és for­galmi akadályokat görditenek az ut közepé­1 re, amitől felfordulhat a inem elővigyázatos kocsis és ahol mindezeket puszta mulatság­1 ból, szórakozásból, sportból teszik ráérő em­berek: ott nem szigorú törvényekre, hanem a társadalom nevelő, fenyítő hatására van szükség. És ez még csak durva vonásokból össze­rótt képe a városnak. A jobb körökben talán valamivel csiszoltabb formában, de ugyanez a szellem él. Ott is megnézik a messziről jött embert, fitymálják, vagyoni állapotát fürké­szik, végül szótlanul visszataszítják, megve­tik. Betolakodó, nem kell. Hogyan nevelje az utca népét az ,a társadalom, mely maga is ennyire rabja a szükkeblüséginek? ..i • (Királysértés.) Nem múlik el nap, hogy ügyész és törvényszék ne foglalkoznék ujabb királysértési esetekkel, melyek mindannyi­szor elcsusszannak a büntető törvénykönyv paragrafusai között. Hol a köztársasági párti szittyák eresztik meg a nyelvüket, hol a napi­lapok vezércikkírói. S az esküdtszék hajszál­nyira biztos következetességgel menti föl a perbefogott egyéneket. A jelenség már egészen általános. Itt tehát már nem véletlenségekről, hanem kor­szerű fogalomeltolódásról van szó. Azt nem lehetne mondani, hogy az esküdtbiráskodás illetékessége esnék kifogás alá, mert ha va­lahol jogosult a társadalomból kiszakított ad hoc-biróválasztás, ugy elsősorban itt jo­gosult, ahol nem tételes jogot, hanem általá­nos erkölcsi szinvonalat kell megállapítani és alkalmazni. Ugy kell lennie tehát, hogy a törvény rossz már. Elavult és rugékonyság hijján való. Nincs benne az idők folyamán szóhoz jutott liberalizmus, mely az intézmé­nyek bírálatát különválasztja a személyek ellen irányzott tendenciáktól. Pedig ez két különböző dolog. Azelőtt a királyhüség eilen alig vétett valaki. A magyar dinasztikus ér­zésű volt minden időben s ma is az. De ma már nem köt csomót a gondolatára, a meg­győződésére. Szereti nyíltan kimondani mind a kettőt. Elvei vannak az uralkodás formái­ról, anélkül, hogy az uralkodó fölkent sze­mélyét sérteni, vagy esa'k megérinteni is akarná. A királysértéseket tehát alighanem csak az a szellem látja, mely nem számol a gon­dolatok kiérlelésének ; tehetőségeivel. Nem kár. Mert az írott jog és a szabadgondoiat gyakori összeütközése az utóbbinak válik előnyére. aaaBaaaBBBaBBaBBBaaaaaaaaaaaiiaaaBaaBBaaaaaaBaBaaaaa Budapest határozatának hatása. A képviselőház mai ülése folyamán, a folyásán általános 'beszéd tárgya volt a főváros köz­gyűlésének tegnapi határozata, amelyet min­denki nagy jelentőségű eseménynek tart. A váratlanul elkövetkezett határozatból a kép­viselőik azt a benyomást merítették, hogy azok a befolyáisok, amelyek a közvéleményt haszontalan izgalmaklkai és gyűlölködő ak­cióikkal nyagtaiamitjlájk, láthatóan meggyön­gültek Uigy látják a munkapárti képviselők, hogy ez a folytonos gyüliöLködés és ellensé­geskedés tötíbó visszhangra nem talál. — A kormány változás nyomán — mon­dották sokan — a kedv kezd megnyugodni és kezd a komoly belátás felülkerekedni. Bárczy István tegnapi eljárását a kor­mány körében magy| idjicséüehtetL 'emlegetik; különösen azért, mert ilyen válságos pilla­natban is objektív tudott maradni és a fő­város érdekeit józanul szem előtt tudta tar­tani. í 1 f f 1 / ' -> legszebb és legmodernebb kivitelben, BraunViktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents