Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-15 / 138. szám

1913. junius?!5. DÉLMAGYARORSZÁG 3. nem önök iránt mást, minit jóindulatot és barátságot- fakaszthasson. Ilyen irányban ikérera szíves támogatásukat. Az uj elnök ezután kezet szorított a körülötte lévőkkel és egy ideig barátságosan társalgott a Ház tisztviselőivel. Negyedmilliós városrendezés Rókuson. — Elhalasztják a köztisztasági-telep építését. — 320.000 koronára keres födözetet a tanács. — (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt Lázár György dr. polgármester elmöklésével rendkívüli tanácsülés volt, amelyen Bokor Pál helyettes-polgármester nagyfontosságú előterjesztést tett a köztisztasági teleppel kapcsolatban. Egyelőre ugyan csak az okoz fejtörést a tanácsnak, hogy a köztisztasági teJep épitéséhez szükséges 320,000 koronát honnan fedezze, de a köztisztasági telep építkezésénél egyidejűleg 'a mérnökség fölvetette azt a tervet is, hogy a Rókus-városrészt, legalább a Vértó környékén, véglegesen rendezni kellene. A helyettes polgármester megemlítette, hogy a mérnökség hozzávetőleges számitása szerint ez körülbelül negyedmillióba kerülne s ha azt akarja a város, hogy a Vértó helyén és környékén élet fejlődjék, a negyedmilliós rendezés ligyis-ügyis elkerülhetetlenné válik. Jelentette a helyettes-polgármester, hogy a mérnökség elkészítette a köztisztasági telep teljes elaborátumát és bemutatja a tanácsnak a költségvetést, amely szerint a te.Jep építése 320,000 koronába kerül. A telep jrészletes terveit már ismertettük. Ami a 320,000 korona fedezését illeti, erre vonatkozólag Bokor Pál azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a pénzt a különböző városi alapokból teremtsék elő. Harmincezer korona már a város rendelkezésére áll, 200,000 koronát a letéti alapból, 90,000 koronát pedig az árvaházi alapból vegyenek kölcsön. Gaál Endre dr. kulturtanácsos ellenezte, hogy az árvaházi alapot igénybe vegye, mert a belügyminiszter ugy sem hagyná jóvá. Megtörtént már többször — moíndotta Gaál — hogy az árvaházi alaphoz akart nyúlni a város, de a miniszter sohasem engedte meg. Hogy a telep építését mikor kezdik meg, ez attól függ, mikor áll majd a város rendelkezésére a szükséges összeg. A mérnökség azt kivánta, hogy az olcsó munkaviszonyokra való tekintettel az épi'tkezést már június végén kezdjék meg, a tanács azonban kivihetetlennek tartotta ezt a fedezet kérdése miatt. Az általános vélemény az volt, hogy csak októberben lehet szó a köztisztasági telep építéséről, mert előbb valószínűleg nem sikerül előteremteni a hiányzó 290,000 koronát. Egyébként a tanács mai ülésében érdemlegesen nem határozott, hanem utasitotta az előadót, hogy a hétfői közgyűlést előkészitö' tanácsülésen tegyen ismét előterjesztést. Ami a negyedmilliós városrendezés ügyét illeti, erről csak annyiban volt szó, amennyiben a mérnökség a köztisztasági teleppel kapcsolatban erre is fölhívta a tanács figyelmét. Pedig legfőbb ideje volna már — és éppen a köztisztasági teleppel nagyon is aktuálissá válik, — hogy a tanács törődjön a rókusiak érdekeivel is. Nemcsak a Vértó áll utjábain annak, hogy azon a környéken a forgalom intenzivebben (fejlődjék, hanem általában az utcák rettenetes elhanyagoltsága, rendezetlensége is. Ha azt akarja a tanács, hogy a köztisztasági telep körül egy uj, csinos városrész keletkezzék, vegye máris programba a negyedmilliós rendezés ügyét is és a köztisztasági telep épitésével egyidejűleg gontisztekről, akik sarkantyúikat pengetik a gesztenyefák alatt. Ferenc hallgatott, öreg Boris sirva, hangtalan sirással üldögélt egy kis széken és lopva megsimogatta Tercsi szép szoknyáját. Tercsi karjait összefonta gömbölyű mellén és az ágy szélén hintázta magát. — Falun nem laknék! — mondta és nevetett. öcsémuram -nagyokat nyelt és Tercsi kék szemeit mézte. Ám estefelé megint sétára indult a városi leány. Ki állíthatta volna meg öcsémuramat, hogy utána ne rohanjon. Izzadt, gömbölyű homlokát törölgette és mindig mondani akart valamit, ahogy Tercsi mellett lépegetett. A mezőkről asszonyok-leányok jöttek énekszóval és kandi szemmel vizsgálták Tercsit és öcsémuramat. — Nagy por van itt, szólt a leányzó, menjünk az erdőbe! Felkapta a szoknyáját és előresietett. Tercsi másnap elment, de véle öcsémuram is elment. Urambátyám nagyokat nevetett ezen a nagy, bőrös karszékében, nemzetes asszony pedig sirt, átkozódott és Borison kereste gyöngyös násfáját, rubintos karkötőjét, pici aranyóráját, amelyeket öcsémuram elvitt. Mult az idő. Egyszer levél jött a városból; öcsémuram görbe, düledező betűit szemüveg nélkül is megismerte urambátyám. — Olvasd el, asszony, mondta és átnyújtotta a levelet feleségének. — Halljuk, mit ir a kölyök, Nemzetes asszony az ablakhoz ment" a levéllel és olvasni kezdte. A könnyei miatt nehezen látott. Majd leroskadt egy székre és akkorát kiáltott, hogy urambátyám felugrott. i — Megházasodott a gazember! — kiáltotta a nemzetes asszony. Urambátyám elsápadt: — Tercsivel? — Avval, avval a cseléddel, avval a.. A néni szava zokogásba fúlt. Urambátyám ugy ahogy állt, hosszában végigesett a földön. A pipa esés közben eltört, de a hófehér fej is, mert a szék lábához vágódott. Nemzetes asszony felkapta urambátyámat és sikoltozva ölelte át fejét: — János! Az öreg ember felnyitotta a szemét, halkan nyögte: — Ugy kell a bolondnak, de mért nem vigyáztál rá jobban? — Én nem vigyáztam? kiáltotta a nemzetes asszony. Viztől, gödörtől, betegségtől óvtam, de hogy óvhattam volna meg a rossz asszonytól? Ilyen szégyent hozott a mi öreg fejünkre. Urambátyám vérző fejét vízzel mosogatta és könnyezett. doskodjék annak megvalósításáról. A rókusiak régóta sinylik az ottani utcák falusias elhanyagoltságának hátrányait, a Vértó környékbeli utcákon például forgalom egyáltalán nincs, mert sárosak, kövezetlenek, este sötétek és veszedelmes az arrajárás. Az elhanyagolt Rókus sötét utcái kétes alakok búvóhelyéül szolgál. Általában, ez a városrész — kivéve a Kossuth Lajos-sugár utat, — mintha messze visszamaradt volna a fejlődésnek azon az utján-, amelyen pedig a belváros és a többi városrészek is rohamosan haladnak előre. Persze a negyedmilliós rendezés Rókusnak csak egy kis részére terjedhet kí, de kezdetnek ennyivel is beérik a rókusi polgárok. A tanács pedig fölszabadul az alól az ódium alól, hogy a rókusiak érdekeit egyéb városrészek érdekeivel szemben állandóan háttérbe szorítja. Megalakították a szegedi borértékesitő társaságot. — A gazdák tömörülése. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város mezőgazdaságára fontos az az alakulás, amely szombat délelőtt a Tisza-szálló termében történt. A szegedi és vidéki szőlősgazdák megalakit-ották a szegedi első borértékesitő részvénytársaságot. A szőlősgazdák előtt ismeretesek voltak a bor-értékesitési nehézségek, melyek-kel egy jó termés esetén a gazdák küzdenek. Most egy néhány -éven keresztül olyan rossz termés volt, hogy a szőlő a munkáltatási költséget sem fizette ki. A gazdák bizakodása egy jó termő év bekövetkezésében van. Ha azután beüt a jó -termés, borértékesitő társaságok -és -szervezett borkereskedelem hijján a gazda a jó termést sem tudja megfel-ellő áron eladni -és kész prédája a kartellbe lépett borügynököknek. A Szegedi Borértékesitő Részvénytársaság alakulását maga a földmivelésügyi miniszter jelentősen elősegítette s a részvények egy részét jegyezte. A földmivelésügyi miniszter képviseletében Hampel Antal dr. miniszteri osztálytanácsos pénteken délután érkezett Szegedre Gerliczy Ferenc báró, Szapáry István gróf és Kecskeméthy Géza kíséretében. A pályaudvaron a homoki gazdák küldöttsége fogadta s Gerle Imre üdvözölte. Az érkezett vendégek tiszteletére este a Szegedi Evezős Klub helyiségében- társasvacsora volt, amelyen résztvettek a város és a szegedi társadalom vezető körei. (A közgyűlés.) A közgyűlést szombaton délelőtt 10 órakor Hampel Antal -dr. nyitotta meg, ,a földmivielésügyi kormány nevében űdvöz-ölte a megjelent nagyszámú részvényeseiket s lelkes szavakkal íbuzditotta a gazdáikat a közérdekű gazdaságii működésre. Utána az elnöki széket Gerliczy Ferenc -báró foglalta el s a jegyzőkönyv vezetésével iSimkó Elemér dr.-t bízván meg; fe-lhivta Gerle Imre d-r. alapítót az alapítók jelentés-ének előterjesztésére. A.z -alapítóik jelentését, a részvénytársaság működési tervezetét a közgyűlés -e-ngyhan-gnlag elfogadta, az alapszabályokat szintén tudomásul vette -és a. részvénytársaságot 50 évre megalakultnak mondta ki. A közgyűlés a részvénytársaság elmeikéül Gerliczy Feren-c bárót, ügyvezető alelnökül Gerle Imire dr-.y.t, igazgatósági tagokul Szapáry István grófot., Bokor Pált, Várossy Gyulát, Littke Józsefet m Értesítés. Telefon 1203. sz. Legolcsóbb kárpitos-áruk beszerzési forrása. Dus választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák, gyermekágyak stb. Javítások jótállással szakszerűen eszközöltetnek. Tisztelettel balog >i • • • • kárpitos-üzlet • • • t Kossuth Lajos-sugárut 6. szám.