Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-25 / 96. szám

12 "" DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 27. A Fremdanblatt, a külügyminisztérium szócsöve, azt, hogy Szkutari Montenegró •kezére (került, csak ugy tudja megérteni, hogy az európai politikából ugyan nem az egyöntetűség, de a szükséges energia hiányzott és hogy Európa az egyöntetűen hozott "határozatainak keresztülviteléhez szükséges eszközöket nem vette igénybe. Szkutari elfoglalása páratlan front az európai koncert ellem. Az izgalom, amely e .miatt a monarchia közvéleményét elfogja, bizonyára nem megokolatlan. Közvéleményünk a vereséget, melyet az európai .politika most szenvedett, annál fájdalmasabban érzi, .minél nagyobbak és számosabbak voltak a hosszantürés bizonyítékai, amelyeket a monarchia e válságban már eddig is nyújtott. A hatalmak közvéleményünk előtt érthetetlen ellenmondásba jutottak, mikor beleegyeztek abba, hogy Montenegró ellenállását meg kell törni, de Visszariadtak azoknak az eszközöknek az alkalmazásától, amelyek a célból szükségesek lettek volna. A Fremdanblatt kifejezést ad annak a határozott várakozásnak, hogy Európa .végre el fogja magát határozni, hogy az eddigi eszközök kudarca után energikusabb eszközöket is alkalmazzon. Az eucharisztikus kongresszus. Máltából táviratozzák: Az eucharisztikus kongresszust igen sok ihivő jelenlétében megnyitották. Ferrata bíboros pápai legátus hosszabb beszédben áttekintést nyújtott a sziget lakosságának vallási történetéről a katolicizmusra való áttérése óta. Este Malta templomaiban istentisztelet volt, amelyen mindenütt igen .sokan vettek részt. A német császár Metzben. Homburgból táviratozzák, hogy Vilmos német császár ma délelőtt elutazott Metzbe. EDISON M0ZI SZÍNHÁZ Csekonics és Feketesas utca sarkán. • Uj kinema szkeccs! Ma pénteken először Krditsz ioHtor a Vérpadon. Kinema szkeccs. Irta Szomaházy István. Zenéjét Hervay Frigyes verseire szerzette Szirmai Albert. Rendező Kertész Mihály. Rendes helyárak! Kedvezményes és tiszteletjegyek nem érvényesek. — Jegyek előre válthatók a pénztárnál. Számozott ülőhelyek. H I R E KSzegedi kalendárium. IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése sze /p'g rint: Enyhe idő várható, /Cí ííLjÉ 1 helyütt esővel, vagy ^^ 8 zivatarral, Sürgönyprognó zis: Enyhe, sok helyütt csa padék. Déli hő>mérséklet 17.2 C fok volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHAZBAN: A beteg látogatási idő délután 1—3-ig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Környei Bélával „Bohémélet", opera• Bér letszünet. 25 százalékos helyáremeléssel. URA NI A SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve „Nemes vér és nemes szív". Drámai szinmü 2 felvonásban. VASS MOZI: Délután hat órától kezdve „Frockenbaeh kincse." Bűnügyi dráma 2 felvonásban. KORZÓ-MOZI: Délután öt órától kezdve „Pénz és szerelem." Nordisk dráma 3 felvonásban. „A kalandor grófnő". Színes amerikai dráma 2 felvonásban. EDISON-MOZGÓ: Délután öt órától kezdve „Krausz doktor a vérpadon." Kinema szkeccs. Mégis lesznek vízórák. (Saját tudósítónktól.) A szegedieket már majdnem érdekli az a .probléma, hogy ha lenne vizóra, akkor volna-e viz is? Tudniillik ma, nem igen' akad viz. A szegény víztorony felé már annyi áldást és rossz viccet (küldenek, hogv az csuda. Az utóbbi években, kivált a mikor nagy szárazság uralkodik a vizcsövekben, olyankor kiadták a jelszót, hogy .próbáljunk Tisza-vizzel locsolni, vagy próbálkozzunk meg a vízórákkal. Bravó, a vizóra ment meg bennünket, kezdték némelyek esküdni. Annyira, hogy a legnagyobb probléma odakerült a tekintetes tanács elé és az igen tisztelt közgyűlés elé. S a rnult év nyarán — most juniusban .tartjuk egyesztendei jubileumát, szárazon — kimondta a közgyűlés, hogy „kötelezőleg beállítják a vízórákat." Ezt az uj korszakot teremtő ügyet megfölebbezte Kószó István dr. és a fölebbezésre idején, tehát a jubileum előtt leérkezett a magas minisztériumi leirat, amely a fölebbezést az alábbiakban utasítja el: Törvényhatósági bizottsága 1912. évi jnlitus Sió 2-án 328. szám alatt hozott határozatával az időnkónt felmerülő vízhiány megszüntetése végett is a vízmérő órák kötelező behozatala tárgyában rendelkezett. A város közönsége határozatát ebben a részében dr. Kószó István felebbezése 'következtében felülvizsgáltam: helybenhagyom. A vízmérők ugyanis a vízfogyasztás ellenőrzésére egyedül alkalmasak. A ma gyártott vízmérők szerkezetük megbízhatósága és tartóssága mellett nem a „Körülíbelüleges" vízfogyasztás, hanem legfeljebb 2% eltéréssel a tényleges vízfogyasztást rontatják. A vízhiányok oka Szegeden épngy, mint más hasonló vizszolgálati viszonyok között lévő városban, a tapasztalatok szerint abban keresendő, hogy a magánosok átalány dija ellenében korlátozás és ellenőrzés nélkül fogyasztják a vizet, — s ezenkívül a hiibás háziberendezések, mint kifolyó csapok, stb. feleslegesen elfolyó vízmennyiséget a tényleges fogyasztásnak jórészét teszi ki. A vízfogyasztás ellenőrzése igy a vízpazarlás megakadályozása pedig eredményesen csupán az ellenőrző vízmérők általános behozatala utján érhető el, mert a magánfogyasztás más módon nem szabályozható, ellentétben a közfogyasztással, amelyek mértékét a város maga szabjia meg. Érdekes és olyan, meggyőző ez a leirat, hogy nem is lehet vele vitázni. És a boldog szegedi halandók fölcsillanó szemmel tekintenek az eljövendő vizmüellenőrző órák felé, ki-ki már el is képzelgeti, hogy milyenek lesznek ezek, milyen pontosak, milyen szépek, milyen drágák. Különösen, hogy milyen drágák ... Mindegy. Vizmiiórák lesznek, — csak aztán viz is lenne! — Uj ügyvédek. Rósa Pál dr., Salgó Béla dr. és Vajta Jenő dr. szegedi ügyvédjelöltek Marosvásárhelyen az ügyvédi vizsgát sikerrel letették. Mindhárman Szegeden nyitják meg irodájukat s igy velük a szegedi ügyvédek száma 104-re szaporodik. — A szegedi mérnökegyesület és a vizügy. A városi vizkérdés végleges rendezése körül jelentős szerepre vállalkozott a szegedi mérnök-egyesület, melynek e hét szombatján. rendezendő ülése immár a harmadik, amelyen a vizkérdés szerepel napirenden. A szombati ülés, melyet 'délután. 5 órakor a városi széképület közgyűlési termében tartanak, a kérdés részletes megvitatásának lesz szentelve. Hozzászól ifsra eddig a következők jelntikeztek: Csernovics Agenor, Csonka Ferenc, Mandel József, Privári Ferenc, Schmiedt Ferenc, Torlai Artúr és Tóth Mihály. Vita után Farkas Árpád előadó fog a hozzászólásokra reflektálni. A vitaestélyen vendégeket is szívesen lát az egyesület. — Eljegyzés. Árvay Kálmán, az Árvay Sándor és Fia cég (beltagja, eljegyezte Wittek Nusikát. — Az első tőzsdebirósági pör Szegeden Ezen a cimen ma cikket közöltünk, melyre vonatkozólag levelet kaptunk Vadász János dr.-tól. Az ügyvéd ur kívánságához képest készséggel jelentjük ki, hogy a cikkhez az információkat nem tőle kaptuk. Azt a .kívánságot, hogy forrásunkat megnevezzük, nem teljesithetjük, mert nemcsak minden szokással, de az ildomossággal is ellenkeznék. — Piaci dolgok. A szegedi helypénzszedés és piaci árusítás köriü'l kisebb, bár észrevehetően helyes változtatásokat kiván a belügyminisztérium, ahova a szabályrendölet meghosszabbítási kérdésével került az ügy. Az uj szabályrendelet legközelebb érvénybe lép és 'kimondja, hogy „a helypénz mérvére s annak fizetésére s beszedésére vonatkozó vitás kérdésekben" elsőfokon a tanács határoz, tehát nem a rendőrkapitányság, mint eddig, mivel „a rendőrkapitány ezekben az ügyekben még elsöfokulag sem járhat el". Kimondja a rendelet azt is, hogy „A bemutatott díjszabályzat „Szabályok" részére II. fejezetének 6. bekezdésében foglalt rendelkezés nem áll összhangban a keresdelemügyi miniszter urnák azon elvi álláspontjával, hogy élelmiszerekkel, tojással, baromfival, legyen az saját termelésű vagy sem, bárki, minden engedély nélkül helyiségrőlhelyiségre és házról-házra járva szabadon űzhet vándorkereskedést. A hivatkozott piaci és vásári szabályrendelet 2. és 15-i'k szakaszai különben csupán a piac és az elárusító helyeinek kijelöléséről, illetve a piactéren a péksütemények és a rögtön elfogyasztható élelmi árukon kivül más cikkek, járva-'kelve árusításának tilalmazásáról intézkednek, ellenben nem mondják ki, hogy a házi szárnyasok csupán a vásártéren árusíthatók és azok a piactéren kiviül, házról4iázra járva bárki által szabadon árusíthatók." Ez annyiban kedvező ,a közönségre, hogy betartás esetén a jó szegedi kofák nem tehetik meg, hogy a tanyai kocsikat már az országutakon lefogják, mindent ők vesznek ,meg és busás nyereséggel hoznak be a városi piacokra és utcákra. Általán azonban ia mai kofarendszer ellen kellett volna még jobban gondolni a szabályrendeletben. — Románia analfabétái. Bukarestből jelentik: A román kamara, mint ismeretise, a minap ötven millió kit szavazott meg uj népiskolák fölállitására, még pedig soron