Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)
1913-04-09 / 82. szám
2 talán azt tartja magáról Ibsen-nel, hogy csak az az erős, aki egyedül áll. Szilágyi Dezső példája azt bizonyítja, hogy ez a pártkötelékektől való iszonyodás nem magyar politikusoknak való, mert ebben az országban alig van pártokon felül álló ember, itt mindenki aki él, pártokhoz tartozik. Szilágyi a képviselőház legfélelmetesebb szónoka, az ország tengermélységü elméjű, magyar fülnek kedves történelmi név és arisztokratikus összeköttetések hiányában is, a közélet egyik tiszteletet parancsoló hatalma volt. Még sem alltá ki sokáig egymagában, mert belátta, hogy párt nélkül nem lehet eléggé közvetlen befolyást gyakorolni a nemzet sorsának alakulására. i J^j^s Mikor Andrássy fölemelte szavát, hogy a többség és a kisebbség közt folyó pörben véleményt mondjon, valóban igen kedvező helyzetben volt. Ami még oly nagy államférfiura nézve is, amilyen Szilágyi volt, tudniillik a háta megett álló párt hiánya — gyöngeség forrásának bizonyult,. az pzuttal nála Jnagy erkölcsi erőnek és.politikai befolyásnak a forrásává válhatott volna. Egyik párthoz sem tartozott, egy felé sem volt lekötve, jobbra és balra egyforma nyíltsággal megmondhatta volna a véleményét. Mennél semlegsebb és pártatlanabb marad, annál több befolyást gyakorolhatott volna az események fejlődésére. De nem ezt tette, hanem az ellenzéki sablonok frázisait is tekintette, magáévá-tette azokét. S igy Andrássy politikája tulajdonképen nem is ütköziK iki őszintén a mai helyzetben. DÉLMAGYARORSZÁG Vita a színházi szerződés meghosszabbítása körül. (Saját tudósitónktól.) A tanács tegnap .fölhívta Gaál Endre dr.-t, hogy készítse el iá színházi szerződés ügyében való javaslatát és mutassa (be a tanácsnak. Mai számunkban érdeme szerint foglalkoztunk azzal a törekvéssel, hogy a tanács a közgyűlés kifejezett akaratával; szemben a szerződés meghosszabbítása mellett döntsön addig, a mig a színház bérbeadására vonatkozó közgyűlési határozat sorsa fölött a miniszter nem döntött. Gaál Endre dr.-nak ma kellett volna a tanács elé terjesztenie javaslatát. De az ő r-eferádájára nem került a sor, ugy látszik, sokkal f-ontosabbaknak és sürgősebbeknek tartottfák azokat az egyéb ügyeiket, amelyekre jutott1 idő. A tanács tanácstalanul oszlott szét. Miután Gaál tanácsos készült és miután Lázár polgármester az ügyet nem engedte tárgyalás alá, nem lehetett tudni, mi lesz? Foglalkozik-e a tanács a színházi szerződés ügyével, vagy nem. A polgármesterihez fordultunk, aki a következő fölvilágosítást volt szíves adni: — Csütörtöki ülésén foglalkozik a tanács a színházi szerződés ügyével. Hogy érdemi határozatot hozunk-e, azt még nem tudom, mert előbb arról kell határoznunk, hogy foglalkozhatik-e a tanács egyáltalájjan a dologgal addig, amig a miniszter a közgyűlési határozatot el nem intézi. A polgármester óvatos álláspontja .mellett még két vélemény alakult k,i a tanácsban. Az egyik az előadó Gaál Endréé, aki azt mondja, hogy a színházi szerződés 1. pontja alapján dönteni és meghosszabbítani kell a szerződést. A másik Taschler Endre, főjegyzőé, aki szerint a színházi szerződés 32. pontja alapján kell dönteni. Tehát nem szabad a szerződést meghosszabbítani, ellenben módosítani kell és a módosított szerződéssel pályázatot kiirni. Fölötte érdekes 1913. április 9* egyébként az a fölvilágositás, amellyel Gaál Endre dr. szolgált ebben az ügyében: — Véleményem szerint a város aaifconóamájáinaik sérelme lenne, ha a miniszter nem hagyná jóvá a közgyűlési, határozatot. Ennek azonban két konzekvenciáját kellene viselni. Az egyik, hogy a miniszter megvonná az államsegélyt, a másik az a retorzió, melyre a szinészegyesület készül. A színháza szerződés ügyéiben föltétlen,ül határoznia -kell a tanácsnak. Tévedés azt hinni, 'hogy ez a közgyűlés szuverenitásának kijátszását jelenti. ••A tanácsnak ez a határozata ugyanis — itt nem szerződéskötésről, hanem a színházi szerződés ügyében való határozathozatalról van szó — föltétlenül megfölebbezhető a közgyűléshez. De álláspontom az, hogy a. tanács fökibbezés nélkül is föl,tétlenül bejelentse határozatát a közgyűlésnek, amivel alkalmat ad az ügy gyei való foglalkozásihoz. Ismételjük: ha a tanács foglalkozni akar a színházi szerződéssel, azt csak azok szerint a direktivák szerint teheti meg, amelyek a 'közgyűlés határozatából következnek. Ha a miniszter nem haigyja jóvá a közgyűlési határozatot, nem szabad belenyugodni. És a város legkevésbé azoktól a reformoktól fél, amelyekre a Szinészegyesület készül. Jó igazgatót lehet kapni és az igazgatónak — ha akarja — jó színészt. SBC*aBflllMKIiasCgllBlfl8BBIBBIflNlH»llBHIilM»Vak Csanádmegye és a demokrácia. Makóról jelentik: Csanádmegye ma délelőtti közgyűlésén tárgyalta Kassa város átiratát, a mély azt kívánja, hogy a választójogi törvény demokratikus megváltoztatása érdekében írjanak föl a képviselőházhoz. Justh János beszédében azt hangoztatta, hogy ia mai választójogi törvényt nem kell nagyon tiszteletben tartani. Návay Lajos, a Ház volt elnöke hosszabb beszédben rámutatott arra, hogy a király áltál szentesített törvényt ugyan tisztelni keh, de igenis törekedni kell volna valami kis földbirtokosnak vagy papnak. ölel hived Mary Kensington." Gertrude Frontinbrass iasszony barátnőjének, Winslow kisasszonynak: (Egy hónappal később.) \ „Kedives Emmeline! Megtennéd nékem azt a szívességet, hogy egy időre magadhoz végy egy kedves, húszéves fiatal! leányt? Irene -Smith-nek hívják, Arthur Hattin meghalt, Jessie Dawes magához vette, mert azt hitte, hogy gazdag és féleség,üli akarta adnii a fiához. Mikor azonban megtudta, iogy Irenenek nincs semmi vagyona, tovább adta én hozzám, mert a vőlegény-fia beleszeretett Ir-ene-be. Eleinte azt hittem, hoigy egy kincset találtam benne. Elküldtem a gyermekek nevelőnőjét és ő foglalkozott a gyermekekkel. Természetesen -nem bánhattam ugy véle, mint egy cseléddel és velünk ült az asztalnál. És képzeld, kedvesem, mi történt? Űharles, a bátyáim, -aki végre beleegyezett, hogy féleségül veszi a csúnya, de dúsgazdag Fraton-leányt, belebolondult Irene-be s most azon erősködik, hogy feleségül fogja őt venni. Charles költekező életmódja, kevés pénze és egy szegény leány! Ez tisztára képtelenség. Azonnal szabadulnom kell Irénétől. Nálad, kedves Emmeline, nincs sem fiu, sem fivér, akiben Irene szerelmet (ébreszthetne. Segíthet neked minden házitn,unkában és a szegényeid ápolásában. Sőt talán még sikerül is neked ott a részére valami megbízható iparos, . vagy kereskedő férjet szerezni. Ez kitűnő -megoldás volna. Szeretettél ölel barátnőd, Gertrude." Winslow kisasszony Gertrude Frontinbrass asszonynak: (Egy hónappal később.) „Kedves Gertrude! Kérlek, vidd azonnal vissza a t-e Irenedet. Túlságosan iszép és elragadó az a leány. Az -egyik nőtlen papunk túlságosan beleszeretett és -feleségül -akarja venni. És ennék nem szabad .megtörténnie! A templomunk -és egyházközségünk három gazdag v-énleánynak -ía-z adom. lányaiból virágzik jés ezek biztosan visszavonnák a támogatásukat, ha a p-apunk megnősülne. Bocsáss meg, ho-gy igy irok, de a dolog 'sürgős. Azonnal táviratozz Irene-nek, hogy menjen hozzád. Emmeline. U. i. Ir-eme most kapott levelet az ügyvédjétől, hogy keresse föl Londonban. Kérlek, -értesd meg vele, hogy ide n-em jöhet vissza. Üdvözöl fenti." Jessie Dawes asszony nővérének, Mary Konsington asszonynak: (Egy hónappal később.) „Kedves Mary! Mit szólsz ehhez ,a hihetetlen megl-epetéslhez? Arthur bácsi végirendeletet hagyott hátra a közjegyzőmét azzal -a kikötéssel, hogy csak halála után Ihat hónappal bontandó föl. És képzeld, most kiderült, hogy értékpapírokban deponált egy negyedmillió font sterlinget és ezt az óriási vagyont Irene Smith, a mi kedves kis Irene-ünlk -örökli. Remélem, a kedves gyermek iniem fogja rossz -néven- venni, hogy az utóbbi öt hónapban ugy sorra továbbadtuk őt -egyikünktől a másikhoz. D-e végre is ő a hibás, miért olyan nagyon szép. Már irtani néki, hogy mielőbb várjuk őt vissza. Csókol, Jessie." Irene Smith kisasszony Jessie Dawes asszonynak: (Egy hónappal később.) „Kedves Dawes. asszony! Köszönöm szerenesekivánó sorait, valamint szívélyes meghívását is. Örökségem nem volt meglepetés az én részemre, mert szegény atyám — mindig -annak tartottam a megboldogultat — röviddel a hálál-a előtt megmondta! jhogy valami kellemes meglepetés fog érni. Azt hiszem, azért rendezett mindent igy, hogy megkönnyítse Harcid Rising-el való eljegyzésemet. Haroltí meg én szerettük egymást. Harcidnak nem volt semmi vagyona és két évvel ezelőtt kiment Déliafrikába, hogy ott szerencsét próbáljon. Azóta mindig leveleztünk. Amint megírtam neki, hogy az apám nem hagyott rám semmit, megkérte .a kezemet és én igent mondtam. Most szabadságot kapott és a jövő hét folyamán- itt lesz Londonban. j i Ami a visszajövetel-emet illeti, —és csodálatos módon a mai posta meglhivás-okaf hozott Kensington asszonytól; Frontinbrass asszonytól és Winslom kisasszonytól is — arról sajnálattal le kéli mondanom. Jobban szeretek itt maradni a szállodában és szabad iés önálló lenini Egy régi iskolatársnőmet magamhoz vettem mint -társálkodónőt .és igy nagyon jőll megvagyunk mind a ketten. És a jövő hét folyamán itt lesz -Harcid is! Ha ön, v-agy bármelyike az engem vendégül látó hölgyeknek igyekezett volna megnyerni a bizalmamat, akikor régen megtudták volna, hogy én nem pályázom sem -a fiaikra, sem a fivéreikre* de még a kedvenc papjaikra sem. Amikor szegénynek gondoltak, mind elfogadták a munkámat, mint fizetésteleni nevelőnőét, de arra nem tartottak méltónak, hogy családjukhoz tartozzam. De most, amikor kitudódott, hogy mégis csak gazdag örökösnő vagyok, valamennyien, még Winslow kisasszony ,is hivn-ak vissza! Azt hiszem asszonyom, nem fog csodálkozni azon, hogy még csák meg sem köszönöm a meghívását. Híve Irene Smith." i