Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-08 / 81. szám

6 azóta emelkedett nagyobb jelentőségre, mióta a járadékok megváltását bankok közvetítésével gyakorlatilag is lehetővé tették. A birtokokat csak a külön e célra rendelt állami közegek (Generalcommis­sion) közreműködésével adhatók el, s a bankok államilag garantált járadékkötvé­nyek ellenében veszik át a járadékok élve­zetét. Angliában és Ausztriában is történ­tek hasonló kísérletek, egyelőre nagyobb siker nélkül. Galíciában a tartományi tör­vényhozás 1903-ban honosította meg a járadékbirtokok iendszerét. Nálunk a kor­mány a békésmegyei állami telepítéseknél kísérelt meg némileg hasonló birtokpoliti­kát. Egyébként a parcellázási tevékenység teljesen ki van szolgáltatva a magánosok üzleti, tevékenységének és a részvénytár­sasági tőke harácsoló képességeinek, a mely társadalompolitikai célokat a dolog természetéből kifolyólag legfeljebb csak hamis cégérül szokott maga elé tűzni. ítélet a tintatartódobálási ügyben. A budapesti büntető törvényszéken ma -délben tizenkét órakor hirdették] ki Zakariás János és öt völt képviselőtársa bűnügyében az Íté­letet, amelynek különösen politikai indoko­lása a szenzáció erejével hat. A bíróság va­lóságos tanulmányt dolgozott ki az ítéletben arról, vájjon a kormány tagjai a Ház ülésein hatósági tevékenységet fejtenek-e ki? A tör­vényszék ugy találta, ihogy KJiuen, amikor föl akarta olvasni a király háziföloszlató kéz­iratát, nem fejtett ki olyan hatósági tevé­kenységet, amely miatt a vádlottakat a ha­tóság elleni erőszak büntette miatt el lehetne ítélni. Ép ezért ezen vád alól a bíróság az összes vádlottakat fölmentette és a vádlottak közül csupán hármat ítélt el súlyos testi­sértés vétsége címén; a többit e vád alól is fölmentette. A bíróság Ítélete, melyet Ba­loghy György elnök hirdetett ki, így hang­zik: < PÁ Zakariás Jánost egy hónapi fogház és ötszáz korona, Beck Lajost és Hoffmann Ot­tót tizenöt-tizenöt napi fogház és háromszáz háromszáz korona pénzbüntetésre ítéli a bí­róság a Btk. 301. paragrafusba ütköző sú­lyos testisértés vétsége miatt, mert gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök tes­Közben egy délceg huszártiszt jött ve­lünk szemben. Ez annyira magára vonta Margit figyelmét, hogy fölöslegessé vált minden további magyarázat. Vájjon mi történt azóta vele? Bizonyo­san férjihez ment. Hisz az ostobaság nem házassági akadály. Talán még előny. Talán szükséges kellék. Kovács Gyuri tálán többet tud Kont Margitról. Odafordulok hát Ihozzá. — Hát a mi buta Kont Margitunkkal mi lett? Gyuri e kérdésemre láthatólag zavarba jött. Szinte belesápadt. Idegesen a nyakken­dőjén babrált, majd kinyögte: — Kont Margit — az én feleségem. Mí volt most a Kovács Gyuri zavara az én zavaromhoz képest? Baklövésemért bocsánatot kérni, sértő banalitás lett volna. Itt egészen más megoldásra volt szükség... Megvan, — Hogy-ihogy, — szóltam hirtelen, — azt a szép szőke leányt te vetted el felesé­gül? — Szép szőke? — s csodálkozva nézett reám, — olyan hollófekete az én feleségem haja, hogy annak nincsen párja! — Ejnye, ejnye, mondtam most már megkönnyebbülten, akkor én óriásilag téved­tem. Bizonyos tiz év alatt sóikat felejt az em­ber. Ki lehet hát akkor az a buta szőke szépség, akire én gondoltam? Gondolkozzál csak Gyuri! i S mialatt a vonat dübörögve tovarobo­gott velünk, Gyuri gondolkozott . . . DÉLMAÖYARORSZÁG tét szándékosan, de ölési szándék nélkül megsebesítették. A gróf Kbuen sérelmére elkövetett sú­lyos testisértés vádja alól bizonyítékok hiá­nya címén Markos Gyulát, ifj. Madarász Jó­zsefet és Mérey Lajost fölmentette a bíró­ság. Gróf Serényi Béla miniszter esetében a bíróság csupán a könnyű testisértést álla­pítja meg. A vádlottakat azonban ezen vád alól föl kellett menteni, mert gróf Serényi csupán hatóság elleni erőszak címén kérte a vádlottakat megbüntetni. Ezt a vádat azon­ban a bíróság nem állapította meg és mint­hogy Serényi rnagáninditványa a könnyű tes­tisértés vádja dolgában hiányzik, a bíróság kénytelen volt a vádlottakat -fölmenteni. A betétesek szanálják a Gazdasági Bankot. — Három évi moratóriumot ad­nak. — A vasárnapi értekezlet. — (Saját tudósítónktól.) Lapunk vasárna­pi számában megírtuk, hogy a Szegedi Gaz­dasági -és Iparban-k igazgatósága a betéte­sek folytonos zaklatásai miatt 'elhatározta, hogy önmaga fogja 'megkérni a -csődöt a bank ellen. Az igazgatóság ezt a szándé­kát néhány napon belül már végre is akarta hajtani, de a betéteseknek egyik, ^200,000 koronával érdekelt csoportja a-kciót indított, hogy az 'igazgató-Ságot szándiékától vissza­térítse. Sok betétes belátta ugyan&ís hogy csőd esetén sokkal kevesebb reményük le­het a pénzükhöz, mint akikor, ha időt ad­nak a banknak ügyletei lebonyolítására, öt betétes tehát körleveleket, bocsátott kii, a melyben az összes betéteseket értekezletre hívták össze, hogy határozzanak mega-d­ják-e a haladékot vagy sem. Vasárnap dél­előtt tiz órakor tartották meg az értekezle­tet, amelyen körülbelül kilencven betétes je­lent meg és abban állapodtak meg, hogy há­rom évig -moratóriumot adnak a banknak olyformán, hogy a bank pénztárához befolyó jövedelmekből arányosan törleszti a bank a betétesek követeléseit. Erről kötelező ok­iratot állítottak ki, majd elhatározták még, hogy a maguk köriéből bizalmi férfiakat kül­denek ki a bankba. Az értekezletről, a kö­vetkező részletes tudósításunk szól: Vajda Vilmos, -az összehívó betétesiek együk-e, üdvözölte a megjelenteket, majd né­hány szóval elmondta az összejövetel célját. Az a törekvésünk — mondotta, — hogy egy­öntetű megállapodásra jussunk a bankkal szemben. Formális értekezletről lévén szó ajánlotta, hogy a betétesek válasszanak elnö­köt és jegyzőt. Az értekezlet elnökévé egyhangúlag Reioh Manó állami felsőkereskedelmi iskolai tanárt, a ba-nk felügyelő bizottságának egyik tagját választották meg, jegyzőnek pedig Kormiss Béla dr. ügyvédet. A megalakulás után Ileök Iván, az igazgatóság elnöke az igazgatóság nevében kért szót. Előbb a bank vagyoni helyzetét vázol­ta. Á-z igazgatóság — mondotta — eddig is óriási áldozat o-kat hozott elsősorban a beté­tesek érdiekében, akiknek mintegy 960000 ko­rona követelésük van még a banktól. A bank követeléseinek beszolgáltatása érdekében is mindent megtett az igazgatóiság, de, hogy a hátralévő összegek befolyhassanak, aboz is idő kell. A kibontakozás első kiindulási pont­ja az, hogy a betétesek moratóriumot adja­nak a banknak, amely ellenkező esetben kénytelen megkérni a csődöt maga ellen. Ki­len-cven-száz nagy-obb betétesinek elhatározá­sáról van sízó, akik ha moratóriumot adnak, módot adnak arra is, hogy a bank az ő kö­veik ^léseit szlakicjesjszive érvényeisii Ijliesse. — Máskülönben azon a ponton állunk — mon­dotta Reök — hogy az igazgatóság az inté­zet további fenállásáért felelősséget n-em vál­lalhat, A betétesek türelmetlensége eddig is jelentékeny károkat okozott a banknak, a mely csak perköltségek fejében 15—20,000 ko­ronát fizetett ki eddig. De ha alkalmat és le­hetőséget biztosítanak a betétesek, liogy fo­kozatosan, mindenkinek az érdekeit egybe­1913. április 8. foglalóan tegyen eleget kötelezettségének a bank, akikor még van a lehetőség rá, hogy elkerülje a csődöt. lEzultán Reioh Manó elnök v-atite át a -szót. Ha az intézet csődbe kerülne — mondot­ta — maga a betétes volna a legnagyobb vesztes. A mailt év május 15-iikón lett fizetés­képtelen a bank és igen szorult helyzetibe került- Az igazgatóság óriási áldozatok árán mégis képes volt a bank terheiből kétmillió kétszázezer koronát törleszteni és körülbelül hatszázezer koronával csökkentek a betétek is. A váltó tárca egymillió hatszázezer koro­nával csökkent, Ha történtek is mulasztások — mondotta az elnök — ha előfordultak is könnyelműségek, az igazgatóság ezeket a. sa­ját pénzálid-ozatai árán reparálta és hajlandó az intézet becsületéért továbbra is áldozato­kat hozni. Minden betétes megkapja a pénzt kamatos kamattal együtt, esak időt adjanak az intézetnek. Mert ha a bank is ugy lesz kénytelen eljárni, mint a betétesek, hogy esetleg csőidbekergetik az intézetet s a bank adósai is csődbe kerülnének, akkor az a tar­tozás, ami ma száz százalékot ér, tiz százalé­kot sem fog érni. Azon.kivül a csődtömeg­gondnoknak a törvény értelmiében joga van az eddig kifizetett betéteket is visszaperelni, ami szintén igen sok ekzisztenciát ingatna meg. Tekintetbe kell venni továbbá, hogy 8—10 év is eltelik, amig egy ilyen nagy csőd­eljárás leibonyoLdik, és a betéteseknek 8—10 év-ig kellene várni arra, hogy betétjeik 10— 15 százalékát megkapják. Többet semmi eset­re selm kaphatnának. Az elnök szavai után többen szólaltak föl az értekezlet tagjai közül. Kormányos Benő dr. hangsúlyozta, hogy a cselekvés terére kell lepni ós meg kell adui a moratóriumot a banknak. A-zt hiszi — úgymond — hogy va­lamennyi betétesinek véleményét fejezi ki az igazgatóságról, ha annak egyéni integritását, korrektségéit és jóhiszeműségét minidének fö­lött állónak tartja és ennek a mai ülés kere­tében jegyzőkönyvbe való foglalását kéri. Azt indítványozza, hogy a betétesek az igazgató­ság iránt való bizalmuk kifejezéséül ne a maguk köréből, lianem az igazgatóság köré­iből nevezzenek ki két -tagot, akik a bank ügyeiit a. betétesekre való tekintettel ellenőriz zék. Mondják ki egyhangúlag, hogy 3 évi mo­ratóriumot adnak a banknak s a jelenlévők világosítsák föl a jelen nem lévőket is. arról, -bog*y elsősorban a maguk érdekében, azután sok-sok ekzi-sztencia érdekében cselekszenek akkor, ha a banknak a csőd elkerülésére meg­adják a lehetőséget. Nagy József betétes, aki 6Ö0Ö0 koronával van érdiek-elve, kiegészátésképpen azt ajánl­ja, hogy az igazgatóság -feladata legyen, fel­hívni a jelen nem lévő betéteseket a morató­riumihoz való csatlakozásra. Boross Ignác igazgató kijelenti, hogy az igazgatóság ennek eleget is fog tenni. Egy betétes: Van-e mód arra, hogy a be­tétesiek majd a megállapodás után bizonyos engedlmények fejében, azonnal megkapják követeléseiket ? Az elnök: Teljes lehetetlenség. Boross igazgató: Oiy betétesek, akik meg­felelő garanciát tudnak nyújtani, ugy, hogy a többiek érdeke a legkisebb hátrányt se szenvedjen, esetleg megkaphatják követelései keit. Természetesen ezt ne tessék kötelező nyi­latkozatnak venni, ez csak kilátásbahelyezés. Dobay Gyula dr., ügyvéd szólalt föl ez­után. Inditványozta, hogy az értekezlet ne igazgatósági tagot válasszon a betétesek kö­zül, mert ez ugyanannyi, mintha az igazgató­sági tagok közül válasiztana kettőt. Hanem válass-zan-ak a betétesiek bizalmi embereket, akik meggyőződnek majd arról, hogy áll ma a bank mérlege, mit lehet remélni tőle a be­téteseknek. Barta Dezső dr. felszólalásában azt mon­dotta, hogy az értekezlet bármennyire szép és igaz mindaz, amit Kormányos Benő dr. mondott, ezúttal tekintsen el az érzelmi mó­mentiuimoktól és olyan határozatot hozzon, a milyent a maga érdekéiben helyesinek vél. A moratórium, engedélyezése pedig csak abban az esetben legyen kötelező a betétesekre, ha az -erről szóló nyilatkozathoz valamennyi

Next

/
Thumbnails
Contents