Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-08 / 81. szám

6 azóta emelkedett nagyobb jelentőségre, mióta a járadékok megváltását bankok közvetítésével gyakorlatilag is lehetővé tették. A birtokokat csak a külön e célra rendelt állami közegek (Generalcommission) közreműködésével adhatók el, s a bankok államilag garantált járadékkötvények ellenében veszik át a járadékok élvezetét. Angliában és Ausztriában is történtek hasonló kísérletek, egyelőre nagyobb siker nélkül. Galíciában a tartományi törvényhozás 1903-ban honosította meg a járadékbirtokok iendszerét. Nálunk a kormány a békésmegyei állami telepítéseknél kísérelt meg némileg hasonló birtokpolitikát. Egyébként a parcellázási tevékenység teljesen ki van szolgáltatva a magánosok üzleti, tevékenységének és a részvénytársasági tőke harácsoló képességeinek, a mely társadalompolitikai célokat a dolog természetéből kifolyólag legfeljebb csak hamis cégérül szokott maga elé tűzni. ítélet a tintatartódobálási ügyben. A budapesti büntető törvényszéken ma -délben tizenkét órakor hirdették] ki Zakariás János és öt völt képviselőtársa bűnügyében az Ítéletet, amelynek különösen politikai indokolása a szenzáció erejével hat. A bíróság valóságos tanulmányt dolgozott ki az ítéletben arról, vájjon a kormány tagjai a Ház ülésein hatósági tevékenységet fejtenek-e ki? A törvényszék ugy találta, ihogy KJiuen, amikor föl akarta olvasni a király háziföloszlató kéziratát, nem fejtett ki olyan hatósági tevékenységet, amely miatt a vádlottakat a hatóság elleni erőszak büntette miatt el lehetne ítélni. Ép ezért ezen vád alól a bíróság az összes vádlottakat fölmentette és a vádlottak közül csupán hármat ítélt el súlyos testisértés vétsége címén; a többit e vád alól is fölmentette. A bíróság Ítélete, melyet Baloghy György elnök hirdetett ki, így hangzik: < PÁ Zakariás Jánost egy hónapi fogház és ötszáz korona, Beck Lajost és Hoffmann Ottót tizenöt-tizenöt napi fogház és háromszáz háromszáz korona pénzbüntetésre ítéli a bíróság a Btk. 301. paragrafusba ütköző súlyos testisértés vétsége miatt, mert gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök tesKözben egy délceg huszártiszt jött velünk szemben. Ez annyira magára vonta Margit figyelmét, hogy fölöslegessé vált minden további magyarázat. Vájjon mi történt azóta vele? Bizonyosan férjihez ment. Hisz az ostobaság nem házassági akadály. Talán még előny. Talán szükséges kellék. Kovács Gyuri tálán többet tud Kont Margitról. Odafordulok hát Ihozzá. — Hát a mi buta Kont Margitunkkal mi lett? Gyuri e kérdésemre láthatólag zavarba jött. Szinte belesápadt. Idegesen a nyakkendőjén babrált, majd kinyögte: — Kont Margit — az én feleségem. Mí volt most a Kovács Gyuri zavara az én zavaromhoz képest? Baklövésemért bocsánatot kérni, sértő banalitás lett volna. Itt egészen más megoldásra volt szükség... Megvan, — Hogy-ihogy, — szóltam hirtelen, — azt a szép szőke leányt te vetted el feleségül? — Szép szőke? — s csodálkozva nézett reám, — olyan hollófekete az én feleségem haja, hogy annak nincsen párja! — Ejnye, ejnye, mondtam most már megkönnyebbülten, akkor én óriásilag tévedtem. Bizonyos tiz év alatt sóikat felejt az ember. Ki lehet hát akkor az a buta szőke szépség, akire én gondoltam? Gondolkozzál csak Gyuri! i S mialatt a vonat dübörögve tovarobogott velünk, Gyuri gondolkozott . . . DÉLMAÖYARORSZÁG tét szándékosan, de ölési szándék nélkül megsebesítették. A gróf Kbuen sérelmére elkövetett súlyos testisértés vádja alól bizonyítékok hiánya címén Markos Gyulát, ifj. Madarász Józsefet és Mérey Lajost fölmentette a bíróság. Gróf Serényi Béla miniszter esetében a bíróság csupán a könnyű testisértést állapítja meg. A vádlottakat azonban ezen vád alól föl kellett menteni, mert gróf Serényi csupán hatóság elleni erőszak címén kérte a vádlottakat megbüntetni. Ezt a vádat azonban a bíróság nem állapította meg és minthogy Serényi rnagáninditványa a könnyű testisértés vádja dolgában hiányzik, a bíróság kénytelen volt a vádlottakat -fölmenteni. A betétesek szanálják a Gazdasági Bankot. — Három évi moratóriumot adnak. — A vasárnapi értekezlet. — (Saját tudósítónktól.) Lapunk vasárnapi számában megírtuk, hogy a Szegedi Gazdasági -és Iparban-k igazgatósága a betétesek folytonos zaklatásai miatt 'elhatározta, hogy önmaga fogja 'megkérni a -csődöt a bank ellen. Az igazgatóság ezt a szándékát néhány napon belül már végre is akarta hajtani, de a betéteseknek egyik, ^200,000 koronával érdekelt csoportja a-kciót indított, hogy az 'igazgató-Ságot szándiékától visszatérítse. Sok betétes belátta ugyan&ís hogy csőd esetén sokkal kevesebb reményük lehet a pénzükhöz, mint akikor, ha időt adnak a banknak ügyletei lebonyolítására, öt betétes tehát körleveleket, bocsátott kii, a melyben az összes betéteseket értekezletre hívták össze, hogy határozzanak mega-dják-e a haladékot vagy sem. Vasárnap délelőtt tiz órakor tartották meg az értekezletet, amelyen körülbelül kilencven betétes jelent meg és abban állapodtak meg, hogy három évig -moratóriumot adnak a banknak olyformán, hogy a bank pénztárához befolyó jövedelmekből arányosan törleszti a bank a betétesek követeléseit. Erről kötelező okiratot állítottak ki, majd elhatározták még, hogy a maguk köriéből bizalmi férfiakat küldenek ki a bankba. Az értekezletről, a következő részletes tudósításunk szól: Vajda Vilmos, -az összehívó betétesiek együk-e, üdvözölte a megjelenteket, majd néhány szóval elmondta az összejövetel célját. Az a törekvésünk — mondotta, — hogy egyöntetű megállapodásra jussunk a bankkal szemben. Formális értekezletről lévén szó ajánlotta, hogy a betétesek válasszanak elnököt és jegyzőt. Az értekezlet elnökévé egyhangúlag Reioh Manó állami felsőkereskedelmi iskolai tanárt, a ba-nk felügyelő bizottságának egyik tagját választották meg, jegyzőnek pedig Kormiss Béla dr. ügyvédet. A megalakulás után Ileök Iván, az igazgatóság elnöke az igazgatóság nevében kért szót. Előbb a bank vagyoni helyzetét vázolta. Á-z igazgatóság — mondotta — eddig is óriási áldozat o-kat hozott elsősorban a betétesek érdiekében, akiknek mintegy 960000 korona követelésük van még a banktól. A bank követeléseinek beszolgáltatása érdekében is mindent megtett az igazgatóiság, de, hogy a hátralévő összegek befolyhassanak, aboz is idő kell. A kibontakozás első kiindulási pontja az, hogy a betétesek moratóriumot adjanak a banknak, amely ellenkező esetben kénytelen megkérni a csődöt maga ellen. Kilen-cven-száz nagy-obb betétesinek elhatározásáról van sízó, akik ha moratóriumot adnak, módot adnak arra is, hogy a bank az ő köveik ^léseit szlakicjesjszive érvényeisii Ijliesse. — Máskülönben azon a ponton állunk — mondotta Reök — hogy az igazgatóság az intézet további fenállásáért felelősséget n-em vállalhat, A betétesek türelmetlensége eddig is jelentékeny károkat okozott a banknak, a mely csak perköltségek fejében 15—20,000 koronát fizetett ki eddig. De ha alkalmat és lehetőséget biztosítanak a betétesek, liogy fokozatosan, mindenkinek az érdekeit egybe1913. április 8. foglalóan tegyen eleget kötelezettségének a bank, akikor még van a lehetőség rá, hogy elkerülje a csődöt. lEzultán Reioh Manó elnök v-atite át a -szót. Ha az intézet csődbe kerülne — mondotta — maga a betétes volna a legnagyobb vesztes. A mailt év május 15-iikón lett fizetésképtelen a bank és igen szorult helyzetibe került- Az igazgatóság óriási áldozatok árán mégis képes volt a bank terheiből kétmillió kétszázezer koronát törleszteni és körülbelül hatszázezer koronával csökkentek a betétek is. A váltó tárca egymillió hatszázezer koronával csökkent, Ha történtek is mulasztások — mondotta az elnök — ha előfordultak is könnyelműségek, az igazgatóság ezeket a. saját pénzálid-ozatai árán reparálta és hajlandó az intézet becsületéért továbbra is áldozatokat hozni. Minden betétes megkapja a pénzt kamatos kamattal együtt, esak időt adjanak az intézetnek. Mert ha a bank is ugy lesz kénytelen eljárni, mint a betétesek, hogy esetleg csőidbekergetik az intézetet s a bank adósai is csődbe kerülnének, akkor az a tartozás, ami ma száz százalékot ér, tiz százalékot sem fog érni. Azon.kivül a csődtömeggondnoknak a törvény értelmiében joga van az eddig kifizetett betéteket is visszaperelni, ami szintén igen sok ekzisztenciát ingatna meg. Tekintetbe kell venni továbbá, hogy 8—10 év is eltelik, amig egy ilyen nagy csődeljárás leibonyoLdik, és a betéteseknek 8—10 év-ig kellene várni arra, hogy betétjeik 10— 15 százalékát megkapják. Többet semmi esetre selm kaphatnának. Az elnök szavai után többen szólaltak föl az értekezlet tagjai közül. Kormányos Benő dr. hangsúlyozta, hogy a cselekvés terére kell lepni ós meg kell adui a moratóriumot a banknak. A-zt hiszi — úgymond — hogy valamennyi betétesinek véleményét fejezi ki az igazgatóságról, ha annak egyéni integritását, korrektségéit és jóhiszeműségét minidének fölött állónak tartja és ennek a mai ülés keretében jegyzőkönyvbe való foglalását kéri. Azt indítványozza, hogy a betétesek az igazgatóság iránt való bizalmuk kifejezéséül ne a maguk köréből, lianem az igazgatóság köréiből nevezzenek ki két -tagot, akik a bank ügyeiit a. betétesekre való tekintettel ellenőriz zék. Mondják ki egyhangúlag, hogy 3 évi moratóriumot adnak a banknak s a jelenlévők világosítsák föl a jelen nem lévőket is. arról, -bog*y elsősorban a maguk érdekében, azután sok-sok ekzi-sztencia érdekében cselekszenek akkor, ha a banknak a csőd elkerülésére megadják a lehetőséget. Nagy József betétes, aki 6Ö0Ö0 koronával van érdiek-elve, kiegészátésképpen azt ajánlja, hogy az igazgatóság -feladata legyen, felhívni a jelen nem lévő betéteseket a moratóriumihoz való csatlakozásra. Boross Ignác igazgató kijelenti, hogy az igazgatóság ennek eleget is fog tenni. Egy betétes: Van-e mód arra, hogy a betétesiek majd a megállapodás után bizonyos engedlmények fejében, azonnal megkapják követeléseiket ? Az elnök: Teljes lehetetlenség. Boross igazgató: Oiy betétesek, akik megfelelő garanciát tudnak nyújtani, ugy, hogy a többiek érdeke a legkisebb hátrányt se szenvedjen, esetleg megkaphatják követelései keit. Természetesen ezt ne tessék kötelező nyilatkozatnak venni, ez csak kilátásbahelyezés. Dobay Gyula dr., ügyvéd szólalt föl ezután. Inditványozta, hogy az értekezlet ne igazgatósági tagot válasszon a betétesek közül, mert ez ugyanannyi, mintha az igazgatósági tagok közül válasiztana kettőt. Hanem válass-zan-ak a betétesiek bizalmi embereket, akik meggyőződnek majd arról, hogy áll ma a bank mérlege, mit lehet remélni tőle a betéteseknek. Barta Dezső dr. felszólalásában azt mondotta, hogy az értekezlet bármennyire szép és igaz mindaz, amit Kormányos Benő dr. mondott, ezúttal tekintsen el az érzelmi mómentiuimoktól és olyan határozatot hozzon, a milyent a maga érdekéiben helyesinek vél. A moratórium, engedélyezése pedig csak abban az esetben legyen kötelező a betétesekre, ha az -erről szóló nyilatkozathoz valamennyi