Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-08 / 81. szám

1913. április 8. s<w ' ' i • i • • DÉLMAGYARORSZÁG 3 betétes liozzájárul, azok is, akik nincsenek jelen. Az értekezlet Dobay Gyla. dr. és Barta Dezső dr. felszólalása érteiméiben, határozott. 1 Kimondotta, hogy a 3 évi moratóriumot megadja s az erre vonatkozó okiratot a jelenlévő J betétesek valamennyien aláirtak. Kikötötték, hogy a betétesieket a bank báróim (hónaponként arányosan töri essze, ebez az igazgatóság hozzájárult. Az aláirt okiratban benifoglaltatik még, liogy a moratórium határidejéig, 1916. május l-ig a betéteseik semmiféle pörrel, esődifenyegetésael, vagy pörönkivüli kényszereszközzel nem zaklatják a bankot. Továbbá az értekezlet engybangu határozata értelmében a betétesek négy bizalmi embert választanak a maguk köréből, a személyeket azonban addig nem nevezik meg, ameddig valamennyi betétes hozzá nem járul az értekezlet határozataihoz. A Szegedi Gazdasági és Iparbank körül még egy érdekes esemény történt. Ismeretes, hogy a bank Feketesas-utaai házát nemrégen elárverezték és Winkler Bernát vásárolta meg >az épületet 150,000 koronáért. A bíróság most az árverést megsemmisítette, illetőleg érvénytelennek mondotta ki kisebb formahiba miatt. A banknak egyik budapesti hitelezőjét ugyanis nem értesítették az árverésről s emiatt történt a megsemmisítés. Most uj árverést tűznek ki a bank palotájára. A színházi szerződés ügye. — Puccs készül a tanácsban. — é Saját tudósítónktól.) Kedden délelőtt jelentős fordulathoz jut a szegedi szinház ügye. A város tanácsa hosszas habozás után arra a feltűnést keltő lépésre határozta el magát, hogy a színházi szerződés meghoszszabbitása kérdésében kedden délelőtt dönteni fog. Ez a hir kínosan hat mindazokra, akik a szinház ügye iránt érdeklődnek, tehát a város egész közönségére. A szinház ügye ebben a meglehetősen szük határok közé szorított szellemi életben, mely Szeged lanyha kulturáját teljesen fölszivja, közérdek, tehát elsőisorban a közönségnek van joga megszabni azokat az irányokat, melyek szerint színházi életét a jövőre nézve berendezni óhajtja. Szeged közönsége ebben a kérdésben már határozott. Kimondotta a közönség nagy többségét képviselő törvényhatósági bizottság, hogy a színházat bérbe kivánja adni és ezáltal a kor szellemének megfelelően a szabad üzleti versenyre bizbba a közönség színházi igényeinék szolgálatát. Ez a határozat nomseak tökéletesen kifejezi egy modern és fölvilágosodott társadalom Ítéletét, hanem természetes következménye a speciális helyi viszonyok elfajulásának is, melyek között a szinház hatósági támogatás ürügye alatt 1| volt szolgáltatva egy kicsinyeskedő és föladatának jelentőségéit sokszorosan túlbecsülő szinügyi bizottság komolykodó játszadozásainak. ( , : A színházat át kell adni a szabad versenynek, mert ez esetben maga a közönség lesz a színházi igazgatásnak egyedül illetékes bírálója. A közönség anyagi sikerekhez fogja juttatni azt a szinigazgatót, akiiben van képesség, hogy fölismerje a közízlés kívánalmait és viszont lehetetlenné fogja tenni az eszközök és módok ismerete nélkül szűkölködő, tehetségtelen próbálkozásokat. Ez az egyetlen helyes és liberális szempont idézte elő a közgyűlésnek ismeretes határozatát, méllyel a szinház bérbeadását elvben elhatározta. A határozatot tudvalevőleg megfelebbezték s igy az ez idő szerint a belügyminiszter elbírálását várja. Mindenesetre le kell szögezni azt a tényt, hogy u város közönsége igen határozottan állást foglalt egy jelentős kulturális kérdésben. Ezt a határozatot .pedig tisztelni kell. Már mdst előáll a tanáifc lés anélkül, hogy iigyelembe venné a közönségnek megnyilatkozott óhajtását, dönteni akar abban a kérdésben, hogy a jelenlegi szimházigazgatő megkapja-e a szinház igazgatását további három évre, pályázat kiírása nélkül, mintegy jutalmul olyan előbbi tevékenységéért, melyről a város közönségének egészen más, a jutalmazás hangulatával semmiképen sem rokon véleménye Van. Ez az ötlet, hogy erősebb kifejezést ne használjunk, nagyon szerencsétlen. Es pedig nem azért szerencsétlen, minitha Almássy Endre igazgatása feltétlenül ikárhozatos és vészthozó volna a városra nézve. Szabályszerű pályázat kiírása mellett esetleg épen Almássy Endre lesz az, aki a legelőnyösebb, vagy legtöbb garanciát nyújtó ajánlatot teszi meg. A kérdés eldöntésében, — amint a közvélemény hangulatát megfigyelhettük, — nem személyi vonatkozások alakitatták ki az általános meggyőződést. De szerencsétlen ,a színházi szerződés ötletszerű letárgyalásának terve azért, mert a városi tanács kifejezetten azt hangsúlyozza viselkedésével, hogy a közvélemény megnyilatkozását semmibe sem veszi, sőt a közgyűlés által annak idején reá ruházott joggal egyenesen visszaélve, mintegy puccsszerűen befejezett tény elé akarja állítani a törvényhatósági bizottságot és ,a város közönségét. Mi a közönség nevében előre tiltakozni kivárnunk minden olyan határozat ellen, mely e kérdésben a már megnyilatkozott közihangulatot nem fedi. A szinház ügye minidenesetre nem alapvető fontosságú a város közéletére nézve, de a kicsi dolgok is jellemzik a nagyokat és a város autonóm törvényhatósági bizottsága, melytől a tanácsnak megbízatása ered, annak idején tudni fogja a módot, hogy akaratának érvényt is szerezzen. i (d) IBBBBBBDB A „DÉLMAGYARORSZÁG" TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305 ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBt Neuwirth Félix százados fejbelőtte magát. (Saját tuáósitónktól.) Neuwirth Félix százados, a szegedi 46-ik gyalogezred 5-ik századának a parancsnoka, vasárnap délelőtt tizenegy órakor téglagyár-utcai lakásán fejbelőtte magát. A golyó jobb halántékon hatolt a fejébe és a baloldalon jött ki. Dacára a súlyos sérülésnek, a kapitány ezideig nem halt ímegt bár állapota nagyold súlyos. A tett elkövetése óta eszméletlenül fekszik a szegedi közkórházbann, ahol ^tegnap este megoperálták. Életben maradásához azonban nincs sok remény, mert az acélburko'latu Browning-golyó az agyat is megsértette. i . ' . Hogy miért követett el Neuwirth .százados öngyilkosságot, aki előtt még nagyon szép katonai karrier állott, ©felől különböző hírek keringenek. A századost kihallgatni még nem lehetett, családja pedig nem tud fölvilágosítást adni. Azok, akik ismerték Neuwirth körülményeit és intimebb baráti viszonyban voltak a kapitánnyal, azok is különböző véleménnyé! vannak az öngyilkosság okáról. Némelyek azt mondják, hogy az öngyilkos az utóbbi időben súlyos idegbajban szenvedett és gyógyíthatatlan betegsége miatt akart menekülni a halálba. Mások azt állítják, hogy feljebbvalójával feszült viszonyban volt. Legvalószínűbb azonban az a többeknek egybehangzó megállapítása, hogy a százados nyomasztó adósságai miatt akart megválni az élettől. Majdnem bizonyos, hogy öngyilkosságának közvetlen oka rendezetlen anyagi viszonyaiban keresendő. Jellemző az esetre egyébként, hogy a hatóságnál ameddig csak lehetett titkolták az esetet és most is minden fölVilágositást megtagadnak. Az öngyilkosság részletei a következők: Neuwirth Félix 44 éves közös hadseregbeli kapitány három évvel ezelőtt került Pancsovárói Szegedre. A szimpátiikus megjelenésű, ma.ga.s-term.etii, sízőke katonatisztet, nemcsak a tiszttársiái, hanem a polgári társadalom is kedvelte. A százados családjával: feleségével és három kis gyermekével a Téglagyár-utca 3. szám alatt lévő háziban lakott, A százados az épület balszárnyának földszintjét bérelte. Itt történt vasárnap délelőtt a tragédia. Neuwiirtíhen az utóbbi időiben különös tünetek mutatkoztak. Feleségével, akit különben rajongásig szeretett, nem sokat érintkezett. Ha lehetett elkerülte a családját. Bezárkózott a szobájába és órák-hosszát sétált fel-alá. Napokig egy szót se lehetett belőle kivenni. Még az éjjet is ébren töltötte dolgozószobájában. Hivatalos teendőit kedvetlenül végezte és állandóan nagyon hallgatag volt. A tragédia napján már korán reggel felkelt. Szokatlanul nyugodt és barátságos volt. A gyerekeit megcsókolta és feleségétől pedig azt kérdezte, hogy.érzi magát. Azután bement a fürdőszobába. A fürdőszobába nagyon sokáig tartózkodott, de ez nem tűnt fö" senkinek, mivel vasárnap volt és ilyenkor nem volt dolga a kapitánynak a kaszárnyálban. Nyolc ór.a tájban a fürdőszobából, revorverlövés hallatszott. A századosné rémülten futott a fürdőszoba felé, az rajtot azonban néhány pillanatig nem merte felnyitni. fiAft'/kl'lyAwf aIz a leguJabb tawaszi férfiöltönyök, gyermekruhák, férfi- és női Raglánok, lányka kabátok. HOLTZER és ABONYI szeged! sSenri-tér^'. Kériük céünkre ügyeim i