Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-27 / 98. szám

1913. április 25. DÉLMAQYARORSZÁŰ 11 mely a .szegedi paprifcan'agykeresfc-ed-ők be­vonásával tartandó meg. Erre az ankétra .megfhivandó a m. kir. fŐldmivelésügyi minisztérium kertészeti, magVizsgálati és főleg az éleimiszerihmtiisi­t-á-si ügyosztályának egy-egy szakreferense. Az ankét tárgya volna: a 26859/VI. 3. sz. végrehajtási rendeletet ki'bővitő rendelet odavágó (határozatainak teljes megváltoztatása. Az osztályozások el­törlése. Tekintettel a kérdés nagyfontosságá­ra, a mikénti ímegohlás tárgyában előzetes javaslatainkat itt nem terjesztjük elő, mert azt (hisszük, hogy egyrészt a gyakorlat (kellő­leg beigazolta a mai beosztás tarthatatlan voltát, másrészt, a s z ak re f e re TI se k és a gya­korlati kereskedők -bevonásával megalakítan­dó ankét meg fogja találni a leghelyesebb megoldást, 2. Égető kérdés a szegedi termelésnek fokozása, mert egyrészt veszélyben van az exportunk, másrészt a mai termelési Quan­tum mellett, az export szükségszerű, az or­szág és Szeged város speciális viszonyaira nézve felette fontos fejlesztésről szó sem lőhet. A termelés fokozásainak (módjait e he'lyt nem részletezhetjük, -de mégiils (rámutatunk arra, hogy a déli államok, spanyol és olasz országok a paprikakulturának magasabb fo­kán állanak. És ha váló (igaz is az, (hogy az ottani forróbb kiírna a paprikatermelést job­ban mozdítja élő, mégis igaz az is, -liogy azoknak az országoknak tapasztalatait tudo­mányos vizsgálat útiján magukévá tehetjük. E célból szükségesnek és ifontosnák tarta­nok -e tárgyban a Nagyméltóságú iföidmive­lésügyi miniszteriumboz javasllat felterjesz­tését az iránt, hogy a keretészet-i és maig­vizsgálati osztály referenseiből és a vélük kiküldött szegedi szakférfiúkból álló tanul­mányi bizottság a helyszínen tegye az olasz és spanyol paprika kulturált tanulmány tár­gyává és az ott szerzett tapasztálatok alap­ján, Szegeden 'kisérleti telepek alakíttassa­nak. 3. Szükségesnek és fontosnak tarltjuk azt, hogy ;a paprikahamisítási ügyekbem a ina -fennálló és nem komoly gyakorlati isimere­tekkel párosult vegyvizsgálattál támogatott, — Ítélkezés egyszer és mindenkor megszűn­jék. -Nem érdeke a magyar államnak az, hogy a perifériákon egyes tulbuzigő közegei, pap­rik-aibamisit-ólst képzeljenek minden szegedi paprikában és Ihol itt, hol ott kobozzák el komoly ok nélkül a paprikát. Nem elegendő az, h-a valaki jó vegyész ahhoz, hogy a pap­rikáihoz értsen is. Ehhez évek gyakorlata, (ta­pasztalata és speciális szak ismeretéknek bí­rása kell. Evvel pedig a külöimböző vegyvizs­gálata állomások nem rendelkeznek. Szükség van tehát a „magyar királyi ál­lami központi vegy vizsgálati állomás" felál­lítására, amely intézménynek egyedül termé­szetes székhelye csak Szeged városa lelhet. „Magyar királyi központi vegyvizsgála­ti állomás" egyöntetű gyakorlatot létesítene, véget vetne a tapogatódzásnak és a tapasz­talataiból komoly .munka keretében állan­dóan 'felterjesztést tehetne. De nemcsak a hamisítások és azoknak ül­dözése követeli a központi állomásoknak fel­állítását. Más, az exporttal .szoros összefüg­gésben álló kérdéseket is csak évről-évre le­het megállapítani, azután ifixirozni. Egy a paprika zsírtartalmának 'kérdés-e évről-évre változik, mert ez a gazdasági év nedv-esiségi fokától függ, de változó a ihamu és homoktar­tal-om haltára is, ami évről-évre a központi vegyvizsgálati állomás és 'a k-ereskediál'mi és iparkamara közben jöttével volna megállapí­tandó, épen ugy, amiként a liszt-faj ók évről­évre, a -termés minőségéhez képest uj és uj beosztást kapnák. Ha igaz tehát az, liogy egyik legfonto­sabb 'kereskedelmi cikkünk a paprika, ugy a -kereskedelem érdékeinek biztosításáról, az export fokozásáról feltétlenül gondoskodnunk kell, Iha -csak nem akarjuk, ihogy a szegedi kr-eeskedők évtizedes munkája kárba vesszen. Ismerjük a <m. kir. föklimivelésügyl mi­niszternek e kérdés fontosságához mért -ér­deklődését, amiért is kérjük, hogy ezt az ankét összehívásának fon­tosságát, a külföldi termelés 'vizsgálatának szükségességét és -az éMmiszerjhaimis-itások Az eső elhullott és az ég 'kiderült; a hold, -mint egy szomorú kisértet kóborolt a fekete erdő felett, ahonnan, mint megannyi átkozó­dó, esdő fekete kar, nyúltak ki a kopasz gá­lyák az ég felé. Éjszakára maradni nem agartam. Hoff­mann ajánlkozott, ihogy elkísér egy darabon. Puszpáng is jött utánunk messziről és -a ku­tyáknak füttyentgetett. A 'házat bezárták és csendesen megin­dultunk az -erdei uton. Hoffmann sokáig nem szólt. Azután egyszerre a botjával végig­vágott az útszéli bokron. — Az ördög vigye el, meg fogok bolon­dulni, bizonyosan. Kísérteteket látok mindig és sokszor minden ok nélkül lekapom a pus­kám a szegről és kilövök az éjbe, hogy el­zavarjam azokat, akik a (ház körül ólálkod­nak. Kik? Bizonnyal nem tudom. De egy hete egy bozontos, fekete -csavargó járt erre, a kutyák majd lehúzták, amire ő káromkod­va menekült az erdőbe. Azóta m-ég egyszer megjelent. Puszpáng is látta és amennyire megérttettem vele, hát azóta nagyobb gond­dal zárja az ajtókat,.. És az ebek is éjjelen­kint oly keservesen vonitanak, hogy majd megörülök... Mintha nem iis földi ember les­kelődnék a ház körül, hanem valaki más ... Hozzám hajolt és borzalmasan suttogta: Mintha annak a megölt asszonynak a véres árnyéka kísértene... — Melyiké? , — Hát a feleségemé — dadogta Hoff­mann. — Hat esztendeig a fegyházban söha sem jutott eszembe semmi. Nappal asztalos voltam, -éjjel jól aludtam, különben pedig fegyenc vaték, akire szuronyos őrök vigyáz­tak, -elriasztván a kísérteteket... ó, bár m-ost is ott lehetnék! -Hanem elküldtek, élek, minit egv vén farkas és kínomban néha épen ugy üvöltök, mint -egy vén ordas a hideg erdőn. Hoffmann fejét lehajtotta és -mély hall­gatásba merült. A -nyurga, magas fák között a hold nézegetett rejtelmesen é-s halovány ezüst sugarakat vetett az erdei útra. Távol­ról hallatszott a vén Puszpáng fütyülgetése, amint a komondorokat hívogatta, akik a -bok­rok között futottak csaholva. Különben is az éjszakai erdő telve volt hangokkal. Rejtel­mes sóhajtások hallatszottak valamerről és a magas fák, mintha beszélgettek volna -egy­más között. Egy öreg tölgy körül a fiatal nyárfák zizegve hajtották össze fejüket. A szél a száraz galyakat tördelte és futott előt­tünk a -bokrok között. Hoffmann egyszerre -megállott. A kezét nyújtotta: — Isten veled — mormogta gyorsan. Köszönöm, hogy meglátogattál... Hirtelen megfordult. Sietni kezdett. Egyszerre el is tűnt az árnyékban. A kutyák ugatása messzi­ről hallatszott és csak a kóborló éjjeli szél volt az, ami tovább kisért utamon. * Nemsokára hallottam, hogy Hoffrnannt egy reggel halva találták. Igen, rejtélyes volt az -eset. Különben többet nem lehet tudni. terén előforduló sérelmeket tárgyaló indítvá­nyunkat a f-öldmi velésügyi Minister ur Nagy mélt-ó-ságához -felterjeszteni és ott kérésünket a szakreferens urak kiküldése tárgyában hat­hatósan támogatni és az ankét összehívása tárgyában intézked ni méltóztassék. -Kiváló tisztelettel: Schwarcz Henrik, Merkler Lajos, Bartók Vilmos, Mezőgazdák szövetkezete, Bokor János, Reitzer Lipót, Pick Jenő, Ma­rer Ármin, Balogh Zsigmond, Vadász Sán­dor, Csonka Gergely, Grünwalíl és Flaschner. 300 ezer korona államsegélyt kér a tanács a zenepalotára. (Saját tudósítónktól.) A már-már kátyú­ba merült zenepalota ügy-e újra éledezni kezd. Ma olyan miniszteri leirat érkezett a városhoz, amely némileg kedvező fordulatot ad a zenepalota sorsának és reménytelje­se-bbé teszi a kilátásokat arra, hogy ez az intézmény a közel jövőben tető alá fog ke­rülni. A miniszter jóváhagyta a zenepalota terveit, igaz, hogy -csak -elvileg, de a vég­leges jóváhagyás is -meglesz, mihelyst a vá­ros előteremti a fölépítéshez -még hiányzó 300,000 koronát. Lehet, hogy ezt államse­gély utján sikerül megszereznie, s ebben az irányban most fog majd a tanács föliratot intézni a kultuszminiszterhez. A rendelke­zésre álló 300,000 koronát ugyanis (kölcsön utján- szerezte meg a város. A miniszteri le­iratot egész terjedelmében közöljük. A törvényhatósági bizottság 19tl2. -julius 3-án tartott közgyűlésében hozott határoza­tával — omon-dj cl cl miniszter — (bemutatott kiviteli tervek elfogadása mellett elrendelte a városi zeneiskolának 626,863 korona költ­ség keretében leendő felépítését -és kimon­dotta, hogy az építési költségekből 326863 ko­ronát a 86417/1911. számú belügyminiszteri rendelet alapján felvett törlesztéses kölcsön­ből fedez, a még szükséges 300000 korona fe­dezése céljából pedig a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter úrhoz felír megfelelő -összegű államsegély engedélyezése iránt. A város közönsége idézett határozatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter meghall­gatása után hivataliból -felülvizsgálván, azt eznt'tal csupán elvileg hagyom jóvá, végleges döntésemet pedig arra az időpontra tartom fenn, amikor a város közönsége az építkezési költségekhez még szükséges 300000 koroná­nak fedezete iránt akár államsegély kiesz­közlése utján, akár más módon, megfelelően intézkedett és az iratokat hozzám jóváhagyás végett újból felterjeszti. Az épi-tk-ezési költségvetés részletes f-e­Milvizsgálatáha, -bár az általában megfelelő­nek mutatkozik, ezúttal netm bocsátkozhat­tam, mert -egyes munkanemiek és szerkezetek kellően részletezve nincsenek és -igy azok a rendelkiez-ésre álló adatokból -nem ellenőrizhe­tők. Igy pédául hiányzik a vasbeton és vas­munkáknál a részletes terv -és állékonysá-g­száimitás, a vizvezeték, csatornázás, villamos világítás és központi fütésberen-dezés részle­tes terve és számítása. Minidezek a hiányzó adatok annak ide­jén, 'a 'versenytárgyalás kitűzése előtt (beszer­zendők és a városi mérnöki hivatal által fe­iülbirálandók lesznek. A miniszter nevében: Dr. Némethy államtitkár. A miniszter leiratával a tanács legköze­lebbi ülésén- foglalkozik -és valószínű, hogy ebből az ülésből egyszersmind fölír a kul­tu-szkormányhoz a hiányzó 300,000 koroná­nak államsegély utján való -engedélyezése iránt. legszebb és legmodernebb kivitelben, Braun Viktor Szeged, Vár-uiea 7. szám. Telefon 77-11. Telefon 77-11. A legkedvezőbb fizetési feltételekI

Next

/
Thumbnails
Contents