Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-26 / 97. szám

12 "" DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 27. Politikai hirek. (Szkutari a magyar parlamentben. — Ösz­szehivjók-e a delegációkat ? — Az ellenzék magatartása. — Mi lesz a disszidensekkel ?) (Saját tudósítónktól.) Niikita király ma­kacs szembeszegülése egész Európa akaratá­val fölzaklatta Magyarországnak, a politikai köröknek nyugalmát és a végsőkig háborí­totta föl az egész közvéleményt. A monar­chia most nyilván nagyméretű akcióba fog és ha az újságok nem adnának hirt az ille­tékes tényezők 'hangulatáról, az ország tá­jékozatlanságban maradna. Igazán érthető, hogy a nemzeti munkapárt körében tegnap este amiatt panaszkodtak, hogy a parlament ép ezekben a válságos időkben nincsen együtt. Tisza István gróf és Berzeviczy Al­bert egyformán azt 'hangoztatták, hogy az országot föl kell világosítani, a kormánynak nyilatkozatot kell tenni a külpolitikai hely­zetre nézve, különösen a Szkutari-kérdés­ben. Fölmerült a Lloyd-klubban az az ötlet, hogy nyomban a képviselőház összeillése után alkalmat kell nyújtani a miniszterelnök­nek a nyilatkozásra. Május ötödikén ül össze újra a parla­ment. Mint értesülünk, már az első ülésen interpelláció fog elhangzani a külpolitika dol­gairól és Lukács László nyomban válaszol. Az interpelláció t valószínűleg Láng Lajos báró mondja el vagy ha ő akadályozva len­ne, Berzeviczy Albert. Természetesen május ötödikéig sok minden történik Ausztria-Ma­gyarország, Albánia és Szkutari (körül s le­het, hogy mire elhangzik az interpelláció, már 'bevégzett tények .merednek reánk. Bécsből jelentik: Berzeviczy Albert, a nemzetközi helyzetről igy nyilatkozott a Neues Wiener Tagblatt munkatársa előtt: S Aoker Palid meg Keller Lizi összenéz­tek egymással és szótlanul haladtak egymás mellett a templomba. Lizi valami édes, me­leg bizsergést érzett a szive körül és dél­után ott volt ő is a táncolók között, Most sem adott kosarat senkinek sem, de a véletlen doliga-e, vagy szándékos volt, a legtöbb táncot Acker Palival járta; Acker Palival, a féltelkes gazda fiával. Lizi még haza sem ért, Kehemének már tudomása volt a dologról. Vésztjósló arccal várta a kányát: — Nem szégyenlejd magadat, te ha­szontalan, hitvány leány? — förmedt rá. — De miért, édes anyám? — kérdezte félénken és reszketve Lizi. — Miért? . . . még azt kérdezed, mi­ért? . . . Csalódsz, ha azt hiszed, hogy el fogom tűrni, hogy ilyen szégyent (hozz a családra! — fakadt ki dühösen Kehemé. — Én? . . . Szégyent? . . . Nem értem, —- szólt Lizi. — Hát már ennyire szégyentelen vagy? Hát te nem tartod szégyennek, hogy egy fél­telkes gazda fia settenkedik körülötted? — támadt rá méltatlankodva Kehemé. — Tudja meg hát, édes anyám, én sze­retem Acker Palit és nem tartom szégyen­nek, — jelentette ki most nagy határozott­sággal Lizi. Kehemé magánkívül volt. Lizi pedig küz­ködött magával, kimondja-e vagy se. S ki­mondta: — Ha szégyenről lehet szó, hát Náni, az szégyent hozott a családra. Én velem ilyesmi nem fog megesni. — Oh te elvetemült teremtés, fakadt ki Kehemé. Hát elfelejted, hogy a Náni ura száz hold földet kapott az apjától? * És Keller Lizi mégis Acker Pali felesége lett, az anyja azonban kitagadta. — Szkutari bevétele után, azt hiszem, sóikkal közelebb vagyunk a nemzetközi kon­fliktushoz, amelyet el akartunk kerülni, mint valaha. Az a véleményem, hogy a de­legációkat mielőbb össze kellene hivni s ott alkalmat adni a külügyminiszternek arra, hogy a helyzetről nyilatkozzék. Persze ezt a nyilatkozatot ma már ugy . kellene, hogy nyomban tettek is kövessék. Budapestről jelentik: A szövetkezett el­lenzék választójogi albizottsága a néppárt körhelyiségében Apponyi Albert gróf elnök­lésével ma délelőtt tizenegy órakor ülést tartott, amelyen megjelentek: Palugyai Mó­ric, Bizony Ákos, Hammersberg László, Ba­konyi Samu, Földes Béla, Lovászy Márton, Vértan Endre, Károlyi Mihály gróf, Molnár János, Urmánczy Nándor és Polónyi Géza. Az értekzeleten, amely déli egy óráig tartott, az albizottságok előadói terjesztették elő elaboratumukat. E körül élénk vita indult meg. Miután azonban a bizottság azt 'találta, hogy az anyag sok tekintetben kiegészítésre szorul, ma nem fejezte be tanácsokásait, ha­nem a végső döntést a legközelebbi ülésre halasztotta. A disszidensek, a munkapártból kilépett képviselők már régen nem adtak életjelt ma­gukról. Hol vannak ők, a radikálisabb vá­lasztójog hivei? Sándor Pál a közúti igazga­tója, Návay Lajos földeáki birtokán gazdál­kodik, Székely Ferenc volt igazságügymi­niszter a pesti körutakon rójja sétáit, élvezi a hosszú közszolgálat után a nyugalom nap­jait. A politikával nem törődnek a dissziden­sek, legalább is nem mutatnak semmi érdek­lődést. Miután a többségi pártból kiléptek, sürün jöttek össze Sándor Pál lakásán, ké­sőbb azonban ezek a randevúk egészen el­maradtak. i — Bizony már jó Ideje nem jöttünk ösz­sze — mondta az egyik disszidens, — ma­gunk se tudjuk, mit csináljunk. A munkapárt­ba nem lépünk vissza, de az ellenzékhez sem akarunk csatlakozni kimondottan. Tagadha­tatlanul furcsa helyzetben vagyunk. Amióta elhagytuk a kormánypártot, egyikünk sem jelent meg a Házban és e pillanatban nem tudható, vájjon ezután bemegyünk-e? Lehet­séges, hogy a szövetkezett ellenzékkel egy uton fogunk haladni, de az még nem eldön­tött kérdés. \ A kilépett képviselők1 a május ötödiki képviselőházi ülés előtt okvetlenül találkoz­nak, hogy további politikájuk felől határozza­nak. Válaszúton vannak a disszidensek, ma­guk se tudják, mitévők legyenek. Zanella. A fiumei olasz napilapok, az II Popolo, a La Bilaeia és a Vooe idei Popolo határtalan örömmel adják Ihiriil Szkutari el­estét. Különösen Zanella Richárd volt or­szággyűlési 'képviselő lapja a Voce idol Popo­lo .dicséri Niikita hős katonáit és azt irja, hogy Miklós király al legnagyobb (bolondsá­got követné el, ha Európa akaratának en­gedve, kivonulna Albánia jövendő székváro­sából. .>! | ; ­A honvédség főparancsnoka. Klobucsár Vilmos báró lovassági tábornokot, a honvéd­ség főparancsnokát őfelsége fölmentette ál­lásától és nyugalomba helyezte. Klobucsár most hetven éves és tisztán magas kora miatt kellett otthagynia a katonai szolgála­tot. Utóda Rohr Ferenc lovassági tábornok, a közös hadügyminisztérium első osztályfő­nöke lett. a s \ . Át AH f K .< / ­i Letárgyalták a fizetésrendezési javaslatot. — A szervező-bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután négy órakor harmadízben ült össze a szervező bi­zottság, hogy a városi tisztviselők fizetés­rendezéséről szóló javaslatot részleteiben le­tárgyalja. A legutóbbi ülésen a XI. és X. fize­tési osztályokba osztott közigazgatási tiszt­viselőkkel végzett a bizottság, ma pedig be­fejezte az összes fizetési osztályok letárgya­lását és a nem szorosan vett közigazgatási alkalmazottak fizetései tekintetében is hatá­rott. Ennél a pontnál különösen a zenedei ta­nárok sérelmeinek kellett volna előtérbe nyo­mulnia, azonban a szervező bizottság csupán a zenedei igazgató fizetését javította meg, a kit a IX. fizetési osztályból a VIII, fizetési osztályba léptetett elő. Az ülésről, amelyen Lázár György dr. polgármester elnökölt, az alábbi részletekben számolunk be: A bizottság határozata értelmében meg­mar adunk a IX. fizetési osztályban a javas­latiban megállapított javadalmazásokkal: két ellenőr, gzídastógi ellenőr, pénztárnok, köfc­ségi jbiró, főlevéltárnok, három II. osztályú .mérnök, három II. osztályú aljegyző, egy II. osztályú rendőrkapitány (2600 korona^ egy pedig 2800 korona kezdőfizetéssel; eredeti fi­zetéssel: tizennégy orvos, hét külterületi, hót belterületi kerületi orvos. Szóval a IX. fizetési osztályból senki nem jutott át a VIII. fizetési osztályba. A javaslatban megállapított javadalma­zással a VIII. fizetési osztályban maradnak: [liárom főszáinwetvőihelyettjes (a; (régi fő­könyvvivő, alszámvevő és az adóügyi al­számvevő), három I. osztályú mérnök, két árvaszéki ülnök,"két ügyész, két I. osztályú aljegyző, három I. osztályú rendőrkapitány (régi főkapitány-helyettes), két rég.i alkapi­tány) és a főorvos. A főszámvevő, főmérnök, .főügyész, árva­széki elnök, főjegyző, négy tanácsos', rendőr­főkapitány, polgármester-helyettes megma­radnak a VII. fizetési osztályban, szintén a javaslatban meghatározott javadalmazással. iA VI. fizetési osztályba egyedül a (pol­gármestert osztja be a javaslat, amelyet eb­ben a részben is jóváhagyott a szervező bi­zottság. Ezután a nem szorosan vett közigazga­tási, tisztviselők fizetéseivel foglalkozott a bizottság. Gaál .Endre dr. külturtanácsos, a könyvtárbizottság javaslatát terjesztette elő, amely szerint ia könyvtárigazgató 4000, a könyvtáros 8600 korona fizetést kapjon. A bizottság a javaslatban megállapított fizeté­sek mellett maradt,-amelyek még több java­dalmazást biztosítanak mind a két tisztvise­lőnek, mint amekkorát a könyvtárbizottság előterjesztése kiván. Szóval: a könyvtárigaz­gatót a VIII., a (könyvtárost a IX. fizetési osz­tályba sorozták. A nem szorosan vett közigazgatási tiszt­viselők közül a bizottság döntése értelmében külön sorozzák ibe a javaslatiba a közoktatás­ügyi alkalmazottakat. A zenedei tanárokat meghagyta a bizottság a javaslatban fölvett javadalmazással a IX. fizetési osztályban, mig a zenedei igazgatót nagyobb hatásköré­re és nagy adminisztratív elfoglaltságára való tekintettel a javaslattól eltérően előlép­tették a VIII. fizetési osztályba. Megmaradnak a javaslatban megállapí­tott fizetési osztályban: a népiskolai fel­ügyelő (IX.), iskolaszéki iradasegédtiszfc (XI.), a városi közkárház személyzete közül: az igazgató-főorvos (VIII.), osztályos főorvos (IX.), három osztályos főorvos (X.) gondnok (X.), három segédorvos XI.), segédgondnok (XI.), írnok (XI.); a kertészeti személyzet kö­zül: főkertész (X.), kertész (IX.), a vízveze­téki és vágóhídi személyzet közül: a vágóhídi felügyelő (VIII.), vágóhidi segédfelügyelő (X.), a vágóhidi gépész, a vízvezetéki gépész, vágóhidi másadgépész (XI.); az anyakönyvi hivatal személyzete közül: anyakönyvvezető (VIII.), anyakönyvvezető helyettes (X.); a javadalmi hivatal személyzete közül: java­dalmi ügyvezető, javadalmi pénztárnok)

Next

/
Thumbnails
Contents