Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-24 / 95. szám

1913. április 25. DÉLMAQYARORSZÁŰ 11 szerb egyházközség hitéletében ós autonómiájának igazgatásában tevékeny szerepet játszik, a múltban több beadványt intézett a temesvári szerb püspökhöz. Ezek a beadványok részben szerb nyelven eiril és latin betűikkel, részben magyar nyelven voltak irva. Legutóbb egy iskolai alapítvány (helytelen kezelése miatt tett kötelességszerű felterjesztést Prodanovits Leties dir. szerb püspökShöz, magyar és szerb nyelvein. És a temesvári szerb püspöknek neím kell, ami magyaruil hangzik, sőt ellene van, hogy az állam hivatalos nyelvét használhassák. Létics György dr. püspök ugyanis K. 211—II. 765—1913. sz. alatt a következő, magyarellenes tendenciájú figyelmeztetést intézi az aradi polgárhoz: Végképen figyelmeztetik panaszos arra, hogy jövőben beadványa, amennyiben az szerb nyelven és eiril betűkkel irva nem lesz, figyelembe nem fog vétetni. A temesvári szerb konzisztoriumuak II. osztálya által 1913. évi március 28. (április 10.) tartott üléséből. •'-•> Georgie, püspök. Magát Prodanovitsot is nagyon felháborította a püspök törvényellenes fenyegetödzése s a következő kommentárt fűzte ahoz: „Kérdem a temesvári konzisztoriium elnökét, Létics György dr.-t, tulajdonképpen hol vagyunk, Magyarországon, Szerbiáiban, vagy Oroszországban? Hol van az a szentesitett. törvény, amely engem arra kényszerít, hogy én Magyarországon, mint. magyar államipolgár patkó hetükkel irotit beadványok és a szerb nyelv használatára kötelezzen 1 Ez az eljárása a magyar állameszme elleni gyűlöletet bizonyltja és a pánszlávizmus terjesztését támogatja." Ezek a dolgok sokkal íontosabbak, mint gondolni lehet. Nem szabad ugyanis különösen nekünk felejteni, hogy ha Szegedről még néhány kilométerre délnek megyünk, találkozunk olyan falvakkal, hol egyes családok nem is tudnak jól magyarul és ahol sokan nem is akarnak beszélni magyarul. Sőt az utóbbi időben nyiit magyar gyűlölet észlelhető a köznép részéről is, ami nem is csoda, amikor a püspök urak és Arad város intelligens nemzetiségei adják ki a bojkottot mindén ellen, ami magyar! VADAK Gallovich ellen. i • Lukács betiltotta a DMKE pesti osztályát! (Saját tudósitónktól.) A Szegeden székelő Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület budapesti osztályának működéséről megdöbbentően szenzációs adatokat tartalmazó rendelet érkezett ma Lázár György dr. polgármesterhez, Lukács László belügyminisztertől. Arról értesiti a belügyminiszter a polgármester utján a DMKE igazgatóságát, hogy a budapesti fiák működését betiltotta, mert súlyos szabálytalanságokat és visszaéléseket állapított meg a budapesti fiók vezetése körül. Erről különben az alább egész terjedelmében leközölt miniszteri rendelet beszél, .amely tiz pontban teljels részletességgel sorolja föl azokat a konkrét adatokat, sőt nyilt vádakat is, melyek a budapesti osztály vezetősége, különösen pedig Gallovich Jenő ellen szólnak, aki tudvalevőleg alelnöke volt a DMKE budapesti osztályának. Gallovich Jenő alig két év óta állott a budapesti osztály élén, melynek azelőtt Gönczy Lajos volt az alelnöke. Gönczy azonban megvált állásától és az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületben fogalt vezető állást. Ekkor Gallovich, aki Szegeden a DMKE főtitkára volt, azzal a kérelemmel fordult az igazgatósághoz, helyezze öt Budapestre, mert ott eredményesebb tevékenységet fejthet ki az egyesület számára. Ambiciózus, kiváló agitatív képességű ember Gallovich s igy a kérelmét akadálytalanul teljesítették is. Ugy látszik azonban, hogy a budapesti osztály fölvirágoztatásáért folytatott akciókat túlságba vitte Gallovich és működése meg nem engedett terrénumokra csapott át. Lukács László belügyminiszterneK tudomására jutott, hogy a vezetés körűi szabálytalanságok és mulasztások történnek és titkos vizsgálatot rendelt el, amelyet Vásárhelyi miniszteri osztálytanácsos vezetett. Hogy ennek a titokban folytatott vizsgálatnak mi lesz az eredménye, az kitűnik az albáb közreadott rendeletből. Hogy csak a legfontosabbakat említsük meg: először a budapesti osztály fennállásának és működésének törvényes alapja nem volt, mert sem a főváros polgármesterének, sem Lukács László belügyminiszternek nem jelentették be a megalakulását; továbbá a budapesti osztály több legmagasabbrangu államférfiú és más közéleti vezérszerepet játszó férfiak és hölgyek neveit azok tudta és beleegyezése nélkül használta föl gyűjtéseknél és egyéb akciók kezdeményezésénél, rosszul hamisítva az aláírásokat. így Auguszta főheroegaszszony nevét is ikülön engedelem .nélkül használta föl a budapesti osztály. Azonkívül a pénzkezelés tekintetében Gallovich Jenő nem tett eleget a szegedi központ utasításainak, amelynek többszörös sürgetésére a mai napig sem utalta be a törzsvagyon jellegű befizetéseket. Ezeknek az összege hétezer és néhány száz koronát tesz ki. Az igazi clouja a miniszteri leiratban a 8-ik pontban található leleplezés. Megállapította a kormányhatósági vizsgálat, hogy a budapesti osztály jövedelme 1911-ben több mint tizenhétezer korona volt, ebből azonban — a leirat szerint — tulajdonképeni kulturális célra csak négyszázötven koronát, 1912-ben pedig még ennél is kevesebbet: kétszáznegyven koronát fordított Gallovich. Ilyen és hasonló vádak egész sora halmazódik Lukács László rendeletében a DMKE budapesti osztálya ellen. Azt mondja a belügyminiszter, hogy Gallovich szabálytalan működése szolgáltatott okot az osztály működésének betiltására, majd végül utasítja a központi igazgatóságot, hogy Gallovich ellen az esetleg szükségesnek talált intézkedéseket tegye meg. Megkérdeztük Perjéssy László iparkamarai titkárt, aki a DMKE szegedi központjának alelnöke, mit fog tenni ezek után az igazgatóság? Perjéssy László ezeket mondotta: — Holnap délelőtt érkezik Szegedre Dániel Ernő báró a DMKE elnöke, mert holnap délután délután 3 órakor igazgatósági ülés lesz ebben az ügyben a DMKE székházában. Az ülés nyilvános lesz. Egyebet, arról tahin, hogy mit is határozunk majd az ülésen, nem mondhatok. Lukács László belügyminiszter szenzációs leiratát alább ismertetjük. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület budapesti osztálya és az általa létesitett czirkvenicai Auguszta iskolaszanatórium ós gyermeküdülő ház ügyvitele és pénzkezelése tekintetében fölmerült panaszok miatt a két intézmény megvizsgálását az egyletek feletti föfelügyeleti jogomból kifolyólag szükséigesnek találván az 1913. évi február hó 7-én 22600. B. M. szám alatt kelt rendelet alapján központi tisztviselő által foganatosított vizsgálat adatai szerint a következő körülmények nyertek megállapítást: TÖRVÉNYTELEN ALAKULÁS. 1. A budapesti osztály Budapesten, 1908. évi február hó 12-én alakult meg a központi egylet tudtával ugyan,, de anélkül, hogy az osztály e megalakulása az alapszabályok értelmében akár a Szeged városi, akár a székesfővárosi polgármesternél bejelentetett volna, A bejelentés elmulasztásának tulaj donitiható, hogy ezen osztály megalakulása egyik törvényhatóság első tisztviselő által sem jelentetett he a belügyminiszternek, minéklfolytán az a megalakulást az alapszabályok értelmében tudomásul nem vette s annak létezéséről hwatalos értesülést nem szerezhetett. A budapesti osztály téhát működését székesfőváros polgármesterének és a belügyminiszternek tudomása nélkül kezdette meg és folytatta és igy az alapszabályok ezen lényeges rendelkezésének figyelmen kiviil hagyása következtében fennállásának és működésének törvényes alapja tulajdonképen nem is volt. 2. Midőn a DMKE központja tapasztalta, hogy a budapesti osztály működési körét a székesfőváros terüilétén tul is kiterjesztette, alapszabály ellenes nyomtatványokat használ, folyamodványoknál és taggyüjtéseknél a központ nevében jár el és a DMiKE felírást használja, továbbá a beszedett és a központot illető törzsvagyont idejében be nem szállítja, a központi egylet igazgatósága figyelmeztette a budapesti osztályt a felsorolt szabálytalanságok abbanhagyására és felhívta kifogás alá eső működésének beszüntetésére, azonkívül 1911. évi november hó 12-én igazgatósági ülésén külön elhatározta, hogy a budapesti osztály pénz- és vagyonkezelését jövőben a központ lássa el, összes szükségletei onnan fedeztesseneik, mága az osztály főleg tagok gyűjtésével és anyagi javak gyarapításával foglalkozzék. Ugyanez alkalommal kimondotta a központi igazgatóság, hogy az alapszabályok megfelelő módosításáig az osztályok általában nagyobb szabású akciót Krausz doktor a vérpadon, Edison-mozgóban első előadás pénteken.