Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-24 / 95. szám

1913. április 25. DÉLMAQYARORSZÁŰ 11 szerb egyházközség hitéletében ós autonómiá­jának igazgatásában tevékeny szerepet ját­szik, a múltban több beadványt intézett a temesvári szerb püspökhöz. Ezek a beadvá­nyok részben szerb nyelven eiril és latin be­tűikkel, részben magyar nyelven voltak irva. Legutóbb egy iskolai alapítvány (helytelen kezelése miatt tett kötelességszerű felterjesz­tést Prodanovits Leties dir. szerb püspökShöz, magyar és szerb nyelvein. És a temesvári szerb püspöknek neím kell, ami magyaruil hangzik, sőt ellene van, hogy az állam hiva­talos nyelvét használhassák. Létics György dr. püspök ugyanis K. 211—II. 765—1913. sz. alatt a következő, magyarellenes tendenciá­jú figyelmeztetést intézi az aradi polgárhoz: Végképen figyelmeztetik panaszos arra, hogy jövőben beadványa, amennyiben az szerb nyelven és eiril betűkkel irva nem lesz, figyelembe nem fog vétetni. A temesvári szerb konzisztoriumuak II. osztálya által 1913. évi március 28. (április 10.) tartott üléséből. •'-•> Georgie, püspök. Magát Prodanovitsot is nagyon felhábo­rította a püspök törvényellenes fenyegetödzé­se s a következő kommentárt fűzte ahoz: „Kérdem a temesvári konzisztoriium elnö­két, Létics György dr.-t, tulajdonképpen hol vagyunk, Magyarországon, Szerbiáiban, vagy Oroszországban? Hol van az a szentesitett. törvény, amely engem arra kényszerít, hogy én Magyarországon, mint. magyar államipol­gár patkó hetükkel irotit beadványok és a szerb nyelv használatára kötelezzen 1 Ez az eljárása a magyar állameszme elleni gyűlöle­tet bizonyltja és a pánszlávizmus terjeszté­sét támogatja." Ezek a dolgok sokkal íontosabbak, mint gondolni lehet. Nem szabad ugyanis különö­sen nekünk felejteni, hogy ha Szegedről még néhány kilométerre délnek megyünk, találkozunk olyan falvakkal, hol egyes csa­ládok nem is tudnak jól magyarul és ahol sokan nem is akarnak beszélni magyarul. Sőt az utóbbi időben nyiit magyar gyűlölet ész­lelhető a köznép részéről is, ami nem is cso­da, amikor a püspök urak és Arad város in­telligens nemzetiségei adják ki a bojkottot mindén ellen, ami magyar! VADAK Gallovich ellen. i • Lukács betiltotta a DMKE pesti osztályát! (Saját tudósitónktól.) A Szegeden szé­kelő Délmagyarországi Magyar Közművelő­dési Egyesület budapesti osztályának műkö­déséről megdöbbentően szenzációs adatokat tartalmazó rendelet érkezett ma Lázár György dr. polgármesterhez, Lukács Lász­ló belügyminisztertől. Arról értesiti a bel­ügyminiszter a polgármester utján a DMKE igazgatóságát, hogy a budapesti fiák műkö­dését betiltotta, mert súlyos szabálytalansá­gokat és visszaéléseket állapított meg a bu­dapesti fiók vezetése körül. Erről különben az alább egész terjedelmében leközölt mi­niszteri rendelet beszél, .amely tiz pontban teljels részletességgel sorolja föl azokat a konkrét adatokat, sőt nyilt vádakat is, me­lyek a budapesti osztály vezetősége, különö­sen pedig Gallovich Jenő ellen szólnak, aki tudvalevőleg alelnöke volt a DMKE buda­pesti osztályának. Gallovich Jenő alig két év óta állott a budapesti osztály élén, melynek azelőtt Gön­czy Lajos volt az alelnöke. Gönczy azon­ban megvált állásától és az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületben fogalt vezető állást. Ekkor Gallovich, aki Szegeden a DMKE főtitkára volt, azzal a kérelemmel fordult az igazgatósághoz, helyezze öt Bu­dapestre, mert ott eredményesebb tevékeny­séget fejthet ki az egyesület számára. Am­biciózus, kiváló agitatív képességű ember Gallovich s igy a kérelmét akadálytalanul teljesítették is. Ugy látszik azonban, hogy a budapesti osztály fölvirágoztatásáért folyta­tott akciókat túlságba vitte Gallovich és mű­ködése meg nem engedett terrénumokra csa­pott át. Lukács László belügyminiszterneK tudomására jutott, hogy a vezetés körűi szabálytalanságok és mulasztások történ­nek és titkos vizsgálatot rendelt el, amelyet Vásárhelyi miniszteri osztálytanácsos veze­tett. Hogy ennek a titokban folytatott vizs­gálatnak mi lesz az eredménye, az kitűnik az albáb közreadott rendeletből. Hogy csak a legfontosabbakat említsük meg: először a budapesti osztály fennállásának és működé­sének törvényes alapja nem volt, mert sem a főváros polgármesterének, sem Lukács László belügyminiszternek nem jelentették be a megalakulását; továbbá a budapesti osz­tály több legmagasabbrangu államférfiú és más közéleti vezérszerepet játszó férfiak és hölgyek neveit azok tudta és beleegyezése nélkül használta föl gyűjtéseknél és egyéb akciók kezdeményezésénél, rosszul hamisítva az aláírásokat. így Auguszta főheroegasz­szony nevét is ikülön engedelem .nélkül hasz­nálta föl a budapesti osztály. Azonkívül a pénzkezelés tekintetében Gallovich Jenő nem tett eleget a szegedi központ utasításainak, amelynek többszörös sürgetésére a mai na­pig sem utalta be a törzsvagyon jellegű be­fizetéseket. Ezeknek az összege hétezer és néhány száz koronát tesz ki. Az igazi clouja a miniszteri leiratban a 8-ik pontban található leleplezés. Megálla­pította a kormányhatósági vizsgálat, hogy a budapesti osztály jövedelme 1911-ben több mint tizenhétezer korona volt, ebből azonban — a leirat szerint — tulajdonképeni kultu­rális célra csak négyszázötven koronát, 1912-ben pedig még ennél is kevesebbet: két­száznegyven koronát fordított Gallovich. Ilyen és hasonló vádak egész sora hal­mazódik Lukács László rendeletében a DMKE budapesti osztálya ellen. Azt mond­ja a belügyminiszter, hogy Gallovich sza­bálytalan működése szolgáltatott okot az osztály működésének betiltására, majd végül utasítja a központi igazgatóságot, hogy Gal­lovich ellen az esetleg szükségesnek talált in­tézkedéseket tegye meg. Megkérdeztük Perjéssy László iparka­marai titkárt, aki a DMKE szegedi központ­jának alelnöke, mit fog tenni ezek után az igazgatóság? Perjéssy László ezeket mon­dotta: — Holnap délelőtt érkezik Szegedre Dá­niel Ernő báró a DMKE elnöke, mert holnap délután délután 3 órakor igazgatósági ülés lesz ebben az ügyben a DMKE székházában. Az ülés nyilvános lesz. Egyebet, arról tahin, hogy mit is határozunk majd az ülésen, nem mondhatok. Lukács László belügyminiszter szenzá­ciós leiratát alább ismertetjük. A Délmagyarországi Magyar Közműve­lődési Egyesület budapesti osztálya és az ál­tala létesitett czirkvenicai Auguszta iskola­szanatórium ós gyermeküdülő ház ügyvitele és pénzkezelése tekintetében fölmerült pana­szok miatt a két intézmény megvizsgálását az egyletek feletti föfelügyeleti jogomból ki­folyólag szükséigesnek találván az 1913. évi február hó 7-én 22600. B. M. szám alatt kelt rendelet alapján központi tisztviselő által fo­ganatosított vizsgálat adatai szerint a követ­kező körülmények nyertek megállapítást: TÖRVÉNYTELEN ALAKULÁS. 1. A budapesti osztály Budapesten, 1908. évi február hó 12-én alakult meg a központi egylet tudtával ugyan,, de anélkül, hogy az osztály e megalakulása az alapszabályok ér­telmében akár a Szeged városi, akár a székes­fővárosi polgármesternél bejelentetett volna, A bejelentés elmulasztásának tulaj donitiható, hogy ezen osztály megalakulása egyik tör­vényhatóság első tisztviselő által sem jelen­tetett he a belügyminiszternek, minéklfolytán az a megalakulást az alapszabályok értelmé­ben tudomásul nem vette s annak létezéséről hwatalos értesülést nem szerezhetett. A bu­dapesti osztály téhát működését székesfővá­ros polgármesterének és a belügyminiszter­nek tudomása nélkül kezdette meg és foly­tatta és igy az alapszabályok ezen lényeges rendelkezésének figyelmen kiviil hagyása kö­vetkeztében fennállásának és működésének törvényes alapja tulajdonképen nem is volt. 2. Midőn a DMKE központja tapasztalta, hogy a budapesti osztály működési körét a székesfőváros terüilétén tul is kiterjesztette, alapszabály ellenes nyomtatványokat hasz­nál, folyamodványoknál és taggyüjtéseknél a központ nevében jár el és a DMiKE fel­írást használja, továbbá a beszedett és a köz­pontot illető törzsvagyont idejében be nem szállítja, a központi egylet igazgatósága fi­gyelmeztette a budapesti osztályt a felsorolt szabálytalanságok abbanhagyására és felhív­ta kifogás alá eső működésének beszüntetésé­re, azonkívül 1911. évi november hó 12-én igazgatósági ülésén külön elhatározta, hogy a budapesti osztály pénz- és vagyonkezelését jövőben a központ lássa el, összes szükség­letei onnan fedeztesseneik, mága az osztály főleg tagok gyűjtésével és anyagi javak gya­rapításával foglalkozzék. Ugyanez alkalom­mal kimondotta a központi igazgatóság, hogy az alapszabályok megfelelő módosításáig az osztályok általában nagyobb szabású akciót Krausz doktor a vérpadon, Edison-mozgóban első előadás pénteken.

Next

/
Thumbnails
Contents