Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-24 / 95. szám

12 "" DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 27. a központ előleges megkérdezése és hozzájá­rulása nélkül nem indíthatnak, terhes szer­ződéseket nem köthetnek az ily szerződések semmisnek tekintendők és a vagyonjogi fe­lelősség azokat terheli, akik azt kötötték. MULASZTÁSOK A PÉNZKEZELÉSNÉL. Ezen igazgatósági határozatot a buda­pesti osztály csak annyiban hajtotta végre, hogy taggyüjtéssel, alapítványok és adomá­nyok gyűjtésével fokozottabb mértékben fog­lalkozott ugyan, de a központ által a pénz­kezelés tekintetében adott utasításnak eleget nem tett s az osztály által visszatartott törzs­vagyon jellegű befizetéseket jóllehet Gaílo­vich Jenő egyleti főtitkár, midőn az osztály vezetését 1911. év őszén átvette, erre utasí­tást nyert és Ígéretet tett a központba, annak többszöri sürgetése dacára a mai napig tel­jesen be nem utalta, ugy, hogy az 1912. év végével ezen cimen a budapesti osztály a központnak 7634 korona 56 fülérrel tartozik. 3. A budapesti osztály nem felelt meg a központ azon utasításának sem, hogy saját működési hatáskörére nézve ügyrendet és pénzkezelési szabályzatot készítsen. Sőt a budapesti osztály a központi igazgatóságnak ama fölhívására, hogy jövőben kulturális munkát egyáltalán ne teljesítsen, min­den munkásságát tag és pénzgyüjtésére fordítsa s a tagok nyilvántartását és pénz­kezelését helyezze a központba, — 1912. évi április hó 24-én tartott igazgatósági üléséről fölvett jegyzőkönyvben foglalt határozat sze­rint egyhangúlag kimondotta, hogy a „köz­pontot kívánságával elutasítja és fölhívja az elnökséget, hogy mielőbb uj igazgatósági 1 ülést hívjon egybe, amelyen a központnak és a budapesti osztálynak egymáshoz való vi­szonya megállapi'ttassék, vagy az osztály fügigetlenitése előkészíttessék. Gaílovich Je­nő fölszólalására és kérelmére az igazgató­ság elejti azt a tervét, hogy az egyesület székhelyének Budapestre való helyezésével tovább foglalkozzanak". 4. A budapesti osztály a központ által megjelölt hatáskört további eljárásaiban nem tartotta be működését Budapest székesfővá­ros területén Ikiivüi is kiterjesztette, annalk vezetője: Gaílovich Jenő főtitkár, hatóságok­hoz a DMKE fölirásu nyomtatványokon mint a központi egylet alelnöke beadványokat in­tézett és magánosokhoz fölhívásokat küldött szét erkölcsi támogatást és anyagi segélyt kérve, oly akciók létesítéséhez, amiről a központnak sem előzetes engedményét, sem hozzájárulását ki nem kérte. A budapesti osztály .említett vezetője a központ által megállapított hatáskörre való tekintettel, nem jogosult sem a központi egylet nevében, sem képviseletében eljárni, mert az alapszabá­lyok szerint a központi egyletet .hatóságok­kal és harmadik személyekkel iszemben a központi egylet elnöke jogosult képviselni. VÁDAK GALLOVICH ELLEN. Igy a DMKE nevében 1911. évi novem­ber hó 20-án folyamodványt nyújtott be a belügyminisztériumhoz egytriillió ujabb bé­lyegjegy kibocsátására szóló engedély meg­adása iránt annak bejelentése .mellett, „hogy a magyar tengerparton, Czirlkvenicán hatal­mas áldozatokkal iskdia-szanatóriumot éjs üdülő-házat létesítettünk ós a kibocsátandó közművelődési jegyekből befolyó adomány tisztán és kizárólag a DMKE e nemes és magasztos célú kultúrintézménye céljaira fordittatiik". Továbbá jogosulatlanul a DMKE nevében, mint vevő szerződést kötött Kálnay József budapesti lakossal a czirkvenicai vil­la megvételére nézve 70,000 korona vételár mellett. Ezen szerződést ,a 'központi egye­sületnek utólagos jóváhagyása céljából sem mutatta be, az a központ egyik szerve által sem tárgyaltatott és jóvá nem hagyatott. 5. De a budapesi osztály, lielyesebben annak vezetője, Gaílovich Jenő fötitká.r mert hiszen ö volt az osztály minden ügyének in­tézője, mondhatni minden szervének irányi­tója, nemcsak a központi egylet nevét hasz­nálta jogosulatlanul, hanem legmagasabb sze­mélvek nevében és társadalmi téren vezető szerepet vivő férfiak és hölgyek rosszul után- * zott aláírásával fölhívásokat és ismerteté­seket küldött szét oly célból, hogy részint a DMKE részére, részint a budapesti osztály által, de a központ tudta és hozzájárulása nélkül létesítendő intézmények számára ta­gokat, alapítványokat és adományokat gyűjt­sön. Igy külön engedély nélkül használta Au­guszta főhercegnő őfenségének, mint a czir­kvenicai gyermek-üdülőház védnökének ne­vét. Továbbá József főherceg őfensége ne­vét a Budapest székesfőváros területén rész­ben katonatisztek gyermekeinek fölvételére szolgáló nevelőintézet címének feltüntetésé­nél. Azonkívül a czirkvenicai üdülőház főfel­ügyelőségének elnökéül gróf Zichy János volt vallás- és közoktatásügyi minisztert szere­peltette, aki az ellen, midőn nevének ilyen minőségben való fölhasználása tudomására jutott, — tiltakozását fejezte ki és azt vissza­élésnek minősítette. Ugyancsak az illető előzetes tudomása és beleegyezése nélkül használta föl a köz­ponti egylet elnökének, báró Dániel Ernőnek, a központi egylet társelnökének, Rákosy Je­nőnek és a budapesti osztály elnökének, Mol­nár Viktornak, volt vallás- és közoktatás­ügyi államtitkárnak nevét, a taggyiijtés cél­jából széjjel küldött fölhívásokon, amelyen oly épületek rajzai láthatók, minők a DMKE nevelőintézete Debrecenben, a DMKE neve­lőintézete Budapesten és a DMKE nevelőin­tézete Aradon, amely intézeteknél a DMKE központjának, jóllehet annak intézményei gyanánt vannak feltüntetve, hivatalos tudo­mása nincs és amelyek a központ szerint, de a vizsgálat adatai alapján ezidöszerint nem is léteznek. „MEGTÉVESZTHETŐ CÉLZAT . . ." 6. Az enüitetit taggyüjjtő felhívásokon feltüntetett, de valóságban nem létező egyes intézetek szerepeltetése, ép ugy, mint a cirk­venicai üdülőház ismertetését, a felvételi fel­tételeket tartalmazó nyomtatvány végén fog­lalt, de a valóságban nem létező egyes na­gyobb alapitványok felsorolása megtévesztő Igazgató: "Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. i Kozkivánatra ! Csak egy napra sikerült megszerezni. — Ma csü­tökön a A legnagyobb detektiv­dráma 5 felvonásban. Jegyek egész nap válthatók. Előadások 5, 7 és 9 órakor. célzattál azért történt, hogy azok hatása alatt, ugy a taggyüjtés mint az adakozás na­gyobb eredménnyel járjon. A cirkvenicai is­kola-szanatórium és üdülőház javára állító­lag tett alapitványok közül sem a>z Alföldi Gazdasági Egyesület 10,000 koronás, sem a második helyen emiitett Bezerédj Viktor-féle 10,000 koronás alapítványra, sem a pécsi ál­lami főreáliskola 1000 koronás alapítványára vonatkozólag alapító levél, vagy más értesí­tés feltalálható nem volt és igy azok csak a nagy közönség megtévesztése és fokozottabb adakozásra bírása céljából vétettek föl e ki­sebb tényleg befizetett 100—200 koronás ala­pítványok élére. 7. Ép ugy kifogás alá esik a budapesti osztály azon akciója, hogy az Auguszta is- • kóla szanatórium és gyermek üdülőház el­nöksége nevében (Aláírna az illetők előzetes megkérdezése és beleegyezése nélkül „Gróf Zichy János m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter, Dr. Takáhc Menykért főrend, já­széi prépost, dr. Molnár Viktor volt vallás és közoktatásügyi államtitkár) körlevelet inté­zeti az ország összes községeinek képviselő­testületeihez, azzal az értesítéssel, hogy a szanatórium és üdülő-ház igazgatósága elha­tározta, hogy a község szegényiejbhsorau gyer­mekei számára állandóan, mindén időre, év­ről-évre két félingyenes és két kedvezményes alapítványi helyet, esetleg egész ingyenes helyet ajánl fel és ennek ellenében cSak azt kéri a képviselő testül ettől, hogy az üdülő­ház alapitványainak növelésére engedélyez­zen egyszersmándenkorra csekély segélyt eset leg 20—10 korona, adományt. A felhivás az ország összes községedhez intéztetett és fel­ajánl t attak az említett helyek, melyek igény­be vétele esetén a jelentkezéseknek és kívá­nalmaknak az osztály egyáltalában nem tu­dott volna eleget tenni, miután a budapesti osztály által Cirkvenicán e célhói vásárolt villa legfeljebb 36 gyermek befogadására al­kalmas, s eddig egy-két gyermek kivételével, az ott elhelyezettek mindegyike után 4—<8 ko­rona tartásdij szedetett, lévén a budapesti osztály bevallott törekvése egyébként is az, hogy a cirkvenicai telep a budápesti osztály anyagi hozzájárulása nélkül tegye lehetővé szegény' sorsú gyermekieknek önköltségen való tengermelfet'ti üdülését, megjegyzésé­vel annak, hogy bár az intézet „Szanató­rium" elnevezéssel biir, orvos ott soha nem alkalmaztatott és igy beteg gyermek eddig elhelyezést ott nem talált. VAKARÁSOK A PÉNZTÁRKÖNYVEKBEN. 8. A budapesti osztály pénzkezelésének megvizsgálása alkalmából megállapítást nyert, hogy az minden tekintetben súlyos ki­fogás alá esik, mert abban semmiféle rend, vagy rendszer föltalálható nem volt. A pénz­kezelés nyilvántartására szolgáló pénztári könyvben javítások és vakarások találtattak és beigazoltatott, hogy az osztály különböző célokra szolgáló pénzei nem elkülönítve ke­zeltettek, továbbá azon a cimen, hogy az osz­tály bevételei nem fedezik a kiadásokat, a pénztárkönyvben gyakran, állítólag; a titkár által adott előlegek vannak bevételezve és viszont, midőn a pénztárkönyv szerint pénz­tári felesleg volt, az előlegek ismét a titkár nevére fizettettek vissza. Azonkívül a pénz­tárkönyvben az összes bevételek és kiadások nem nyertek elszámolást, mert az osztály javára eső tagdijak, adományok és egyéb be­vételek rendszerint közvetlenül az osztály fi­zetési helyéül megjelölt, nem is egy, de több pénzintézetnél folyván be és a kiadások is közvetlenül a pénzintézetek részéről teljesít­tetvén, ugy a bevételi, mint a kiadási téte­lek az osztály pénztári könyvében bevezetve nincsenek és miután az osztály főtitkára a f központ, az osztály, az üdülőház, a létesiteu­i dő kulturbank javára érkezett pénzeket nem elkülönitve 'könyveitette, hanem az egyes pénzintézeteik folyó számláin együttesen ke­zeltette, nem állapitható meg, hogy a külön­böző célra szolgáló tagdijak, adományok, alapitványok és egyéb bevételek, a beküldők intenciójának megfelelöleg, azaz a rendelte­tésszerű célra használlattak-e töt, illetőleg számoltattak el.

Next

/
Thumbnails
Contents