Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-22 / 93. szám

fél 3. április 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 * Tudományos előadás az Urániában. Kdeiden, tudományos előadás lesz az Urániá­ban. Még pedig csak egy előadásiban este 9 áraikor. Színre ikerül Győry Loránd kitűnő darabja: Az anyaföld bárom fel vonásiban 250 színesein vetített képpel és számos mozgó­fény képpel. Nem-csak tanulságos, hanem. szó­rakoztató is ez a remek darab. Szögeden most játszák -először ezt a képet. Az igazán első­rangú darabot Dcmavell János felsőlkereske­dtelmi iskolai tan-ár olvassa fel. * A VHOSz. szinházi esíéiye. Környei Béla a m. kir. Operaház csodaszép hangú rn-ii­vészt-ng járnak föllépésével szerdán este adja elő a szegedi színtársulat a zenei .irodalom örökbecsű ékességét, a „Cigánybárót". Ez a ritika művészi -esemény, valamint az a körül­mény is, hogy az előadás jövedelmét Almás­sy Endre szin-i-gaz-gató ia Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége segélyalapja javára ajánlotta feli, teljesen biztosítja a szerdai elő­adás fényes sikerét. A szegedi társadalom elitej-e már nagy résziben megváltotta a je­gyeit, a még meglévőket a szinházi pénztár árusltja, a karzati helyek kivételével 25 szá­zalékos árf öl-emeléssel. * Sapho. A fekete álarc. A moziiroda­lomnak nagy szenzációja volt, m-iikor ez a 1 remeik dráma a nyilvánasságá lett. Sapfhot főleg a pá-risiak tartották a. világ legjobb mo­zi darabjának. Hü tükre ez az igazi párisi élet­nek. Az Uránia igazgatósága nagy anyagi áldozatok árán kizárólagos joggal megszerez­te ezt a filmet és nagy síikor jegyéiben hétfőn be is mutatta. Az elsőrangú párisi társad'atmi dráma négy résziből áll, Dandet irta és a Sa­rak Bernhardt szinház tagjai játszák a fő­szerepeket, Ezem-kíviül másfél órás elité mii­sor szórakoztatja a közönségeit, A FASS-ban a másik szenzáció megy. Schnitzler Fíek-etie ál-arc cimü artista dráimáija. A világ legdrá­gább és leigcsodálatosaíblb attrakció jelenet megy a vásznon. Érdtelkességet köllosönöz a filmnek az, ihogy a világ legszebb moziszi­nész-nője Lilly B-eríh játsza a főszerepet. Itt látható Drinápoly ostroma te, melyet kizáró­lagos előadási joggal mutat be a Va-sS-sziin­liáz. Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Efső szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Azonnal bársonysimává és fehérré feszi a kezet a ára 70 fillér Kapható egyedül a Kígyó gyógyszertárben uzél-tár és Kárász-utca sarkán szájpadlás ^ nélkül. Az általam készi­tett rágásra kitűnően használható a valódi fo­gaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koro- j nákat és levehető arany hidakat jutányos árak ! mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve, j Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. A szinházi szerződés sorsa. — A belügyminiszter döntése. — (Saját tudósítónktól.) Különféle mester­kedések által sikerült a város hatóságának elérni-e, hogy a szinházi szerződés meghosz­szabbitása kérdésében hetek óta halogatott határozatával mégis csak bevárta a belügy­miniszter döntését. Most, hogy a rég várt döntés végre megérkezett, világojssá vált, liogy az ügynek érdemi elintézése épen a sok huza-vona miatt jelentős késedelmet szenvedett, melyből talán -helyrehozhatatlan bajok is származhatnak. A belügyminiszter nem akar -addig fog­lalkozni a bérbeadás kérdésével, mig a vá­rosi tanács a szerződés meghosszabbítása tárgyában nem határozott. A miniszteri ha­tározatnak erre vonatkozó indokolása ugyan nem egyéb rabulisztikánál, de mégis vilá­gos, liogy látván a közhangulatot és a köz­gyűlésnek igen határozott állásfoglalását, a tanácsnak réges-régen ki keleti volna mát mondania, hogy kiván-e élni a szinházi szer­ződés első pontjában biztosított jogával, vagy sem? Ez esetben a miniszter is tisztább heiyzettel állott volna szemben és abban a helyzetben lehetett volna, hogy a közgyű­lés határozata felett már most érdemben dönthetett volna. A városi tanács tehát indokolatlan ké­sedelmével elérte azt, hogy a közgyűlésnek még egyszer foglalkoznia kelE az ügygyei. Egyelőre be kell tehát várni a tanács dönté­sét, mely az előjelek szerint a kedden délelőtt tizenegy órakor tartandó rendkivüli illésen fog alakot ölteni. Mindenesetre kíváncsian várjuk ezt az érdékesnek Ígérkező döntést, a mely arról fog tanúságot tenni, hogy a vá­ros hatóságának van-e -érzéke a. közhangulat igazi tartalmának megitélése iránt? A Dél­magyarország többször kifejezést adott már annak az -egyedül jogos nézetnek, hogy a je­lenlegi szinházi igazgatásnak értékei a leg­nagyobb mértékben kétesek, a tanács tehát épen a közhangulatot sértené meg leginkább, ha a színháznak további elkótyavetyélésével Szeged város közönségét meg akarná fosz­tani attól a jogától, -hogy a bérbeadás, vagy az ujabb pályázat kiírása tárgyában érdem­leges határozatot hozhasson. A belügyminiszter határozatához ez idő szerint csupán azt a megjegyzést fűzhetjük, hogy annak utolsó pontja, mely -a bérbeadás­kimondása esetére az állami szubvenció -meg­vonását helyezi kilátásba, nem foglal magá­ban -meglepetést. De n-em is kéli .attól -meg­ijednie a közgyűlésnek, mert a „merő üzleti színvonalra süly-ed-és", mely, mint valami mumus, mered ki a rendelet soraiból, ma már nem veszélyeztet semmiféle kulturális érde-ket és a szinházi kérdésnek egyetlen le­hetséges megoldása. zik: A belügyminiszter (leirata igy hang­Törvényhatósági bizottságának 1913. évi január hó 30-án 12. szám alatt h-ozott ha­tározatát, amellyél kimondta, hogy a városi színháznak 1914. évi julius hó 1-től kezdődő­leg való bérbeadása iránt pályázatot hirdet, Kormányos Benő dr., valamint Balassa Ár­min dr. által beadott felebbezések folytán felülvizsgálván, a vallás- -és közoktatásügyi miniszter ur véleményének meghallgatása után a város közönségét a következőkről ér­tesítem : Az érvényben levő bérleti szerződés 1. pontjában foglaltak szerint a városi tanácsra ruháztatott az a jog, hogy a bérleti szerző­dést az esetben, ha a színigazgató vállalt kö­telességeinek közmegelégedésre megfelel, a szinügyi bizottság indítványára további há­rom évre meghosszabbithas'sa. Minthogy pedig a szerződésbeli megál­lapodástól a szerződő felek egyikének — -ez esetben a város közönségének — egyoldalú akaratelhatározásával eltérni nem tehet, a város közönsége' ebben az ügyben s annak jelen stádiumában nem határozhat, hanem azt a vállalat megállapodásához képest a városi tanács döntése alá kell bocsájtania. Ezek következtében a város közönsége idézett határozatát föloldom és fölhívom a város közönség-ét, hogy a vonatkozó iratokat tárgyalás és határozathozatal végett a vá­rosi tanácsnak küldje- meg. Végül a vallás­és közoktatásügyi miniszter ur álláspontjá­hoz megjegyzem, hogy a város háztartásá­ban alig számottevő jövedelem elérése vé­gett -meghonositani tervezett bérbeadási rend­szert nem tartom a város érdekében való­nak, mert tekintettel arra, hogy a színigaz­gató, a művészi szempontok rovására, főleg a bevételek fokozására törekedhetnék, a szin­ház a kulturális szempontok teljes figyelmen kivüil hagyása mellett könnyen -merő üzleti vállalkozássá siilyedne le. Ebben az esetben pedig a szinbáz ré­szére biztosított állandó állami segítség is indokolatlanná válnék. Budapest, 1913. évi április hó 19-én. k A -miniszter helyett: Némethy dr. s. k. államtitkár. Egy horvát szekerész kalandjai Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Nagyon érdek-ős és -nagyon jellemző, inadéra -katona-dráma ját­szódott .te Szegedien, hléttlfő-r-e v-iirradló éjijei, A dráma -főhőise egy horvát szekerész ka­tona, -akit lovat vásárolni küldött Szegedre a zágrábi katonai parancsnokság. Ak-tiv sze­replő egy ifi-atal cigónytl-egény, -akiit -a rend­őrség már régebben, kitiltott Szegjed területé­ről; végül passzív szereplő: -egy pénztárca, gyászos, fekete bőr-pénztárca, mely eltűnt a dráma expozíciójánál és megkerült lesová­nyodva a fi-nálén-áil. Bosnyák Péter horvát szekerész katona szombaton délután Szegedire érkezett. Körül­belül 160 korona volt -a pénztárcájában, ame­lyet azZal a iniegbí-zásisal kapott Zágrábiban, ho-gy vegyen három-négy jó ka-tem-ai lovat és -ebből a pénzből adjon rá foglalót. Bos­nyák ahogy az állomást elhagyta, szét-néze­lőidöltt -a inagy térrészen ié(s csiupa korcsmát látott maga kör-ül. Ez -a jelenség aniást ís kel­lőmet lenül érinthet, h-a -megérkezik ,a nagy alföldi .metropolisba. -Mást meni lelhet a Sze­ged-állomás környékén látná, mánt csupa zug-korcsmát. Bosnyáknak ez annál 'kelle­metlenebb vollt, mert ntközblon nagyon meg­szomjazott és ibér erősen feltette magában, (hogy mi-élőbb -a vásárt meg -n-em csinálja, ad­dig' nem megy mulatni séhová, de -a Ságfhi­fele korcsmában olyan csábítóan szólt a ci­gányzene, hogy a szekerész, nem bírt a kí­sértésnek ell-emtállni és hetérít egy tpohár .borra, A korcsmában voltak még néhányan kí­vüle, de mem -értét-te meg senki a jámbor szekerészt, mert egy szót sem tud magyarul, csak horvátiul. A korcs-m-áross-al -is csak inter­nacionális ny-elvien beszélt: kezét a szájúihoz tette, tölcsért csinált belőle, a levegőt -a töl­csérből szürcsölte, ezzel illusztrálva, hogy in­ni szeretne. Alig telepedett -le azo-nban -a -bor mellett, egyszerre csak megjelent a korcsmá­í ban egy dádé, a (hírhedt Petrovics György ci­gány legény, akit már több lopásért és rab-

Next

/
Thumbnails
Contents