Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-20 / 92. szám

DÉLMAQYARORSZÁ'A 1913. április 20 még nem érkezett ugyan semmi, lehet azonban, hogy a napokban, még az értekezlet előtt, kapnak értesítést. Ebben az ügyben egyébként a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkársága még a következőiket mondotta: A 6—8 nyolc nap m/ulva Budapest cm öszszeiilő országos kamarai értekezlet mánden valószínűség szerint foglalkozni ifog a szerb bojkottmozgalom dolgával is, bár ez az ügy sok tekintetben politikai vonatkozású. Igaz viszont, bogy az osztrák és magyar kereskedelem bőrére, megy, éppen ezért nem térbet fölötte szó nélkül napirendre az országos értekezlet sem. Egyébként a mi tudomásunk szerint nem ez volt az egyedüli oka annak, hogy a kamarák ismét országos értekezletre jönnek össze. Ipari- és kereskedelmi téren a legutóbbi értekezlet óta sok megvitatni való és rendezésre váró dolog gyülemlett föl. Ami azt a kérdést illeti, bogy ugy a (horvát, mint a magyar kereskedelmi és iparkamarák állásfoglalása egyöntetű lesz-e és nem merülnek-e föl a nemzetiségi különbözetek hatása alatt nézeteltérések, erre nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar, valamint a horvát kamarák állásfoglalása a szerb mozgalommal szemben föltétlenül egyöntetű lesz, mert hiszen — lévén az ország kereskedelempolitikai szempontból egy — ugyanaz az érdeke a (horvát kamaráknak is, mint a magyar kamaráknak, tehát ami támadhatnak ellentétek ,közöttük. Bizonyos tehát, hogy az országos kamarai értkezlet összehívására alapos okot szolgáltatott a szerb bojkott mozgalom ügye is, sőt az értekezletnek ez lesz majd a legáltalánosabb érdeklődéssel kisért tárgya. Ami már most a szegedi kereskedelmi és iparkamara szerepét .illeti ebben az ügyben, erről előre mit so leli,et tudni, hiszen az országos értekezleten 'dől el, milyen álláspontra helyezkednek az ország 'kereskedelmi és iparkamarái a szerb mozgalommal szemben. harakban áporodó borokat, a viharvert, szivarhamus abroszt, amely megszentségtelenitett oltárteritőként állt ott. Három ily napig ottmaradt. (... A harmadik nap hajnalán azonban eltűnt.) i — Nem, anyuska, ott maradt melletted. Te arra is emlékszel, mikor átmentetek az üvegtornácon. Azon a reggelen egy mély fotelben ült, haldokolva és elborulva. (... Az ablakok már ragyogtak.) — ö pedig várt benneteket az előszobában. (... Az ablakon könyököltünk s néztük apáddal a csillagot.) — A fiatalember pedig, aki a te jövőd volt s aki látja most magában a multadat, mereven tekintett maga elé, mintha aludnék, de nem aludt, csak imádkozott érted. A láza felbokrétázott tüzes pántlikákkal. Alattad zölden füstölgött a kert pázsitja s a verőfényben ugy égtek a pipacsok, mint a piros villámlámpácskák. (... „Minő sápadt" ... mondotta az apád és a fiatalemberre mutatott.) — ö pedig nem mozdult onnan. (... „Hogy sir"... mondottam szelíden s megsimogattam a haját.) — Azután megcsókoltátok egymást, először, és egészen jól láttatok. Engemet láttatok. Igen, anyuska, ne ijedj meg a szememtől, én voltam az, én voltam ott a te szent, ezerszer szent tnenyegződön, az ismeretlen fiatalember az asztal balsarkán, balra a szivedtől és sirtam, örültem, imádkoztam az én imámmal és énekeltem az én beteg iclkecskémmel (... Fiam, fiam, mit beszélsz? Megint megjött a lázad. Feküdj vissza nyugodtan. Holnap újra mesélünk. Az orvos azt mondta, hogy antipirint adjak neked.) Szegedi művészek sikere a külföldön. — „La Nouvelle Revue Joachim Ferencről. Brummer a Rodln tanítványa. Csáky elismerése. — (Saját tudósítónktól.) Mig Szegeden művész-háborúság dul és az itteni festőink egy tárlatot alig képesek rendezni; képeladásról egész évben szó sincs; az állam megtagadja a segélyt, a város pedig nagyon keveset ad és azt is nehezen adja; művészeink a szószoros érteleml>en nyomorognak és kivándorolni kénytelenek; elismerést .egyáltalán mem, csak szapulást és lekritizálást kapnak, addig azok a szerencsés festőink, akik idejekorán felismerve a. helyzetet — és annak a 'mondásnak ina már csak Szegedre vágó igazságát, hogy „nemo potést próféta in sua patria", — külföldre költöztek, azok egymás után, aratják sikereiket. Még pedig hol? Nem Szegeddel hasonló konturu magyar vidéki városban, nem a patriotizmusunk büszke eldorádó jóban, ahol szerintünk minden nagyszerű és tökéletes művészi kijegecedésre juthat: Budapesten; ínég nem is a császári és joviális öreg Bécsben, ahol a művészetet kan,állal, — jóllehet nagykanállal, — és ennlek megfelelő műszakértelemmel mérik és jutalmazzák; sőt még a forrongó Barllinbem sem, hol a világ i nternacion izmusa gyűlik össze művészi alkotásra, hanem Parisban. Ez az egy város az, amelyről többet nem kell mondani. Be jelzőt, se meghatározást. Páris, áhítatos ima, minden művész előtt. (Szegedi tbenszütöttek — ^rézbőrűek" kedvéért): Van akkora mint Szeged és akármit •mondanak is itt egyes hivatalból műértő emberek, értik annyira Párásban a művészetet és becsülik annyira mint példáiul nagymagyar Szögedében. iÉs ennek ellenére itt Károlyi Lajos esak egy „különc", pedig kétségtelenül van olyan festő, mint Joachim Párásban, Vigh szobrász Szegeden egy ismeretlen talentum,, mfig (Brunmerj (szobrász Párásban vagyonban és sikerekben dúskál. Mi hát ennek az oka? A szegedi nagy műpártolás és műértelem! Be .beszéljenek a letagadhatatlan és féremagyarázhatatlan. tények. Páris egyik .legelőkelőbb és legolvasottabb művészeti szemléje a „La. Nouvelle Rievue" április elsejei számában Albert Delvaillé, az listmiert francia kritikus ir vagy öt oldalt, a „Le Sálon dies Indépend.ants"-ról. Monsiieur Delvallé abszolút •elégedetlen ezzel az irányzattal. Sehogy se tetszik neki ,a „függetlenek szalonja." Lélkiismerettesen végignézte ennek ellenére a ,kiállítást és megemlékezik Írásában mindarról a festőről, ,aki a különös kiállítás során is .nagy ,és művészi munkát produkált. Hogy mennyire nincs elragadtatva az irányzattal és ihogy kritikája tényleg csak az egyéni értébet becsüli, ennek igazolására lefordítjuk, amit 'bevezetésül irt a kiállítás ismertetéséhez: — Bármenyire is megszoktuk már a művészet egyies anarchistáinak részéről az •extravaganciát, mégis ilyen forradalmi kiállítás látogatásáról azt a benyomást merítjük, hogy ez az 'extravagancia, amelyben a tréfa visszataszító fliáfványnyal vieltelkieldliík, leíheltietl'enné t'esz minden meggondolt vélemény.nyiilvánitást az esetlegtes talentum megállapításáról, még ha a legjobb és Legőszintébb szándék is látható a kiállító részéről. Ha tehát az erőszakosan agresszív ós akaratlanul vagy tudat* Tanul groteszk és őrjöngő festmények mellett, van egy kis csoport oly müvekből, amelyelvtől megtagadni az elismerést és néha az igyekezet sikerét nem lehet, mégis merészség lenne olyan véleményt mondani, egy nagy számú skiccről és- próbálkozásról, amit a jövő igazolni nem fog. Hasztalan szándékozunk •tehát felfedezni valami kiinduló pontot, vagy ígéretet, vagy szándékot, nem lehet. Igy ir Albert Delvallé a függetlenek szalonjáról. A véleménye mint fentebb látható, nem valami kedvező az i.ndépend anlist.ák ra, annál meglepőbb az az őszinte melegség^ a mellyel a kritikus az egyes kiállítókat jellemzi. Az iiakolaLmegaíjakltő^áról M. Paul Signac-ról a legnagyobb .elismerés hangján ir. De még tehetség dolgában fölé helyezi a szegedi Joachim Ferencet, irván róla a következőket: Nagyon szép képet állit ki Joachim Ferenc ur: „Az éj « kikötőben". Ez a kép megragadó gyűjteménye a szomorúságnak; mindazonáltal csupa ellentét és nagyság. Joachim fellázad az est költészete előtt és fenséges érzéseit, amelyek elfogják a tenger partjánál belénk is átszeltemiti nagy tudásával és becsületességével. Ha látszólag keveset is ir Delvallé Joachi inról ez a kevés is nagyon, sokat jelent akkor, ha tieklntetbe vesszük, hogy ezen a kiállításon több mint kétszáz miivész vett részt és a „La Nouvelle Revue" ezek közül csak húszat emlit és ilyen emberekről, mint Cariot, Wilhems, Cingria, Lemair, Mme de Salanfels szintén csak néhány sorban emlékszik meg. Joachim tehát már azon az nton van, ahol a siker és .elismerés tereta. Nem kisebb karriert csinált egy másik .szegedi művész, a szintén Párában tartózkodó Brummer József. .Ha az anyagi gyarapol Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Vasárnap Rekord műsor Atnttld;etiitoaU délsarki expedíciója 3 felvonásban eredeti helyszíni felvétel. Scott Róbert kapitány délsarki ezpediciója 3 felvonásban eredeti helyszíni felvétel. Hz életmentő repülőgép* drámai színjáték 2 felvonásban. Valamint a teljesen uj 2 órás műsor. Előadások 5, 7 és 9 órakor. rnummmmmmmmmmmmm