Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-20 / 92. szám

1913. április 19. DÉLMAGYARORSZÁG 1! Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85 | Előleges jelentés. m m ® Kizárólagos bemutatási joggal. • Idaste, m jj| Alighieri világhírű műve nyomán. A világ legérdeksebb és legnagyobb mozgókép felvétele. Magyarország összes niozikép színházait megelőzve. Április 21., 22. és 23-án. Tekintettel az előre látható óriási érdeklődésre, a közönség kényelmére 4, 6, 8 és 10 órai kezdettel lesznek előadások, folytatólagos bemenet nélkül. A jegyek az összes napokra, bármelyik előadásra e hó 17-től a Korzó-mozi pénztáránál d. e. 10—12. és d. u. 3—8 óráig előre válthatók. Várakozás az által kizárva. Mindenki megkapja a helyét, mert az összes helyek ezen előadásokra számozva lesznek. Pontos megjelenés kéretik, mert az előadás alatt a bemenet nem engedélyeztetik és minden előadás után a terem teljesen ki lesz üritve Katona, diák és gyermekjegyek ezen előadásokra nem adatnak ki. dóst is sikernek .számítjuk, akikor föltétlen Brammer csinálta a leginagyiofb'b karaiért a szegedi művészeik között. (Bmmimlar jó néhány év előtt, mint kezdő és ismeretlen, nagyon tehetséges és természetesen nagyon mellőzött •ember, hagyta el Szegedet Petiiig már ekkor erőtől duzzadó, művészi szobor munkákat végzett. Kiment Parisba és dolgozni kezdett. Azi mondotta, bogy egy ember csak akikor élhet igazán a művészetnek* ha anyagilag teljesen független. „En tékát, — mondotta, — •előbb vagyont gyűjtök, azután művész leszek." És mondását, be is tartotta. Emberfeletti igyekezettel fogott a miinkúhoz. Mindent elvállalt, csakhogy .pénzhez jusson. És egy-két év után szerzett már annyi pénzt, liogy miikereskedést nyithatott Párásban. Először •csak kicsibe kezdte, azután üzletét .mindinkább nagyította ós a mjükeresikedést, melyet szakértelemmel, nagy hozzáértéssel és művészi ízléssel vezetett, nagyszerűen ment. öt év alatt több, mint, ,200.000 franc vagyont szerzett. Ekkor két öccsét, akik itt nevelkedtek iSzegeden, kivitte Párásba, betanította őket az iizliet vezetésére, ő maga pedig viszszatért az aktív művészetihez: az alkotáshoz. Ma Rodm-itiék, a világihirü mesterneik egyik legtehetségesebb tanítványa, akinek szobrait Páris .legelőkelőbb szalonjaiban állítják ki. A harmadik szegedi művész, akiről sikerei révén meg kell emlékeznünk, Csáki József, a fiatal szobrász. Alig van két. éve Párisban és már is nagy névre tett szert. Szobrait .miniden nagyobb mfitárlaton láthatni és máinkéiról elismeréssel emlékeznek meg a lapok. Semmi esetre sem sajnálja, hogy ittíhagyta Szegedet, Ezzel kapcsolatban említjük meg azt is, liogy Károlyi Lajos, az ismert szegedi festőművész elhagyja Szegedet. Mündhenbe költözik iés ott próbál magának megfelelő egzisztenciát teremteni, mert Szegedén nem tudott. Daenipf és Gergely kinevezése. Hazai Samu honvédelmi miniszter Bécsben előterjesztést tett a honvédségi előléptetésekről. Az idén nem lesz nagy arányú az előléptetés, sőt a rendesnél kisebb mérvű lesz. A szegedi honvédség köréből előlép Daempf Henrik a szegedi II. honvéd kerület parancsnoka altábornagygyá és Gergely Miklós huszár alezredes előlép ezredessé. Kenedi államtitkár. Imiing Konrád halálával megüresedett az egyik igazságügyi államtitkárság. Balogh Jenő dr. igazságügyminiszter — mint értesülünk — már döntött az utód személyére nézve. Kenedi Géza dr., a dárdai kerület képviselője, az ismert kriminalista és publicista lesz az uj államtitkár. Kenedi az utóbbi napokban többször és behatóan tárgyalt Balogh miniszterrel és minden tekintetben megállapodásra jutottak. Lukács László miniszterelnök mostani bécsi audienciáján fogja előterjeszteni Kenedi Gézát az államtitkári állásra és a kinevezés a hivatalos lap valamelyik jövő heti számában fog megjelenni. Kenedi nem adminisztratív, hanem politikai államtitkár lesz. Eddig az igazságügyminisztériumban nem volt betöltve a politikai államtitkári állás. Imling Konrád adminisztrativ, kodifikátori szerepkörben dolgozott, Töry Gusztáv dr. államtitkár is adminisztrativ teendőket végez. Kenedi mint politikai államtitkár le fog mondani a mandátumáról ós uj választásnak veti alá magát. BEKE! Véget ért a háború. (Saját tudósitónktól.) Azt jelentik az egybehangzó hirek, hogy a balkáni háború, ha még nem is formális békekötéssel, de ténylegesen véget ért és a balkáni szövetségesek közül hárman: Bulgária, Szerbia és Görögország a legrövidebb időn belül hivatalosan tudatják a hatalmakkal, hogy elfogadják azokat a békeföltételeket, melyeket a hatalmak március 22-én nyújtottak át nekik. E feltételek utolsó pontja igy hangzott: — A nagyhatalmak egyidejűleg kijelentik, hogy a fenti feltételeknek elfogadása után az ellenségeskeáésehnek meg kell szünniök. Törökország már régebben elfogadta ezt a közvetítő javaslatot, Szófiából, Belgrádból és Athénből pedig mára jelentették be a hivatalos választ, de bizalmasan már értesités ment a hatalmakhoz, hogy ez a válasz kedvező lesz. Görögországnak és Szerbiának yan ugyan néhány kifogása a hatalmak javaslatával szemben (főkép a hadikárpótlás és az aegei szigetek dolgában), de ezeket kívánság formájában jelentik be és bizonyos, hogy a hivatalos béketárgyalások során sikerülni fog ezek tisztázása is. Montenegró az egyetlen szövetséges, mely hivatalosan még nem jelentette be, hogy elfogadja a hatalmak feltételeit. Tegnap azonban már bizalmas értesítések jöttek Cettinjéből Bécsbe, hogy ott Nikita elnöklete alatt minisztertanács volt, mely ugy határozott, hogy Montenegró is engedni fog eddigi makacs magatartásából. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Az osztozkodás. Bécs, április 19. Bulgária fegyverszünetet kötött Törökországgal és a végleges békekötés is már csak napok kérdése. A román-bolgár viszály nagy és biztos léptekkel közeledik á befejezéshez és ha nem is tették még hivatalosan közzé a pétervári reunió eredményét, ma már teljes bizonyossággal megállapitható, hogy Románia, — hála a hármasszövetség céltudatos támogatásának, — megkapja azt, amit stratégiai okokból kér. Az orosz fővárosban összeült nagyköveti értekezlet csak a berlini szerződés igazságtalan Ítéletét korrigálja, amidőn Romániának területi kompenzációt ad és egyben Bulgáriát a szerbek és a görögök által megszállva tartott területek terhére kártalanítja. Ehez a megoldáshoz a reunió még Danevnek pétervári tartózkodása alatt elvben hozzájárult. Belgrádban és Athénben jól tudják, hogy a berlini szerződést aláirt hatalmaik biztosították maguknak azt a jogot, ihogy a Balkán likvidációjánál övék legyen az utolsó szó és ez a körülmény érthetővé teszi az emiitett két Balkán-államnak a Szkutari•kérdésben hirtelen beállt nézetváltozását. Görögország és Szerbia belátta, hogy ha tovább is intranzigens magatartást tanusit, a hatalmak könnyen ellenük fordulhatnak az utolsó döntő szó kimondásánál. A Balkámállamok már a háború kitörése előtt szerződésileg megegyeztek abban, hogy sikeres hadjárat esetén Macedónia nagy része, mindenekelőtt azonban Isztip, Köprültí, Gorica és Ochrida Bulgáriáé lesz. Most