Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-11 / 84. szám

felszerelve a magyar tiMMi irodalom Ura^ciVd tf XmoiImoainit a *o,0ácrfl tatafta ®Wka VWmíayaWal felszereltei IzKses iumW Aowyvwyoroafl Hwiuurg vmatkoziK. líKfítltttfKf Jcf ít 'to®>*Wi mináeaflle tiayWtfsc'| gyors 6 portos elMgz(s(ro Wy ¥l|U Ig^Ag I moderttfi! bercud^zVe. Közigazgatási ts iigyVIdi nyomtat^nyok állandó nagy rajtára. Roggyanta Myegzőlj csinos tilllltlslai gyorsan Is pontosan HfjzfiltieK saját műhelyemben. Üzleti IfonyVeH válaszában va»«aH raKtáren fs kfitön rendellsre is szlpon ós gyorsan KósznlncK. DEEMAGYARORSZXG 1913 április 11. Hirdetmény a tőkekamat- és járadékadó alá nem tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1913. évi április 20-áig a tökekamat- és járadékadó alá esö jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Azok az adókötelesek azonban, akik tökekamat- és járadékadó alá eső jövedelmükről, az 1912. évi 111,507. sz. körrendelethez (1912. évi P. K. 28. sz.) mellékelt 2. sz. hirdetmény alapján, az 1913. évre már adtak vallomást, ujabb vallomást nem kötelesek benyújtani. Tökekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és járulékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókna vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsönadott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkéből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állam vagy f) törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből huz végre g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogositott pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok, vagy folyó-számla mellett gyiimölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel: a) fentebb emiitett magyar államkötvények, — b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények, — c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamataira nézve. Az ezen kamatok után járó tőkekamatadóa és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett fentebb g) alatt emiitett tőkéből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év március, junius, szeptember és december utolsó napján; b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden év január és junius utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó fadót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tökekamat és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1913. évi adóztatás alá az 1912. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazok az adózók, kik a tökekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják avagy vallomásukat blzonyithatólag hamisított adatokra alapitják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. §-a értelmében büntettetnek. Kelt Szeged, 1913. évi április hó. A m. kir. pénzügyigazgatóság. ^^WIÍWÍWWÍWS í Cs. és kir. szab. Keleti-féle sérvkötök pneumatikus orvosi pelot tával a legtökéletesebbek! Ugol/ntnb hölgyek és urak nadlvuiua részéi-e minden betegség és lógó has ellen. mm görcsér harisnyák. Műlábakat és mőkezeket [ amputáltak részére. Tesíegyenesitoiá8tfi" Mű- és támasztó fűzőket. | Egyenestartókafferdénnöttek részére, valamint l betegápoláshoz tartozó sószes cikkeket készit a technika legmodernebb elvei | szerint a legjutányosabb gyári árak mellett. j cs. és kir. szab. sérv kötök és 1 testegyenesitögépek|gyára j BUDAPEST, IV., Koronaherceg-utca 17. vid Legújabb háromezernél több ábrával ellátót képes árjegyzék Ingyen és bérmentve Alapítva 1878. Telefon 18—76. NYOMATOTT VÁRNAY L. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN SZEGEDEN, KÁRÁSZ-UTCA 9.