Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-08 / 56. szám

1913. március 9. DÉLMAGYARQRSZÁQ j ­9 lényét (mely a -darabból kikalkulálható), miért teszi ki támadásoknak? Ennyire írni nem tudni, -ennyi süketséget és vakságot föl­mutatni az irodaiam terén, még akkor sem volna szabad, ha véletlenül! iró vagy újságíró volna. Pedig ez esetben az írás -foglalkozás, kenyérkereset lévén, -menthető volna, mert belátható, hogy annak, aki nem tud egyebet, biinthogy nem tud irni, muszáj irni De miért kellett ifjú Wlassics Gyulának irni? Miért kellett mcgszomoritani a Nemzeti Színházat? •S miiért kellett szomorujátékával mosoly­ban konzerválni hallgatóságát, mely, az una­lom fokozatos terjesztésével, türelmetlen lett kedves műveltségével szem-ben? Egy monda­tot találtunk volna, nem sokat, egy monda­tot és e -mondatért elfogadtunk volna min­dent. Hiszen értjük, a -mai darab kicsit ki­'állitásos, parádés1, trükkös valami: jó, hát tessék álarcos bá-lat adni, tengerkilátásos botelt-ermet, villlanyláimpákiat, melyeknek ten­geri kagylók a takarójuk. Azután beszélje­nek a szerelemről, tegyen az iró személyein keresztül sexuális vallomást, legyen, amit 'akar, de történjék is valiami. Három fölvonás 'után arról kapunk bizonyságot, hogy a val­lomás megvolt, de sexuálitás nincsen; beszél­jek, beszéltek, -mindig kimondhatatlan kör­mondatokban, tán jót is, szépet -is, de vesz­'szek el, ha tudom imiiről. A Wlassics Gyula 'tévedése oly foiku, -mint egy szorgalmas kon­bertlátogatóé, ki rossz-fülü s -mellié kappan­hangu s azon- a ci-men, hogy tudja, hogy kel! "énekelni, lirali tenort próbálna nyilvánosan 'mutogatni. Két szóval megmondva: ez me­'részségeivel is, a föld legjámborabb és leg­ünalmas-abb darabja. Tartozunk -annyival a szinészelkiniek, akik ártatlanul keveredtek az 'ü-gybe, s akilk kétségbeesve játszották szere­peiket, hogy nevüket nem -emiitjük föl. A da­rab megbukott, ia -szomorújáték meglehetős Vígan bukott meg .... * Hangverseny a Tiszában. Armentano Antonio baritonista és Armentano Francesco tenorista március 9-én este háromnegyed ki­lenckor a Tisza-szálló nagytermében hang­versenyt adnak. i MŰSOR: r i. 1. Verdi: Don Oa-rlosból. Énekli Armen­tano Antonio. 2. Puc-oini: Bohémélet I. felvonásából: Énekli Armentano Firan-ee-sco. 3. Bizet: Garm-en. Torea-d-or. Énekli Ar­mentano Antonio. 4. Verdi: Rigolet tóból. Énekli: Armenta­no Franc-esco. II. 1. Puccini: Tos-ca I. felvonásból. Énekli Armentano Francesco. 2. Leoncavallo: Bajazzók. Prolog. Ének­li: Armentano Antonio. 3. Donizetti: El-i-sir d' a-m-our. Éniékld: Ar­mentano Franoesco. 4. Gounod: Faust. Valentina. Énekli. Ar­mentano Antonio. DUETT. 5. Ponchielli: Gióconda. Én-ekli: Armen­tano Antonio és Francesoo. * Nagysikerű prémierek. Pénteken nagy­sikerű mozipremiéreik voltak az Uránia-, Vass- és Apolló mozikban Az Urániáiban a legújabb és legszenzációsabb Nordisk slágert mutatták be a Démont. Fröhlich Elza, a legszebb moziszinészmő játsza a főszerepet. A csudaszép d-rálmának óriási sikere volt. Még két slágert mutattak -be az Urániában. Az egyik e-gy két felvonásos Hunnia drátm-a: A papagály, a Vígszínház .művészei játszák a szerep-ebet. E-z a legjobb magyar film. A Fas.s-ban elsőrangú detek ti vidrámat mutat­tak be: Nick Winter és a Pick-ász társaság. A másik nagy sláger egy bohózat: Maxi, mint Zso-ké. Az Apollóban is detektivdráima dominál. Papirnyomok a eirne. A két fősze­repet egy színész játsza. A remek műsor szombatom is látható a mozikibain. Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. * A Monna Vanna Virányi Sándorral. A színháza iroda jtel-emt-i: M-aeterlinck híres színmüve, a Monna Vanna vasárnap délután ikerül színre Virányi Sándorral Prinzivalle szerepében. Legutóbb Beregi Oszkár játszot­ta ezt a szerepet s játéka a legellentétesébb hatásokkal járt. A klasszikus stílus legtöké­letesébb képviselőjétől merőben el'térő Virá­nyi Sándornak, az uj, -modern szinész-gene­ráeió egyik -hivatott tagjának felfogása és főleg ez v-ezette az igazgatóságot, aimikor mű­sorra tűzte Monna Vannát. Ámbátor csak délutánra, amennyiben a munkarend beosz­tása máéiként nem engedi. Bomba robbant a cári palotában. — Merénylet Miklós cár ellen? — Egy magasrangu tiszt az áldozat. — Cenzúra a táviró-hivatalok­ban. — Cáfolat Pétervárról. — (Saját tudósítónktól.) Berlinből jelentik: Párison keresztül taz a hir érkezett ide, hogy Pétervárott tegnap este a téíi palotában bom­ba robbant föl. A -bomba állítólag egy magas­rangu személyiséget megölt. A merényletről serm részletek, se-tn annak -megerősítése nem érkezett. Edykuhnen, március 7. Városszerte az a hir van elterjedve, hogy Pétervárott tegnap este anarchisták bombamerényletet követtek el a cár ellen. A hir egy Párisból jött távirat . nyo-mán terjedt el. A szállongó hirek szerint a téli palota egyik termében- robbant föl a bomba s egy éppen ott tartózkodó magas­rangu udvari embert megölt. A hir a város­ban hihetetlen izgatottságot s nagy rémüle­tet keltett. A rendőrhivatalt vallósággal .meg­ostromolták a fölvilágosítást és részleteket kérő emberek. A hatóságok erősen cáfolják a hirt, mely ennek ellenére ís tartja magát, annál is inkább, mert a trónörökös ellen el­követett merényletet is hetekig cáfolták s csak hosszú idő mu'lva derült ki, hogy a hir igaz. Pétervárról teljes léhetetle-nség fölvi­lágosítást kapni. A cenzúra teljes erejével rá­feküdt a táviróhivatialakra s az olyan távira­tokat, melyekben csak utalás is történik a merényletre, nem továbbítják. Berlinből jelentik: Páriából érkező jelen­tések szerint a téli palotáiban tegnap este fo­gadó estély volt. A heimba állítólag egy olyan tereimben robbant fel, melybe a cárt várták. Akkor azonban még cs-aik egy magasrangu udvari tisztviselő tartózkodott, akit a robba­nás megölt. A bomba egy függöny mögött robbant fel. Az orosz fővárosban is ellen­őrizhetetlen hirek szállnak szájról-szájra a merényletről, a valóságot nem tu-djia senki. A rendőrség erősen titkolódzik. Berlinből jelentik: A merényletről szóló hir itt. nagy megütközést keltett, annál is inkább, mert a cári család csak néhány nap­pal ezelőtt a Roma-now-dinasztia jubileuma lalkialmára. költözött Garszkoj-ehSzeloból Pé­tervárra. Megelőzőleg a rendőrség a legszé­lesebb körül intézkedéseket tett-e meg. össze­fogdosott minden gyanús embert. Diákok, agitátorok százszámra kerültük a börtönbe. S a téli palotát erősen megszállva tartották ,a testőrkozákok és a rendőrség, ugy, liogy .idegen ember a palotának még csak közelébe sem juthatott. Az itteni orosz nagykövetsé­gen nem tudnak a merényletről. — Hozzánk semmiféle távirat nem érke­zett — mondta a követség egyik magasrangu tisztviselője — nem tudunk ,a dologról sem­mit. Magunk is nagyon izgatottak vagyunk s már táviratilag is érdeklődtünk Pétervá­rott, ahonnan azonban nem válaszolnak. Pétervár, március 7. A Párisban elter­jedve volt hirek, melyek szerint Miklós cár ellein. merényleteit jkövet-t-elk .vo-lpa el, nem egyebek üres koholmányoknál. A tegnapi ünnep minden kellemetlen incidens nélkül, teljes rendben folyt le. Kugler Albertet menesztik? — Igazgatóválság a Hungária Bank­ban. — A Szeged-Alföldi Takarék­pénztár szerepe. - Pataki Vilmos igazgató nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Meglepő hir ter­jedt él tegnap Budapesten pénz-ügyi körök­ben. Arról szólít a hir, hogy a nemrég ala­kult Hungária-Bankban 1-gazgatóválság ütött ki és Kugler Albert ügyvezető igazgató, aki azelőtt a Szeged-Alföldi Takarékpénztár ve­zérigazgatója volt, kilépett a bank köteléké­ből. A kilépésnek szegedi vonatkozásokat tulajdonítottak ja pénzügyi körökbe-n, az ter­jedt eil ugyanis, -hogy Kugtert az igazgató­ság bocsátotta el azért, mert a Szeged-Alföl­dinél olyan mulasztásokat követett el, hogy a Hungária-Bank ügyvezető igazgatói állá­sában nem maradhatott tovább. Érthető, hogy ez élénk feltűnést k-eltett nemcsak Bu­dapesten, hanem ima már Szegeden is, ahol fővárosi lapokból értesültek a dologról. A bank vezetését a hirök szerint már át is vette Aczél János dr. igazgató-főtitkár, aki fia Aczél Gézának, a szegedi Back-malom igaz­gatójának. Annál inkább keltettek -érdeklődést az igazgatóválságokról szóló hirek, mert a Hungária-Bankkal kapcsolatosak. A bank éléin ugyanis tudvalevőleg csupa -mágnás áll, az igazgatóságnak Sztáray Sándor gróf az elnöke, aki mellett jelentős szerepe van Ger­liczy Ferenc bárónak, Szeged egyik ország­gyűlési képviselőjének is. Gerliczy vitte föl Kuglert a Hungária-Bankhoz. A most kipat­tant szenzációra határozott cáfolat nem ér­kezett, holott elsősorban az intézet érdeke, hogy ilyen természetű híreket, ha valótlanok, nyomban- határozottan és imin-den kétséget ki­záróan, megcáfoljon. A külső körülmények is Kugler -elejtése mellett bizonyítanak. Kugler nincs bent a bankban, az alkalmazottak azt mondják az érdeklődőknek, hogy beteg s egy hónapra szabadságra ment. Aczél János dr. igazgató-főtitkár, az egyik fővárosi lap tudósítója előtt igy nyilat­kozott az ügyről: — Az illető hír nem felel meg a valóság­nak. Kugler ügyvezető-igazgató egyhónapi szabadságra ment, tekintve, liogy a közgyű­lés már megtörtént, ennyi tény. A Hungária Bank és a Szeged-Alföldi Bank között egyéb­ként semmi kapcsolat nincsen. A magam ré­széről kijelenthetem, hogy tudtommal a Szeged-AiHföildi Banknál semmiféle mulasz­tás nem történt. Kugler Albert ügyvezető­igazgató megmaradt állásában. Én eddig is a helyettas-e volta-m, természetes, hogy ha most távol va-n, én helyette&i-tem. Brüll Dániel dr., az intézet jogtanácsosa pedig azt mondotta az újságíró kérdezőskö­dés-eire, hogy Kugler cskugyan egy hónapi szabadságra imént, viszont az is igaz — mondotta, — hogy a Szeged-Alföldi- jobb bőrben is lehetne. Szabálytalanságokról, ami­ket Kugler követett volna el, nem tud. Hogy a Szeged-Alföldi nehéz helyzetben van, ahoz Brüll ídr. szerint az -is hozzájárult, hogy Glattfelder Gyula püspök, amint az annak idejéin nyilvánosságra került, a papságot a betétek tekintetében óvatosságra intette, mi­re a Szeged-Alfölditől sok betétet vontak ki a papok. M-iinhogy Kugler Albert kilépésével a Szeged-Alföldi Takarékpénztárt is összefüg-

Next

/
Thumbnails
Contents