Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-07 / 55. szám

n DÉLMAG YARORSZAG 1913. március 8. bomlasztólag hatott erre a kapcsolatra; a koalíció legutóbb nyilvánosságra jutott teljes tehetetlensége és határozatlansága rövid idő alatt még kirívóbbá ,fogja tenni a köztük fönnálló ellentéteket! Szinte hallom már a kölcsönös vádaskodás és szemrehányásokat: — A ti féiénkségtek és gyöngeségtek volt a baj ... Avagy a másik oldalról: a ti elbizakodottságotok és szertelenségtek az oka küzdelmünk sikertelenségének. A munkapárt pedig megállást nem ismerve, nyugodt önbizalommal halad tovább a maga utján, amelynek célja: a demokratikus Magyarország fokozatos kiépítése. A képviselőház ülése. — Tisza napja. — (Saját tudósítónktól.) Tisza István gróf ma fölszólalt és nagy beszédet mondott. Kritizálta és jellemezte az ellenzék helyzetét, foglalkozott a tömegszírájk kérdésével és tőként a választójogi reform kérdését világította meg. Alább közöljük a házelnök hatalmas beszédét, itt csak azt jegyezzük meg, hogy a képviselőház, mint egy ember tapsolt Tisza beszédének, valamint hogy remélni lehet, miszerint Tisza mai beszéde megtalálja útját, hatással lesz mindenütt. Tisza beszéde után Lukács László szólalt fal, röviden. Hangsúlyozta, hogy Tisza gróf annyira megvilágította a kérdést, hogy arra visszatérni teljesen fölösleges már. Köszönetet mondott a házelnöknek mai beszédéért. ) : i -1*011 Beöthy Pál alelnök ezután kihirdette, hogy határozathozatalra holnap kerül a sor a választójogi reform letárgyailásánaJk kérdésében. A mai ülésről ez a tudósítás szól: (A választójogi javaslat.) A képviselőház mai ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Tisza István gróf. Beöthy László törvényjavaslatot terjesztett elő a Japánnal kötendő kereskedelmi és hajózási szerződésről, ezután áttértek a választójogi törvény tárgyalására. már elfogadta a vásárt, szelíden, jó képpel fogja végrehajtani . . . Követni fogja! Desmares sem beszél. Tudja, hogy miután néhány pereiig kocsiban ültek, nem meszsze egy diszkrét puha kis ifészek, amelyet ilyen diszkrét találkái számára rendezett be, fogadja be őt s élvezni fogja egy rég vágyott csók bizsergő melegét ... Áz asszonyka karja nem is remeg az övében, inkább megadólag simul hozzá ... A férj gondolata sem bántja . . . Megérdemli sorsát .... Ez a drága kis teremtés olyan, mint egy selymes tollú kis imadárfióka, amely itt piheg a tenyerében s nem fogja fölnyitni a kezét, hogy tovaröppenjen . . . És mégis, miért lohad le kissé vágya? Desmares André ideges és mélabús s az élet műkedvelői közé tartozik, ha az asszony ellenkezne, erőszakkal vinné föl magához . . . De ez a csöndes, szeüd odaadás végtelen szánalommal tölti el. Lucie szereti a férjét . . . s ha most ellenkezés nélkül, mintegy adósságát törlesztve, át is engedi magát . . . mintegy álamban fogja cselekedni s ha majd otthon szegényes otthona szük keretei között. amelyet alapjában mégis csöndes boldogság fed, fölébred álmából, minő érzés fogja el, ha férje szemébe néz vagy a maga lelkiismerete szavát hallja . . . Demaresnek csak a pillanat gyönyörűségét nyújthatja s ezt elfogadni alapjában csúnyaság . . . igen, csúnyaság ... A szürke kis ruha alatt nemcsak a kívánatos asszonyi test él, hanem egy jó sziv és nemes lélek is, minek mindezt beRónay Jenő: Általánosságban elfogadja a javaslatot, de arra kéri a Házat, hogy az aktív ós passzív választói jog között tegyenek különbséget, mert ha ezt nem teszik, félő, hogy a parlament szellemi nívója erősen sülyedni fog. Antal Géza: Csodálkozik azon, hogy az ellenzék és disszidens munkapárti képviselők nem vesznek részt a javaslat tárgyalásán, holott a választójog kérdésében a munkapárt és az ő fölfogásuk között alig van eltérés. Mindössze a korhatár körül vannak differenciák. A javaslat alapelveit általában helyesli, de nem tartja megengedhetőnek, hogy a titkosságnál megkülönböztetést tegyenek a törvényhatósági és a rendezett tanácsú városok között. Kívánja, hogy a rendezett tanácsú városokban is hozzák be a titkos szavazást. Treuga dei állíttassák föl, — mondta végül — jöjjön be az ellenzék és sérelmei orvoslását halassza későbbre. Meg van róla győződve, hogy az ellenzéknek a választójogban való részvétele áldásos és hasznos volna. Szcitovszky Béla: A javaslattal kapcsolatban a közigazgatás revízióját is el kell intézni. Különösen sürgősen meg kell oldani a közigazgatás államosítását. A javaslatot elfogadja. Solymossy Ödön báró: Büszke rá, hogy junius negyedikén jelen volt a Házban és ő is megszavazta a véderőtörvényeket. A választójoggal a kormány megtartotta szavát, teljesítette kötelességét. Ezért köszönetet mond Lukácsnak. (Egy román!) Pop C. István román nemzetiségi beszélt ezután. Addig, amig Székely Ferenc igazságügyminiszter helyet foglal: a kabinetben, remény volt arra, hogy tisztességes választójogot iktatnak törvénybe. (A munkapártiak kacagnak.) De amióta ő eltávozott, szertefoszlott ez a reménység is. A junius negyediki eseményeket talán sokan megbocsájtottáik önöknek, remélve, hogy egy tisztességes választójoggal mindent expiálnak. Ehelyett hoztak ide a mostaninál is roszszabb, retrográd javaslatot. Az értelmiség cenzus fölállítása és a területi cenzus eltörlése a románságra nézve igen nagy sérelem. A javaslat alapján bármely intelligens román embert el lehet ütni a választói jogosultságtól. Meg van győződve róla, hogy ez a választójogi törvény csak addig él, amig Lukács miniszterelnök lesz. A törvényjavaslatot nem fogadja el és kijelenti, hogy a románok többé nem vesznek részt a vitában. mocskolni? Ej, hadd tartsa meg a sálját és az erényét is a kicsike! Hirtelen odaint egy kocsit s olyan ember eílégedett mosolyával, mint aki egy nagyon szép szerepet fog eljátszani, beülteti az aszszonykát ós az ajtót becsukva, a járdán marad . . . Lucie boldog, hálás tekintete már maga elég jutalom önzetlenségéért. E szemek ámulva, kábán merednek rá . . . szinte meg sem értve, mit cselekszik s egyben bocsánatkérően, hogy -gondolatában megsértette . . . Oh, -mit is gondolt ... A derék, önzetlen barát, ezután még százszorta jobban fogja szeretni és becsülni . . . S Desmares még beszél: sietek, várnak. Jó éjt! Üdvözlöm a csúnya férjét! Lucie szeretné megcsókolni, mint egy nagy fivért, de Desmares csókot -lehelt keztyüs kezére és elsiet, magával vivén ez aszszonyi lélek minden rajongó melegét, százszorta többet, mint amit amiu-gy elnyert volna .. . Mosolyogva n-éz a tovar-öbo-gó kocsi után. Éhes. Pompás étvágy gyall fog ebédelni. Nagyon kedves, sikkes dolog völt, amit végbevitt, kissé regényes iis . . . S mert egészséges szellemei bir, azzal mulat, hogy afölött gondolkozik, vájjon ez a tisztességes asszonyka, bármily boldog volt -is menekülése fölött, titkon nem boszankodiik-e kissé e gyors, hirtelen lemondás miatt . . . mert alapjában véve tudja, hogy szép és kívánatos s már készen állt az áldozatra . . . (Tisza beszél.) Tisza István féltizenkettőkor átadta az elnöklést Beöthy Pálnak, lement a terembe és a szélső jobboldal első padsorában foglalt helyet. Nagy paksamétát, iratokat szedett elő és nyugodtan várta, hogy mikor kerül rá a sor. Háromnegyed egy órakor Beöthy Pál elnök megkérdezte, hogy ki következik szólásra. — Gróf Tisza István! Tisza István: Reflektál Pop C. István beszédére. Minél jobban át van hatva a magyarság és románság harmóniájának szükségétől, annál veszedelmesebbnek tartja Pop C István téves tanait. Őszintén sajnálkozik aífelett, hogy az ellenzék nem teljesiti a Házban kötelességét. Erre az eljárásra semmi helytálló jogcíme nincs. Tegnapelőtt rövid látogatásuknak nagyon örvendtem. De az -a tény, hogy rövid félórára bejöttek ide, azután testületileg eltávoztak, előbbi álláspontjukkal homlokegyenest ellentétben áll. Mire való volt naponként megjelenni a kordon -előtt és azután eltávozni? Most senki sem akadályozza az ellenzéket a megjelenésben. Elolvastam figyelemmel Andrássynak a múltban tartott azt a beszédét, hogy miután a Házat szuronyok veszik körül, nem jöhet be az ellenzék a Házba. Ez az argumentáció nem volt helytálló. Abból senki se csinált titkot, hogy junius 4-ikén a házszabályok formailag megsértettek, mert ki véltük húzni az országot -a zsákutcából. D-e ez az eljárás, a véderő felett • való szavazás a délutáni ü-lésen szankcionáltatott. Mégis, ha az ellenzék azt akarja, hogy ez a r-eparáoió az ő jelenlétében történjék meg, az ő jelenlétében nyilvánittassék ki, hogy a házszabályok egyszeri félretét-ele nem jelenti a jogrend félretételét, ez is megtörténhet objektív alapon, igy létrejöhet a béke. (A disszidensek ellen.) Ezután a munkapártból kilépett képviselőket tálmadta Tisza, akik szerinte minden 1 ok nélkül tagadták meg kötelességük teljesítését, hogy pillanatnyi hatásokat érjenek el. Ez-ek az urak — mondta — sülyos felelősségük alól kibújtak tés -egyszerűen nem vesznek részt a vitában. Pedig hát csak két föltétel állhat előttük. Vagy jónak tartják a törvényt és ekkor kötelességük llett volna megszavazni, vagy rossznak ,és akkor kötelességük lett volna ellene érvelni, bennünket kapacitálni. A kormány megmutatta, hogy mi kapacitálhatok vagyunk. Tisza ezután polemizált a .fölszólalókkal és magyarázta, hogy milyen liberális eza választójogi tervezet ós mennyi uj réteget bocsájt be a törvényhozásba. A mi -érveink ellen — úgymond — komoly ellenérveket fölhozni nem lehet. Giesswein beszédére megjegyzi, hogy az általános szavazati jog sehol sem járt olyan destruktív eredménnyel, mint Németországban. A németeg belátták, hogy általános választójogra nemzeti kormányzatot fölépíteni a legnagyobb veszedelem. A hideg futna végig Giesswein hátán, ha látná, hogy olyan szomorú viszonyok vannak nálunk is, mint Ausztriában. Tisza csak az intelligencia vezető szerepének megtartásában látja a magyar szupremáciát. A múltban csak az elnyomás fegyvereivel tudita -a magyar faj -fentartani domináló szerepét, de meg van győződve arról, hogy a választójog törvényre állítása után- ez anélkül is sikerül. (Irni-olvasni tudás.) Tisza István: Kívánatos volna, hogy az ország minden polgára tudjon magyarul irni-olvasni. De az állam mulasztásai miatt ebben a nevelésben n-eim részesülhetett mind-en polgár ós igy a választójogot a magyarul irni-olvasni tudáshoz kötni jogfosztást jelenten-e. (800 ezerrel több.) Lukács György kifogásolta a cenzust. Már pedig a cenziusra azért is szükség van, mert a vagyoni képesség sok tekintetben garanciát ny-ujt. Inkább ad választói jogot an-