Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-05 / 53. szám

4 1913. március 5. sát kéri, csak Antal Gézának azt a határozati javaslatát fogadja cl, mely az 1867. évi népok­tatási törvény revízióját sürgeti. A Ház általánosságban megszavazza mind a hét törvényjavaslatot és a határozati javaslatokat, Antal Gézáé kivételével elveti. A részletes tárgyalás során, az állami ta­nítókról szóló javaslat 7. szakaszánál Giesswein Sándor azt a módosítást ajánl­ja, hogy a tanítónők is kétévemkint lépjenek •elő az alsóbb fokozatokban. Balogh Jenő igazságügyminiszter pénz­ügyi fedezet hiányában nem fogadja el a módosítást, A Ház a szakaszt változatlanul megszavazza. A 9. szakasznál Giesswein Sándor az 1893. előtti szolgálati évek heszámitása érde­kében szintén módosítást ajánl. Balogh Jenő igazságügyminiszter nem fogadja el a módosítást, mert erre sincs fe dezet a költségvetésben. A pénzügyminiszter azonban igyekezni fog a magfelelő költségve­tési tótalt emelni, hogy minden arra érdemes tanitó, aki 1893. 'előtt már szolgált, megfelelő személyi pótlékot kapjon. Giesswein módo­sító inditványá't visszavonja. A javaslat több szakaszait változatlanul megszavazzák. A nem állami tanítók fizetéséről szóló törvényjavaslatnál Dámján Vazul azt fejte­geti, liogy a javaslat távolról sem elégíti ki a jogos igényeket; ezt, úgymond, tudja min­denki, aki a haza népviszonyait ismeri. (Jön az ellenzék!) Háromnegyed tizenkét óraikor egy lovas­rendőrcsapat vágtatott ki a Dunapartra a Lánchíd irányában, ekkor azután mindenki .megtudta, hogy most érkezik az ellenzéki képviselőknek a törzshada. Csakugyan né­hány perc múlva a parlamentnek a duna­parti oldalán föltűnt az ellenzéki képviselők nagy csoportja JS%mrecsányi György néppár­ti képviselővel az élükön. A várakozás elle­néire ott volt a Képviselők között Apponyi Albert gróf, akiről szintén az a bír járta,, hogy nem fog bejönni a parlament ülésére. Andrássy Gyula gróf már előbb megérke­zett. (Bevonulnak.) Tizenegy óra 20 perckor megjelent a Háziban három Justh-párti képviselő, Justh János, Esterházy Mihály gróf és Csuha Ist­ván. Egyenesen az ellenzéki folyosóra men­tek, amelyen — várakozás ellenére — nem álltak sorfalat a rendőrök.- Az a tegnapi hir tehát, hogy Tisza István gróf rendőri sorfa­lat állit a munkapárt, és az ellenzék közé, té­vesnek bizonyult. Pár pere múlva megjelent az ellenzéki folyáson Batthyány Pál gróf, Mezőssy Béla, majd Kun Béla, kis vártatva pedig Barabás Béla és Gál Sándor. A kette­sével-hármasávai érkező képviselők igen vi­dáman köszöntötték egymást. Féltizenkettőkor megérkezett Kossuth Ferenc is. Az ellenzéki képviselők egyelőre a bal­oklali folyosón helyezkedtek el. Féltizenkettő után már busz ellenzéki volt a folyosón. Háromnegyed tizenegykor érkezett a Házba Andrássy Gyula gróf, pár perc maii­vá Pallavicini György őrgróf, majd Zichy Aladár gróf, Darányi Ignác s utána Szteré­nyi József. A függetlenségiek eikkor még gyérebben jelentkeztek: ők nem járnak auto­mobilon. A folyosón igen csendesen viselkedtek az ellenzékiek. Barabás Béla leveleket olvasott fol, melyben választói kitartásra buzdítják. Mezőssy Béla pedig igy szólt az újság­írókhoz: — Szavamra mondom, hogy a határozat dolgában az ellenzéki értekezleten ellentét nem volt köztünk. Az intéző-bizottság egy­hangú határozatot hozott és ezt a határozatot az értekezlet egyhangúlag magáévá tette. Még egyszer becsületszavamra kijelentem, hogy ellentét, vagy épen szakadás nincsen közöttünk. Az utolsó érkezők között volt Apponyi Albert gróf, Holló Lajos, Polónyi Géza ós még néhány képviselő, aki gyaloig jött a Háziba, (Napirenden a választójog.) öt perccel tizenkettő előtt befejezte a Ház a tanítók fizetésrendezéséről szóló ja­vaslat tárgyalását, azonnal áttért a válasz­tójog tárgyalására. Németh Károly előadó belekezdett a be­szédébe. Ebben a pillanatban Apponyi Albert gróf bement az ülésterembe, fölment az el­nöki emelvényre és Concha Károly jegyző­nél fölíratta magát, hogy a javaslat ellen főt kiván szólalni. A jegyző teljesítette Apponyi gróf kívánságát, mire Apponyi ismét kiment az ülésteremből. Amint az előadó befejezte beszédét, az ellenzék azonnal nagy tömegben bevonult és elfoglalta helyét az ellenzéki padsorokban. A -munkapárt részéről déli tizenkét órakor mintegy kétszáz képviselő volt jelen. (Apponyi beszél.) Németh Károly előadó félegy órakor fe­jezte be beszédét. A munkapárt zajosan meg­tapsolta. Az ellenzék e pillanatban a folyosó­ról az ülésterembe tódult. Elől járt gróf Ap­ponyi Albert, aki egyenesen a helyére sie­tett. Utána jöttek na,gy tömegeikben az- el­lenzéki képviselők. Valamleinnyiien elfoglalták szokásos he­lyüket. Ki következik? — kérdezte Tisza Ist­ván. Szojlka Kálmán jegyző hangosan kiáltja Apponyi Albert! Gróf Apponyi fölkel, de egy két perc eltelik amig szólni kezd. Gróf Apponyi elhagyta a szokásos megszólítást és igy kezdte: — Minden félreértést el kívánok kerül­ni, liogy a választójogi törvényjavaslat tár­gyalásánál kérek szót. Az a körülmény, hogy a választójogi törvényjavaslat tárgyalásá­nál kérek szót, nem jelenti annak az elvi ál­láspontnak a feladását, hogy mi mindaddig nem veszünk részt a parlament munkájá­ban, mig a megsértett parlamenti jogrend helyreállítva ninos. Nem azért szólalok fel, moEi. Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Szerdán és csütörtökön • m 1 f^özkivánafra MADÁCH IMRE: m IAz ember [tragédiája. ü 7 felvonásban. m j Valamint a két órás uj műsor. Ü Előadások hétköznapokon 5., 7 és 9 órakor. H Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá g. Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fül. Katona-, deák- és gyermekjegyek csak az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. hogy a napirenden levő tárgy megvitatásá­ban részt vegyek. Hanem, hogy egy magasabb kötelesség­érzet sugallatát követve, az összes ellenzéki száxtnyalatok nevében komoly figyelmeztetést intézzek önökhöz. Kijelentem, hogy a törvényjavaslat tár­gyalását mi nem tartjuk az alkotmányosság szellemével megegyeztetbetőnek. A többség is elismeri, hogy a jogrend julius 4-én meg­sértetett, A mi álláspontunk homlokegyenest ellenkezik az önökével, azzal, amely a jog­rend fölé emeli az önkényt. Nem jogrend az, amikor hol megtartatnak, hol nem tartatnak meg a formai szabályok. Az ilyen állapot bi­zonytalan jogállapot és mindaddig, amig a telj es jogrend abszolút törvényessége helyre nem állíttatik, addig mi nem vehetünk részt a képviselőház tanácskozásaiban. Ahelyett, hogy iparkodtak volna a továb­biakban a junius negyedike után a külső dek­rumot miegőrizni, addig a mi feillfogásunk szerint, a mi itt történt s történik, az a par­lamenti anarchia állapota. És most nem akarok vitatkozni önöklkel és csak a magam meggyőződését fejezem ki és az én felfogásomat osztja az egész ellen­zék, a képviselőháznak egyharmadrésze, a mely teljes meggyőződése szerint mindaddig nem vesz részt, a képviselőház tanácskozásai­ban, amieddig nem tudjuk, hogy a tételes sza­bályok szerint mi a jogunk, mi a kötelessé­günk. Hangsúlyozom, hogy sokkal veszedelme­sebb az az elméleti felforgatás, amely itt tör­ténik, mintha tényleges felforgatás történt volna. A meergyőződésbeli ellentéteken kiviül lé­lektani ellentétek is merültek fel, amelyek még fokozottabban lehetetlenné tették ne­künk a képviselőház tanácskozásaiban való részvételt. Ezekkel azonban most nem akarok foglalkozni. Apponyi beszédének végén tiltakozó deklarációt olvasott fel. (Kivonul az ellenzék.) Mikor Apponyi1 beszédét befejezte, az egész ellenzék, mintegy adott jelre, fölállott és kivonult. Csöndben, méltóságteljesen tör­tént ez a kivonulás, egyetlen szó sem hang­zott él, egyetlen zavaró momentum sem me­rült föl akár az ellenzék, akár a munkapárt részéről. A folyosón meleg tüntetést rende­zett az ellenzéki tábor Apponyi mellett. Per­cekig tapsolták, éljenezték a grófot, aki meg­kérdezte híveitől: — Jó volt a beszédem? Andrássy Gyula, Zichy Aladár, Szter'é­nyi 'megnyugtatták: — Nagyszerű volt, brilliáns volt! Az ellenzék ezután a Pannónia-szálló éttermébe vonult át, Apponyi még benézett a gyorsírói irodába a beszéde miatt s aztán ő is a Pannóniába ment. Útközben Andrássy és Szterényi megjegyezték, hogy ez a kivo­nulás a lehető legiméltóságosabb volt. (Lukács felel.) Kivonulás után Lukács föláll és beszél­ni kezd. Első szavai alig hallatszanak; az el­vonulás zaja elnyomja hangját. Lukács (be­szédét igy kezdte: — örömmel üdvözöltem a Házban az el­lenzék tagjait, mert akármilyen indokból is történt az ő megjelenésük, abban jelét láttam anniak a helyesebb felfogásnak, hogy a jogra, uj jog támad. Nem kiereplő és nem csengő­vel, hanem beszéddel vett részt wz ellenzék a vitában, mert hiába tiltakozott Apponyi az ellen, hogy ő a kormány javaslatát kritizálni nem akarja, mégis kritizálta. Ebben előjelét látja annak, ha nem is most, de idővel bekö­vetkezhetik az a helyes felfogás az ellenzé­ken, hogy a kisebbség kivül a parlamenten nem érvényesítheti az ő alkotmányos ellen­őrzési jogát, hanem itt kell gyakorolnia a. Házban. Apponyi a nagy szakadás okát a juniusi eseményekben jelöli meg. Azt mond­ja. hogy mig jogsérelem van a parlamenti

Next

/
Thumbnails
Contents