Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1913-03-05 / 53. szám
1913. március 2. DÉLMAGYARORSZÁG 11 írenden, addig az ellenzék nem vehet részt a parlament munkájában. A miniszterelnök azt hiszi, hogy a parlamenti történetírást nem lehet június negyedikével kezdeni. Junius negyedike esak következménye volt a tűrhetetlen állapotoknak, amiket az ellenzék teremtett. Junius negyedikét Apponyi jogsérelemnek mondja, iholott csak a parlamenti jogrend helyreállítása, ha formai szabálysértéssel is. Hogy az ellenzék nem akar résztvenni az üléseken, az csak későbbi fejlemény. A mentelmi bizottság szabályszerű határozattal kitiltotta a képviselőiket. S az ellenzék (azonosította magát a kitiltottakkal. Abszurd álláspont ez, melyet nemcsak a parlamentben, hanem a társadalom egyéb terein sem lehet alkalmazni. A házszabály különben is csak azt irja elő, hogy a Házban képviselők legyenek jelen. Nem azt, hogy pártok. Ha tehát a Ház határozatiképes, akkor nem lehet kétségbevonni a törvényességet. Nem lehet azt kivánni, hogy ellenzék nélkül ne tárgyaljunk, annál kevésbbé, mert nem írni vagyunk az oka annak, hogy az ellenzék nem vesz részt a Ház ülésein. Az ellenzék elhatározta, hogy nem jelenik meg itt s ez az álláspontja, ugy látszik nem változott ma sem. Az ellenzék nem teljesiti törvényhozói kötelezettségét, de ez még nem ok arra, hogy a munkapárt és a parlament se teljesítse, ha. ikivülről erre bárminő eszközökkel akarnák is erre kényszeríteni. A parlamentnek kötelessége, hogy a választójog gyujtóanyagát eltávolitsa a közéletből. Ezt a kötelességét teljesíteni fogja. (Mit akar Apponyi?) Lukáics beszéde után a munkapárt tagjai kitódultak a folyosóra. Általános volt az a nézet, hagy Apponyi ellenzéki szempontiból nem járt el helyesen, amikor kritikailag boncolgatta a választójogi javaslatot. — Mi is vagyunk oly liberálisok, mint ő. Vén komédiás! Még ő beszél a következetességről, aki egész életében következetlen volt. Ilyen és hasonló kifejezések röpködtek a folyosón. Szünet után Tisza újból megnyitotta az ülst. Lukács György szólt először választójogi vitáihoz. A mai nap örvendetes szenzációjáról — mondotta — nem kívánok már nyilatkozni. Ezt már Lukács László méltányolta. Elfogadom a törvényjavaslatot, mert helyeslem, hogy a tervezet a fokozatosság alapján áll. Lukács György végül kijelenti, hogy a diplomás nőknek is szavazati jogot kíván adni. Ezzel az ülés délután két órakor véget ért. Holnap folytatják a választói jog tárgyalását. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra Vidéken: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 24.— kor. 12.- „ 6.- „ 2.- * 28.— kor. 14.- „ 7.- * 2.40 „ Fegyházra itélt színész. - Esküdtszéki tárgyalás. — (Saját tudósítónktól.) A (szegedi törvényszék esküdtbiirósága kedden egy halált okozó súlyos testisértéssel vádolt színész (ügyében Ítélkezett. Nagy Sándor ült a vádlottak padján, aki az elmúlt év augusztusában egy makói korcsmában agyonütötte Lökös János szobafestőt. Az eset annak idején nagy föltűnést keltett, a lapok hasábos tudósításokat közöltek a gyilkos színészről. A tárgyalásra zsúfolásig megtelt az esküdtszéki terem, a hallgatóság azonban csalódott a várakozásában. A vádlott züllött iparos külsejű, modortalan beszédű, a leghalványabb szinészi vonás sem födöahető föl benne. Az izgalommal várt teátrális jelenetek elmaradtak, simán és csöndesen jutottak el az Ítéletig. Közben kiderült, hogy a vádlott imár régen nem színész, hanem — zongorahangoló. A gyilkoló szerszámot is a foglalkozása köréből kereste, zongorátnangalóva.i verte kétszer halántékon az áldozatát. Nagy Sándor múltjáról érdekes dolgokat beszélt a tárgyalóteremben Brüncsi, (Leszkay Dezső) a szegedi színtársulat közismert tagja: — A Sanyi komám — .magyarázta — tizenhét évvel ezelőtt, Relle Iván igazgatása Idejében tagja volt a Magyar Szinház-nsk, velem együtt. Innen származik a mi ismeretségünk. Nagy uram kardalosi minőségben szolgálta a szinmüvészetet. Azzail a rossz szokással áldotta meg a jó isten, hogy mindig ivott. Józan állapotban csak kivételes esetiben lőhetett vele beszélni. Solk bolondságot csinált a kis öreg, egy izben például megharapta a direktor ujját. A próbákon lármázott — üvöltött, mint egy sakál. Fene erős ember volt, nem igen birtak vele. Persze nem maradhatott a Magyar SziníbázJ,ban, egy évig tartó dicstelen működés után visszacsászkált a jó vidékre, ahonnan egy szinésznő kegye emieltie a fővárosba. Désre ment Deák Péter társulatához. Ott is sok balhét csinált, Egy elöklelő urat vasbottal kergetett ;az állomásig. A biikaerejével is tündökölt. A zongoraszobából a hátán lecipelte a zongorát, . — Nagy Sándor aztán fokozatosan lezüllött, Nem fizette a tagsági dijat, amiért kidobták a szinészegyesüLetlből. Nem kapott szerződést, fölcsapott zongorahangolónak. Nem eshetett nehezére ez a lecsúszás, hiszen kardalosi pályája előtt mint színházi szolga kereste meg a kenyerét. Elvándlizott ide is, oda is, amig végre megtelepedett Makó városában. Ott történt meg vele az a kellemetlenség, hogy leütött egy jámbort. Nekem a fogháztól irt, hogy tanúskodjam az érdekéiben, igazoljam, hogy bolond. Az hált, szegény. Jelentkeztem is, a bíróság azonban ugy találta, hogy szükségtelen a vallomásom Az orvosszakértő urak ugyanis megállapitották, hogy nem bolond, csak idült alkoholista. Vénsé,gjpe — már negyvenkét 'esztendős — ilyen hajba esetit szegény. A tárgyaláson Hevessy Kálmán elnökölt. A vádhatóságot Harsányi Elemér dr. ügyész képviselte, a vádlottat Rózsa Andor dr. védte. Az általános kérdések után az elnök kihallgatta Nagy Sándort, aki azzal védekezett, hogy fölindultságban ikövettie el a tettét. A korcsmában ugyanis ugratták, szalmaszálat dugtak a pipájába és Lökös szobafestő megrúgta. Erre minteigy öntudatlanul a hangoló-kulcsot vagy sörösüveget, — hogy (toelyiket, már nem tudja egész bizonyosan Lökös János fejéhez vágta. A kihallgatott tanuk megcáfolták Nagy védekezését, mintha a szobafestő ingerelte vagy különösen megrúgta volna. Az áldozat feleségét és fiát is kihallgatta a biróság, aki Makón ügyvéd. A vallomásokból megállapitható, Ihogy az eset a vádlott megsórtődéséből keletkezett. Lököst ugyanis hivta áz asztalához, aki azonban visszautasította a meghívást. A pörbeszódek után az esküdtek visszavonultak tanácskozásra. Nagy Sándort bűnösnek mondták ki halált okozó súlyos testisértés bűntettében, a biróság az esküdtek verdiktje alapján három évi fegyházra ítélte. A büntetésbe hat hónapi vizsgálati fogságot beszámítottak. Az Ítéletben az ügyész megnyugodott, a vélő fölebbczett. 30.000embert hazabocsátanak! (A nagyhatalmak megegyezése.) (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik teljesen beavatott: diplomáciai forrásból, hogy semmi aggasztó jel sincs a béke utjain, a béke általános elérésére. A határon összevont csapatok leszerelése a legrövidebb időn belül bekövetkezik. A hadvezetőség intézkedett, hogy bármely pillanatban készen legyenek az emberek hazabocsátására. Egyelőre, helyesebben: az első intézkedésre azonnal harmincezer embert bocsátanak el. A berlini Lokalanzeiger jelenti, hogy a nagyhatalmak közt teljes a megegyezés. Ha a porta elfogadja a hatalmaik kollektív jegyzékét, ugy a nagyhatalmak azonnal a kezükbe veszik a béke ügyét és lehető gyorsan létrehozzák a balkáni békét. Bécsből jelentik: A Reichspost azt irja, hogy a leszerelés már legközelebb meglesz. Annak a közös kommünikének a szerkesztése közben, amellyel az oroszlengyel határon tett katonai intézkedések megszüntetését hozzák nyilvánosságra, egyes formai kérdések merültek föl Oroszország és Ausztria-Magyarország között, amelyeket a jelen óráig még nem oldottak meg. A lényegben már megegyeztek, azonban még nyitva állnak a közzétételek egyes apró kérdései, természetesen azok, amelyek óvatosan kezelendő ügyekre vonatkoznak. Pétervárról jelentik: Az orosz kormány intézkedett, hogy a behívott tartalékosokat március 14-től fogva haza bocsássa. Londonból jelentik: A hatalmak követei Szófiában, Belgrádban, Athénben és Cettinjében már megkapták utasításaikat és még ma meg is tették a hatalmak mediciójára vonatkozó javaslatot. Ezt eivben Bulgária is hajlandó elfogadni, de csak mint eszközt arra, hogy a porta a szövetségesekkel érintkezésbe jusson, nem akar azonban beleegyezni abba, hogy a hatalmak ,a béke föltételeit befolyásolják. Konstantinápolyból jelentik: A Tevfik pasának Londonba küldött ujabb utasítások teljesen kizárják, hogy a porta hadikárpótlást fizessen, vagy pedig a rumé-