Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-02 / 51. szám

8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: VASÁRNAP este: Barlanglakók. — Pajkos diákok. HÉTFŐ: A faun, vígjáték. KEDD: Charlei nénje, bohózat. SZERDA: Bennt az erdőn, szinrnü, (Bemutató.) CSÜTÖRTÖK: Bennt az erdőn, színmű. PÉNTEK: Cigányprímás, operett (Bemutató). SZOMBAT: Cigányprímás, operett. VASÁRNAP este: Cigányprímás, operett ' J.1 * A Dugonics-Társaság vasárnapja. A Dugonics-Társaság vasárnap délután négy óraikor földlvasóülést tart a városháza közgyűlési termében. A sorrend ez: 1. Költemények, irta és fölolvassa Sálamon Gyula dr. vendég. 2. A jelenkor kultúrájáról, értekezés, irta és fölolvassa Kőhegyi Lajos dr. rendes tag. 3. Noveílla, irta és1 fölolvassa Sz. Szigefhy Vilmos rendes tag. 4. Költemények, írta és fölolvassa Balázs Béla, vendég. * Beregi Oszkár újra Szegedre jön. A Színházi Újság írja, [hogy Beregi Oszkiár, a Nemzeti Színház művésze, egy hónapon belül iuijra Szegedre jön, almikor hosszabb ideig — nyolc-tíz estén — fog vendégszerepelni; leghíresebb alakításait játsza. Mi arról értesülünk még, hogy Beregi terivte az, ihogy Madách Emlber tragédiájában, Schiller Ármány és szerelem, Ibsen Kísértetek éé Shakespeare Hamleit-jében kíván játszani a szegedi közönségnek. Itt említjük ímeg, hogy a Színházi Újság Beregi-számot adott most, Szalay János kisebb tanulmányt irt Beregi Oszkárról, de Beregi is közöl érdiékes visszaemlékezést németországi szerepléséről. * Lakájok. A Vigszinházban szombaton este mutatták be Hajó Sándor darabját, a Lakájok eiiruüt, A diarab nagy sikert aratott Hajó Sándornak ez a harmadik, bemutatott darabja. Hajó szellemmel tud előadni. Talentuma oly határozott, hogy a hatásoktél sohasem engedi megtévesztetni magát és biztosságából nem lesz sohasem az ia virtuozitás, a mely bizonyos fokon már fáj. A Lakájok az a darab, amely föltétlenül tetszeni fog a nagy publikumnak, igen sokszor műsorra tűzhetik. Kellemes játékos darab, csupa mulatság, egy csepp tragikus ízzel. Valamennyi szereplője, egyet kivéve, lakájsorban levő ember. A m'illiő-rajz, mely különben hü és mulatságos, majdnem mellékes. A darab bőse a mesével együtt émdékies pszichológiai problémát bonyolít előttünk. A tipizált- lakáj tragédiája ez, aki urának mintegy második kiadása, akiben szinte teljesebben élnek a hagyományos előitéletek, mint a hercegi gazdában. Egy lakáj, akii arról álmodozik, hahogy ő herceg lehetne. Egy lakáj, aki hercegnőről álmodik s aki mikor elérkezik aihoz a boldog pillanathoz, hogy egy hercegnőt ölelhetne, nincs kedive hozzá, mert a hercegnő alakoskodásból kómornának adta ki magát, Tulaj donképen n em erről van szó, illetve nemcsak erről, a cselekvény bár roppant egyszerű, sok kérdést takar és tárgyal finom szatírával. A legfeltűnőbb azonban az a kis tragikum, mely kicsit mindannyiunké, kik különbnek képzeljük magunkat, mint amilyenek vagyunk. Egy pillanaton nulik, hogy olyanokká, azzá legyünk, amire vágyunk, de ha elérkezik e pillanat, a szokásunk, a miliőnk visszaránt. A lakáj, mindig lakáj marad. Az előadás kitűnő volt. Varsányi meglepő alakot formál magából, a szerepért-, a szerepen keresztül annyira el tudja változtatni magát, olyannyira az, amit a szerző elképzelt, hogy érdekesebbet gondolni se lehet. Tanay a kémikus részletek utrirozása mellett kitűnően érezteti a szerepénlek szelid tragikumát. Jó Mákay Margit is. Hegedűs alakítása rendkívül 'mulatságos. A rendezés, Jób Dániel érdeme ós kitűnő munka. * Benn az erdőn. Garvay Andornak, az ujabb irói nemzedék egyik legtalentumosabb tagjának uj színmüvét, a Benn az erdőn cimüt, szerdán mutatja be a színtársulat. A darabnak egyik érdekessége, hogy előhb került szinre a vidéken, mint a fővárosban, í Eredetileg a Vigszinház fogadta el előadásra, de annyira szokatlanul újszerű, sablonoktól eltérő színpadi munka ez, hogy előbb a vidék előkelőbb színházaiban próbálták ki a hatását, ami hogy váratlan nagy arányokban. megérkezett, — immár a tavasz folyamán a Vigszinház műsorán is szerepel. A gyors iramú, erős drámai cselékvényü darab másik érdekessége, hogy csak négy szerepe van. Ezeket nálunk Gömöry Vilma, Harmath Zseni, Virányi Sándor és Baróti József játszák. * Cigányprímás. A következő két második újdonsága Kálmán Imrének, a Tatárjárás zseniális szerzőjének operettje, a már is végtelen népszerűségre jutott Cigányprímás lesz. Ez az operett közeledik Bécsben a századik előadása felé, ezt játsza Budapesten hetek óta szakadatlanul a Király Színház művészi gárdája. A címszerepet Szegeiden Heltai Jenőnek osztotta az igazgatóság, amely nyolc egymásutáni estére tűzte műsorra a Cigányprímást-. * Armentano testvérek hangversenye. Tudvalevőleg március 9-én a Tisza-szállóban Armentano Antonio és Francescó olasz operaénekesek nagyszabású hangversenyt rendeznek. A hangverseny a szezon elsőrangú hangversenyeihez fog tartozni, mert az olasz lapok, kik szereplésüket figyelemmel kisérték, nagy elismeréssel nyilatkoztak róluk. — A „Messagero d-i Firenze" írja: „Armentano Francescó csengő, magas szárnyalású, erős hangjának kincseivel valósággal elragadta a közönséget." óriási ünneplésben és elismerésben volt része. A „Cronaca fisrentina" Armentano Fr. tenorista fellépéséről számol be, ki tartalmas, tisztán csengő hangjával óriási sikert ért el. — Szereplése tetszetős, lelkesedéssel és érzéssel énekelt. A többi olaszországi kritika hasonló tartalmú. Ezen kedvező kritikák bizonyára melg fognak felelni itteni fellépésüknek és nagy élvezettel fogja hallgatni a közönség a művészek éneklését. * Kende Paula. A Vigszinházban pénteken este „Az elnökné" került színre, a címszerepet azonban nem Haraszti Hermin, a szerep rendes személyesítője játszotta, hanem a voflt szegedi színésznő: Kende Paula, aki hirtelen, néhány órával az előadás előtt vette át Haraszti szerepét. A déli órákban értesít ette a színház igazgatóságát Haraszti Hermin, hogy beteg és este nem léphet föl. A sziníház már el volt készülve arra, hogy darabváltozás lesz, amikor Kende Paula kirántotta a színházat a zavarból, vállalkozván arra, hogy beugrik a Haraszti szerepébe. Este hat órakor próbát tartottak a darabból, az esti előadáson pedig már minden rendben ment. A közönség, amely a beugrásról a fekete tábláról értesült-, nagyon sokat tapsolt Kende Paulának a jól sikerült produkcióért. 'MM, kiváló bór- és f lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynéf, czukoroeiegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainil kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. 9 Kapható ásványvizkereskedésekbaa és oouillTCC ÁPnor Sitajre-Llpécri s«lv»torforrá»-vilkl#t gyógyszertárakban. OUlULI tO AüUO I Bodap.it, V., Rudolf-rakpart 8. • * Vasárnapi műsor a mozikban. Elsőrangú, szenzációs vasárnapi mülsor van az Uránia-, Vass- és Apolló mozgókban. Az Urániában a világ leghíresebb slagerjét A vörös Julit vetítik. Hasonló nagy drámát még nem vetítettek Szegeden. A Vass-ban Asta Nielsen műsor vau. A legnagyobb -és legszebb Asta-képet vetítik. A komédiások a címe. Az Apollóban Waldemár Psylander ragyogtatja brilliáns művészetet a csudaszép Milliárdos kisasszony eimü vígjátékban. Mind a három moziban máisfél órás műsor van. Legjobb színházi cukorkák Lindenfeíd Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Beszámoló a köztisztaságról. — A főkapitány jelentése. — (Saját tudósítónktól.) Egy mindenképen elsőrangú fontosságú városi kérdésről: a köztisztaságról számolt be szombaton a tanácsnak Somogyi Szilveszter dr. főkapitány terjedelmes jelentésben. Amióta a köztisztasági üzem' a város kezelésében van, ezen a téren — el kell ismerni — javultak a viszonyok s valóban vannak, különösen a belvárosban, olyan tiszta, szép, aszfaltos utcák, hogy nem lehet kifogást tenni. Mindamellett óriási föladatok várnak még a köztisztasági vállalkozásra, mert amilyen gondozottak az utcák a belvárosban, olyan elhanyagoltak, sárosak és porosak kifelé, a Nagykörúton- kivül elterülő perifériákon. Maga a főkapitány mondja a jelentésében, hogy becsületbeli' ügye volt már ennek a városnak, hogy legalább -azok az utcák, amelyek tisztességes burkolattal vannak ellátva, tiszták is legyenek egyúttal. De amennyire becsületbeli ügye a városnak ez, éppen annyira becsületbeli ügye az is, hogy a gyönyörű sugárutjai, valamint a környező utcák is egyszer már tiszták, pormentesek, esős időben is járhatók legyenek. A jelentés azután a házi kezelésben lévő köztisztaság pénzügyi eredményeit sorolja föl a kővetkezőkben: Mig a magánvállalkozás, ideje allatt- 63,083 koronába került év-enkint a köztisztaság, 1912-ben a házi kezeléshez 114,000 korona vétetett föl, amelyből 3000 korona megtákarittatott, tehát 48,000 koronával került- többe a köztisztaság házi kezelésben. Bevételre előirányozhatott 40,000 korona, de ebből csak 36,000 korona vált valóra. Már itt kell fölemlíteni, 'hogy Rókus városrész tölbb évtizedes sérelmét, a Vértót a köztisztaság a maiga költségére és saját eszközeivel már majdnem egészen föl töltötte és ezt a munkálatot a városi mérnökség 30,000 koronára irányozta, elő, ugy, hogy ezzel- együtt 60,000 koronát, meghaladott a köztisztaság első évi keresete, ami azonban a következő években megfelelő igásmunka hiányában nem fog kitenni ilyen nagy összeget. A köztisztaságnak nem volt semmi szerelvénye, ezek beszerzéséire fölvettek 180,000 koronát, -amelyből 135,945 koronát adtak ki köztisztasági szerekre, a többi pedig mint megtakaritott összeg az 1913. évre megmaradt. Ebből a megtakaritott összegből azonban a váras tanácsa 16,000 korönát elvett és a régi köztisztasági vállalkozónak kifizetett. Rosenfekl Izidor volt köztisztasági vállalkozó ugyanis a makadám-utakat nem tisztította hat évi szerződési ideje alatt, álllitván, hagy az nincs az ő szerződésében, -az ő költségére tehát a város tisztíttatta a makadám-utakat s az erre igényeit összeget a vállalati összegből éveukint levonta, visszatartotta. E levoint összegeket időközben a város tanácsa más városi célokra fordította. A bíróság azonban a. vállalkozó javára döntött e pöriben és az öszszeget megitélte, mos-t pedig egyéb ifödözet hijján a . városi köztisztaság megtakarított pénzéből fizette ki azt a tanács.