Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-02 / 51. szám

1913. március 2. DÉLMAGYARORSZÁG 11 Leszerelés előtt! — Kedvező a helyzet: meglesz az béke. — Az orosz leszerelés. — A külügyminiszté­rium megnyugtató nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Egyre valószí­nűbbnek látszik, hogy a béke már a legkö­zelebbi időben létre fog jönni. Angol diplo­máciai körök azt hiszik, hogy a béke kilá­tása már régen nem volt oly kedvező, mint ma. Talán már holnap hivatalos nyilatko­zat iog megjelenni, amely szerint a had­viselő felek megtalálták a béketárgyalás bázisát. Az uj békét egy ujabb és rövidebb nagyköveti reunióban fogják megállapí­tani. Párisból jelentik: Diplomáciai oldal­ról közlik, hogy az orosz leszerelés március 6-án, a jubileum napján már folyamatban lesz. A cár súlyt vet arra, hogy a béke mellett való tüntetés összeessék a jubi­leummal. Francia lapoknak azt a jelentését, hogy az orosz leszerelés március 8-án meg fog kezdődni, a pétervári diplomáciai körök kétségbevonják. Az igaz, hogy a fő­nehézségeket legyőzték és a leszerelésről a tárgyalást megkezdték, de szinte lehetet­len, hogy maga a leszerelés már a legkö­zelebbi napokban megkezdődjék. Bécsből jelentik: A külügyminiszté­riumban ezeket mondották ma a leszere­lésről: Azt, hogy Szerbia uj csapatot szál­lított Szkutari ellen, nem kell túlságosan tragikusan venni, annál kevésbé, mert ez a lépés teljesen haszontalan. Nagyon ke­vés a kilátás arra, hogy az egyesült szerb és montenegrói hadseregek bevegyék Szku tarit. De még akkor sem változna a hely­zet, ha siker kisérné fegyvereiket, miután csak a nagyhatalmak dönthetnek Szkutari hovátartozása kérdésében. Ha Szerbia nem restell uj emberi és anyagi áldozato kat hozni, az ő dolga s ebbe senki sem szólhat bele. Ez az akció nem egyéb, csak céltalan erőpazarlás. Azok a hirek, mint­ha a monarchia és Oroszország között új­ból beállott volna a feszültség, teljesen alaptalanok. Tény, hogy Albánia kérdésé ben még mindig ott állunk, ahonnan kiindul tunk, de a 'két állam közvetlen a leszerelés vonatkozó tárgyalásai simán folynak és a viszony annyira megjavult, hogy legköze­lebb megkezdődhetnek a leszerelések. Al­bánia kérdésének végleges letárgyalása a londoni reunió föladataihoz tartozik. A román-bolgár konfliktus rövidesen uj fá­zisba fog lépni. A két állam mostani merev álláspontja mellett minden tárgyalás lehe­tetlen s ezért a hatalmak azt kívánják és el is várják, hogy Románia konciliánsabb ál­láspontra fog helyezkedni s Bulgária is en­gedni fog makacsságából. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Forrong a török sereg. Konstantinápoly, március 1. A hadse­regben ismét gyanús forrongás jelei mutat­koznak. A tisztek el vannak keseredve és a legénység is ugy érzi, hogy hiába szenvedte keresztül a háború borzalmait, ha a kormány most Törökországra megalázó 'békét köt. Drinápoly kérdése nyugtalanítja a lelkeket nemcsak a mundér alatt, de a főváros polgá­ri lakosságában is már előre érzik a forraaa­lom szelét arra az esetre, ha a kormány a béke megkötésénél Drinápolyt, a szent vá­rost, a bolgároknak engedné át. A város nyugtalan és mindenféle ellen­őrizhetetlen hirek keringenek. Különösen megdöbbentő hir érkezik a kisázsiai parton, Konstantinápöllyal szemben levő Szkutari­ból. Ott van a hires Szelinje-kaszárnya. a melynek tisztjei és legénysége egyszer már csináltak forradalmat, ök buktatták meg an­nak idején Mahmud-Sefket pasát és a Said­kormányt. A Szelinje-kaszárnya most ismét hangos. A tisztek és a legénység nyíltan szidják a kormányt és a legrettenetesebb dol­gokkal fenyegetnek arra az esetre, ha a szul­tán Drinápolyt föladja. Egy tiszt a katonák elé állva, igy szólt a kaszárnya udvarán: — A szent város nem lehet a bolgároké. Ha .mégis fgy lesz, Konstantinápolyba me­gyünk, vérbe és lángba borítunk mindent. — Halál az árulókra! — kiáltották visz­sza a katonák. . t Z í :: l £ i !u A nagyvezér a táborban. Konstantinápoly, inláircius 1. IMalhmmdHSef­ket pasa nagyvezir .tegnap meglátogatta a gialipolii tábort A tisztek és a. legénység fa­gyosan fogadta. •Az egyik tiszt a negyvezir elé állt, és a többiek nevében igy szólt hozzá: — iMost tovább harcolunk, de a béke megkötése után leszámolunk önnel és kor­mányával. ^ A liberálisok manifesztuma. Konstantinápoly, március 1. A kormány minden, óvóintézkodése ellenére megjelent a tegnapi, pénteki, szelamlák alkalmából a li­berális ligának a néphez intézett manifesztu­ma.jA rendőrség nem győzte a imianifesztum példányainak elkobzását Százezrével oszto­gatták őket a mecsetek előtt s ,az utcasarko­kon. A röpiratban a meggyilkolt Nazim pa­sa barátai hevesen támadják azí ifjiu törökö­ket a háború folytatása miatt ós azt igye­keznek bizonyítani, hogy esakits Kiamil pa­sa kabinetje volt korrekt Hir szerint ezt a röpiratot a hadseregben is osztogatták. A rendőrség szigorú vizsgálatot dniditott a szer­zők és a terjesztők kinyomozására. -a -i• • — . Engednek a törökök. London, március 1. Texvftk és Hakki pa­sa tegnap megjelentek a külügyminisztérium­ban és a porta nevében ujabb engedménye­ket tettek, miután a hatalmak az eddigi en­gedményeket nem találták elegendőknek ar­ra, hogy azok alapján a béketárgyalásokat újból megkezdhessék. Valószínű, boity a bé­két legkésőbben e hó 10-ike á 20-tka ttöemt megkötik. Dreadnöughtot rendeltek a görögök. Berlin, március 1. Görögország a stettini Vulkán hajógyárban egy 19.500 tonnás hadi­hajót rendelt. Ez az első Dreadnought, melyei Németországban idegen állam részére építe­nek. Nincs megegyezés. Berlin, március 1. A román-bolgár kon­fliktus ügyében a hatalmak közvetitési ak­ciója még nem jutott tovább az előzetes tár­gyalásoknál. Egyelőre a kérdésről még a ha­talmak nem tudtak teljesen megegyezni. A kártyázó Szeged. — A legújabb kártyabarlang. — (Saját tudósítónktól.) Országosan pusz­tít, nyomorít a kártyabetegség — Budapest a legbujább melegágya, — olyan veszedel­mes arányokat azonban még sohasem öltött, mint mostanában. Pár héttel ezelőtt Arad szolgált megdöbbentő kártyabotránnyal, a melynek a hőse egy közismert, társadalmi szerepet játszó tanfelügyelő volt, akiről azt suttogta a fáma, hogy a vagyona legalább százhatvanezer koroinára tehető, ellenben a fizetése három-négyezer korona és két-há­rom év előtt még éppen ugy tengett-lengett, mint a többi szegény lateiner. Nagyszerűen kedvezett neki a szerencséje az aradi kár­tyabarlangokban, egy előkelő klubban pedig estéről-estére „letörte" a klub tagjait. Az emberek habonás félelemmel voltak iránta s igen érdekes és jellemző, hogy később íor­maliter megharagudtak rá és sub rosa fölszó­lították, hogy csöndesen, szó nélkül, lépjen •ki a klubból . . . De nemcsak Aradonr hanem utóbb már Szegeden is szaporodni kezdenek a magán­jellegű, „klub" elnevezés alatt működő kár­tyabarlangok. Természetesen a baccarat vi­szi a főszerepei. A „klub" alapitói egyenesen propagandát csinálnak a kártyázásnak, jól szituált, tapasztalatlan fiatalembereket sze­melnék ki s exlkluziv társaságinak mondván magukat, csalogatják, invitálják őket. A ,.klub"-nak körülbelül tizenöt tagja van s ko­ra délutántól másnak reggelig szokott mű­ködni. Egy sikertelenül invitált ur mondotta el nekünk a legújabb szegedi kártyabarlang­ról a következőket: — Abban az utcában lakom, ahol a klub helyisége van. Egy szombati napon bálban voltam s reggel öt óra felé kerültem haza. Ahogy az utcámba érek, észre veszem, hogy az egyik palota harmadik emeletén két ab­lakból világosság szűrődik ki. Feltűnt ez ne­kem, nem is tudom, miért és valami gondo­lattársulás folytán, vagy mi egyébtől, ön­kéntelenül büntanyák jutottak eszembe. Még otthon, az ágyamban is sokáig járt a fejem­ben a kiszűrődő világosság. Mi lehet ott, ta­nakodtam magamban, de nem tudtam rá­jönni. Másnap azután megtudtam mindent. A kávéházban találkoztam egy ismerős fia­talemberrel, jobbfajta fiu, aki beszélgetés közben ezéket mondotta nekem: „Lépjen be közénk, nagyszerű klubot alapítottunk, ké­tes elemek kizárva, szolid, csupa dzsentle­ménből álló társaság". Kérdeztem, hogy mire való az a klub s azt válaszolta, hogy a jóba­rátok és jó ismerősök csak azért jönnek ott össze, hogy egyről-másról eszmecserét foly­tassanak. Kártya? — kérdeztem, mire kije­lentette, hogy azt az alapszabályok is tiltják. RetfSnyös ^ lapos iróasztaloK I ratsze k rények. Kártya n y i 1 vá n t a r tás. Teljes intézeti berendezések. HirscMs Társa, Budapest "a jelenkor leg-IMAfténí) •fiiuvftMM tökéletesebb IlU^Gó OinMégszerte díjmentes bemutatás. PdnZakfinyu oOkmfinyszeKrényeK EtuőrendU minőség. .*. Ssoild Arak. Alkotmány-utca 18. ez. Vidéki kerületi képviselők kerestetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents