Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-16 / 63. szám

4 1913. március 16. „Ezen a napon — igy szól a határozat — melyet mindig nemzeti ünnepnek tekintettek, képviselőházi ülést nem tartottak és becsületes magyar ember ezen a napon nem foglalkozhatik mással, mint az ünnepi emlékekkel, legföljebb csak összehasonlításokat tehet az akkori emelkedettség és a mostani mély siilyedés között. Bármennyire érdekünkben állana a mai nap is szemükbe vágni erkölcsi romlottságukat, de a mai napon politikai harc megszentségtelenitése volna március 15-ikének. Éppen azért az intéző-bizottság, midőn rámutat arra a sivár Miketlenségre, hogy minden körülményt kiihasználnak saját pártérdeküknek javára, rámutat arra, hogy utolsó eszközül a nemzet kegyeletes emlékeit fertőzik meg, hogy maguknak nyugodt pillanatokat szerezzenek. A mai nap az ünnep napja és nem arra való, hogy csirkefogókkal küzdjünk, ezért az intéző-bizottság javaslata: vonuljunk mindnyájan az ünneplők közé a Vigadóba". Az értekezlet egyíhaniguilag elfogadta aiz Intézőbizottság javaslatát, mire Zichy Aladár gróf elnök az értékez,letet bezárta, ,a jelenvolt képviselők pedig elhatározták, hogy niegoefemiiek ,az egyetemi ifjúságnak a Vigadóiban. tartott márciusi ünnepen és a néppárt körlhalyiségáből testületileg vonultak oda, Justh Gyula vezetésével. A könbelyiság előtt nagy tömeg várta a. képviselőket és megéljenezi,:! őket. :A csapat a Petőfi-szobor előtt, egyre sítölporadott, a csoportosan ünneplő (közönségből is több százan hozzá csatlakoztak, ugy, hogy mintegy ezer tőre növekedve vontait a tömeg a Mária VaJiéria-uteán végig a Vigadóiba. Közben, Justh Gyulát, ,az általános szavazati jogot, .az ellenzéki pártokat éltették és a Koisisut'h-Tiótát énekeltek. Semmiféle incidens nem történt. (A Ház ülése.) Egynegyed tizenkettőkor nyitotta meg a Ház ülését Tisza István gróf. Á munkapárt, amely nem volt elkészülve az ellenzék távolmaradására, csaknem teljes számban gyűlt össze a mai ülésre. Az elnök előterjesztette jelentéseit: bemutatta a főrendiház elnökének átiratát, amely fölsorolja a főrendiházban legutóbb elfogadott törvényjavaslatokat. Mindezeket a javaslatokat most már a király elé terjesztik szentesítés céljából. Pékár Gyula bemutatta a könyvtári bizottság jelentését a képviselőház könyvtárának mult évi gyarapodásáról s használatáról. — A miniszterelnök urnák van előterjeszteni valója, — szólt az elnök. Lukács László miniszterelnök: Van szerencsém egy legmagasabb királyi kéziratot átnyújtani. Kérem a képviselőházat, méltóztassék fölolvastatni. Az elnök átvette a királyi kéziratot, ollóval fölbontotta és átadta Vermes Zoltán jegyzőnek, aki nyomban fölolvasta. A kéziratban, mely Bécsben kelt március 15-én, a király az országgyűlés második ülésszakát berekesztettnek nyilvánítja és az ülésszakot május 5-ére egybehívja. (Tüntetés a király mellett.) E pillanatban váratlan jelenet következett. Kubinyi Géza, aki a miniszterelnök háta mögött ült, hirtelen fölugrott és fölkiáltott: — Éljen a király! A miniszterelnök hátra tekintett és látta, ihogy az egész munkapárt föláll és visszhangozza Kubinyi kiáltását: — Éljen a király! A mi nisz terelniük ,is fölállott helyéről, sőt fölemelkedett székéből a képviselőház elnöke is. Az éljenzés ezalatt egyre zúgott, majd sokan tapsolni is kezdtek. — A legfelsőbb királyi kézirat, szólt most az elnök, — hódolatteljes tisztelettel tudomásul vétetik és kihirdetés véget a főrendiházhoz átküldetik. (Az uj ülésszak.) Majd igy folytatta az elnök: — Az országgyűlés második ülésszaka be lévén rekesztve, a jelen ülésszakra vonatkozó szokásos elnöki jelentésemet [beterjesztem és kérem annak kinyomatását. Most' már (bátra van, liogy javaslatot, tegyek a, .legközelebbi ülés idejére nézve. A házszabály,ok 63-Lk szakasza rendeli, hogy a,z uj ülésszak első három ülésének egyikén a,z alelnökök, jegyzők a háznagy megválasztandó. Inditványozolm, liogy az uj ülésszak legelső ülésén, a,mely május 5-én reggel tiz órákor lesz, válasszuk mag az alelenököket, a. jegyzőket és a háznagyot. A Ház ily értelemben határozott, niajd fölhatalmazást adott az elnökük, Ihogy ,az időközben ne talán megüresedő kerületekben a választás iránt .intézkedjék. — Hátra van még la mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, — szólt, az elnök. — A mig a jegyzőkönyv elkészül, addig az ülést fölfüggesztem. — Éljen az elnök! — kiáltotta ismét Kubinyi Géza és az elnök a(z egész Ház éljenzése s tapsa között ment ki a. tereimből. 11 óra 35 perekor már készen volt a jegyzőkönyv, melyet, a Ház változatlanul hitelesített. — Ezért az ülésszak teendőit, bevégezvén, -- szólt ,az elnök, a tisztelt Ház tagjainak tiszta szívből ki'vánok kellemes pihenést és boldog ünnepeket. Ezzel az ütést bezárta az elnök s a képv iát ők újra hosszasan mgtapsolták. JJI Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Vasárnap Tolsztoj Leo gróf világhírű regénye nyomán feldolgozva feltámadá Dráma 3 felvonásban. Susanne Grandeis a főszerepb. A csipkeverőnő. Életkép 2 felvonásban. A tánc cipő. Vígjáték. Valamint a két órás uj műsor. Előadások hétköznapokon 5„ 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá'g. Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fill. tanult géplakatos, kitűnő bizonyítványokkal április 1-ére állást keres. A gazdasági gépek minden ágában teljesen jártas és szakképzett. Állást elfogad uradalomban, malomban, fürdőben és hasonló iparvállalatoknál. — Cim a kiadóban. A szegedi bor a hazai és a külföldi forgalomban, — Előadás a szegedi borértékesitő részvénytársaságról. — (Saját tudósítónktól.) Szegeden most a termelők és vendéglősök a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete kezdeményezésére egy borközraktárszeríi borértékesitő részvénytársaságot alakítanak, mely hivatva lesz a szegedi helyi fogyasztás ellátása után a szegedi boroknak állandó piacot teremteni. A szegedi szállodások, kávésok, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának elnöke, Juránovits Ferenc tegnapelőtt délutánra hívta össze a vendéglősök és korcsmárosokat értekezletre, melyen a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatója, Gerle I.m,re dr. tartalmas szakelőadásban ismertette az alakítandó társaság szervezetét és működési módját. A népies értekezletet Juránovits Ferenc elnök délután fél ötkor nyitotta meg s fölhívta az előadót előadásának megtartására. Gerle Imre dr. előadásának első részében a magyar borkereskedelem szervezetlenségét és hanyatlását vázolta. Az uj bortörvény óta ez állapotok még rosszabbodtak. Az osztrák bortörvény kedvez az osztrák borkereskedelemnek, a ím agyar törvény a magyar borkereskedelemnek nem. Ezért azután a magyar bornagy,kereskedőik egyrésze beszüntette tizemét, másik része Ausztriában helyezte át. Igy a mai napon a magyar bortermelést Ausztriából dirigálják, ami ugy a fogyasztó, mint a termelő károsodásával jár. Ez állítását az előadó kézenfekvő példákkal világította meg és döntő érvekkel igazolta, hogy a magyar bortermelés és borkereskedelem válságát csak ugy lehet megszüntetni, ha a termelők és fogyasztók borvidékenkint szövetkezetekbe tömörülnek és borközraktárakat állitanak föl. Ennelk igazságát belátta maga a kormány is s ezért államköltségen tiz borközraktár fölállítását határozta el. Azonban a homoki bortermelés a kormány mostoha gyermeke lévén, a tiz borközraktár közül kilencet hegyvidéken állitanak föl, csak egyet a homokon s azt sem Szegeden, ahol a legnagyobb homoki borvidék van, hanem Kecskeméten. Igy a szegedi termelők és vendéglősök, ha érdekeiket meg akarják védeni, maguknak kell * társaságba tömörülni, borközraktárt fölállítani, borértékesitő társaságot szervezni. A magyarországi homoki szőlőkultúra két vezére, Szapáry István gróf és Gerliczy Ferenc báró, a H. Sz. O. E. elnökei vállalkoztak e fontos közfeladatra s jelentős nagy anyagi áldozattal lefektették az uj társaság alapjait. Segítségükre jött a földmivelésügyi kormány is, mely kárpótláskép, hogy Szegeden borközraktárat nem állított föl, nagyobb érdekeltséget vállalt ez uj társaságnál s annak működését minden vonalon támogatja. Az alakitandó borértékesitő részvénytárság célja a Szeged és szegedvidéki boroknak állandó külföldi piacot teremteni s azt jó és rossz termés esetén egyaránt előnyösen elhelyezni. Célja a termelőt közvetlen összeköttetésbe hozni a fogyasztóval s a borok aránytalan árhullámzását csökkenteni. Célja végül a szegedi bort a piacokon közismertté tenni s egy egységes szegedi bőrtípust teremteni. Ez idő szerint annak ellenére, hogy Szegeden sok és kitűnő bor terem, a nagy piacokon a szegedi bort nem ismerik S az mint horgosi, -szabadkai, vagy mint névtelen homoki bor kerül forgalomba. A részvénytársaság 1000 darab 300 koronás részvényt bocsájt ki összesen 300.000 korona értékben. Ebből 150,000 koronát a pinceépitésre és fölszerelésre fordítanak, 150,000 korona tartalékalapként szerepel. Lesz ezen kivül a társaságnak 600.000 korona borbevásárlási alapja, melyet a nagytermelők és a nagykereskedők biztosítottak.