Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-16 / 63. szám

4 1913. március 16. „Ezen a napon — igy szól a határozat — melyet mindig nemzeti ünnepnek tekin­tettek, képviselőházi ülést nem tartottak és becsületes magyar ember ezen a napon nem foglalkozhatik mással, mint az ünnepi emlé­kekkel, legföljebb csak összehasonlításokat tehet az akkori emelkedettség és a mostani mély siilyedés között. Bármennyire érde­künkben állana a mai nap is szemükbe vágni erkölcsi romlottságukat, de a mai napon po­litikai harc megszentségtelenitése volna már­cius 15-ikének. Éppen azért az intéző-bizott­ság, midőn rámutat arra a sivár Miketlen­ségre, hogy minden körülményt kiihasználnak saját pártérdeküknek javára, rámutat arra, hogy utolsó eszközül a nemzet kegyeletes emlékeit fertőzik meg, hogy maguknak nyu­godt pillanatokat szerezzenek. A mai nap az ünnep napja és nem arra való, hogy csirke­fogókkal küzdjünk, ezért az intéző-bizottság javaslata: vonuljunk mindnyájan az ünnep­lők közé a Vigadóba". Az értekezlet egyíhaniguilag elfogadta aiz Intézőbizottság javaslatát, mire Zichy Ala­dár gróf elnök az értékez,letet bezárta, ,a je­lenvolt képviselők pedig elhatározták, hogy niegoefemiiek ,az egyetemi ifjúságnak a Viga­dóiban. tartott márciusi ünnepen és a néppárt körlhalyiségáből testületileg vonultak oda, Justh Gyula vezetésével. A könbelyiság előtt nagy tömeg várta a. képviselőket és megélje­nezi,:! őket. :A csapat a Petőfi-szobor előtt, egy­re sítölporadott, a csoportosan ünneplő (közön­ségből is több százan hozzá csatlakoztak, ugy, hogy mintegy ezer tőre növekedve vontait a tömeg a Mária VaJiéria-uteán végig a Viga­dóiba. Közben, Justh Gyulát, ,az általános sza­vazati jogot, .az ellenzéki pártokat éltették és a Koisisut'h-Tiótát énekeltek. Semmiféle inci­dens nem történt. (A Ház ülése.) Egynegyed tizenkettőkor nyitotta meg a Ház ülését Tisza István gróf. Á munkapárt, amely nem volt elkészülve az ellenzék távol­maradására, csaknem teljes számban gyűlt össze a mai ülésre. Az elnök előterjesztette jelentéseit: bemutatta a főrendiház elnöké­nek átiratát, amely fölsorolja a főrendiház­ban legutóbb elfogadott törvényjavaslatokat. Mindezeket a javaslatokat most már a király elé terjesztik szentesítés céljából. Pékár Gyula bemutatta a könyvtári bi­zottság jelentését a képviselőház könyvtá­rának mult évi gyarapodásáról s használa­táról. — A miniszterelnök urnák van előter­jeszteni valója, — szólt az elnök. Lukács László miniszterelnök: Van sze­rencsém egy legmagasabb királyi kéziratot átnyújtani. Kérem a képviselőházat, méltóz­tassék fölolvastatni. Az elnök átvette a királyi kéziratot, ol­lóval fölbontotta és átadta Vermes Zoltán jegyzőnek, aki nyomban fölolvasta. A kéziratban, mely Bécsben kelt már­cius 15-én, a király az országgyűlés máso­dik ülésszakát berekesztettnek nyilvánítja és az ülésszakot május 5-ére egybehívja. (Tüntetés a király mellett.) E pillanatban váratlan jelenet követke­zett. Kubinyi Géza, aki a miniszterelnök há­ta mögött ült, hirtelen fölugrott és fölkiál­tott: — Éljen a király! A miniszterelnök hátra tekintett és lát­ta, ihogy az egész munkapárt föláll és vissz­hangozza Kubinyi kiáltását: — Éljen a király! A mi nisz terelniük ,is fölállott helyéről, sőt fölemelkedett székéből a képviselőház elnöke is. Az éljenzés ezalatt egyre zúgott, majd so­kan tapsolni is kezdtek. — A legfelsőbb királyi kézirat, szólt most az elnök, — hódolatteljes tisztelettel tudomá­sul vétetik és kihirdetés véget a főrendiház­hoz átküldetik. (Az uj ülésszak.) Majd igy folytatta az elnök: — Az országgyűlés második ülésszaka be lévén rekesztve, a jelen ülésszakra vonatko­zó szokásos elnöki jelentésemet [beterjesztem és kérem annak kinyomatását. Most' már (bát­ra van, liogy javaslatot, tegyek a, .legközeleb­bi ülés idejére nézve. A házszabály,ok 63-Lk szakasza rendeli, hogy a,z uj ülésszak első há­rom ülésének egyikén a,z alelnökök, jegyzők a háznagy megválasztandó. Inditványozolm, liogy az uj ülésszak legelső ülésén, a,mely má­jus 5-én reggel tiz órákor lesz, válasszuk mag az alelenököket, a. jegyzőket és a háznagyot. A Ház ily értelemben határozott, niajd fölhatalmazást adott az elnökük, Ihogy ,az idő­közben ne talán megüresedő kerületekben a választás iránt .intézkedjék. — Hátra van még la mai ülés jegyzőköny­vének hitelesítése, — szólt, az elnök. — A mig a jegyzőkönyv elkészül, addig az ülést föl­függesztem. — Éljen az elnök! — kiáltotta ismét Ku­binyi Géza és az elnök a(z egész Ház éljen­zése s tapsa között ment ki a. tereimből. 11 óra 35 perekor már készen volt a jegyzőkönyv, melyet, a Ház változatlanul hi­telesített. — Ezért az ülésszak teendőit, bevégezvén, -- szólt ,az elnök, a tisztelt Ház tagjainak tiszta szívből ki'vánok kellemes pihenést és boldog ünnepeket. Ezzel az ütést bezárta az elnök s a kép­v iát ők újra hosszasan mgtapsolták. JJ­I Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Vasárnap Tolsztoj Leo gróf világhírű regénye nyomán feldolgozva feltámadá Dráma 3 felvonásban. Susanne Grandeis a főszerepb. A csipkeverőnő. Életkép 2 felvonásban. A tánc cipő. Vígjáték. Valamint a két órás uj műsor. Előadások hétköznapokon 5„ 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá'g. Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fill. tanult géplakatos, kitűnő bizonyítványok­kal április 1-ére állást keres. A gazda­sági gépek minden ágában teljesen jártas és szakképzett. Állást elfogad uradalom­ban, malomban, fürdőben és hasonló iparvállalatoknál. — Cim a kiadóban. A szegedi bor a hazai és a külföldi forgalomban, — Előadás a szegedi borértékesitő rész­vénytársaságról. — (Saját tudósítónktól.) Szegeden most a termelők és vendéglősök a Homoki Szőlős­gazdák Országos Egyesülete kezdeményezé­sére egy borközraktárszeríi borértékesitő részvénytársaságot alakítanak, mely hivatva lesz a szegedi helyi fogyasztás ellátása után a szegedi boroknak állandó piacot teremte­ni. A szegedi szállodások, kávésok, vendég­lősök és korcsmárosok ipartársulatának el­nöke, Juránovits Ferenc tegnapelőtt délután­ra hívta össze a vendéglősök és korcsmá­rosokat értekezletre, melyen a Homoki Sző­lősgazdák Országos Egyesületének igazga­tója, Gerle I.m,re dr. tartalmas szakelőadás­ban ismertette az alakítandó társaság szer­vezetét és működési módját. A népies értekezletet Juránovits Ferenc elnök délután fél ötkor nyitotta meg s föl­hívta az előadót előadásának megtartására. Gerle Imre dr. előadásának első részé­ben a magyar borkereskedelem szervezetlen­ségét és hanyatlását vázolta. Az uj bortör­vény óta ez állapotok még rosszabbodtak. Az osztrák bortörvény kedvez az osztrák borkereskedelemnek, a ím agyar törvény a magyar borkereskedelemnek nem. Ezért az­után a magyar bornagy,kereskedőik egyré­sze beszüntette tizemét, másik része Ausz­triában helyezte át. Igy a mai napon a ma­gyar bortermelést Ausztriából dirigálják, ami ugy a fogyasztó, mint a termelő károsodá­sával jár. Ez állítását az előadó kézenfekvő pél­dákkal világította meg és döntő érvekkel igazolta, hogy a magyar bortermelés és bor­kereskedelem válságát csak ugy lehet meg­szüntetni, ha a termelők és fogyasztók bor­vidékenkint szövetkezetekbe tömörülnek és borközraktárakat állitanak föl. Ennelk igaz­ságát belátta maga a kormány is s ezért ál­lamköltségen tiz borközraktár fölállítását ha­tározta el. Azonban a homoki bortermelés a kormány mostoha gyermeke lévén, a tiz bor­közraktár közül kilencet hegyvidéken állita­nak föl, csak egyet a homokon s azt sem Szegeden, ahol a legnagyobb homoki borvi­dék van, hanem Kecskeméten. Igy a szegedi termelők és vendéglősök, ha érdekeiket meg akarják védeni, maguknak kell * társaságba tömörülni, borközraktárt fölállítani, borérté­kesitő társaságot szervezni. A magyarországi homoki szőlőkultúra két vezére, Szapáry István gróf és Gerliczy Ferenc báró, a H. Sz. O. E. elnökei vállal­koztak e fontos közfeladatra s jelentős nagy anyagi áldozattal lefektették az uj társaság alapjait. Segítségükre jött a földmivelésügyi kormány is, mely kárpótláskép, hogy Sze­geden borközraktárat nem állított föl, na­gyobb érdekeltséget vállalt ez uj társaság­nál s annak működését minden vonalon tá­mogatja. Az alakitandó borértékesitő részvénytár­ság célja a Szeged és szegedvidéki boroknak állandó külföldi piacot teremteni s azt jó és rossz termés esetén egyaránt előnyösen el­helyezni. Célja a termelőt közvetlen össze­köttetésbe hozni a fogyasztóval s a borok aránytalan árhullámzását csökkenteni. Cél­ja végül a szegedi bort a piacokon közis­mertté tenni s egy egységes szegedi bőrtí­pust teremteni. Ez idő szerint annak ellenére, hogy Szegeden sok és kitűnő bor terem, a nagy piacokon a szegedi bort nem ismerik S az mint horgosi, -szabadkai, vagy mint névtelen homoki bor kerül forgalomba. A részvénytársaság 1000 darab 300 ko­ronás részvényt bocsájt ki összesen 300.000 korona értékben. Ebből 150,000 koronát a pinceépitésre és fölszerelésre fordítanak, 150,000 korona tartalékalapként szerepel. Lesz ezen kivül a társaságnak 600.000 korona borbevásárlási alapja, melyet a nagyterme­lők és a nagykereskedők biztosítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents