Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-16 / 63. szám

5 DÉLMAGYARORSZÁG A részvények legnagyobb része már jegyezve van, ugy, hogy a társaság alakuló közgyűlését áprilisban Szegeden megtartja s működését már az ősjszel óhajtja elkezdeni. A társaság Szegeden egy 15,000 hektóliter befogadóképességű pincét épit, ezenkívül Felsőtanyán, Alsótanyán és Királyhalmán egv-egy átmeneti pincét, bevásárló és borszedő helyiséget. A társaság részvényesei részben termelök, részben vendéglősök és fogyasztók. A társaságban résztvevő termelő szüretkor bejelenti azt a bormennyiséget, mit a társaságnak be akar szállítani. Nem köteles egy litert sem beadni, ha nem akar, csak joga van minden részvény után 30 hektólitert beadni. A beadás kétfélekép történik. Eladás, vagy beraktározás formájában. Eladás esetén az eladandó must vagy bor foktartalom, minőség szerint biráltatik meg s minden szüretkor a borárak alakulása szerint, vagy a imár eszközölt kötések szerint lesz az árskála szerint időnkint megállapítva s mindenkinek bora e skála szerint lesz megvéve s azonnal készpénzben kifizetve. Joga van a termelőnek a borát nem eladni, haneim csak beraktározni. Ez irányban fog a társaság közraktárszerüleg működni. Ha pl. valamelyik résztvevő termelő azt mondja: a mostani árral nem vagyok megelégedve, remélem, hogy pl.: tavasszal jobb árat érek el, ez a részvényes nem adja el borát, hanem csak beraktározza. Az ily beraktározott bor szintén skála szerint megbecsültetik s árának 75 százaléka előlegként a beraktározónak kiadatik. Az ily beraktározott bort azután a társaság kezeli s tartozik azt a beraktározó a kijelölt határidőig értékesiteni, vagy az értékesítéssel a társaságot megbízni. Az ily beraktározott borok előlege után a beraktározó kamatot fizet s azon kivül fizeti a kezelési költséget s literenkint 1 fillér haszonrészesedést. E beraktározás azt a nagy előnyt nyújtja a termelőnek, hogy annak ellenére, hogy nincs hordója, pincéje és pénze, -mégis kivárhatja a kedvezőbb áralakulást. A társaság nemcsak részvényesektől vesz bort, hanem az előzetesen vett megbízások értelmében a megbízás -mennyisége szerint mindenkitől, akitől csak jót és megfelelő áron kap. Az összes ily bevásárolt borokat a társaság azután pincéiében egyenlősiti s minden évben szegedi bor néven ugyanazon szitíü és ugyanazon jellegű bort fog a nagykereskedőnek, mint „szegedi bőrtípust" kiadni. Természetes, hogy e bőrtípus minősége az évi termés minősége szerint változó lesz, de a jelleg, szin, forma mindig ugyanaz marad. Az ily egyenlősített, nagy tömegű borért a külföldi kereskedőktől mindig nagyobb árakat fog a társaság kapni, mint a termelő a hordónkinti eladásnál s az ártöbblet, mint haszon a termelők és a részvényesek közötf oszlik meg. A főelőny a termelőkre e társaságnál az, hogy a borukat a társaságnál mindig elhelyezhetik s nem kénytelenek kényszereladásokat eszközölni az esetben sem, ha nincs pénzük, elegendő hordójuk, vagy pincéjük. A termelőknek nyújtott előnyökkel szemben a résztvevő fogyasztónak, vendéglősnek, korcsmárosnak a társaság a következő előnyöket nyújthatja. A korcsmárosok jó részének nincs nagyobb pincészete, vagy akkora pincéje, hogy hosszabb időre elláthatná magát borral. Még pénze sincs jó részének hozzá. Ez idő szerint szüretkor megvesz annyit, amennyit el tud helyezni pincéiébe, vagy amennyi pénze van, vagy amennyit hitelbe kap. Ez a mennyiség, mondjuk tavasz felé már elfogy s akkor már kénytelen szaladgálni s drágán vásárolni. A társaságban résztvevő korcsmáros ettől mentve van, nem kell neki a borvételekbe előlegesen pénzt fektetni, nagy pincét tartani s mégis mindig rendelkezésére áll a társaságnak jó és olcsó bor. Szür-etkor bejön a korcsmáros a társasághoz, bejelenti évi borszükségletét, arra megalkuszik s a társaság neki a kikötött időig fen/tartja és kezeli a lekötött bort. Elviheti szükséglete szerint hordónkint, kis -mennyiségben is s csak az elvitelkor tartozik az elvitt bor árát kifizetni. Jó -évjáratkor akár évekre l-ekötheti a szükséglendő bormennyiségét. A társaság szívesen kezeli a lekötött mennyiséget 3 évig s szívesen adja ki bármikor. Természetes, hogy a kezelési költséget az árban a társaságnak meg kell fizetni. Igy is beláthatatlan -előnyt rejt ez a korcsmárosra nézve. Amint azt egy példa megmutatja. Ha ez a társaság már 1908-ban létezett volna, mikor jó és olcsó volt a bor, akkor a korcsmáros részvényes azt mondta volna: minden -évben kell nekem 100 hl. bor. Veszek három évre valót s elviszem -három év alatt a .szükségletem szerint. Az akkori borárak mellett, pl, mondva csak, tudott volna adni a társaság bort 24 fillérért, most beleszámítva a töltögetést, rezsit stb., a korcsmáros leköthetett volna magának 1908-ra 100 -hektót 24 fillérért, 1909-re 100 hektót 26 fillérért, 1910-re megint 100 hektót 28 fillérért. Milyen előny lett volna ez a korcsmárosokra, mikor már 1909-ben a rosszabb bort 36 fillérrel fizették, 1910-ben .a még rosszabbat már 40 fillérrel. Hozzá az ily lekötésekhez nem kell pénzt befektetni, mert a bort csak részleges elvitelkor fizeti. E rendszer -mellett fődolog az is, hogy a korcsmáros rendelkezésére mindig tiszta, kitűnő bor áll, amit pedig most nem midnen korcsmáros mondhat el -magáról, mert egyiknek nincs jó pincéje, másiknak nincs szakértő borkezelője, vagy elég mag-a a gondatlanság is s akikor már -a korcsmáros nem jó bort mér. Minden résztvevő fogyasztó, vagy korcsmáros egy részvény után 30 hektó bort van jogosítva magának lekötni s hosszabb időre, mint háro-m évre, nem kötheti le. Ami a társaság hasznait illeti, a részvénytársaság résztvevő tagjaival szemben Szegeden nem a haszonrészesedést, hanem a közhaszna működést tekinti irányelvül, hogy Szegeden ne legyen ezután bo-rértékesitési válság, ne legyen borvásárlási nehézség s hogy szegedi bor cirnen jó és tiszta áru kerüljön forgalomba. Ezért a társaság ez irányú működése nem fog haszonnal járni s -a társaság megoldotta célját, ha az eddig ugy a termelő, mint a fogyasztó által megfizetett többfoku közvetítés diját megoszthatja a termelő és a fogyasztó között s igy az egyik előnyösekben adhat el amellett, hogy a másik jutányosakban vásárol. Haszna lesz azonban -a társaságnak az egyenlősített és nagy tömegben külföldi piacra transzportált árun. A külföldi piacokon ez egyenlősített borokat jó áron el lehet mindig helyezni s ha a társaság pincéit és eszközeit számításba véve évenkint október, november, december és januáriban 30—40.000 hl. bort szállít a külföldi piacra, részvényeseinek ebből már jelentős hasznot tud biztosítani. i 1 A most fönnálló ily borértékesito társaságok közül a Ceglédi Bortermelök Első Pinceszövetkezet épen -most tette közzé félévi jelentését, mely szerint 1912-ben a 632 résztvevővel biró és 158.000 korona alaptőkével dolgozó borértékesito részvénytársaság félévi tiszta haszna 37.068 korona 81 fillér volt, ami 50 százalék haszonnak felel meg. A szegedi borértékesito részvénytársaság sohasem fog ily haszonnal dolgozni, mert működésével a köztekint-etek fogják irányítani. Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta s a hallgatóság nevében Várossy Gyula ny. plébános, szőlőbirtokos köszönte meg az előadónak a tanulságos előadást. Lukács nyilatkozata az uj választás idejéről. (1915. májusában lesz csak uj választás. — Bizalom a kormány iránt. — Közel két hónapi parlamenti szünet. — Justh Gyula harci riadója.) (Saját tudósitónktól.) Napok óta ott lebeg a levegőben a kérdés, vájjon mikor lesz uj választás? Különösen az ellenzék kíváncsi erre és különféle verziók keringtek már. Részben érthető is ez, mert hisz a kormány s a többség megalkotta immár az uj választójogi reformot. A Ház ülése után egyik munkapárti képviselő odament Lukács László miniszterelnökhöz: — Mondd csak kegyelmes uram, ha választóim megkérdezik tőlem, hogy mikor lesz uj választás, — mit feleljek ne^ kik? — Mondd meg csak, — szólt mosolyogva Lukács László, — hogy 79/5. év májusában. Addig nem és akkor igen. Nincs szükség, hogy előbb rendeljünk el választást, mert ,a kormány és többsége birja a korona, az ország és a főrendiház bizalmát is, aztán beigazoltuk, hogy munkaképes parlamentünk. Ne siessünk tehát az uj választással . . . A miniszterelnök válasza gyorsan elterjedt a képviselők között. Mi se jellemzi jobban a helyzetet, minthogy Tisza István ma az ülés előtt bevonta azt a csekély rendőr-kordont is, mely az országház kapujánál őrködött, hogy a kitiltott képviselőket visszatartsa. Nem kellett erőszak: az ellenzék egy durva szitkozódással fedezte az ülésről való távolmaradását, mely az utóbbi napok eseményeiben teljes és végleges fegyverletételt jelenti. Igy ,a képviselőház a királynak. Lukácsnak, Tiszának éltetésével majdnem két havi szabadságra mehetett, melyet a munkapárt tagjai az ország közvéleményének fölvilágositására fognak fölhasználni. Az ellenzék kétségbeesett kapkodását mutatja az Abauj-tornai petíció esete, melyet Hadikék tegnap a főrendiházban tárgyaltattak, holott azok ugyanakkor Kassán hitelesíttettek, tehát a tárgyalás során nem volt még jogerős. Másutt megírjuk azt, hogy az ellenzék ma nem ment be a parlamentbe, hanem a Vigadóban ünnepelte március 15-ét. Justh Gyula itt erősen harcias! beszédet mondott, többek között ezeket: — Fiatal, kedves Barátaim! A szöA világhírű pilseni részvénysör és müncheni „Spatenbráu" palackokba fejtve és házhoz szállítva kapható Sigmond Testvérek Utóda cégnél, Szeged. Jókai-utca 1. Telefon 189.