Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-15 / 62. szám

1913. március 14. DÉLMAGYARORSZÁO 15 Izqalmas vita Sssáf a szsnögyi-bizottság ülésén, (Gerle Imre mdiiványS tesz a szegedi közgyűlés elé és kéri, hogy töröljék el a szí ^ügyi-bizottságot,) (Saját tudósítónktól.) Ma délután öt órakor Gaál Endre kulturtanácsos elnöklésével érdekes ülést tartott a szinügyi bizottság. Megjelentek az elnökön kivül Almássy Endre színigazgató, Gerle Imre dr., Szmollény Nándor, Wimmer Fülöp bizottsági tagok, a jegyzőkönyvet pedig Scháffer Lajos dr. városi osztályjegyző vezette. Tulajdonképem tárgya az ülésnek a következő két hét szinházi műsorának bemutatása volt, amelyet a bizottság hozzászólás nélkül tudomásul vett. Ami ezen kivül, az ülés további során történt és ismét izgalomba hozta a kedélyeket, az a szinügyi bizottság körül lejátszódott legutóbbi eseményeknek folytatása volt csupán és bizonyára kavarodást — esetleg ujabb botrányhullámokat — fog előidézni majd a közgyűlésen is, j_ Azokról az eddig még ismeretlen összeférhetetlenségi esetekről volt előbb szó, amelyeket a bizottság legutóbbi ülésén Back Bernát tett szóvá három bizottsági tag: Gerle Imre dr., Szmollény Nándor és Wimmer Fülöp ellen. VAD SZMOLLÉNY ELLEN. Szmollény Nándor a másra részéről tisztázni kívánja a vádat. Az ujisásrokihól értesültóm — mondotta, — bosry Bach Bernát bizettsásri tag ass«eférh eteti enségi eseteket akar szávátanni ellenem és raée két bizottsági tag ellen. Hogy ezt a mi jeten létünkben megtehesse, kérte, hogy a rákövetkező napon hívják össze a bizottságot, Gerle dr. túrnak azonban dolga akadt, az ii'és elmaradt, Back Bernát elutazott s így a vádak most a levegőben lógnak. Nem tudtam imairől lehet szó, ezért, mielőtt Back ur elutazott, egyenes kérdést intéztem hozzá, micsoda összeférhetetlenségi esetet tud énrám vonatkozólag? Ekkor kijelentette, liogy azt akarja szóvá tenni, hogy én az egyik színházi újság, a Szegedi Színpad címlapján mint alapító szerepelek, azt akarja tehát megkérdezni, van-e valami közelebbi vonatkozásom ebez a laphoz, mert akkor összeférhetetlenség esete állana fönn. Én ezt az ügyet most- a. bizottság lelőtt tisztázni akarom. Amióta a Szegedi Színpad megindult, semmiféle összeköttetésem nem volt vele. A „Szinbázi Újság" kiadótulajdonosa egy alkalommal feljött hozzám s arra kért, járjak közbe Almássy uál, hogy a lapját a színházban és annak előcsarnokaiban! ő is árusíthassa, ne csak Endrényi Imre, aki a Szegedi Színpad kiadója. Én azt válaszoltam, hogy ezt nem tehetem meg, forduljon ő maga a színigazgatóihoz. Erre a Színházi Újság legközelebbi számálban támadás jelent meg ellenem, amelynek során azt kérdezte a szerkesztő, igaz-e, hogy a Szegedi Színpad kizárólagos árusítása érdekében Endrényi Imre kívánságára én közbejártam a színigazgatónál. Engedje meg a bizottság, liogy bemutassam azt a levelet, amelyet Almássy intézett Endrényihez akkor, amikor én már — éppen mert inkompatibilisnek tartottam a dolgot — minden összeköttetést megszüntettem a „Szegedi Színpaddal." (Bemutatja AImássynak Endrényi Imréhez irt levelét, a melyben a színigazgató értesiti Endrényit, hogy a kizárólagos árusítási jogát a színházban és az előcsarnokban ráruházza.) Nekem — mondotta Szmollény — ebbe a szerződésibe befolyásom nem volt s annál kevésbé lehetett, mert ennék a jogátruházásnak egészen más okai voltak ... A nyomdáik ugyanis örökös háborúságban vannak a színlap nyomása tekintetében. Akkor Endrényi nyomta a színlapot, de Engel akarta nyomni, Endrényi azonban nem volt hajlandó kiadni .a kezéből. Engel ragaszkodott, az igazgató kényes helyzetbe került, mire ugy állapodott meg Endrényivel, hogy ő lemond a színlap,ról, de ennek ellenében kizárólagos árusítási jogot kap a Szegedi Színpad cimü lapjára. Hangsúlyozom, hogy nekem eíhez Semmi közöm nem volt s akkor, amikor a lép megindult, szerkeszteni kezdtem ugyan, ide abbahagytam, mert ezt a lekötöttséget szinügyi bizottsági t agságom'mal összeférhetetlennek tartottam. A bizottság tudomásul viette Szmollény válaszát. QERLE IMRE BESZÉL. Gaál Endre dr.: Van-e valakinek még valami előadni valója? Gerle Imre dr.: Nekem van! Ugyancsak Back Bernát ur vádjaival kapcsolatban, azonkívül be akarom jelenteni, hogy a közgyűlésnek milyen indítványt fogok tenni a szinügyi bizottságra nézve. Én az elnök úrtól értesültem, hogy Back Bernát ur összeférhetetlenségi esetet tud ellenem. Tovább azonban nem ment, hanem ezt jegyzőkönyvbe vétette, aztán összepakkolt és elutazott. Abban, hogy egy törvényhatósági bizottsági tag ellen valaki összeférhetetlenségi esetet tud, szerintem elburkolt vád rejlik, sőt merem mondani, nem is elburkolt, hanem teljesen nyilt vád és nincsen joga egv bizottsági tagnak sem aboz, hogv valakit ilven elbmkolt-nyilt váddal illessen, azután meg"goriék. Ezt ég határozottan nem illő dolognak tartom. Régen vagvok törvényhatósági bizottsági tag, mindig a köz javán munkálkodtam, sőt én voltam az, aki üldöztem mindenkor a magánérdeket, amikor az a köz rovására akart elérni valamit. Ez késztetett engem arra, hogv a közgvülés előtt tettem szóvá a szinügyi bizottságnak egyes dolgait és állításaimat fentartom ma is. Indítványomat a közgvülés elfogadta és mindenben nekem adott igazat. A közgvülés eme megnyilatkozásának tulajdonítom, hogy most megbeszélés szerint vádakat akarnak fölhozni ellenem, de tudni fogok módot arra, hogv megfeleljek. Nem tűröm, hogy korrekt úriember ellen burkolt vádat . . , Gaál: Micsoda vád? Az nem vád. Gerle dr.: Igenis, az vád. És éonen ezért indítványozom, hogy a bizottság hivatalosan hivja föl Back urat, hogy gyanúsításait, ha nem teheti személyesen, írásban közölje a bizottsággal. WIMMER A „VÁDAKRÓL". Wimmer Fülöp kért most szót. Legkevésbé érzi magát hivatottnak arra, hogy Back Bernátot megvédelmezze, mert ő az a bizonyos harmadik, aki ellen Back összeférhetetlenségi esetet tud. Az ő felfogása azonban, ami a. vádat illeti, más. Hivatkozik a parlamenti életre, ahol összeférhetetlenségi ! eseteket miniszterek ellen is szóvá .szoktak tenni. Az lett volna gyanúsítás, ha Back Ber' nát mégis szóvátette volna az összeférhetetlenségi eseteket annak ellenére, hogy két érdekelt ur nem volt jelen. Kijelenti, hogy jóbarátságban van Back Bernáttal, azután a bizonyos ülés után találkozott is vele, de d'errogált .neki, — Wimrnernek — hoigy megkérdezze, mi az .az összeférhetetlenségi eset, a melyet, ő róla tud. Ugy vélte, hogy akkor, a mikor az ideje itt lesz, módjában lesz bizonyítani a maga igazát, fölöslegesnek tartotta tehát, hogy privátim kérdezősködjék Back Bernátnál. Mellesleg megjegyzi, hogy Back nem azért utazott el, mintha ki akarna térni az esetek felsorolása elől, hanem, mert ezt az utazását már régen kontemplálta, felesége Berliniben van, beteg s azért utazott oda. Back Bernát eljárását teljesen korrektnek tartja. Gerle dr. azt válaszolja erre, hogy minden embernek más az érzékenysége és ki-kinek más fogalmai vaunak még a becsületről is. Éppúgy ő más nézeten van ebben a kérdésiben. Annyit mondhat, hogy ha ő jelen van, B.ack Bernát nenn tette volna ki a lábát addig az ajtón, amig a dolgot nem tisztázza. Gaál Endre ismét hangsúlyozza, hagy nem vádakról van szó. — A legszerényebb és legigénytelenebb bangón jelentette Back, hogy összeférhetetlenségi eseteiket tud, — mondotta Gaál. Gerle dr.: Annál veszedelmesebb! Gaál: Ugy hiszem, Szmollény ur is téved, nem azt akarja szóvá tenni Back, amit ő a Szegedi Színpaddal kapcsolatban elmondott. Szmollény: Csak nem hazudott Back? Gaál: H.a ő mondta, akkor bizonyára nem. NE LEGYEN SZINÜGYI BIZOTTSÁG. Gerle dr. bejelenti ezután, hogy még egy előterjesztése van annak az indítványnak a kapcsán, amelyet a közgyűlés elfogadott. Bejelenti, hogy a legközelebbi közgyűlés elé olyan indítvánnyal lép, amelyben a szinügyi bizottság megszüntetését és ennek megfelelően a szervezeti szabályrendelet módosítását kéri. Szerinte a szinügyi bizottság olyan városban, mint Szeged, fölösleges. Igenis, szükség van erre például Erdélyben, ahol a nemzetiségi törekvéseket magyar kultusszal kell ellensúlyozni és anyagilag is támogatni az igazgatót, de Szegeden a szinház sorsára nézve is helyesebb és jobb volna a szinügyi bizottság eltörlése. Akkor volt csak szükség a szinügvi bizottságra, amikor a színházat föléDitették. Most azonban az volna a leghelyesebb, ha a szinügyi bizottság hatásköre — tulajdonképen nincs is hatásköre — a tanácsra ruházhatnák át és olyan tanácsos mellett, aki felelősséggel tartozik, a tanács intézné a szinház ügyeit. Gaál (hevesen): Ha a primadonna bereked, akkor a tanácsost vonják majd felelősségre, ugye-? » Gerle: Ezért senkitse vonnának felelősségre, de akkor legalább a köz maga rendelkezne és mondana bírálatot afölött, ami az övé. Mert ez a célja az indítványomnak. Ha aztán a tanács majd valamilyon fontos rnüvéc/rti Vaev egyéb kérdésben nem tud eligazodni, akkor, mint számos esetben, összehiv egy ad hoc bizottságot, amelytől megtudja, hogy és mint vélekedik a köz. Hát azt hiszik az urak, hogy a szinügyi bizottság olyan csalhatatlan? Wimmer: Hát más bizottság az? Gaál: Hát a pénzügyi bizottság csalhatatlanul tud a város betétjeiről gondoskodni? Gerle: A szinügyi bizottság nem csinál egyebet, mint át nézi a műsort és jóváhogyía. Ebben rrerül ki a mi funkciónk. Ha azonban lényegbe vágó kérdésről van szó, sokkal helyesebb, ha a törvény szerint is felelősséggel tartozó tanács tesz javaslatot, mint a felelősség és hatáskör nélküli szinügvi bizottság. A közgyűlés különben majd eldönti, kell-e a szinügyi bizottság, vagy sem. a legújabb tavaszi férfiöltönyök, gyermek ruhák, férfi- és női Raglánok, lányka kabátok. HOLTZER és ABONYI ££££1 Kérjük cé ünkre ügyelni!!