Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1913-03-02 / 51. szám
8 _ DÉLMAGYARORSZAG 1913. március 1. kivül sok igazságtalanságot .szüntetne nieg; ez unost lélmaraid. Kéri a minisztert, liogy a kereseti-, a tőkekamat- és járadék adóra vonatkozó rendelkezéseket már 1914. január elsején léptesse életbe. •Az elnök: Miután szólni senki se kiván, a vitát bezárom. iAz adótörvények 'életbeléptetésének elhalasztásáról szóló javaslatot ezután általánosságban ós részleteiben is elfogadták és áttértek az osztatlan közös legelőkről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kazy József államtitkár imjezőgazidiasági szempontból szól a javaslathoz. Két millió hold közlegelő van a,z országban s ezt a nemzeti kincset eddig úgyszólván szabadjára bocsájtottuk. Most az ország gazdáinak akarjak megmenteni A törvényjavaslatban n!iaies semmiféle jogfosztás. Szabó István beszédére megjegyzi, .hogy a fö kim ivei ósügy i kormány a kisgazdák érdekeit igenis szem előtt tartja. Kéri a javaslát elfogadását. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta ós áttárt a részletek tárgyalására. Mindjárt az első szakasznál Szabó István módosítást nyújtott be a volt úrbéresek javára. Balogh Jenő igazságügyminiszter felszólalása után Szabó módosítását visszavonta és igy a tszakaszt változatlanul elfogadták, A 4. szakasznál Szabó István a politikai községek javára nyújtott be módosítást. Most .felállt Balogh Jenő igazságügy,miniszter és igy szólt: — Tisztelt Ház! Már szinte azt hiszem, liogy az a párt, amelyhez tartozni szerencsém van, féltékeny lesz, mert hiszen ngy tegnap, minit ma elfogadtam Szabó képviselőtársam minden módosítását. (Ennél a szakasznál azonban nem teljesíthetem kívánságát. A Ház a szakaszt változatlanul elfogadta. Módosítást ajánlott még Szabó István eigy sereg szakaszhoz ós Balogh Jenő igazság ügymimszitor mindenkor udvariasan reflektált javaslataira. A 30. szakasz tárgyalásánál pikáns dolog történt. Szabó István módosiitást ajánlott, amelyet az igazságügyminiszter nem fogadott el. Szavazásnál miegalakult a kormánypárti 'ellenzék: Bethlen István gróf, Farkas Pál, Szojka Kálmán és mások, Szaibó Istvánnal szavaztak, a kormánnyal szemben.' A 60. szakasznál Szabó István a felebbezásek egyszerűbb elintézésére tesz javaslatot Balogh Jenő igazságügymjin'iszt'er részben elfogadta Szabó módosításait A 72. szakasznál Hajós Kálmán tett módositványt, amelyet az igazságügyminiszter ós ia Ház elfogadott. A 74. szakasznál a közigazgatási joggal összefüggő rendelkezéseket törülték. A törvényjavaslatot a Ház részleteiben is elfogadta, mire Szabó István eltávozott a teremből. A lóversenyeknél az üzletszerű, vagy nyilvános fogadásokat szabályozó törvényjavas latot Pirknék János előadó ajánlotta elfogadásra Kazy József államtitkár hozzászólása után a Ház általánosságban és részleteiben iis elfogadta a javaslatot. A v.izjogról szóló törvényjavaslatot Kiss Ernő előadó ajánlotta elfogadásra, Ertsey Péter báró és Kazy József felszólalása után a Ház a javaslatot elfogadta. Az amerikai flotta-törvény. Washingtonból jelentik: A szenátus a tengerészeti bizottság flotta-törvényének a képviselőház álltai törölt tételeit, két csatahajó tételével együtt, helyreállította. A mexikói forradalom. Wilson mexikói amerikai követ megerősítette, hogy Madero Einilio a fölkelők elén betört ÉsaakMexikóba. Madero Raul haláláról netm érkezett megérő® itő jelentés. Dél-Mexikóban a helyzet I folyton javul. A duram'bói amerikai konzul közlése szerint a közép-mexikói vasutvon'al mentén Toneontól északra tizenöt hidat fölgyújtottak. Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön Közkívánatra MADÁCH IMRE: Előadások 5, 7 és 9 órakor. Helyárak rendesek. Jegyek egész nap előjegyezhetők a pénztárnál, vagy tefon 11—85. Vasárnap A Nordisk filmgyár legújabb szenzációja. parancsnok leánya i Társadalmi dráma 3 felvonásban. A főszerepet Clára Wícth játsza. is • A fehér asszony! Amerikai dráma 2 felvonásban. A figác-i Vígjáték. Valamint a két órás uj műsor. m Előadások hétköznaj jokon 5., 7 és 9 órakor. Q Vasárnap d. u. 2 brától éjjel 11 órág. ggj Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fül. J Katona-, deák- éi"» gyermekjegyek csak iÜ az 5 és 7 órai ek'íadásra adatnak ki. jjjü ü m BBBBIBBBBBMBBBBBBBl Holicsi porcelánok. Az utolsó szép őszi napon (az ember ugy megérzi, hogy ez az utolsó szép őszi nap és hálásan, ünnepélyesen fogadja) vonatra ültem Szakolcán s a legelső állomáson kiszálltam. Holics. Sáros, görbe, dísztelen kis helység, az uradalmi istállók ablakai a főutcára nyílnak és illatoznak, a többi utca inkább sikátor és köz. Valaha 'hires porcellángyár volt itten (a Lengyel Menyhért uj darabjában' is említést tesznek a holicsi porcellánról), de most semmi nevezetessége sincs e határszéli helynek. Azaz, akkor őszszel élt és irt itt egy valaki, de Holics csak azt tudta róla, hogy hajadonfővel jár, vörös nyakkendőt visel és pénzeiket kap külföldi lapoktól, valami írások miatt. Persze, hogy én ezt "a valakit kerestem itt az isten háta mögött és meg is találtam egy öreg, teozófus doktor lakásától nem messze, tágas, derűs dolgozószobájában,, nagy halom kézirat, könyv, újság és egyéb kulturdolog közepette. Egy alacsony és sápadt, igen fiatal és igen csöndes emberke állott előttem, akiről Kosztolányi Dezső révén tudtam meg, hogy ép most Holicson van. Ö az uj magyar irodalom egyik legderekabb, legmunkásabb és legméltóbb külföldi attachéja, Stefan 1. Klein, bécsi iró, kritikus és műfordító, aki egy sereg bécsi, berlini és más osztrák és nagynémet lapban hódit hasábokat a mai magyar irodalom igazán értékes és a külföldet érdeklő legjava termésének. A színpadra is dolgozik, több magyar szerző kizárólagos jogú átültetője. Ami a kitűnő és minden dicsérő jelzőre méltó Horvát Henrik a magyar lírának, az ez igen ifjú és nagyoin tehetséges Stefan 1. Klein, a mi prózánknak. Ahogy megleptem holicsi magányában, épen egy csomó revüt nézett át, amelyben uj fordításait közölték. Kedves művészi rendetlenségben feküdt egymás hegyén hátán a Pan és a Hét, a Sírom és a Sturm, a Színjáték és a Merker, a Brenner és az Elet. Rengeteg munka folyt a holicsi műhelyben, az ujdon magyar litteratura porcelláníinom holmijait rendezte a nagy külföldi vásárra a mi piros /nyakkendős, sápadt fiatalunk. Engem igen jól és jólesően ismer, a legrejtettebb vidéki lapokban eldugott álnevű cikkeimre is tett célzásokat. Egy második Osvát Ernő! Vérbeli irodalmi diplomata. Hangos vitánkkal, amely 'különben a teljes egyetértés jegyében zajlott le, a főutcán csatamgolva, fölvertük e szomorú kis őszi fészek teljes némaságát. A csendőr szigorúan nézett végig uj barátom és bajtársam hajadonfős, vörös kravátlis alakján, aki épen Wildgans költészetére hívta fel"figyelmemet. Kiértünk az állomásra. Gazdag hervadás mindenütt. Előttünk a morva-erdők melankóliája, mögöttünk a magyar végek sáros és lankás, végtelen unalma. Orosz tájak, melyek Turgenyevükre várnak. — Móricz Zsigmondtól sokat fordít ön, — kérdeztem az idelátszó Göding felé révedező attachénket, — hát tetszik az ő fűszeres, paprikás és izmos magyarsága azoknak? A kőhajitásra fekvő idege,nbe mutattam. — Móricz Zsigmond? — válaszolt ő és ragyogó szemei még jobban fölragyogtak — kedves uram, Móricz Zsigmond fordításaimnak van a legnagyobb sikere a német lapokban. A Hét krajcár néhány novellája valóságos irodalmi szenzáció volt Bécsben. Mohón olvasták, lesték, tárgyalták őket. Megbízták az Isten háta mögött lefordításával és az egyik bécsi szinház három egyfelvonásosát a Falut, akarja előadni. Különösnek látszik, pedig igy van ez rendén, a külföldnek, az igazán irodalmat és művészetet keresőnek, a magyar íróknak épen a magyarsága kell. Ez hát, hódit, tetszik elsősorban. Tömörkényt is fordítják és Kari Krausz fölolvasott róla. Később fölhoztam a mai magyar színpadi irodalom örvendetes és szédületesen nagy térfoglalását a világ színpadain. Majd azon sajnálkoztam, hogy néhány igazán európai szellemű, nyugati nivóju, de arisztokratikusán finom és nobilis irómüvészünk