Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-13 / 60. szám

132 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 16. színház, bűvészét. Szinházi műsor: CSÜTÖRTÖK: A cigányprímás, operett. PÉNTEK: A cigányprímás, operett, SZOMBAT: Az aranylakodalom, látvá­nyos szinmü. VASÁRNAP este: A cigányprímás, ope­rett. Bérletszünetben. * Hosszú szezon Budapesten, Hol lehet megtalálni az összefüggést a között, hogy a magyar fővárosban állítólag mindenkinek rosszul megy, ellenben a mulatóknak, a szín­házaknak sohasem volt jobb tavaszuk, mint az idén? Márciusban vagyunk, hozzá gyönyö rü idők járnak, más esztendőkben ilyenkor lanyhul a szinházi szezon. Most egyre-másra következnek a bemutatók, bizonyára nem ok és minden reménység nélkül. Néey-öt újdon­ságot készít elő mindegyik szinház és köz­tük nem egy olyan, amelyiktől biztos, nagy sikert várnak, amelyik szinházi esemény­számba megy. A szezon végére aztán meg­jönnek a németeink. Mindegyik szinház szer­zett a maga számára egy németnyelvű en­semblet és a pesti publikumnak módjában lesz majd választani, melyik szinházban hall­gasson német előadást. Játszani fognak a Vigszinházban, a Király-szinházban, a Ma­gyar Színházban, a Népoperában s minde­nekelőtt az Urániában. Ha a mi íróink elmen­nek Bécsbe, viszonzásul ők elküldik színé­szeiket. Hogy a csere igazságos és jogos vol­na s hogy szükségünk volna rá s hogv vár­nánk ezt a viszonosságot, azt nem lehetne mondani! A magyar szinmüirodalomnak itt minálunk nincs semmi szüksége idegenajka tolmácsol ókra, a magyar színészetre lealázó ez a külföldi hadjárat, arról nem is szólva, hogy minden nemzeti és művészeti szempont keményen ellene szól az egyre hevesebb tem­pójú beözönlésnek. * Bródy, a „Tímár Liza" és Szeged. A Vigszinház idei szezonjának egyik kima­gasló eseményeiül hirdette Bródy Sándor uj darabját, a „Timár Lizá"-t. A Bródy-bemu­tiaitó azonban mindig késett, ugy volt, hogy a „Bella" után fog színre kerülni, aztán azt tervezték a színháznál, hogy a „Lakájok" után hozzák ki. A darabot azonban nem áld­hat ja még elő a Vigszinház és kénytelen elő­venni Paul Gavault-na'k, a „Csitri" szerző­iéinek egy vígjátékát. „A mumus"tt, Ennek az a nagyon egyszerű oka van, hogy a da­rab még ma sincs az igazgatóság kezében. A színháznál padig erősen várják Bródy Sán­dor uj diarabj át, már a szereposztás is meg­van és mihelyt megkapják a kéziratét az Író­tól, azoninal kiirjálk belőle a próbákat. A cím­szerepet Varsányi Irén fogja játszatni, mig a többi szerepben Hegedűs, Balassa, Szerémy, Tapolczay lépnék föl. Bródy Sándor most másoltatja a darabot, amely március köze­pén lesz a színháznál és így a premiérje vagy e hónap végén, vagy a jövő hónap elíe­jén lesz meg. Érdekes, liogy Bródy Sándor Szegeden kivánta befejezni a Tímár Liza ci­mü, évek óta készülő darabot, die hiába készü­lődött Szegedre, nem jutott el. E miatt ké­sik a diarah, mert, Bud a pesten mindent le­het csinálni, csak írni nem, — mondja Bró­dy Sándor. * A karszemélyzet jutalomjátéka. A ka rezeinél yzet hétfői jut,alom játéka iránt, a melyen a közönség elismerését rójja le a színház névtelen bősei iránt, általános az ér­deklődés. Az elpuszitdthatlan Lumpácius Va­gabundue három főszerepét: Enyves aszta­lost Virányi, Cérna szabót. Solymossv, Láb­szi.1 csizmadiát Szaithmáry játszák. Pompás szerepéket játszanak: Gömöry, Harmath, Gyongyossy, Szűcs Irón, Miklósy Margit, Bery Rózsi, Körmendi. Káilav Margit, László, Baróti, Csiky, Mibó, Ungváry, Le­beda, — szóval az egész társulat, A harma­dik felvonásban nagy kabaré lesz, amelyben Déry Rózsi, Antal Erzsi, Nagy Aranka, Kör­mendi Ilona, Torma Zsiga, Oláh, Mihó és egy sereg bájos gyermekszereplő vesz részt, * Aranylakodalom. Szombaton, március tizenötödükén, az Aranylakodalom kerül szín­re, az egész társulat játszik benne. Koltait Virányi, Katalint Gömöry, Ilonkát Gyöni­gyösy, Krausz bácsit Heltai, Kossuthot Csi­ky személyesíti. * A kassal Nemzeti szinház pályázói. Kassáról írják: A színházra való pályázat ideje lejárt ós most megállapítható, hogy a kassai Niemzeti színházra öten pályáznak; ós pedig: Szabados László staggiciné-direiktor, Palányi Lajos, a miskolci szinház igazgató­ja, Krémer Sándor, az ungvári kerület igaz­gatója., Bartha István, a kassai Nemzeti Szinház helyettes-igazgatója és Faragó Ödön a kolozsvári Nemzeti Szinház volt igazgaté­helyettieisie. A küzdelembe komolyam csak a két utóbibi megy. Faragó különben most ujabb beadvánnyal fordult a kassái sziin­ügyá bizottsághoz, melyben pontos adatokkal igazolja, liogy a kafesai szinház vezetésére 84,500 koroméval rendelkezik és liogy többek közt a kassai Nemzeti Színház felszerelési készletét 24,000 koronáiért megvette. * Változott idők. A pécsi szinügyi bi­zottság legutóbb tartott ülésében kimondotta, hogy a színházat pályázat mellőzésével a mostani direktornak, Füredi Bélának, adja ki, mint aki a pécsi színészetet rövid egy év alatt fölötte fölvirágoztatta. Csakhogy nincsen rózsa tövis nélkül. A szinügyi bizott­ság ugyanis ugy gondolkozván, hogy a fel­virágoztatás egyúttal több jövedelemmel is jár a direktorra n'ézive, Nendtvich Andor polgármester indítványára kimondta, hogy Füredinek ezután az első évben 5000, a má­sodikban 7500, a harmadikban 10,000 koronát kell beszolgáltatnia Pécs város pénztárába; hozzájárulván ez összegekkél a szinház tüz­a Igazgató: "Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11—85. Csütörtökön Rekord műsor! Világszenzáció! Kizárolagos bemutatási joggal ApacsVér. Nagy amerikai apacsdráma 3 felv. A vihar. Nagy tengeri dráma 3 felvonásban fflephlsto. Vígjáték 2 felvonásban. Valamint a két órás uj műsor. Előadások hétköznapokon 5., 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 óráig. Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fül. Katona-, deák- és gyermekjegyek csak az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. biztosítására, tatarozására szükséges összeg­hez. Ha meggondoljuk, hogy évekkel ezelőtt még tekintélyes szubvenciót adott Pécs vá­ros a színigazgatónak, mely szubvencióból miniden ujlalbb szerződés megkötéseikor addig­addig csipegetett le, hol ennyit, hol annyit, hogy végül aiztán Füredi Béla tavaly már szubvenció nélkül kapta meig a színházait; és ba meggondoljuk, hogy ezentúl már a di­rektor fog fizetni, akkor bizonyára elmond­hatjuk, liogy ime, ugyancsak megváltoztak a viszonyok a pécsi szinügyi viszonyok körül. Aligha teljesen az igazgató rovására; ellen­kezőleg, egy ujabb bizonyság, hogy van olyan vidéki magyar város, ahel magát a direktor szubvenció nélkül, sőt holmi bérösszeg-féle fizietlásie mellett is fenn tudjla tartami, csaik ar­ra való ember legyen az illető. Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. * Slágerek műsora. Zsúfolásig megtelt ma az Uránia és a Vass-moagászimkáz, vala­mint az Apollóban is szép közönség élvezte a nagyszerű műsort. Az igazgatóság fáradt­ságot s áldozatot nem kiméivé, olyan drá­mákat és vígjátékokat hozatott, ami igazán dicséretre méltó. A Nordisk, a Pathéóiimgyá­rak legelső és legfrissebb termékeit hozták Szegedre. Valószínű, bogy holnap: csütörtö­kön is a. legáltalánosabb érdeklődés fciséri az előadásokat. • B«M Soroznak ... - Kilencvenegy közül negyvennégy tauglich. ­(Saját tudósítónktól.) Lanyhán, s kevés izgalommal, fásultan kezdődött a sorozáis ma reggel Inéit óraikor a régi gimnázium épületé­ben. Máskor dal, kurjongatás vegyült bele a forgalmas Iskola-utca kocsizörgésébe, cso­portok várakoztak feszülten és kitartóan az épület előtt, benn az ódon folyosókon, meg az udvaron tanyai famíliák telepedtek meg, mosit padig éppen csalk azok jöttek el pontos időre, akiknek mérce alá kellett állniok. De érthető is a sorozási hangulatnak ez a lehűlé­se, hiszen már tul vagyunk a háborús vesze­delmeken, nagyiban szabadságolják a legé­nyeiket s nem remegnek az anyák katona­fiukért. Hetet vert az óra, mikor megjött a soro­zó-bizottság és a folyosón szorongó legények sorfala között ünnepélyesen bevonult a te­rembe. Ki-ki elfoglalta helyét a félkörű alalku asztal körül. Katonai részről a bizott­ság tagjai: Schiffer Alajos 46-ik gyalogez­redben őrnagy, Sey Ödön 46. gyalogezred­ben főhadnagy, Noszlopy Ervin honvédszá­zudos, Németh Imre honivódhadnagy s Sauer­wald Bálint törzsorvos; polgári részről: Lá­zár György dr. polgármester, aki a bizott­ság elnöke, Tóth Mihály dr. katonaügyi ta­nácsos, Hegedűs Antal dr. osztály jegyző, Pálfi Antal és Kónya János törvényhatósági bizottsági tagok, mint előadók. — Jöhetnek! — hangzik mindjárt az el­helyezkedés után a katonai orvos szava. Betódul az első transzport s ahogy elvo­nulnak félmeztelenül, fanyar pillantásokat vetnék a terem közepére rajzolt körre. Ami­kor már lemérték őket, ebbe a köribe kell be­állniok és most dől el, beválik-e a legény, vagy nem. A legelsőre mindjárt kimondták a tauglichot s megszeppentek a többiek, miért nem is volt valami nyalka legény, akit első­nek soroztak be. Majdnem száz hadköteles állott a mérték alá és közülök minden máso­dik legény tauglichnak bizonyult. A sorozás eredménye pontosan: 91 közül negyvennégy embert soroztak be katonának, vagyis a be­h ivott aknáik 48 porcén tje vált be.

Next

/
Thumbnails
Contents